Dunántúli Napló, 1980. január (37. évfolyam, 1-30. szám)

1980-01-12 / 11. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúlt llanlo Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A gyorsabb, biztonságosabb közlekedésért A vasút idei tervei ■ Vágányok korszerűsítése, új biztosító berendezések ■ 290 millió utas elszállítása, a vagonpark bővítése, 134 millió tonna áru továbbítása Idén a belföldi vasúti forgalomban 2,3 százalékos, az ex­portban 7,6 százalékos, a tranzitban 3,9 százalékos növeke­déssel — az importban pedig 2,3 százalékos csökkenéssel számol a MÁV. A tavalyi 134 millióval szemben az idén 137 millió tonna áru elszállítását tervezik. XXXVII. évfolyam, 11. szám 1980. január 12., szombat Ára: 1,20 Ft Próbatermelés Szeged új aszfaltgyárában A város ipari övezetének új üzemében óránként száz tonna aszfaltot állítanak elő. Az automata berendezések zöme az NDK- ból érkezett. Tizenhatezer első évest vesznek fel az idén az egyetemekre, főiskolákra Hányadik sebességgel? Gyorsan száguld az autó, vezetője, függetlenül az útvi­szonyoktól fittyet hány a ve­szélyre, nem gondol a kocsi állapotára, teherbírására. Ugyanakkor a másik kocsi ve­zetője belátja, hogy az érte­lem nélküli hősködés nem ve­zethet célhoz. Olyan sebesség­gel hajt, ahogy a körülmé­nyek követelik, így célba érésé­hez legkisebb a kockázat és legnagyobb az esély. A példa jelenlegi gazdasági és társadalmi életünket is szim­bolizálhatja. — Az ország mai helyzeté­ben — mondotta Kádár János a minap a paksi atomváros építői körében — minden erő­feszítést arra kell összpontosí­tanunk, hogy megőrizzük ered­ményeinket, hogy majd biztos alapokon gyűrkőzhessünk neki új, nagy terveink valóraváltá- sának. Ez napjaink reális program­ja. Mégis elképzelhető, hogy sokak számára a mindennapi életben szimpatikusabb az olyan autóvezetői magatartás, amelyik nagyobb sebességgel kisebb felelősséggel száguld. Pedig most éppen nem a kilo­méterek, vagyis a mennyiség hajszolása a célravezető, ha­nem a megfontolt, körültekintő irányítás ;,a lassabban, de biz­tonságosabban” vezetés és a becsületes munka. Még sok híve van a meny- nyiség mítoszának, mert azt hiszik: ez a haladás egyedüli mércéje. Napjaink eredmény­tartó és erőgyűjtő programjá­ról pedig azt mondják: egy- helybentopogás. Természetesen mindenki örülne annak, ha az intenzív gazdasági építés nö­vekedési ütemét a negyedik sebességbe lehetne kapcsolni, és mondjuk öt év alatt érhet­nénk el mindazt, amiért most tíz—húsz évig kell keményen és okosan dolgoznunk. Mai körülményeink között céljaink lassabban, kevésbé látványos erőgyűjtés közepette érhetők el, de inkább ezt vállaljuk, hogy a biztonságos úton maradjunk, minthogy egy váratlan karam­bol folytán az árokban kös­sünk ki. Szó sincs arról, hogy az eredmények őrzése, az erő­gyűjtés mozdulatlan állapot, vagy helyben futás lenne. Most is haladunk — megfelelő, biz­tonságos sebességgel. Sokat kell tenni az elkövet­kező években azért is, hogy az eddig elért szinten tudjuk kielégíteni a lakosság reális igényeit a szociális ellátásban, az egészségügy, a kultúra és az oktatás területén, az áruel­látásban, a lakásépítésben, a környezetvédelemben, a turisz­tikában, az életmódban... A racionális szintentartás nem fogyást jelent, hanem a meg­levő értékeink megőrzését: lét­rehozni, gazdagitani, teljesebbé tenni az életet, különben hát­ralépünk, visszakanyarodunk. Haladva, javainkat gazdagít­va akarunk élni és dolgozni, hogy semmit se veszítsünk, semmit se herdáljunk el abból, amit már gyűjtöttünk, megsze­reztünk. Beruházunk és fejlesz­tünk, de mindezt a népgazda­sági egyensúly megteremtésé­nek ügyében, nem általános, visszafogó gazdaságpolitikai gyakorlattal, hanem a terme­lés ütemének differenciált mér­séklésével, az elérendő szocia­lista célok feladása nélkül. Nagy belső dinamizmussal: az emberi ész, a cselekvőképes­ség. a tehetség, a műveltség általános mozgósításával. Soltész István A nagyobb feladatokhoz az alapvető eszközök rendelkezés­re állnak. Ezenkívül 1500 va­gonnal bővítik terven felül a tehergépkocsi-parkot. Ennek ellenére az összes belső tarta­lék mozgósítására szükség lesz. Ezért a vasút vezetőinek szer­vezési intézkedései a kocsifor- duló-idők rövidítésére, a te­herkocsik raksúlyának jobb ki­használására, a tehervonatok terhelésének növelésére, a moz­donyok energíapazarló üres­járatainak csökkentésére, az állóeszközök üzemképességének fokozására irányulnak. Gondot fordítanak a folyamatos kocsi­Az év első felében mintegy 25 ezer fiatal indul világot lát­ni az Express Ifjúsági és Di­ákutazási Iroda segítségével, nagyrészt a szocialista orszá­gokba. A budapesti fiatalok barát­ságvonatokkal utaznak Moszk­vába és Leningrádbo a ma­gyar főváros felszabadulásá­nak 35. évfordulója alkalmá­ból. Több csoport látogat el a szövetségi köztársaságok köz­pontjaiba, hogy ápolja e köz­társaságok és a magyar me­gyék között kialakult testvéri kapcsolatokat. Ezen kívül to­vábbi öt barátságvonat indul tavasszal a Szovjetunió európai részeire. Mintegy tízezer ma­gyar fiatal járja be az olim­pia előtt a sportversenyek szín­helyeit, s ismerkedik meg Moszkva, Leningrád és Kijev sportkombinátjaival. A balti vá­rosok iránt is nagy az érdek­lődés: sokan keresik fel pél­dául Rigát és Tallinnt. Taskent- be és Szamarkandba tavasz- szal is szívesen utaznak el, hogy a nyárral együtt bekö­szöntő sivatagi meleg előtt is­merjék meg a kelet „egzoti­kus csodáit”, A Német Demokratikus Köz­társaságba városi túrákat szer­vez az első felévben a fiatalok utazási irodája. A csoportok tagjai felkeresik Berlin, Drez- dc és Lipcse híres műemlékeit, múzeumait, valamint Szász-Sváj- cot. Szakjellegű programokra is eljuthatnak az NDK-ba ifjú tu­ristáink. Az erfurti kertészeti ki­állításra indu’ó csoportba fő­leg kertészmérnök és agronó- mus fiatalokat várnak, a tava­szi lipcsei vásár színes forga­taga viszont mindenkinek ma­radandó élményt nyújthat. A téli hónapokban a sípara- dicsombo igyekszik a legtöbb fiatal: mintegy 1500-an indul­nak léceikkel a csehszlovák és lengyel Tátrába. A Lengyelor­ellátásra, a korszerű fuvarozás­technikai módszerek továbbfej­lesztésére. A konténeres áru­forgalom 20 százalékos, a rako­dólapos szállítás 23 százalékos bővítését tervezik. A személyszállításban nem számolnak a forgalom további csökkentésével. A tavalyival azonos számú — 290 millió — utas elszállítását tervezik. Az igények kielégítésén túlmenő­en gondot fordítanak az utazás feltételeinek javítására. Ezt szolgálja a járatsűrűség bőví­tése, az utazási sebesség növe­lése, a menetrendszerűség ja­vítása, a budapesti elővárosi szagba utazók közül a legtöb­ben Zakopanét és Krakkót kí­vánják felkeresni. Az idén elő­ször a Beszkidekbe is eljuthat­nak az Express révén ‘a ma­gyar fiatalok, s ellátogatunk Varsóba és Poznanba is. A cseh­szlovák fővárosba, Prágába az év első hónapjaiban 25 ma­gyar ifjúsági csoport utazik repülővel, autóbusszal és vas­úton. A tengerparti országok­ba ilyentájt csökken a turista- forgalom. Eulgáriába és Jugo­szláviába mégis mintegy 30 if­júsági csoport indul. A nyu­gat-európai országok közül Ausztriába és Svájcba síelők indulnak, s Görögországban múzeumlátogatásokon vehetnek részt fiataljaim. forgalomban pedig a szerelvé­nyek megerősítése. A vasút a népgazdaság te­herbíró képességéhez alkal­mazkodva 10,7 milliárd forintot fordíthat hálózatának, állóesz­közeinek fejlesztésére és szo­ciálpolitikai célokra. Az összeg­ből 9,8 milliárd forintot hasz­nálnak fel beruházásra, első­sorban a gyorsabb, biztonsá­gosabb közlekedést megalapo­zó pályakorszerűsítésekre, a járműállomány bővítésére. Több mint 2 milliárd forintot költenek 330 kilométer vasúti pálya rekonstrukciójára és 6,5 kilométer új vágány építésére. Csaknem 150 kilométer hosszú vonal és 12 állomás kap kor­szerű biztosítóberendezést. A közlekedés biztonsága érdeké­ben újabb 88 vasúti—közúti keresztezést látnak el fényso­rompóval. Befejeződik a Ceg­léd—Kiskunfélegyháza—Kiskun­halas vonal villamosítása, amely lehetővé, teszi, hogy Bu­dapest elkerülésével is korszerű összeköttetést teremtsenek a Szovjetunió és az Adria között. Villamosítják a Nyékládháza— Leninvóros közötti vasútvona­lat, valamint a kelenföldi és a Déli pályaudvar közötti sza­kaszt. A járműbeszerzésre szánt 4,2 milliárd forintból 25 nagy tel­jesítményű villamosmozdonyt, 11 dízelmozdonyt vásárolnak, 90 háromrészes csehszlovák motorvonattal javítják a mellék­vonalakon a személyszállítást és 177 korszerű személykocsi beszerzésével lehetővé teszik, hogy a selejtezés ellenére is 17 500 ülőhellyel növekedjék a kapacitás. A teherkocsi-állo­mányt több mint 3300 vagon be­szerzésével bővítik, illetve kor­szerűsítik. Folytatódik a ke­lenföldi pályaudvar rekonstruk­ciója, a záhonyi átrakó körzet korszerűsítése és bővítése, vala­mint néhány nagyobb állomás — például a debreceni, a sió­foki, a kaposvári, a murake­resztúri fejlesztése. Változatlan feltételek mellett jelentkezhetnek az idén érettsé­gizők vagy a korábban végzet­tek az egyetemek és a főiskolák nappali tagozatára, és nincs lényeges változás a felvételi el­járásában sem. Boltokba került a magyar felsőoktatási intéz­mények 1980. évi felvételi tá­jékoztatója, amely az érintett fiatalok számára több fontos újdonságot is tartalmaz. Az agrár-felsőoktatásban pél­dául néhány szakon a korábbi három felvételi tárgy helyett csak kettőből kell vizsgázniuk a jelentkezőknek. Azokon a sza­kokon, ahol a későbbi tanulmá­nyok intenzív matematikai fel- készültséget igényelnek, válto­zatlanul felvételi tárgy a fizi­kával társult matematika, más szakokon pedig kémia és bio­lógia tudásukról kell számot ad­niuk a pályázóknak. Egyes ta­nárképző intézményekben hosz- szabb szünet után ismét meg­hirdettek néhány szakpárt; az Eötvös Loránd Tudományegyete­men például a filozófia—mate­matika, a Szegedi József Attila Tudományegyetemen pedig a történelem—földrajz szakot. A Nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskolán szeptem­bertől magyar—gyors- és gép­írás szakpárosításban is képez­nek szakembereket. A Testneve­lési Főiskola nappali tagozatán az 1980—81-es tanévben nem kezdődnek edzői szakok. . Idén is érvényes viszont, hogy a felsőoktatási intézmények nappali tagozataira a középis­kolák utolsó éves tanulói, illet­ve azok az érettségizett — ké­pesített — dolgozók kérhetik fel­vételüket, akik 35. életévüket még nem töltötték be. A fel­vételi nyomtatványt a középis­kolásoknak az iskola bocsátja rendelkezésükre, más jelentke­zők pedig a budapesti, illetve a megyéi nyomtatványboltban szerézhetik be. A felvételi kére­lemhez csatolni kell a szüksé­ges előképzettséget tanúsító eredeti iskolabizonyítványt (ok­levelet), a középiskolai tanul­mányi értesítőt, az önéletrajzot, az 1979-ben vagy korábban érettségizetteknek pedig a ha­tósági erkölcsi bizonyítványt is. A felvételi kérelmet az érettsé­gi bizonyítványt kiállító közép­iskola igazgatójához kell be­nyújtani. A munkaviszonyban állóknak a kérelmükhöz a mun­káltató írásos javaslatát is mellékelniük kell. Akik a közép­iskolát 1978-ban vagy koráb­ban, illetve esti és levelező ta­gozaton végezték el, közvetle­nül a felsőoktatási intézmény vezetőjéhez küldjék kérelmüket. A jelentkezők csak egy hazai felsőoktatási intézménybe ad­hatják be kérelmüket, egyide­jűleg viszont pályázhatnak mű­vészeti főiskolára, a néphad­sereg katonai főiskoláira, kül­földi egyetemre, és élhetnek az átirányítás lehetőségeivel is. Aki például orvostudományi egyetemre jelentkezik, jelentke­zési lapján feltüntetheti, hogy — esetleges elutasítás esetén — az egészségügyi főiskolai kar melyik szakára kéri átirányítását. Számos más felsőoktatási intéz­(Folytotás a 2. oldalon) Fennállásának húszéves jubileuma alkalmából, tegnap este ünnepi bemutatót tartott a Pécsi Balett. Petrovics Emil—Sárospataky István—Eck Imre Salome című táncjátékának ősbemu­tatóján a főszerepeket a Pécsi Balett alapító tagjai táncolták. Képünkön középen Bretus Má­ria (Salome) és Eck Imre (Heródes). Az első félévben Huszonötezer fiatal indul világot látni

Next

/
Thumbnails
Contents