Dunántúli Napló, 1980. január (37. évfolyam, 1-30. szám)
1980-01-05 / 4. szám
e Dunántúli napló 1980. január 5., szombat Tavaly több volt a vendég BARÁTI ÉS KATONAKÖZÖSSÉG Szigetvár és a turisták ■ Megoldott és megoldandó feladatok ■ Nem csupán pénzkérdés A Zrínyiek, Srulejmán szultán, Ali pasa, Zrínyi-vár, dzsámi, kazamaták, karavánszeráj — csupa izgalmas dolog, törté, nelmi nevek, hangulatos épületek idéződnek föl az ember képzeletében arra az egyetlen szóra, hogy Szigetvár. A valóság azonban nem olyan romantikus, mint a képzelet Ha ezektől a történelmet idéző szavaktól a nyers tények, a statisztikai számadatok felé fordulunk, az első, amit akár tetszik, akár nem, be kell ismerni: ebben az évben csökkent Szigetvár idegenforgalma. A számok tanúsága szerint eddig 4—5 százalékkal kevesebb látogató kereste föl a híres baranyai várost. Egyedül augusztusban haladta meg a vendégek száma — 20 százalékkal — az előző év meqfele- lő időszakáét, egyébként júliusban, szeptemberben, októberben is kevesebben jutottak el ide. 1978-ban összesen 106 000, ebben az évben eddig 102 000 embert látott vendégül a város. A Szigetvárra kíváncsiak 99 százaléka belföldi turtsta; a külföldiek legnagyobb része csoporttal érkezik Jugoszláviából, a Szovjetunióból, Bulgáriából, az NDK-ból, de voltak már itt Finnországból, s természetesen egyénileg más országokból is. Meg kell említeni azt is, hogy nagyon magas — főleg a nyaralók között — a gyermekek aránya. Ha magánember hív meg valakit, tudja, hogy vendégét el kell szállásolnia, ételt kell adnia, s illik szórakoztatnia is. Ugyanígy fennáll ez egy város esetében is. Mit tud hát nyújtani Szigetvár? A szálláshelyek számával különösebb probléma nincs. Ott az Oroszlán Szálló, a turistaszálló, a 64 első osztályú helyet kínáló fizetővendég-szolgálat, s forgalmas hétvégeken az Építőipari Vállalat munkás- szállójának szabad szobái. A 18. században épült kazamatákban berendezett turistaszálló még meglehetősen korszerűt, len, bár a közelmúltban itt is megváltozott egy s más: a büfét fölújították, az emeletes ágyakat megszüntették, a szennyvizet bekapcsolták a városi csatornába. A nagy előadóterem átalakításával nemsokára elkészülnek, s így már alkalmas lesz a szálló téli tanfolyamok rendezésére is. Ennek ellenére az épületnek még mindig tömegszállás jellege van, csak hideg vizet tud szolgáltatni, s további modernizálása elengedhetetlen. A város két fő vonzereje, a Zrínyi-vár és a termálfürdő. A Baranya megyei Fürdő Vállalat komoly összegeket fordított a fürdő fejlesztésére, a forgalma azonban csökkent. Különösen a jugoszláv fürdővendégek maradtak el észrevehetően. Ennek egyik oka, hogy nagy vetélytárs a barcsi termálfürdő, másik a strandon előfordult negatív jelenségek voltak. így például éppen nyáron épült a vállfás öltöző, s az építkezés zavarta a fürdőzőket, a nagymedencét kettéválasztották, sokaknak ez sem nyerte meg tetszését. Tavasszal pedig komoly probléma volt a víz tisztaságával is. Szigetvár nevezetességeivel kapcsolatban van még tennivaló: korszerűsítés, tatarozás, helyreállítás. Ezek jó részére a tervek elkészültek; amire nincs pénz, a távlati feladatok között szerepel, de van olyan is, amihez már hozzákezdtek. Egyébként a legfontosabb feladatokat a november 22-én Szigetvárott tartott műemléki ankéton meg is határozták. A legsürgősebb a vár északkeleti és északnyugati szárnyán a török bástyák omlásának megakadályozása. Egy műemlék-ritkaságnak, Ali pasa dzsámijának helyreállítása már elkezdődött. Az évekig tartó munka során a dzsámit mint katolikus templomot hozzák rendbe, amelyben a török és barokk elemek egyaránt megmaradnak. Ha ez elkészül, a dzsámi alkalmas lesz hangversenyek rendezésére, s ez nagy vonzerőt jelenthet majd. Szulejmán szultán dzsámijának helyreállítását is be kell fejezni, tervezik a volt postakocsiállomás épületének restaurálását, majd étteremmé való ala- kításá't.--A gyakorlat azt bizonyította, hogy a város üzlethálóza. tónak korszerűsítése szintén aktuális. Ennek egyik első lépése volt a házi készítmények boltjának bővítése. De miután nincs mindenre pénz. a legkézenfekvőbb a kifogástalan áruellátás, mert volt példa arra is, hogy idegenforgalmi csúcs idején már a reggeli órákban elfogyott egyik-másik alapvető élei. miszer. Igen jók voltak a nyári idegenforgalmi rendezvények. Ezek elsősorban a gyerekeket érintették. A Csongrád meqyei úttörők hathetes nyári üdültetése rendkívül jól sikerült. A vár, a várkörnyék, a kirándulások, a színvonalas programok, a romantikus életforma hírét mesz. sze elvitték a gyerekek és tanárok egyaránt, s évről évre egyre több erre a jelentkező. Ugyanez mondható el az úttörők kerékpórostúrájának egyik állomásáról, melyet a vár délnyugati bástyájában létesítettek. Gazdag programmal várja eqy tavaly indult új szolgáltatás mind a qyerekeket, mind a felnőtteket. A tizenötféle témát kínáló múzeumiskolai előadások egyre nagyobb népszerűségét bizonyítják a számok: míg tavaly 2500-an, idén szeptemberig már háromezren iaényelték az ismeretterjesztő előadásokat. melyek mindegyike természetesen a szigetvári hagyományokhoz kapcsolódik. Az idegenforqalom növelése nem csupán pénzkérdés: nagy szerepet játszik ebben a lelkesedés, az ötlet, a rugalmasság. Mert itt van például egy igen jó ötlet: van Szigetvárott egy ezerkétszáz receptet tartalmazó eredeti török szakácskönyv. amelyet tulajdonosa föl is kínált a Baranya megyei Vendéglátó Vállalatnak, hogy egy-egy nálunk is elkészíthető török étellel tudják kínálni a vendégeket De az ötlet nem talált visszhangra. Szóval nem minden pénzkérdés. Diicső Csilla Orsiin, határőrök közöli Az őrs élete különös világ. Falai között egyidejűleg van jelen az alvó, a szolgálatot ellátó, vagy az éppen arra készülő katona, álmos vagy derűs arc, csend és csizmadobogás. o Szolgálatba indul a lovas járőr — Zárt világban élünk, mégsem elszigetelten. Jó kapcsolatot építettünk ki a mattyi é's az alsószentmártoni KISZ-esekkel, a lakossággal, segítenek is, segítünk mi is. Gyakoriak a közös rendezvényeink. Nyáron akinek kimaradása, eltávozása van, beruccan Siklósra, Harkányba, most télen meg itt találja meg a szórakozást. o A hajnali szolgálat után fegyverét tisztogatja M/nyó Zoltán határőr, utána levelet ír haza, megreggelizik és indul aludni. — Nehéz volt? — Eleinte nagyon, most már valamivel könnyebb, bár most sem leányólom. A rendszertelen alvásra is ráálltam: éjszaka, hajnalban, napközben is gyorsan elalszom a szolgálat utón. Ha otthon vagyok szabadságon, egy nap kell, hogy megszokjam a csak éjszakai alvást. A reggelizőtálcáján otthagyja a vajadag felét Fehérvári János határőr: — A tejterméket otthon se nagyon szerettem, meg a főtt ételt, itt viszont alig várom a meleg kosztot. — Nem látszik meg, hogy jó étvágyú ... — Pedig majd mindenből repetázok. A civil súlyomnál kevesebbet mutat a mérleg, a rendszeres mozgás jó étvágyat csinál és leveszi a felesleget. Kell az erőnlét, már a lábaim is megszokták a rengeteg gyaloglást. Az étkező falán a napi étlap. A reggeli: kakaó, párizsi, vaj, a kétféle déli menü a tojásleves után hagymásrostélyos vagy sertéspörkölt, vacsorára mindenki tökfőzeléket kap Stefánia vagdalttal, az éjszakai pótlék pedig egy pohár tejföl. A konyhában a krumplihámozógép ontja a tisztított köretnek valót, Ikotity Károly határőr készíti az ebédet. A szakácsnőt helyettesíti. — Civilben is szakács volt? — Dehogy, csak a bevonulás után képeztek ki annak. Az eredeti szakmám pék, betanított marósként dolgoztam. — A társai dicsérik a főzt- jét. — Nyersanyag van, én meg igyekszem. Azért a leszerelés után inkább marós maradok. o Bodrogi Béla hadnagy, őrsparancsnok, szinte egyidős a katonáival, tavaly, ugyanúgy, mint idén Kiss Zoltán, egyenesen a főiskoláról került az őrsre politikai helyettesnek. Nem irigylem a tanulóévei miatt. Fiatalon szakadt a nyakába a felelősség. Tervez, szervez, irányít és ellenőriz. Napi feladatai: a létszám- és idő- gazdálkodás a rájuk bízott határszakasz védelme érdekében, a fegyelem, az emberek, a szabadságolások, jutalmazások és ha kell fenyítések, a szolgálati beosztások szigorú követelményei mellett nem kerülhetik el figyelmét az étkezés, a mosatás, a lovak, kutyák, sertések sem. Édesapja nyomdokait járva választotta a tiszti hivatást, a határőrséghez meg a romantika hozta. — Megtalálja itt a romantikát? — A napi teendőim mellett sem veszett el. Eleinte nyomasztott a felelősség, de már beleszoktam, az elzártság meg a munkával jár együtt, legalábbis az őrsön. Júliusban nősültem, a feleségem innen jár dolgozni. A romantika jól megfér a tennivalóinkkal. Mindennap harci feladatot látunk el fegyverrel a kézben. Az idősebbek szerint mi csak egyszer hibázhatunk. A járőrnek adott esetben nincs ideje a töprengésre, „tanácsot se kérhet, egyedül és azonnal kell döntenie, utána bármit is cselekedett, vállalnia kell érte a felelősségéi. Ezzel nálunk mindenki tisztában van, ez még jobban összehozza a katonákat. * Az őrs élete különös, zárt világ. Fegyveres szolgálatban, szadaidejükben, a nap minden percében valamennyien tudják, hogy baráti és határőr közösség tagjai, hogy bármikor, bármiben számíthatnak egymásra. Murányi László A kora reggeli sötétben érkeztem a fiatalok őrsére, hogy ismerkedjek életükkel, életkörülményeikkel, tennivalóikkal. Idén végezte el a katonai főiskolát a politikai helyettes, Kiss Zoltán hadnagy, ő mutatja be az őrsöt. Alig két hónapja került ide, most a napi gyakorlati teendők közben maga is ismerkedik, igyekszik összeházasítani a bőséges elméleti tudást az itt megszerezhető ta- nulnivalókkal, ró váró feladatokkal. Végig a falakon fa-lambéria, a körletekben halványzöld vaságyak, frissen festett falak. A folyosón beépített szekrénysor, dünk. Szüntelenül készülünk a szolgálatra, elvégre mégis ez a legfontosabb. Ezért vagyunk itt valamennyien. A háromhetes Ladája ritkán röpíti közeli-távoli kiruccanásra a politikai helyettest. Nem a benzinspórolás, hanem a kevés szabadidő miatt. A KISZ-titkár, Török János őrvezető a közösségről, annak összekovácsolásáról beszél: — Jól együtt vagyunk és ez a lényeg. Aki őrsre kerül, anminden határőrnek az alsó részben a napi, a felső részben a ritkábban szükséges ruházata, felszerelése. A szárítóban a köpenyek, átnedvesedett ruhaneműk és csizmák, minden helyiségben a központi fűtés radiátorai sugározzák a meleget. Az étkezőben mindig van meleg tea, zsír és kenyér. Az ifjúsági klubban rex és asztalifoci, könyvek, rádió, tv, magnó, lemezjátszó és presszórész. Az udvarban lóistálló, kutyaketrecek és kutyakonyha, sertésólak, hátul a kert, most fóliatakaró nélkül csupaszok a sátortartó keretek. Óraműpontossággal zajlik az élet. Jönnek be a járőrök, indulnak a lovas járőrök, vetkő- zések, beöltözések, étkezések, lefekvések megszabott ritmusa jelenti az örökös mozgást. A fiatal tiszttől megtudom, mi hozta erre a pályára: — Hajdanán sokat jártam horgászni a Dunára, sétálni az erdőbe, sok határőrt megismertem. Aztán a szakközépiskolában mégis egy osztálytársam unszolt, hogy jelentkezzünk együtt a tisztiiskolára. Engem vettek fel kettőnk közül, ilyen egyszerű az indulás. — Beleszokott már? — Hiányzik a város, de tudtam, hogy ez vár és vállaltam. Azt hiszem, ezzel itt valameny- nyien így vagyunk. Igyekszünk a magunk módján elviselhetővé tenni ezt az élettempót. Szabadidőnkben vetélkedőket, könyvismertetőket, élménybeszámolókat szervezünk, gyakran jön a kerületparancsnokság vándormozija. Jó időben focizunk a kispályán, kertészkenak a kezdés a legnehezebb, megszokni a szigorú napirendet, fegyelmet, nehéz fizikai igénybevételt, a rendszertelen életet, legyűrni a félelmet. Azon vagyunk, hogy mielőbb átalljunk. Ez nemcsak kötelességünk, érdekünk is. A félelmet idővel le lehet és le is kell győzni. Az újoncainkat eleinte nappali szolgálatra osztjuk be járőrtársként, hogy ismerkedjenek a tereppel, aztán éjjel kerülnek bevetésre, hogy szokják a sötétet, a körülményeket, egy idő után már egyedül is kimehetnek. — Hogyan enyhítik ezt a kemény összezártságot? áve melletti beszélgetés a klubban A kutyák is elvárják a ketreceikben a tisztaságot és az ennivalót
