Dunántúli Napló, 1980. január (37. évfolyam, 1-30. szám)

1980-01-31 / 30. szám

1980. január 31., csütörtök Dunántúli napló 3 Fagyban, hitlég szélben dolgoznak L átványos a munkájuk. A hozzá nem értők is nap mint nap megálla­píthatják: egy emelettel ismét magasabb lett a ház. Szinte hetek alatt állíta­nak fel egy épületet, s kezük nyomán alig né­hány év alatt lakótelepek, városrészek nőnek ki öreg, lebontott házak helyén, szántóföldeken. A köztu­datban panelszerelőként élnek, a hivatalos titulu­suk: szerkezetépítők. A Siklósi városrész egyik almazöld színű, ötszintes épü­letén dolgozik a Dombai-bri- gád. A negyedik szintnél he­lyezik el jelenleg az elemeket, melyek a daru lábánál vára­koznak a beépítésre. A fagyos januári szél kíméletlenül vág az arcunkba, mintha valamiért megharagudott volna. Néha ■meleg gőz szálldogál felénk, de ez szinte észrevétlenül el­suhan mellettünk. A frissen be­tonozott részeket 150 Celsius fokos gőzzel árasztják el, hogy a beton meg ne fagyjon. A brigádvezető, Dombai József a daru felé int, mutogat, s az elem a helyére kerül,- Nagyon fontos, hogy oz ember jól megértse magát a darussal, mert különben nem megy úgy a munka, ahogy kell. Rövid idő alatt a mostani már a harmadik darusunk, de vele is jól összedolgozunk.- Hány réteg ruhában dol­gozik?- Négy réteg van rajtam, de sokszor bizony melegem is van. Hiába, ha az ember mozog, akkor nincs ideje fáz­ni. Persze egy idő után kény­telenek vagyunk bemenni a melegedőbe, mert a kesztyű ellenére a kezünk elgémbere­dik.- Az eredeti szakmája kő­műves. Mi a különbség az it­teni munka és egy hagyomá­nyos házépítés között?- Véleményem szerint ezek­kel az elemekei sokkal pon­tosabban kell dolgozni, mintha hagyományosan épít az em­ber. Itt egy szerkezet rossz beépítése végzetes lehet, úgy, hogy nagyon oda kell figyel­nünk. Miközben beszélgetünk, le­hajtott bundasapkáját több. Panelszerelők Ezekkel az elemekkel pontosabban kell dolgozni szőr leveti, s beletúr a hajába. Társai ez alatt két ügyes UNI- TAM típusú berendezéssel ki­támasztották az elemet. Követ­kezhet a szerelés. Az egész munka úgynevezett „doboz­elv" alapján történik, melynek lényege a folyamatosság. A szerelés nagyon lényeges moz­zanata a hegesztés. Gibizer Lajos hegesztő:- A csomóponti részeken a kapcsoló elemeket összesze­relik, melyeket aztán nekem kell rögzítenem. Sokkal na­gyobb a követelmény, mint az egyszerű szerkezeti hegesz­tésnél, hisz az elemek súlya az öt tonnát is eléri. A másik de valóban meleg, s igazán jó a tea. Jobb híján ez a bó­dé egyben a művezetői iro­da is. — Nem látok senkin védő­sisakot. — Pedig kötelező lenne most is, csak éppen ezekben o mű­anyag sisakokban lefagyna a fejünk. A vállalatnál már van néhány bundával bélelt, jó lenne, ha mi is olyant kap­nánk — mondja a brigádve­zető. — Munka közben gondol­nak-e arra, hogy kik lesznek az épület lakói? — Mindegy, hogy kik jönnek dolog, hogy nem zárt helyen dolgozunk, s így ki vagyunk téve az időjárás viszontagsá­gainak. Gibizer Lajos nem tegnap kezdte a munkát az építőipar­ban, hisz csak a Baranya me­gyei Állami Építőipari Válla­latnál már több mint húsz éve dolgozik. Egy éve hegeszt a szerkezetépítőknél. — Nyáron jó. Nem kell a Balatonra menni, hogy lebar­nuljunk. De télen ... Még jó, hogy ezt a szerelőbódét visz- szük magunkal szintről szintre, legalább, ha nagyon fázunk, bemegyünk megmelegedni, megiszunk egy forró teát. A szerelőbódé szűk ugyan, ide lakni, minden lakást ren­desen meg kell csinálnunk. Gyakran előfordul, hogy még csak a vázszerkezet áll, de már jönnek érdeklődni, hogy mutassuk meg melyik lesz a hatos számú lakás. örömmel megtesszük - válaszol Dom­bai József. — Én úgy vagyok vele, hogy igyekszem a lehető legjobban dolgozni. Mintha a sajátomat építeném. Két gyerekkel én is hasonlóban lakom — mondja Gibizer Lajos. Lejárt a munkaidő, Stejer Márton szerkezetépítővel az öltözőben beszélgetek. Vas­szekrények árnyékában egy padra telepedtünk le. — Zala megyében, Tótszer- dahelyen lakik a családom, én hétközben a munkásszállón vagyok. Tizenkét évet Pesten töltöttem ebben a szakmában, elhiheti, a kisujjamban van az egész — mondja, s hogy nyomatékot adjon hangjának, 'begörbítve felmutatja a kís- ujját. — Nézze! Ez is olyan szakma, mint a többi, ezt is csak meg kell szokni. — Ahogy elnéztem magukat munka közben, gyakran centi­méterekre vannak a lezuha­nástól. S télen ... — Vigyáz oz ember magára, az biztos, hogy odafigyelünk arra, amit csinálunk. Meg egy­másra is. — Ma nagyon hideg volt. — Az, a mindenit. Tudja, ma az én fülem is fázott. Pedig csak okkor csípi a hideg a cimpáimat, ha már legalább mínusz 15 van. Az öltözőben keveredik a Caola-szappan illata és a szekrényekből áradó munka­ruhák szaga. A legtöbb em­ber rohan, csak egy-ketten öl­töznek komótosan. — Munka után hová szokott menni? — A szállóra. Útközben meg­iszom egy vagy két üveg sört. Bent aztán pihenek, és más­nap kezdjük újra. — Szereti a munkáját? — Nagyon. Ez az egyik ok, hogy itt Pécsett dolgozom. A másik, hogy a vállalatot is megszoktam, s jól érzem ma­gam. Roszprim Nándor Vegyünk onnan, ahol van! Szükségtelenül magas készletek Panaszkodnak a vállalatok, hogy kevés a pénzük, nem jut fejlesztésre, sőt: sok helyen a szállítók számláit sem tud­ják idejében kifizetni. Az igazság viszont az, hogy a válla­latoknak azért akad pénzük, csak nem ott „keresik”, ahol V?n‘ ^ vállalati mérlegek tanúsága szerint ugyanis százmil- liárdok állnak a raktárakban kész és félkész árukba, nyers­anyagba, alkatrészbe fagyasztva. Emiatt — s elsősorban ezért károsak a szükségtele­nül magas készletek — lé­nyegében túl sok pénzt hasz­nál fel a gazdaság a terme­lési folyamatokhoz, nemzet­közi összehasonlításban túl drágán termelnek a gyárak, mert ugye amíg a pénz egy része „tétlenkedik" a raktá­rak polcain, terhelve a vál­lalatok számláját, addig a szunnyadó anyagi erő helyé­re mobilizálható készpénzre van szükség folyó kiadáshoz. Nem egy helyen a raktárak­ban heverő készletek értéké­ből akár egy egész év gaz­dálkodását finanszírozhatná a vállalat. Elegendő készpénz hiányá­ban a vállalat rugalmatlan­ná is válik. Hiszen, ha a piaci jelzésekre gyorsan lép­ni szeretne, kisebb fejlesztés­sel, a termelés átszervezésé­vel, gyártásiprogram-vóltoz- tatással — ehhez előbb pénzt kell szereznie. A fejlett ipari országokban a készletek, amellett, hogy kisebb értékűek, valóban más­képp helyezkednek el mint nálunk. Nyugat-Európában pédául a termelőeszköz-kész­letek (nyersanyagok, alkatré­szek stb.) több mint 70 szá­zalékát a kereskedelem tá­rolja, s csak kisebb részét a termelők, A gvárak általában 5—20 napos készletekkel dol­goznak. Itthon a helyzet pontosan fordított: a készletek több mint háromnegyed része p gyárak raktáraiban áll: nem ritka a 100—120 napos kész­let sem. A termelőeszköz ke­reskedelem (a TEK vállala­tok) pediq a készletek lénye­gesen kisebb részét tartja raktáron. Kézenfekvő, hogy ha a készletek nagyobb része a TEK vállalatok birtokában lenne, ott — kereskedelmi készletként — mindenkinek rendelkezésére állhatna, ipar. vállalati készletként viszont mások számára hozzáférhe­tetlen. Sorsára vár, a felhasz­nálásra, s eközben el is avul­hat, rongálódhat, helyet fog­lal, másutt pedig hasznot hajt­hatna. A vállalatok többsége sze­rint azonban e helyzet ja­vításáért egy-egy gyár nem te­het sokat, vagyis előbb ka­pun kívüli intézkedésekre len­ne szükség, amelyek ered­ményeként a TEK vállalatok­tól azután bármit, bármikor rövid határidőre megkaphat­nának. Ehhez viszont a TEK vállalatok jelentősebb fejlesz­tése szükséges: új raktárak kellenének, több pénz a ke­reskedelemben, hogy legyen miből fedezni a nagyobb készletek akár hosszabb ideig tartó tárolását is és így to­vább. Igaz-e azonban, hogy a felhasználó vállalatoknál va­lóban nincs kiút a saját, s ezen keresztül a népgazda­ság készletekkel lekötött jö­vedelmeinek felszabadításá­ra? A termelők ugyanis azt hangoztatják, hogy a készle­tezés méq mindig olcsóbb, mintha bizonyos anyagok hiá­nya miatt leállna, akadozna a termelés. Drága tévedés: a vállala­toknál a készletekben fekvő pénz a fejlesztési és a része­sedési alapot mindenképpen megrövidíti. A hitelekért fize­tett kamatok az eredményt mindenképpen soványítják. E kieséseket pedig egyre ke­vésbé lehetséges egyszerűen a termelés mennyiségi növe­lésével ellensúlyozni. Ezt megfogalmazhatjuk úgy is, hogy vállalaton kívül, in­gyen, nem lehet többé pénz­re számítani. Onnan kell sze. rezni tehát, ahol van. Ma például a gyárak olyas­miből is bőségesen rendel­nek, ami ütemes szállítási határidőben is kapható, te­hát nem hiánycikk. Az utób­bi években fellazultak az anyagnormák is. Az anyag­szükségleti terveket gyakran becsléssel készítik, ha nem éppen „hasra ütve”. Olykor egyszerűen lemásolják az elő. ző időszak terveit, s ennek alapján kezdődik el az anya­gok beszerzése. Év közben aztán kiderül, hogy ezt vagy azt már nem kellett volna megrendelni, mert új termék gyártása indul s ahhoz már más kell. A nyilvántartások pontos­ságával, a műszakiak és a könyvelők kapcsolatának ja­vításával, jobb anyagnormák­kal azonnal több tízmilliárd forintot takaríthatnának meg országosan a készletekre for­dított kiadásokból. Nem kis összeg. Éppen ezért fölösle­ges tovább várakozni a gyár­kapukon kívüli (egyébként előkészítés alatt álló) intéz­kedésekre. Gerencsér Ferenc MtiiszéFes mérés ax utcakon A I«1. «■ I.! ■ - r I r közterületek zajterkepe Világjelenség, hogy az em­bert érő káros zajterhelés foko­zódik a munkahelyen kívül is. Az utóbbi három évtizedben az átlagos hallásélességünk 4 de­cibellel csökkent. A lakóterüle­teket naponta majdnem 150-fé. le zajfokozó hatás bombázza. Elviselhető az, ha nappal 40, éjszaka pedig 30 decibel a la­kószoba zajszintje. (Az alvás közben érkező szokatlanul nagy hangeffektusok önkívületet is okozhatnak.) Az OKTH Dél-dunántúli Fel­ügyelőségének kutatógárdája elkészíti a környezeti zaj- és vibrációs ártalmak baranyai térképét. Hazánkban az ilyen jellegű felmérésre, értékelésre még nem születtek egységes, tudományosan megalapozott módszerek. Műszerekkel figye­lik majd az utcai közlekedést, az ipari és mezőgazdasági üze­mek környékét, valamint az üdü­lő- és pihenőterületeket. Gyor­san akarnak végezni, hogy rendszeresen nyújtsanak taná­csokat a tervező- és építő vál­lalatoknak oz új létesítmények kialakításakor, hogy így előzzék meg a kedvezőtlen zajhatások létrejöttét. A védekezés a ter­vezés időszakában 8—10-szer olcsóbb, mint később. Az egészségügyi szervek rend­szeresen mérik o zajt a munka­helyeken. Baranyában mintegy ötezer dolgozó van kitéve az egészséget kisebb-nagyobb mértékben veszélyeztető tartós zörejnek, dübörgésnek, vibrá­ciós ártalomnak. Az OKTH pé­csi felügyelőségének a szakem­berei azt igyekeznek eldönteni, hogy oz üzemekből kigyűrűző gépi hangok mennyiben káro­sak a környéken lakókra. Csak Pécsett 33 gyár, üzem lakott környezetét vizsgálják meg. Komlón és vonzáskörzetében 16, Mohácson és a mohácsi járás­ban 12, Siklóson és a siklósi járásban 12, Szigetváron és a szigetvári járásban 9 ipari léte­sítmény nagyon zajos. A felmé. rések befejeztével ezeken a he­lyeken sürgős zajmérséklő in­tézkedésekre, technológiai má. dosításokra lesz szükség. Pécs belvárosában sok a kisüzem, nem települhetnének újabbak. Mégis a Vasas Ipari és a Bara. nya megyei Cipőipari Szövetke­zet a városmag házai között akar üzemet nyitni. A felügyelőség a Baranya me­gyei Tsz Szövetség segítségével felmérte 30 különböző típusú kombájn, erőgép, betakarító­gépsor zajszintjét a gépkezelő­fülkében és annak közvetlen szomszédságában. Legalább 100 decibel zajszintet produkál az MTZ—50, az UE 50, a FRAK B 1 rakodó és a Herrian cuk- korépakombájn. Ismertek ki­lencféle szárító zajszint adatai: 100 körüli decibelt ér el például az Unilajta, az MGF—OB/HB, a Bábolna, az LKB típus. Ártó dübörgésüket mérsékelheti, ha véderdővel vonják körül, vagy a lakóterülettől távol üzemel­tetik. Az üdülőterületek közül első. sorban Harkány, Sikondo, Aba- liget zaj-szennyezettségét kutat­ják. Orfű zajtérképe kész és áz összkép kedvező. Az üzemek kerítésén túl meg. lévő zajok 60—70 százalékát a közlekedő járművek okozzák. Budapest, Győr, Szeged után Pécsett is próbálkoznak a köz­lekedési zajméréssel. A megye- székhelyen 30, Komlón 10, Mo­hácson 7. Siklóson 5, Harkány­ban 3, Szigetváron 7 kritikus csomópont „zörej-világát” mé­rik be speciális műszerekkel. Pécsett, a Rákóczi út néhány szakaszán szinte elviselhetetlen a gépek hangkavalkádja, rosz- szullétet, fejfájást is kiválthat. A szűk utcát magas házak sze­gélyezik mindkét oldalon és a hang felerősödve többszörösen verődik vissza. A környezetvé­dők megállapításaikkal segítik a forgalomirányítás szervezőit. Csuti J. Építkezés zajvizsgálata

Next

/
Thumbnails
Contents