Dunántúli Napló, 1980. január (37. évfolyam, 1-30. szám)
1980-01-31 / 30. szám
1980. január 31., csütörtök Dunántúli napló 3 Fagyban, hitlég szélben dolgoznak L átványos a munkájuk. A hozzá nem értők is nap mint nap megállapíthatják: egy emelettel ismét magasabb lett a ház. Szinte hetek alatt állítanak fel egy épületet, s kezük nyomán alig néhány év alatt lakótelepek, városrészek nőnek ki öreg, lebontott házak helyén, szántóföldeken. A köztudatban panelszerelőként élnek, a hivatalos titulusuk: szerkezetépítők. A Siklósi városrész egyik almazöld színű, ötszintes épületén dolgozik a Dombai-bri- gád. A negyedik szintnél helyezik el jelenleg az elemeket, melyek a daru lábánál várakoznak a beépítésre. A fagyos januári szél kíméletlenül vág az arcunkba, mintha valamiért megharagudott volna. Néha ■meleg gőz szálldogál felénk, de ez szinte észrevétlenül elsuhan mellettünk. A frissen betonozott részeket 150 Celsius fokos gőzzel árasztják el, hogy a beton meg ne fagyjon. A brigádvezető, Dombai József a daru felé int, mutogat, s az elem a helyére kerül,- Nagyon fontos, hogy oz ember jól megértse magát a darussal, mert különben nem megy úgy a munka, ahogy kell. Rövid idő alatt a mostani már a harmadik darusunk, de vele is jól összedolgozunk.- Hány réteg ruhában dolgozik?- Négy réteg van rajtam, de sokszor bizony melegem is van. Hiába, ha az ember mozog, akkor nincs ideje fázni. Persze egy idő után kénytelenek vagyunk bemenni a melegedőbe, mert a kesztyű ellenére a kezünk elgémberedik.- Az eredeti szakmája kőműves. Mi a különbség az itteni munka és egy hagyományos házépítés között?- Véleményem szerint ezekkel az elemekei sokkal pontosabban kell dolgozni, mintha hagyományosan épít az ember. Itt egy szerkezet rossz beépítése végzetes lehet, úgy, hogy nagyon oda kell figyelnünk. Miközben beszélgetünk, lehajtott bundasapkáját több. Panelszerelők Ezekkel az elemekkel pontosabban kell dolgozni szőr leveti, s beletúr a hajába. Társai ez alatt két ügyes UNI- TAM típusú berendezéssel kitámasztották az elemet. Következhet a szerelés. Az egész munka úgynevezett „dobozelv" alapján történik, melynek lényege a folyamatosság. A szerelés nagyon lényeges mozzanata a hegesztés. Gibizer Lajos hegesztő:- A csomóponti részeken a kapcsoló elemeket összeszerelik, melyeket aztán nekem kell rögzítenem. Sokkal nagyobb a követelmény, mint az egyszerű szerkezeti hegesztésnél, hisz az elemek súlya az öt tonnát is eléri. A másik de valóban meleg, s igazán jó a tea. Jobb híján ez a bódé egyben a művezetői iroda is. — Nem látok senkin védősisakot. — Pedig kötelező lenne most is, csak éppen ezekben o műanyag sisakokban lefagyna a fejünk. A vállalatnál már van néhány bundával bélelt, jó lenne, ha mi is olyant kapnánk — mondja a brigádvezető. — Munka közben gondolnak-e arra, hogy kik lesznek az épület lakói? — Mindegy, hogy kik jönnek dolog, hogy nem zárt helyen dolgozunk, s így ki vagyunk téve az időjárás viszontagságainak. Gibizer Lajos nem tegnap kezdte a munkát az építőiparban, hisz csak a Baranya megyei Állami Építőipari Vállalatnál már több mint húsz éve dolgozik. Egy éve hegeszt a szerkezetépítőknél. — Nyáron jó. Nem kell a Balatonra menni, hogy lebarnuljunk. De télen ... Még jó, hogy ezt a szerelőbódét visz- szük magunkal szintről szintre, legalább, ha nagyon fázunk, bemegyünk megmelegedni, megiszunk egy forró teát. A szerelőbódé szűk ugyan, ide lakni, minden lakást rendesen meg kell csinálnunk. Gyakran előfordul, hogy még csak a vázszerkezet áll, de már jönnek érdeklődni, hogy mutassuk meg melyik lesz a hatos számú lakás. örömmel megtesszük - válaszol Dombai József. — Én úgy vagyok vele, hogy igyekszem a lehető legjobban dolgozni. Mintha a sajátomat építeném. Két gyerekkel én is hasonlóban lakom — mondja Gibizer Lajos. Lejárt a munkaidő, Stejer Márton szerkezetépítővel az öltözőben beszélgetek. Vasszekrények árnyékában egy padra telepedtünk le. — Zala megyében, Tótszer- dahelyen lakik a családom, én hétközben a munkásszállón vagyok. Tizenkét évet Pesten töltöttem ebben a szakmában, elhiheti, a kisujjamban van az egész — mondja, s hogy nyomatékot adjon hangjának, 'begörbítve felmutatja a kís- ujját. — Nézze! Ez is olyan szakma, mint a többi, ezt is csak meg kell szokni. — Ahogy elnéztem magukat munka közben, gyakran centiméterekre vannak a lezuhanástól. S télen ... — Vigyáz oz ember magára, az biztos, hogy odafigyelünk arra, amit csinálunk. Meg egymásra is. — Ma nagyon hideg volt. — Az, a mindenit. Tudja, ma az én fülem is fázott. Pedig csak okkor csípi a hideg a cimpáimat, ha már legalább mínusz 15 van. Az öltözőben keveredik a Caola-szappan illata és a szekrényekből áradó munkaruhák szaga. A legtöbb ember rohan, csak egy-ketten öltöznek komótosan. — Munka után hová szokott menni? — A szállóra. Útközben megiszom egy vagy két üveg sört. Bent aztán pihenek, és másnap kezdjük újra. — Szereti a munkáját? — Nagyon. Ez az egyik ok, hogy itt Pécsett dolgozom. A másik, hogy a vállalatot is megszoktam, s jól érzem magam. Roszprim Nándor Vegyünk onnan, ahol van! Szükségtelenül magas készletek Panaszkodnak a vállalatok, hogy kevés a pénzük, nem jut fejlesztésre, sőt: sok helyen a szállítók számláit sem tudják idejében kifizetni. Az igazság viszont az, hogy a vállalatoknak azért akad pénzük, csak nem ott „keresik”, ahol V?n‘ ^ vállalati mérlegek tanúsága szerint ugyanis százmil- liárdok állnak a raktárakban kész és félkész árukba, nyersanyagba, alkatrészbe fagyasztva. Emiatt — s elsősorban ezért károsak a szükségtelenül magas készletek — lényegében túl sok pénzt használ fel a gazdaság a termelési folyamatokhoz, nemzetközi összehasonlításban túl drágán termelnek a gyárak, mert ugye amíg a pénz egy része „tétlenkedik" a raktárak polcain, terhelve a vállalatok számláját, addig a szunnyadó anyagi erő helyére mobilizálható készpénzre van szükség folyó kiadáshoz. Nem egy helyen a raktárakban heverő készletek értékéből akár egy egész év gazdálkodását finanszírozhatná a vállalat. Elegendő készpénz hiányában a vállalat rugalmatlanná is válik. Hiszen, ha a piaci jelzésekre gyorsan lépni szeretne, kisebb fejlesztéssel, a termelés átszervezésével, gyártásiprogram-vóltoz- tatással — ehhez előbb pénzt kell szereznie. A fejlett ipari országokban a készletek, amellett, hogy kisebb értékűek, valóban másképp helyezkednek el mint nálunk. Nyugat-Európában pédául a termelőeszköz-készletek (nyersanyagok, alkatrészek stb.) több mint 70 százalékát a kereskedelem tárolja, s csak kisebb részét a termelők, A gvárak általában 5—20 napos készletekkel dolgoznak. Itthon a helyzet pontosan fordított: a készletek több mint háromnegyed része p gyárak raktáraiban áll: nem ritka a 100—120 napos készlet sem. A termelőeszköz kereskedelem (a TEK vállalatok) pediq a készletek lényegesen kisebb részét tartja raktáron. Kézenfekvő, hogy ha a készletek nagyobb része a TEK vállalatok birtokában lenne, ott — kereskedelmi készletként — mindenkinek rendelkezésére állhatna, ipar. vállalati készletként viszont mások számára hozzáférhetetlen. Sorsára vár, a felhasználásra, s eközben el is avulhat, rongálódhat, helyet foglal, másutt pedig hasznot hajthatna. A vállalatok többsége szerint azonban e helyzet javításáért egy-egy gyár nem tehet sokat, vagyis előbb kapun kívüli intézkedésekre lenne szükség, amelyek eredményeként a TEK vállalatoktól azután bármit, bármikor rövid határidőre megkaphatnának. Ehhez viszont a TEK vállalatok jelentősebb fejlesztése szükséges: új raktárak kellenének, több pénz a kereskedelemben, hogy legyen miből fedezni a nagyobb készletek akár hosszabb ideig tartó tárolását is és így tovább. Igaz-e azonban, hogy a felhasználó vállalatoknál valóban nincs kiút a saját, s ezen keresztül a népgazdaság készletekkel lekötött jövedelmeinek felszabadítására? A termelők ugyanis azt hangoztatják, hogy a készletezés méq mindig olcsóbb, mintha bizonyos anyagok hiánya miatt leállna, akadozna a termelés. Drága tévedés: a vállalatoknál a készletekben fekvő pénz a fejlesztési és a részesedési alapot mindenképpen megrövidíti. A hitelekért fizetett kamatok az eredményt mindenképpen soványítják. E kieséseket pedig egyre kevésbé lehetséges egyszerűen a termelés mennyiségi növelésével ellensúlyozni. Ezt megfogalmazhatjuk úgy is, hogy vállalaton kívül, ingyen, nem lehet többé pénzre számítani. Onnan kell sze. rezni tehát, ahol van. Ma például a gyárak olyasmiből is bőségesen rendelnek, ami ütemes szállítási határidőben is kapható, tehát nem hiánycikk. Az utóbbi években fellazultak az anyagnormák is. Az anyagszükségleti terveket gyakran becsléssel készítik, ha nem éppen „hasra ütve”. Olykor egyszerűen lemásolják az elő. ző időszak terveit, s ennek alapján kezdődik el az anyagok beszerzése. Év közben aztán kiderül, hogy ezt vagy azt már nem kellett volna megrendelni, mert új termék gyártása indul s ahhoz már más kell. A nyilvántartások pontosságával, a műszakiak és a könyvelők kapcsolatának javításával, jobb anyagnormákkal azonnal több tízmilliárd forintot takaríthatnának meg országosan a készletekre fordított kiadásokból. Nem kis összeg. Éppen ezért fölösleges tovább várakozni a gyárkapukon kívüli (egyébként előkészítés alatt álló) intézkedésekre. Gerencsér Ferenc MtiiszéFes mérés ax utcakon A I«1. «■ I.! ■ - r I r közterületek zajterkepe Világjelenség, hogy az embert érő káros zajterhelés fokozódik a munkahelyen kívül is. Az utóbbi három évtizedben az átlagos hallásélességünk 4 decibellel csökkent. A lakóterületeket naponta majdnem 150-fé. le zajfokozó hatás bombázza. Elviselhető az, ha nappal 40, éjszaka pedig 30 decibel a lakószoba zajszintje. (Az alvás közben érkező szokatlanul nagy hangeffektusok önkívületet is okozhatnak.) Az OKTH Dél-dunántúli Felügyelőségének kutatógárdája elkészíti a környezeti zaj- és vibrációs ártalmak baranyai térképét. Hazánkban az ilyen jellegű felmérésre, értékelésre még nem születtek egységes, tudományosan megalapozott módszerek. Műszerekkel figyelik majd az utcai közlekedést, az ipari és mezőgazdasági üzemek környékét, valamint az üdülő- és pihenőterületeket. Gyorsan akarnak végezni, hogy rendszeresen nyújtsanak tanácsokat a tervező- és építő vállalatoknak oz új létesítmények kialakításakor, hogy így előzzék meg a kedvezőtlen zajhatások létrejöttét. A védekezés a tervezés időszakában 8—10-szer olcsóbb, mint később. Az egészségügyi szervek rendszeresen mérik o zajt a munkahelyeken. Baranyában mintegy ötezer dolgozó van kitéve az egészséget kisebb-nagyobb mértékben veszélyeztető tartós zörejnek, dübörgésnek, vibrációs ártalomnak. Az OKTH pécsi felügyelőségének a szakemberei azt igyekeznek eldönteni, hogy oz üzemekből kigyűrűző gépi hangok mennyiben károsak a környéken lakókra. Csak Pécsett 33 gyár, üzem lakott környezetét vizsgálják meg. Komlón és vonzáskörzetében 16, Mohácson és a mohácsi járásban 12, Siklóson és a siklósi járásban 12, Szigetváron és a szigetvári járásban 9 ipari létesítmény nagyon zajos. A felmé. rések befejeztével ezeken a helyeken sürgős zajmérséklő intézkedésekre, technológiai má. dosításokra lesz szükség. Pécs belvárosában sok a kisüzem, nem települhetnének újabbak. Mégis a Vasas Ipari és a Bara. nya megyei Cipőipari Szövetkezet a városmag házai között akar üzemet nyitni. A felügyelőség a Baranya megyei Tsz Szövetség segítségével felmérte 30 különböző típusú kombájn, erőgép, betakarítógépsor zajszintjét a gépkezelőfülkében és annak közvetlen szomszédságában. Legalább 100 decibel zajszintet produkál az MTZ—50, az UE 50, a FRAK B 1 rakodó és a Herrian cuk- korépakombájn. Ismertek kilencféle szárító zajszint adatai: 100 körüli decibelt ér el például az Unilajta, az MGF—OB/HB, a Bábolna, az LKB típus. Ártó dübörgésüket mérsékelheti, ha véderdővel vonják körül, vagy a lakóterülettől távol üzemeltetik. Az üdülőterületek közül első. sorban Harkány, Sikondo, Aba- liget zaj-szennyezettségét kutatják. Orfű zajtérképe kész és áz összkép kedvező. Az üzemek kerítésén túl meg. lévő zajok 60—70 százalékát a közlekedő járművek okozzák. Budapest, Győr, Szeged után Pécsett is próbálkoznak a közlekedési zajméréssel. A megye- székhelyen 30, Komlón 10, Mohácson 7. Siklóson 5, Harkányban 3, Szigetváron 7 kritikus csomópont „zörej-világát” mérik be speciális műszerekkel. Pécsett, a Rákóczi út néhány szakaszán szinte elviselhetetlen a gépek hangkavalkádja, rosz- szullétet, fejfájást is kiválthat. A szűk utcát magas házak szegélyezik mindkét oldalon és a hang felerősödve többszörösen verődik vissza. A környezetvédők megállapításaikkal segítik a forgalomirányítás szervezőit. Csuti J. Építkezés zajvizsgálata
