Dunántúli Napló, 1980. január (37. évfolyam, 1-30. szám)

1980-01-27 / 26. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! ,) XXXVII. évfolyam, 26. szám 1980. január 27., vasárnap Ára: 1,60 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Zárszámadás Termelőszövetkezeteink tevé­kenységének előterében ezek­ben a hetekben a zárszám­adás és tervezés áll. A megye termelőszövetkeze­teinek összessége eleget tett azoknak a követelményeknek, amelyeket a népgazdasági, a megyei és. az üzemi tervek­ben fogalmaztak meg. Az el­múlt 1979-es esztendő szélső­séges időjárásával nehéz fel­adatok elé állította a szövet­kezetek dolgozóit. Erőfeszíté­seik eredményeképp az utóbbi évtizedek legaszályosabb idő­járása mellett is csak kissé maradtak el a búzatermesztés hozamai a rekord év eredmé­nyeitől, ugyanakkor jelentősen növelték a termést kukoricá­ból és napraforgóból. Állati- termék-előállitásuk nemcsak mennyiségben, hanem minő­ségben is számottevő mérték­ben fejlődött Növekedett az egy tehénre jutó tejtermelés, javultak a takarmányfelhasz­nálás mutatói, több hússal já­rultak hozzá a fogyasztási igé­nyek kielégítéséhez. A szövetkezetek, megértve a népgazdaság igényeit, megfe­lelően alakították termelésszer­kezetüket, növelték a hazai és külpiacon keresett termékek körét, és sokirányú intézkedést tettek a termelés hatékonysá­gának javítására, a termékek mind jobb minőségben törté­nő előállítására. A Magyar Szocialista Mun­káspárt XII. kongresszusa és a felszabadulás 35. évfordulója tiszteletére a mezőgazdasági szövetkezetekben is gyorsan szélesedő munkaverseny bon­takozott ki. Ez döntően a leg­fontosabb termelési és gaz­dálkodási feladatok megvaló­sítására irányul. A zárszámadás tapasztalata­it tárgyaló fórumokon a szö­vetkezetek tagságának nem kell szégyenkeznie az elmúlt évben produkált eredmények­kel. Termelőszövetkezeteink egy szőkébb köre — elsősorban a kedvezőtlen termőhelyi adott­ságú tsz-ek — már több éve visszatérően — részben objek­tív okok miatt — pénzügyi, gazdasági gondokkal küszkö­dik, fejlődésében lelassult, kö­vetkezésképp évről évre job­ban lemarad az élenjáróktól, a derékhadtól. A fejlődés út­ját elsősorban az érintett ter­melőszövetkezeteknek kell megtalálniuk, de ehhez a szö­vetkezeti mozgalom egészének támogatására is szükség van. Az elmúlt két évtizedben ter­melőszövetkezeteink igen dina­mikus előrehaladást értek el a mezőgazdasági termékek meny- nyiségi előállítása terén. Most arra van szükség, hogy e nö­vekedés lehetőségeit még job­ban aknázzuk ki, az elmúlt éveknél erőteljesebb ütemű fejlődést biztosítsunk az esz­közök és erőforrások kihasz­nálásában. Erre adottságaink, lehetőségeink megvannak. Az 1979. évi eredmények megfe­lelő alapot szolgáltatnak az ez évi terveink sikeres valóra- váltá sóhoz. Megyénk szövetkezeti pa­rasztságának tevékenysége, po­litikai öntudata és szakmai felkészültsége a záloga an­nak, hogy szorgalmas munká­val eddig elért eredményeit tovább fokozza és elősegítse a társadalom egészének, szö­vetkezetének és saját maga életének gyarapodását. Papp Zoltán, a Baranya megyei Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek Szövetségének elnöke A Szovjetunió változatlanul az enyhülési politika híve Zamjatyin az amerikai politikáról Az Egyesült Államok külpolitikájáról, Carter elnök kong­resszusi üzenetéről, az úgynevezett Carter-doktrináról beszélt a moszkvai televízió külpolitikai adásában, a 9-es stúdió mű­sorában Leonyid Zamjatyin, az SZKP KB nemzetközi tájé­koztatási osztályának vezetője és ievgenyij Primakov akadé­mikus, az akadémia keleti kérdésekkel foglalkozó intézetének vezetője. „Carter külpolitikai doktríná­ját az a meggyőződés hatja át, hogy az Egyesült Államoknak vezető szerepet kell betöltenie a világban" — állapították meg a beszélgetés részvevői. Zamja­tyin aláhúzta, hogy ez a gyakor­latban azt jelenti, hogy az Egye­sült Államok, katonai erejében bizakodva, meg akarja akadá­lyozni a világban végbemenő objektív változásokat, beleértve a társadalmi változásokat is. A feszültség programja Az amerikai elnök megnyilat­kozásai gyakorlatilag hosszú időre megszabják a nemzetközi feszültség fokozásának program­ját. Ez korántsem váratlan for­dulat az Egyesült Államok kül­politikájában, amit állítólag az afganisztáni események váltot­tak volna ki — ahogy ezt Wa­shingtonban próbálják bizony­gatni, Carter kormányzata már régóta ezen az úton jár, Maga az elnök ismerte el, hogy ami­kor 1977-ben beköltözött a Fe­hér Házba, az első felismerése az volt: meg kell kezdeni a fegyverkezési versenyt. A Carter-kormányzat nem­egyszer próbálkozott azzal, hogy megsértse az egyensúly és a paritás elvét, holott csupán ennek az elvnek alapján vált lehetségessé az Egyesült Álla­mok és a Szovjetunió közötti szerződések, köztük a katonai kérdésekre vonatkozó szerződé­sek megkötése. Az egyenlőség akadályozta meg az Egyesült Államokat abban, hogy saját kedve szerint alakítsa a világ politikai térképét. Washington ugyan aláírta a SALT—II. szer. ződést, de ennek ratifikálását most meghatározatlan időre elhalasztotta. ugyanakkor vi­szont elhatározta, hogy köze­pes hatótávolságú rakétákat te­lepít Európába. Ez a minteay hatszáz rakéta a Szovjetunió, a szocialista országok ellen irá­nyul. Az ilyen lépések célja az, hogy az Egyesült Államok javá­ra változtassa meg az egyen­súlyt Európában, s ezzel bizto­sítsa, hogy Washington az erő helyzetéből tárgyalhasson a Szovjetunióval. rikaiak figyelmét a nemzetközi kérdésekre tereli, feszültséget teremt a világ egyes körzetei­ben, mert ezzel akarja elterelni a figyelmet a belpolitikai kér­désekről. Jevgenyij Primakov akadé­mikus részletesen szólt az adásban az Egyesült Államok közel- és közép-keleti politi­kájáról. Mint megállapította, Washington tudatosan élezte ki a feszültséget ebben a tér­ségben. A sah rendszerének bukása után az Egyesült Ál­lamokat az a probléma nyug­talanította, hogy összeomlik g katonai-politikai intézkedések egész szisztémája a térségben, holott ennék az volt a célja, hogy biztosítsa az Egyesült Államok zavartalan nyersolaj­ellátását. Az enyhülés távlatai Folytatódik a beavatkozás Afganisztán beíügyeibe —szö­gezték le az adásban részt vevő szovjet politikusok. — Pa­kisztán területén továbbra is kiképeznek az afgán rendszer­rel szemben álló erőket, ter­roristákat, diverzánsokat. Ezek o csoportok, a határon át be­hatolnak Afganisztánba, anya­gi károkat okoznak az ország­nak. A szovjet csapatkontin­gens azért tartózkodik Afga­nisztánban, hogy megvédel­mezze az országot a külső agresszió ellen. Csupán ez az egyetlen cél vezette a szovjet döntést, amikor az afgán kor­mány kérésére elhatározták, hogy szovjet katonai egysége­ket küldenek az országba. A szovjet egységek haladéktala­nul elhagyják az országot, ha megszűnik az agresszió, az Afganisztán ellen folytatott hadüzenet nélküli háború. Az enyhülés távlatairól szól­va Leonyid Zamjatyin aláhúz­ta, hogy ebben a folyamatban számos ország érdekelt. Eu­rópa országainak többsége, amelyek megismerték a hábo­rú borzalmait, ma állást fog­lal az ellen, hogy az Egyesült Államok, pillanatnyi érzelmek­től, vagy átgondolatlan dön­tésektől vezettetve rájuk kény­szerítse a konfrontáció vona­lát". Győz a józan ész „Ez a hibás irányvonal, hi­bás számítás — mondotta az SZKP KB osztályvezetője. — Meggyőződésünk, hogy az Egyesült Államokban is van­nak olyan józan hangok, jó­zan elmék, amelyek nem en­gedik át magukat a soviniszta mámornak. Az Egyesült Álla­moknak végül is mindenkép­pen a békés egymás mellett élés elveire alapozva kell ki­építenie kapcsolatait a Szov­jetunióval, hiszen ennek nincs alternatívája. A népek nem engedik meg másfajta irány­vonal felülkerekedtét, mert az enyhülés, amely véget vetett a világban hosszú éveken át fennálló ördögi körnek, a há­ború — rövid lélegzetvételnyi szünet — körének, túlságo­san is kedves nekik. A szovjet állam következetes erő­feszítései tették lehetővé, hogy megakadályozzák ennek az ör­dögi körnek az érvényesülését, szétzúzzák azt. A Szovjetunió továbbra is minden tőle telhe­tőt megtesz azért, hogy ne engedje meg a nukleáris há­ború kirobbanását” — han­goztatta o szovjet televízió 9- es stúdió című adásában Leo­nyid Zamjatyin. A Minőségi Cipőgyár szigetvári gyárának szalagjairól Európa majd minden országába eljutnak a női divatcipők. Szokolai felvétele Telt házak várják a magyar filmeket Külföldi filmsikerek a műsoron Egy héttel a filmszemle előtt Bemutatkoznak az alkotóműhelyek Nemcsak a filmszakma, ha­nem a közönség részéről is nagy érdeklődés előzi meg a február 4-én kezdődő XII. ma­gyar játékfilmszemle előadásait. A közönségszervezés, az üzemi jegyeladások és a spontán jegyvásárlás révén a jegyek 98 százaléka elkelt már a ma­gyar filmekre. Speciális közön­ségszervezői módszerekkel a Moziüzemi Vállalat a közönség legszélesebb rétegeihez tudta eljuttatni a jegyeket. Megérke­zett a filmszemlét bemutatásra kerülő külföldi filmek listája is, melyről elsőként a tavalyi cannes-i nagydíjas Coppola- filmet, az Apokalipszist említjük. Emellett látható lesz a svéd Danielsson filmje, a Picasso ka­landjai, P. Hyams amerikai filmje, a Földi űrutazás, Louis Malié francia rendező alkotása, a Szívzörej, és a lengyel Kies­lowski Amatőrfilm című profi alkotása. Ismét nagy érdeklő­dés kísér korábban már bemu­tatott magyar filmeket, Jancsó Miklós Allegro barbaróját, és Kovács András Októberi vasár­nap című történelmi filmjét, amely a második világháború­ból való, magyar kiugrás prob. Közelgő választás Van még egy magyarázat ar­ra, hogy miért keményedért meg az Egyesült Államok külpolitiká. ja: a közelgő elnökválasztás miatt — hangoztatta Leonyid Zamjatyin —, az elmúlt egy­másfél évben a közvélemény­kutatási adatok azt tanúsították, hogy Carter elnök tekintélvé gyorsan hanyatlik. Az elnök nem teljesítette választás előtti ígéreteinek jórészét. Carter azért határozta most el azt a kockázatos lépést, hogy az ame. lémakörét dolgozza fel. Ezeket a Ságvári Művelődési Házban láthatja a közönség. ötven, hatvan külföldi film­alkotót, kritikust, rendezőt és újságírót várnak a pécsi film­szemlére. Közülük sokan sze­mélyes meghívást kaptak a Ma­gyar Filmművészek Szövetségé­től. Számukra zártkörű informá­ciós vetítéseket rendeznek a Kossuth Klubmoziban. E bemu­tatók célja elsősorban az, hogy a külföldi sajtó megismerje a magyar filmtermést. A Hungaro- film kereskedelmi célból is ajánlja ezek megtekintését. Mint már hírül adtuk, a film­szemle délelőttjei az egyes film­stúdiók bemutatkozásával, vitái­val telnek majd a hét folya­mán a Pécsi Ifjúsági Házban. Ezekre a találkozókra nemcsak a sajtót, hanem a közönséget is elvárják, jó alkalom nyílik tehát az elsődlegesen érdekelt fél, a néző véleményének, kriti­kájának elmondására. Terveznek információs vetítéseket egy-egy kisebb közösség számára is. Szó van arról, hogy 8-án, dél­után a POTE számára bemutató előtt levetítik a Tanárképző Fő­iskola mozijában Kabay Barna és Gyöngyössy Imre, Az orvos című dokumentum-játékfilmjét és egy, még nem eldöntött he­lyen, Magyar József, Korenged­ményes című dokumentumalko. tását egy tsz-elnök életútjáról. Négy napra tehát Pécs a ma­gyar film centrumává válik, az ősbemutatókat a következő hé­ten azonban levetítik Debrecen, Szeged, Salgótarján. Balassa­gyarmat és Kecskemét filmszín­házaiban. Budapesten e prog­rammal nyitja meg kapuit a fel­újított Tanács Mozi, amely ezzel a nyitással a magyar filmek mo­zijává lép elő a korábbi Bá­nyász Mozi helyett. G. O. A zengővárkonyi völgy télen

Next

/
Thumbnails
Contents