Dunántúli Napló, 1980. január (37. évfolyam, 1-30. szám)
1980-01-24 / 23. szám
1980. január 24., csütörtök Dunántúli napló 3 Baranya mezögazdasaganak legdinamikusabban fejlődő üzemága Sok még a kiaknázatlan lehetőség <1 tejtermelés A i évekig stagnáló, egy főre jutó tejfogyasztásunk végre megmozdult és az 1975. évi 126,6 kg 1978- ban 155 kg-ra nőtt Számolunk a fogyasztás további növekedésével. Nyilvánvaló, hogy ezt az alapvető élelmiszert hazai termelésből kell biztosítanunk, és ez meghatározza a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésével szemben támasztott követelményeket. Az- állattenyésztési kultúra színvonalát a tehenenként tejtermelés alakulásával is szók. ták jellemezni. ÉVI TEJTERMELÉS KG/DB Ország 1972—74. 1977. Ausztria 3145 3320 Svájc 3693 3950 NSZK 3920 4181 Hollandia 4483 4815 Svédország 4330 4960 Nagy-Britannia 4095 4585 Franciaország 2592 2967 Csehszlovákia 2831 2968 Lengyelország 2594 2821 • J Megyénk nagyüzemi gazda, ságainak átlagos tehenenként tejtermelését 1960-tól a grafikonon szemléletesen mutatom be, az országos adatokkal ösz- szehasonlítva pedig táblázatba foglaltam. Az adatokból megállapítható, Baranya megye nagyüzemi gaz. dóságainak tejtermelése az ötödik ötéves terv minden évében jelentősen ugrott. 1976-ban az állami gazdaságok elérték a négyezer literes fajlagos hozamot. Ezzel biztosították, hogy az egész megye tehenenként tejtermelése a történelemben először meghaladta a régóta elvárt 3000 literes hozamot. 1977- ben a termelőszövetkezetek és kistermelők állományánál Is 3000 liter fölé emelték az átlagos éves termelést. 1978-ban minden szektorban tovább növelték a hozamokat, a megyei átlag meghaladja a 3500 litert. 1979-ben a termelőszövetkezeti tehenészetek termelése is a 3500 literes átlag fölé emelkedett. Végeredményként az is megállapítható, hogy a tehenenkénti tejtermelés növekedést az ötödik ötéves terv eddig eltelt négy évében érték el a gazdaságok. Az állami gazdaságokban az 1595 literes növelés — 43,3 százalék, ami évi 10,8 százaléknak, a termelőszövetkezetekben pedig a 982 literes növelés — 38,4 százalék, ami évi 9,6 százalékos fejlesztésnek felel meg. Állami gazdasagok Év Országos Baranya index % 1960 3386 3269 96,5 1965 2704 2838 104,9 1970 2940 3085 104,9 1974 3099 3443 111,1 1975 3279 3454 105,3 1976 3664 4176 113,9 1977 4073 4486 110,1 1978 4367 4714 107,9 1979 4579 4949 108,1 TERMELŐSZÖVETKEZETEK Év Országos Baranya index % 1960 2030 2040 100,5 1965 1967 2007 102,0 1970 2410 2768 114,9 1974 2243 2554 113,9 1975 2142 2445 114,1 1976 2478 2774 111,9 1977 2781 3131 112,6 1978 3006 3332 110,8 1979 3267 3506 107,3 1979-ben három gazdaság 5000 literen felüli és további 11 gazdaság 4000 literen felüli térmelést ért el. Ezek: Átl. teh. Egy teh. jutó látsz. tejterm. 1. Bólyi Mg. Komb. 2124 5190 2. Pécsi ÁG 948 5043 3. Kátolyi Űj Élet Mgtsz 312 5031 4. Szigetvári ÁG 1217 4940 5. Bikali ÁG 280 4817 6. Szenti. ÁG 756 4216 7. Szigetvári Zrínyi Mgtsz 437 4213 8. Somberek, Béke Őre Mgtsz 488 4155 9. Boly, Kossuth Mgtsz 272 4111 10. Geresdlak, Dózsa Mgtsz 499 4091 11. Szederkény, Karasica Gy. Mgtsz 274 4057 12. Sásd, Búzák. Mgtsz 787 4043 13. Szabadszentkirály, Béke Mgtsz 331 4025 14. Szajk, Béke Mgtsz 529 4004 A tejtermelésnek ezt a növelését a nagyüzemek csökkenő fajlagos abrakfelhasználás mellett érték el. 1977-ben egy liter tej előállításához az állami gazdaságokban 0,47, a termelőszövetkezetekben 0,48 kg abrakot használtak fel. 1979-re vonatkozóan még csak a félévi adatok állnak rendelkezésre. Ezek szerint az állami gazdasá. gokban 0,38, a termelőszövetkezetekben 0,40 kg abrakkal állították elő a tej literjét. A fajlagos hozamok növelése több tényező együttes hatásának eredménye. Nem lehet vitás, hogy a tejtermelésre spe. cializált típusok kialakítása és terjedése is jelentős. Baranya megye nagyüzemi gazdaságai ezt a korszakváltást jelentő munkát a világ egyik legjobb tejtermelő fajtájával, a holstein- frizzel folytatott fajtaátalakító keresztezéssel hajtják végre. Két gazdaság — a Pécsi Állami Gazdaság és a kátolyi Új Élet Termelőszövetkezet — importált eredeti fajtát. Ha a tehénállomány hasznosítás szerinti megoszlásának és a nagyüzemi gazdaságok Fejés a Szigetvári Á. G. görösgali tehenészeti telepének karusszel berendezésén tejtermelésének alakulását hasznosítású állomány gyaraösszehasonlítjuk, nyilvánvaló podása és a fajlagos hozamok az összefüggés az intenzív tej- növekedése között. BARANYA MEGYE TEHÉNÁLLOMÁNYA HASZNOSÍTÁS SZERINTI MEGOSZLÁSÁNAK ALAKULÁSA {%) Év Intenzív tejhasznositású Kettős hasznosítású Húshasznú állományok aránya ÁG tsz megye ö. ÁG tsz megye ö. ÁG tsz megye 1972 16,1 — 2,6 83,9 100 97.4 — — — 1975 36,5 0,4 5,9 58,5 95,6 91,1 6,0 4,0 3,0 1977 63,9 3,2 11.7 30,3 92,7 84,8 6,8 4,1 3,5 1978 67,0 10,1 17,3 20,7 86,3 78,8 12,3 3,6 3.9 1979 73,4 11,2 25,5 11,1 75,9 70,0 15,5 2,9 4,5 Szerencsére a holstein-friz fajtával nemcsak a genetikai tejtermelő képességet hoztuk be az országba, hanem azt a korszerű szemléletet is, amelyet ugyan a mi nagy tanítómestereink — Újhelyi, Welmann, Csukás, Biró, Berke, Horn, Baintner — már régóta hirdettek, hogy a magas színvonalú tejtermelés alapja az állatok biológiai igényeit kielégítő takarmányozás és a céltudatos szelekció. Természetesen nagyon sok még a gyakorlati tennivaló e szemlélet általános realizálása területén. Legalábbis ezt jelzik a keresztezésből — legtöbbször az azonos apáktól — származó állományok üzemenként termelése közötti nagy különbségek. A tizenhét nagyüzemben a 7016 átlagos intenzív tejhasznosítású tehén évi termelése 1979-ben 4879 liter. (Kereken ezer literrel haladja meg a nagyüzemi átlagot!) A két legjobb eredményt felmutató gazdaságban — szigetvári és szabadszentkirályi termelő- szövetkezetekben — 5700 liter feletti, a két leggyengébb eredményt mutató gazdaságban — a gödrei és egyházaskozári termelőszövetkezetekben — kétezerrel alacsonyabb, 3600— 3800 literes termelést értek el. Ezek a különbségek jelentősen meghaladják, a korábbi években a kettős hasznosítású magyartarkáknál megszokott üzemek közötti különbségeket. Az a valóságos helyzet, hogy a fajtaátalakító munka a genetikai tervekben foglaltaknak megfelelően folyik és máris a legtöbb üzemben előrébb jár, mint az ugyanott lefektetett egyéb feltételek (takarmánygazdálkodás, növendéknevelés, tartástechnológia stb.) megvalósítása. Ezt a lemaradást kell mielőbb felszámolni. Baranya megye tejtermelésében még további nagy lehetőségek vannak. Hiszen a jelenleg tenyésztett állományok potenciális termelőképességét még távolról sem használtuk ki. A tíz legjobb és leggyengébb termelőszövetkezeti tehenészet átlagos termelése és az ezek közötti különbségek vizsgálata erre igen meggyőző adatokkal szolgál. A tíz leg- legÉv Megyei átlag jobb gyengébb üzem átlaga 1972 2597 3274 1939 1973 2575 3327 1880 1974 2554 3227 1827 1975 2445 3260 1904 1976 2774 3349 2093 1977 3131 3707 2470 1978 3332 3892 2586 1979 3553 4142 2717 És hogy mit lehet ezen a téren jogosan elvárni, ezt egy-két nagy tehénlétszámmal rendelkező üzem 1974. és 1979. évi átlagos tehénre jutó tejtermelésének alakulása beszédesen igazolja. Az egy tehénre jutó tejtermelés 1974 1979 Termelőszövetkezet teh. létsz. tejterm. teh. létsz. tejterm. Vajszló 291 1625 254 3067 Kémes 312 1662 353 3615 Pécs várad 429 1866 387 3838 Mohács U. B. 459 2271 502 3804 Sásd 369 2391 787 4043 Mágocs 862 2487 1077 3754 A vizsgált időszakban nemcsak a nagyüzemekben javultak a tejtermelés fajlagos hozamai, hanem a kistermelőknél is. 1972-ben az egy tehénre jutó tejtermelés 2384 liter volt 1979. ben pedig 3320 liter, A növekedés 936 liter, 39,3 százalék (évi 5,8 százalék). És ez igen jelentős tényező, hiszen a megyében felvásárolt tej 22,7 százalékát még mindig ők biztosítják. A tehenenkénti tejhozam növekedése lehetővé tette a tejfelvásárlás dinamikus növelését. 1975. évhez viszonyítva 1979-ben 158,6 százalék. Ezzel az eredménnyel Baranya megye minden lakosát figyelembe véve az egy főre jutó felvásárlás 255 liter. Mezőgazdasági nagyüzemeink a többlet tejértékesítésért kerekítve 261 millió forint prémiumban részesültek. Ez jelentősen hozzájárult a szarvasmarha-tenyésztési ágazat jövedelmezőségének javításához és ezen keresztül a kedvezőbb üzemi megítéléshez. Az 1980. január 1-én életbe lépő új szabályzó rendszerben továbbra is érvényben van a tej értékesítésének növekedése után számított, de az egész értékesített tej után járó prémium. Emelték a tej felvásárlási árát. Az elmúlt években a tejtermeléssel kapcsolatosan sok ismeretanyag és gyakorlati tapasztalat halmozódott fel az üzemi vezetés, irányítás és végrehajtás területén. Az intenzív tejhasznosítású állomány létszám- gyarapítása tervszerűen folyik. Mindezek már önmagukban is kedvező feltételeket biztosítanak a tejtermelés fajlagos hozamainak további emeléséhez. Dr. Pék János igazgató A Dráva gazdasági jelene és jövője Értékes gazdasági lehetőségeket rejt magában a Dráva. A zömük még kiaknázatlan. Az eredmények az árvízmentesítésben az országos ösz- szehasonlításban szerények, de figyelembe véve, hogy a több mint kétszáz éves védőtöltésrendszer jelentősebb fejlesztésére csak a mostani évtizedben nyílt mód — akár egy korszakváltás mérföldkövének is tekinthetők. A Drávasztáro és Drávakeresztúr közötti négy kilométeres töltés teljes lett. Az új Majláth-pusztai töltés legalább 2500 hektár területet véd. Új központi és területi védelmi objektumok készültek Drávaszabolcson, Drávasztárán, Felsőszentmártonban. Felújítotnem 200 kilométeres szakaszát az 1975. évi hajózási egyezmény megnyitotta a két ország vízi járművei előtt. A múlt évben megindult o kitűzés közösen egy belgrádi intézettel a felkészülés, o begyakorlás jegyében. Ez évtől viszont rendszeresen jelölik ki a hajóutat. A szabályozás előrehaladtával a biztonságos hajózás feltételei javulnak, a szabályozatlan helyeken azonban a kitűzés még néhány évig nagy szerepet játszik. A Dráva jugoszláv és osztrák területre eső középső és felső szakaszán 16 vízlépcső üzemel. Az eddigi tanulmányok, alapfeltárások, gazdasági vizsgálatok bizonyítják. Kőszórásos partbiztositás a Dráva partján. (Drávasztára környékén.) Fotó: Sándor Tibomé ták az üzemi hírközlő hálózatot is. Az OHV elfogadta a Déldunántúli VÍZIG hosszú távú árvízvédelmi fejlesztési koncepcióját és a VI. ötéves terv időszakára minden eddiginél több beruházási keretet biztosít a drávai ármentési feladatok megvalósítására: pontosan 120 millió forintot. Ebből 1981 és 85 között a Majláth-pusztai töltéshez csatlakozva két nyomvonal-korrekciót terveznek Drávaszabolcs fölött, illetve Drávasztára alatt több mint 20 kilométer hosszúságban. Eredményeként újabb 1600 hektár, eddig hullámtérben húzódó terület védelmét oldják meg. A jugoszláv vízügyi társszervekkel összehangoltan szabályozzák a medret. Alulról felfelé haladva a két évtized alatt mintegy 35 kilométer hosszúságú folyószakaszt rendeztek. A VÍZIG célja, hogy Barcs alatt a még hátralevő legfontosabb szabályozásokat 1985-ig végrehajtsa. A Barcs fölötti részen már korszerű folyócsatornázási módszereket alkalmaznak, azaz komplex hasznosítású vízlépcsőket hoznak létre. A közelmúltban kanyarátvágásba fogtak Vízvár—Béla- vár térségében, mert a mederelfajulások a pécs—nagy- kanizsai vasútvonal pályatestének állékonyságát veszélyeztették. A problémát sikerült magyar—jugoszláv közös érdekűvé nyilváníttatni. Ez a beavatkozás a Dráva legújabb- kori szabályozásának a történetében példa nélküli. A folyó Bélavár alatti csakhogy az alsó-Dráván is létesíthető négy vízlépcső. Közülük a bares—djurdjeváci mint összefüggő rendszer realizálása már napjainkban is gazdaságos. Közös beruházási programja készül is. A megvalósítás kezdését jelenleg 1985—86-ra prognosztizálják. Erősen belvíz sújtotta a folyó környéke, különösen Baranyában. De itt a befogadó folyások kitűnő állapotban vanrak, és e pillanatban az üzemeken a sor, hogy nagyobb tempóban rakjanak le alagcsöveket, húzzanak csatornákat — elsősorban Drávafok, Sellye, Vajszló határában. Somogybán a befogadó patakok java még rendezetlen, emiatt medermódosításokra ' kerül sor például o babócsai Rinya-pa- takon, a Dombó-csatorr.án, de mindez elképzelhetetlen a társulatok, az üzemeltetők anyagi összefogása nélkül. A Dráva vize még alkalmas öntözésre. Baranyában négy tsz csaknem 800 hektáron, Somogybán pedig három mintegy 200 hektáron rendszeresen öntöz kertészetet, rétet, legelőt, burgonyaföldet. Kiemelkedik a Szentlőrinci Állami Gazdaság o 600 hektár öntözött földjével. Borzavári Béla, a Dél-dunántúli VÍZIG árvízvédelmi és folyószabályozási osztályának megbízott vezetője 'kiemeli: — Ivóvíz célra még nincs vízkivétel, de mint elképzelés él, hogy 10—15 év múlva Pécs Drávaszabolcs térségéből parti szűrésű kutakból vizet köpje n. Csuti János
