Dunántúli Napló, 1980. január (37. évfolyam, 1-30. szám)
1980-01-02 / 1. szám
Dollármilliók a határ mentén OrvosmeteorBlógiai előrejelzés hazánkban Kereskedelmi kapcsolatok Jugoszláviéval Ingerlékenyebbek leszünk január 3-án A világon mindössze két ország dicsekedhet azzal, hogy az orvosmeteorológia előrejelzéseit széles körben alkalmazzák. Persze ennek előfeltétele, hogy legyen olyan intézet, amely ezeket a prognózisokat adja. Az Amerikai Egyesült Államokon és a Német Szövetségi Köztársaságon kívül január elsejétől Magyarországon is működik egy orvosmeteorológiai csoport, az Országos Meteorológiai Szolgálat Központi Előrejelző Intézetén belül. Mi az orvosmeteorológia lényege? — Az már igen régóta ismert, hogy az időjárásváltozásoknak hatása van az emberi szervezetre. Ugyanakkor az időjárásváltozásokra nem egyformán reagálnak az emberek. Például egy frontátvonulás más hatásokat vált ki egy szívbeteg embernél, mint egy egészségesnél. Az orvosmeteorológia feladata, hogy az előrejelzésekben meghatározza, hogy az időjárásváltozós milyen típusú, valamint, hogy ez hogyan hat az emberek viselkedésére, ki, milyen mértékben reagál rá. Az előbbit meteorológusok végzik, míg az emberi tényezőket orvosok, biológusok, pszichológusok vizsgálják. A meteorológusok azt tudják megmondani, hogy az időjárás milyen mértékben és irányban változik. A rádióban hallható, újságokban olvasható prognózisoktól abban különbözik, hogy pontosabban meghatározza, milyen légtömegváltozás következik be, mekkora a légnyomásváltozás mértéke, iránya, milyen az elektromágneses térerősség, az ionizáció-változás, mekkorák a sugárzási viszonyok és a légszennyezettség. Ezeket az utóbbi években már mértük, de előrejelzést még nem adtunk. Természetesen most, hogy kísérleti jelleggel megalakult a csoport, nemcsak előrejelzést adunk, hanem kutatást is végzünk ezen a területen, melyben az egész világon még meglehetősen kevés tapasztalattal rendelkeznek — tájékoztat Bártfai Erzsébet előrejelző meteorológus, a csoport vezetője. — Mi a gyakorlati haszna ezeknek az előrejelzéseknek és elsősorban kik fogják használni? — Naponta orvosmeteorológiai előrejelzést adunk azoknak az ipari és közlekedési nagyvállalatoknak, kórházaknak, klinikáknak, akik ezt kérik tőlünk. A vállalatoknál a munka- védelem, a balesetmegelőzés területén tudunk közösen javulást elérni az ergonómiai osztályokkal, míg a gyógyító munkában az időjárás változásaihoz alkalmazkodva képesek változtatni operáció-időpontokat, a súlyos betegek gyógyszeres kezelését. Persze csodákat nem lehet várni tőlünk, de ha egy évben csökken az üzemi balesetek száma, azt már sikernek könyvelhetjük el. Az előrejelzéseink iránt az Országos Mentőszolgálat is érdeklődik. A mentőknél gyakran előfordul, hogy egy frontbetörést követően egyszerre nagyon sok vesegörcsös, asztmás, infarktusos embert kell kórházba szállítani. Ha erre a mentők fel tudnak készülni prognózisaink alapján, az is nagy eredmény lesz. — A rádióban annak ellenére, hogy rendelkezésre állnak az adatok — továbbra sem mondanak be orvosmeteorológiai előrejelzéseket. Vajon miért? — Napi előrejelzéseink során, ha nem is részletezve, de figyelmeztetjük a hallgatókat, ha az időjárás számos eleme kedvezőtlenül alakul. Amennyiben pontos adatokat mondanánk, sokan megijednének. Nem ez a célunk. — Tehetnénk most az egyszer kivételt? Kérem, mondja el a Hétfői Dunántúli Napló olvasóinak, hogy az új esztendő harmadik napjára milyen orvosmeteorológiai előrejelzés készült? — 1980 első napjaiban változékony, csapadékos időre számíthatunk, (térképünk az Európában, január 3-án éjfélkor bekövetkezendő időjárási helyzetet mutatja). A hajnali órákra fagypont aló hűl a levegő, és helyenként erősen párás lesz az idő, ezért síkosságra kell számítani. A Kárpátmedence fölé érkező levegő azonban még mindig enyhébb, mint azt január elején megszoktuk, sőt, meglehetősen nagy a mediterrán térségből érkező légtömeg nedvességtartalma is, s ez fokozott megterhelést jelent az emberi szervezet számára. Ilyenkor csökken a reakcióidő, (gyorsabban észrevesz- szük, „nyugtázzuk" a környezetünk változásait), de ingerlékenyebbek is vagyunk. Rövid időre megnő ugyan a munkavégző-képességünk, viszont hamarabb ki is fáradunk, (tehát inkább csak rövid ideig tartó megterhelést viselünk el). Az elevenség, robbanékonyság kísérője a gyors kimerülés, s ezt még csak fokozza a levegő magasabb páratartalma, amikor is a szervezet számára nagyobb munkát jelent a természetes párologtatás. Roszprim Nándor tárolással, különösen falun, pedig az szinte még csak pénzbe sem kerülne, hogy erre a célra egy elkerített helyet jelöljenek ki községenként. Ivóvizük viszont egyre kevésbé képes fedezni a növekvő igényeket. Ez összefügg azzal, hogy a szennyvíztisztító berendezések létesítésénél óriási a lemaradásunk. A talajba kerülő szennyvíz viszont akár évszázadokra is alkalmatlanná teszi emberi fogyasztásra a talajvizet. Azoknak az autótulajdonosoknak is érdemes eltöpren- geniök, akik előszeretettel erdei patakokban, forrásoknál mossák le a gépkocsijukat: 1 liter olaj 1 millió liter ivóvizet tehet tönkre! Végezetül szólni kell o 80-as évtized néhány nagyobb környezetvédelmi beruházásáról. Baranyában oz egész Dél-Du- nántúl igényeit kielégítő bázis létesül a mérgező hulladékok tárolására, készül Kaposvár és környékének rendezési terve, s 1980-ban kezdődik a Balaton megmentését szolgáló beruházási program, többek között a Kis-Balaton természetes víztisztító szerepének fokozatos visszaállításával. Ez utóbbi munka egészen ezredfordulóig elhúzódik. Bizony, tönkretenni köny- nyebb volt. D. I. vezetője az árucsere múlt évi mérlegéről „öt perccel éjfél előtt” műbél kapható. Akinek nincs disznója, de magakészítette hurkát, kolbászt enne, könnyű dolga van. A húsboltokban nagyobb mennyiségű színhúst vásárolhat, hozzá egyéni ízlés szerint fűszert, és máris kész, megúszta disznóölés nélkül. Végül az ínyenceknek egy régi sváb stifolderféle: végy több kacsa bögyét, tetszésed szerint húst, hozzá egy kevés zsírosát, egyharmada jól megfőtt bőrke legyen, daráld össze, fűszerezd alaposan és töltsd keményre. Májusban leveheted a füstölőből, addigra összeérett, jól kenhető lesz. Ádám Erika Fotó: Körtvélyesi Egy évtized a környezet- védelem jegyében Hajdanán az ember volt kiszolgáltatva a természetnek, ma pedig már a temészet az egyre védtelenebb, a gyámoltalanabb fél ebben a küzdelemben, s csak a társadalom erőinek összefogása képes megszün. tetni, vagy legalábbis csökkenteni a katasztrófa veszélyét. A magyarországi környezeti ártalmak, szennyeződések helyzetét a legtöbb környezetvédelmi szakember az „öt perccel éjfél előtt"-tel jellemzi. Az ötvenes évek nagy iparfejlesztései során nem fordítottak kellő figyelmet a környezetvédelemre, s ez most boszúlja meg magát. A nyolcvanas évtized egyik nagy társadalmi feladata éppen'ezért c környezetvédelem lesz. Hosz- szútóvú koncepció készült, amely a környezet elszennyeződés! folyamatának a megállapítását tűzte ki célul, s biztos, hogy ezt Víz, víz, tiszta víz ... az eredményt is csak nagy erőfeszítéssel, összefogással érhetjük el. A legfontosabb feladat oz egész országiján, így a Dél- Dunóntúlon is, a szemét és a mérgező hulladékok biztonságos tárolása és az esetleges újrahasznosítása, mielőtt végképp megfulladunk benne. A másik a zaj és a vibráció által okozott ártalmak lényeges csökkentése, ha nem akarjuk, hogy a hallókészülékes emberek száma megközelítse a szemüvegesekét. Ne felejtsük, valamikor az ókori Kínában a legkegyetlenebb halálbüntetés az volt, hogy szünet nélkül doboltak az elítélt fülébe! Ha szétnézünk a portánkon, Dél-Dunántúlon, akkor igen szép számmal találkozunk aggasztó jelenségekkel, figyelmeztető jelekkel, megoldandó feladatokkal. Hogy mást ne is emKálmándy Ferenc felvétele lítsünk, mint a csapadék fokozódó elsavasodását. Az összegyűjtött esővíz ma már egy gyenge ecetes salátalének felel meg. Ismert, hogy a mezőgazda- sági kultúrának inkább a lúgos talaj kedvező. Bármenyire is meglepő a szennyeződés oka a lakóházak rossz hatásfokkal, s egyben gazdaságtalanul működő kályháiban keresendő, hiszen a nagyüzemek levegő- szennyezése az utóbbi években örvendetesen csökkent, s például Pécs—Komló körzetében, ahol másfél évtizede még 500- 1300 tonna/négyzetkilométer volt a porszennyeződés, ma már a megengedett 150 tonna/négyzetkilométer alatt van. Sok gondunk van a szemét,,Hízott ártányaidnok mesd meg késsel torkát alájuk, reájuk hányass elég szalmát. Perzseltesd, boncoltasd csinálj bőven kolbászt, gyöngyhurkát és tüdőst, májost, vérest, kásást.. (Palocsay György kuruc tábornok disznóvágássoi kapcsolatos verse, 1701.) Faluhelyen a hideg idő beköszöntésével egyre sűrűbben hangzik fel disznóvisítás a házaknál. Este pedig ismerősök és maszkák dobálják be nyársaikat rigmusos versekkel tűzdelve, hogy a házigazda ne sajnálja és rakja tele finom falatokkal az ágakat. Már a rómaiak idejében a hazánk területén élő kelták is foglalkoztak sertéstenyésztéssel. Siska sertés volt a neve, mely lelógó füleiről nyerte az elnevezést. A középkorban a nürnbergi piacig hajtották a magyarok a sertést eladásra. Baranyában sertéstartásból, -eladásból gazdagodott meg a Perényi, Batthyányi uradalom is. Kémes körzetében még tíz évvel ezelőtt láttak eredeti siska sertést, de azóta kihalt ez a fajta. Napjainkban köztenyésztésben most csak hús. és sonkasertésekkel foglalkoznak az állattartók. Fajtiszta mangalica sertés csak a hortobágyi Nemzeti Parkban és az állatkertekben található, A disznóvágásokhoz szükséges paprika, majoránna, bors, szegfűbors, só, rizs és árpagyöngy bő mennyiségben található az élelmiszerüzletekben. Kolbász, stifolder és hurka töltéséhez sózott sertés és marha vékony és vastagbél, lobéi, valamint különböző vastagságú Ecetes salátalé a felhőkből A Konsumex dél-dunántúli kirendeltségének Disznó- vágások hava - január A közelmúltban írták alá Belgrádban a magyar—jugoszláv kereskedelmi kapcsolatokról szóló újabb jegyzőkönyvet. A két ország közötti határmenti forgalom lebonyolításával a Konsumex és a Hungarocoop foglalkozik hazánkban. A jegyzőkönyv aláírása kapcsán kértünk interjút Kollár Istvántól, a Konsumex Külkereskedelmi Vállalat pécsi kirendeltségének a vezetőjétől. Legelsősoron természetesen az 1979-es év exportimport mérlege, s a 80-as évek tervei érdekeltek minket — Kirendeltségünk négy déldunántúli megye — Baranya, Somogy, Zala és Vas déli része —, valamint Jugoszláviának a magyar határ mentén fekvő köztársaságai között bonyolít le kereskedelmi ügyleteket.' Partnereink magyar és jugoszláv üzemek, szövetkezetek és nagykereskedelmi vállalatok. Nagyon sok termékkel foglalkozunk, fo. gyasztási cikkekkel éppúgy, mint félkésztermékekkel — mondta Kollár István. — Elsődleges célunk a választékbővítés, a hiánycikkek listájának rövidítése. Tíz éve állunk kapcsolatban ju. goszláv partnereinkkel, és jó érzéssel mondhatom, hogy ez alatt az évtized alatt számottevő probléma nem volt közöttünk, komoly reklamáció nem érkezett hozzánk az általunk forgalmazott export- és importcikkeket illetően. — Hogyan sikerült a tavalyi év a Konsumexnek? — 1979-re vonatkozóan egymillió 300 ezer dollár értékű szerződést kötöttünk a jugosz- lávokkal. Export kötelezettségeinket mi már teljesítettük. — Mit exportált a vállalat? — Hajdinát, kesztyű bélést, len méterárut, építőipari ,,U” prafilüveget, hullámpapírt, szárított zöldséget, kőkavicsot, s követ a Dráva szabályozásához. Az export együttes értéke mint. egy 650 ezer dollár. Az export ellenértékeként be. hoztunk női selyem méterárut a Dél-dunántúli Textil Nagy- kernek. bébi kötöttárut a pécsi Rövikötnek, sertésmáj-pástétomot a baranyai Zöldértnek, virslikonzervet a kaposvári Fü- szértnek, cipősarkot a pécsi Cipész Szövetkezetnek, a Lenfonó és Szövőipari Vállalat részére pedig nyers pamut méterárut. Itt jegyzem meg, hogy már elő. készítettünk egy szerződést az Osijek Export-Import Vállalattal egy kétmillió dolláros termelési együttműködési megállapodásról. Januárban fogjuk aláírni. A szerződés alapján a Lenfonó és Szövőipari Vállalat, valamint jugoszláv partnere az egymás üzemeiben rentábilisab- ban előállított alapanyagokból fog majd készterméket előállítani. Ehhez hasonló termelési együttműködési megállapodó, sokat szeretnénk szorgalmazni a jövőben más vállalatok között is. Ez lesz az egyik fontos célunk 1980-ban és a későbbi években. A területünkön működő összes vállalattól levélben kértük, hogy január közepéig jelezzék, milyen export és import igényeik vannak. A visszajelzések alapján állítjuk majd össze az évi forgalmi terveket — Milyen tendenciákkal lehet számolni a határmenti forgalom következő éveiben? — A távlati elképzelés az, hogy tovább növeljük a magyar—jugoszláv határmenti árucsereforgalmat. Ez a kívánalom fogalmazódott meg egyébként a belgrádi jegyzőkönyv aláírásakor is. A Konsumexnek az a fő törekvése, hogy a határ menti megyék vállalatait az eddigieknél intenzívebben kapcsolja be a két ország közötti kereskedelembe. H, J.
