Dunántúli Napló, 1980. január (37. évfolyam, 1-30. szám)

1980-01-22 / 21. szám

2 Dunántúli riaplö 1980. január 22., kedd Február 4—8.: XII. magyar jálékíilmszemle 22 szemlefilm szerepeI a programban (Munkatársunk telefonjelentése) Ellentmondás van a magyar filmek hazai és külföldi fogad­tatása között. Több társadal­milag, politikailag hasznosítha­tó energia van a mai magyar filmben, mint amennyit ebből a társadalom hasznosít. — E két alapgondolat köré csoportosí­totta Szabó B. István, a Kultu­rális Minisztérium filmfőigazga­tója azt a tájékoztatót, melyet tegnap délelőtt tartott Buda­pesten a Fészek Klubban a 12. magyar játékfilmszemléről, amely február 4—8. között zaj­lik majd Pécsett. Egyetlen művészeti ágban sem nyílik olyan lehetőség egy- egy esztendő termésének teljes áttekintésére, amilyen mérlege­lésre az évenként Budapesten, illetve Pécsett megrendezett filmszemlék adnak lehetőséget. Éppen ezért az idén is mód nyí­lik minden lényeges, filmművé­szeket és közönséget érintő kér­dés megvitatására1. Ezeket vár­hatóan Pozsgay Imre kulturális miniszter előadása exponálja: majd a szemle első napján, hétfőn 16 órakor, a Helyőrségi Művelődési Központban. 1976-tól, mióta új szervezeti keretben kerül sor ai magyar filmek szemléjére, a találkozók központi kérdése a magyar film és a közönség viszonya, e bo­nyolult, a kortól meghatározott viszony. Ennek alakításában nagy szerepe van a nézőnek, a nézőt orientáló kritikának és a filmes alkotóműhelyeknek. Ez utóbbiak felelős fórumai a ma­gyar játékfilmstúdiók, melyek egy-egy délelőtti vitán talál­koznak a közönséggel és o saj­tóval. Keddtől naponta 10 óra 30-tól a pécsi Ifjúsági Házban mutatkozik be az Objektív, majd a Dialóg, a Budapest és pénteken a Hunnia Filmstúdió. A műhelybeszélgetésekre vár­nak minden érdeklődőt, és vár­hatóan ezek a találkozók haté­konyabbak lesznek a nagy ple­náris vitáknál. A kölcsönös kö­zeledés minden bizonnyal csökkentheti alkotók és nézők elszigeteltségét. Hiszen ott tar­tunk, hogy a magyar film hova­tovább egész hazánkat repre­zentálja rangos nemzetközi fórumokon, itthon pedig csekély érdeklődés vagy közöny kíséri az alkotásokat A filmekről szólva — melyek közül jó néhány már látható volt a mozikban (Bizalom, Út­közben, Októberi vasárnap, Ajándék ez a nap) - Szabó B, István elmondotta, hogy ott él valamennyiben az a felelősség- teljes elkötelezettség, mellyel a magyar film nemzeközi rangot vívott ki magának a 60-as években. Újra találkozhatunk a szemlén Dárday István Harcmo­dor és Vitézi László Békeidő cí­mű filmjében a dokumentariz- mussal, a közvetlen valóság­ábrázolással. Érdekes átmene­tet képez e stílustól a játékfilm felé Gothár Péter Ajándék ez a nap, Rózsa János Vasárnapi szülők című alkotása. Tovább él a magyar történelem for­dulóira való visszatekintés igé­nye Kovács András Októberi vasárnap és Makik Károly Tég­lafal mögött című filmjében. Re­mélhetőleg a magyar filmmű­vészet igazi ünnepét jelenti majd Pécsett Huszárik Zoltán Csontváry c. filmjének bemuta­tója a szemle utolsó napján. Nem hiányoznak a kínálatból a szórakoztató filmek sem, a leg­nagyobb mozilátogató réteg, a fiatalok érdeklődésére számít­va. Ilyen mű Szász Péter film­je, a Hogyan felejtsük el éle­tünk legnagyobb szerelmét?; Bacsó Pétertől a Ki beszél itt szerelemről? és Rényi Tamás történelmi kalandfilmje, az Él­ve vagy halva. Huszonkét, játékfilmstúdió­ban készült filmet láthat Pé­csett a négy szemlenapon a közönség, valamint a hazai és a külföldi sajtó. Levetítenek néhány alkotást a híradó- és a dokumentumfilm-stúdiákból, lát­hatjuk a Balázs Béla Stúdió filmjeit, a főiskolások alkotá­sait, valamint Esztergályos Ká­roly és Bacsó Péter egy-egy té­véfilmjét is. A televízió jelen­léte Pécsett a filmszemlén nem­csak gesztus, hanem annak a ténynek a demonstrálása, hogy a filmművészet egyetemes. A televízió egyébként mindennap tudósít a filmszemléről, mely helyet kap a Filmszem és Pozs- gay Imre miniszter interjújával a Hét műsorában is. Bernics Ferenc, o 12. magyar játékfilmszemle igazgatója a házigazdák részéről adott tájé­koztatást. 10. alkalommal ren­dezik Pécsett a jótékfilmszem- lét, melynek keretében bemu­tatkozik a Pannónia Filmstúdió pécsi műterme is. A Petőfi és a Kossuth mozi mellett vetíté­sek lesznek az urónvárosi Ság- vári moziban, a Helyőrségi Klubban, az Ifjúsági Házban és a Moziüzemi Vállalat klub­mozijában. A jegyek 70 száza­lékát adták el eddig. Mintegy 17—18 ezer nézőre, 400 hazai és 50—60 külföldi újságíróra, kri. tikusra számítanak. A bemuta­tásra kerülő három külföldi filmről ezután döntenek, de biztos, hogy Coppola cannes-i nagydíjas filmje, az Apokalip­szis most is látható lesz Pé­csett. Végezetül a filmesek kö­zös óhajának adott hangot dr. Nemeskürty István, a Buda­pest Stúdió vezetője: — Jó lenne, ha nemcsak a Pécsett tartózkodók, hanem a; pécsiek, a helyi szellemi élet képviselői és a pécsi filmked­velők is minél nagyobb szám­ban vennének részt a vetítése­ken és hallatnák hangjukat a filmvitákon. Gállos Orsolya Napirenden a szakszervezetek gazdaságpolitikai feladatai Feltárni a tartalékokat, új lendületet a munkaversenyben • • Ülést tartott a Szakszervezetek Baranya megyei Tanácsa Az 1980. évi gazdaságpoliti­kai célkitűzésékkel és a meg­valósításukat segítő szakszerve­zeti feladatokkal foglalkozott tegnapi ülésén a Szakszerveze­tek Baranya megyei Tanácsa. Az ülésen részt vett és felszó­lalt Rózsahegyi István, a Ba­ranya megyei Pártbizottság osz­Té/en is a szabadban dolgoznak Építőanyag-szállítás a Konzum-épitkezésnél Anyagszállítás, csatornázási munkák Sietve, fázósan elsiettek a pécsi járókelők tegnap dél­előtt is a belvárosban szerszá­mokat forgató építőmunkások mellett. Nem kísérik munkáju­kat kíváncsi, nézelődő tekinte­tek — mindenki a melegbe igyekszik. A bekecses, vastag kesztyűs férfiok is besurrannak néhány percre a melegedőbe, addig a csákány elnyúlik a fagyott földön. A Konzum Áruház melletti étterem építkezésén néhány percre leállt a munka. Az áll­ványokon kíváncsian nézték, mit akarhat a hidegben egy w Árubemutató, vásár, ingyenes beszerelés Tirisztor os gyújtásberendezés a Bakony Művek bemutatóján Az autósok körében közis­mert a tirisztoros gyújtásberen­dezés néhány előnye: csökken­ti a fogyasztást, kíméli az ak­kumulátort, megnöveli a gyújtás, rendszer élettartamát. Nem vé­letlen tehát, hogy ezekben az energiaínséges időkben főleg az első jó tulajdonságra, emiatt a termék népszerűsítésére akar­ják a gyártók a személygépko­csi-tulajdonosok figyelmét felhív­ni. Ennek jegyében a gyártó cég, a Bakony Művek Székesfehér­vár és Szombathely után Pécsett is bemutatja a nagyközönség­nek, vajon mit is tud az új be­rendezés. Az árubemutatóval egybekötött vásárlási akció — amely január 26-ig tart — teg­nap kezdődött. A házigazda, a Konzum Áruház a Titán Keres­kedelmi Vállalattal, a Pécsi Szolgáltatóipari Vállalattal és a Magyar Autóklub megyei szer­vezetével karöltve igyekszik a gyárral együtt az autósok ked­vében járni. A Bakony Művek ál­tal gyártott gyújtáskapcsolók, elektromos feszültségszabályo­zók és más áruk a Konzum Áru­házban vásárolhatók meg, s azokat a Pécsi Szolgáltatóipari Vállalat szerelői az Autóklub Citrom utcai műszaki állomásán ingyen beszerelik a gépkocsikba. Ez a cég végzi a kétéves ga­ranciális idő alatt az esetle­ges javításokat is. A beszerelést január 26-ig, naponta 10—17 óra között végzik a szervizben. — Szeretnénk közelebb kerül­ni a vevőkhöz — mondotta Hótay Béla, a Bakony Művek piackutatója. — Az ittenihez hasonló, más vidéki városokban rendezett akció jogosított fel bennünket arra, hogy a ba­ranyaiakkal is megismertessük legújabb termékeinket. Remé­lem, azok itt is sikert aratnak az autósok körében. A Bakony Művek egyhetes akciója keretében egyébként ma délelőtt szakmai ankétot rendeznek a Technika Házában, majd január 26-án, 13.00 óra­kor o műszergyár előtti parko­lóban a KBT-vel közösen ügyes. Műszerrel mérik be a tirisztoros berendezést az Autóklub pécsi műhelyében ségi versenyt tartanak, amely­nek nyertesei különféle jutal­makban részesülnek. Fotó: Erb János hölgy. Bátai Jánossal, a BÁÉV kőművesével felváltva dörzsöl- gettük hol fehér, hol vörös uj­jainkat, amíg a forró teára, a teljesítményre, meg a borítékra tereltük a szót. Elmondta, a kőművesbrigádjük o hideg miatt most segédmunkát végez: az anyagot szállítják a helyé­re, a betonozást, falazást ké­szítik elő. Az állványokon a betonacél végeket vágják le. A vésőt még csak megfogják kesztyűvel, de a kalapács már nem tűri, hogy kesztyűs kézzel bánjanak vele. Kevesebb a munka (a nyári havi 210 óra helyett ilyenkor csak 150-et teljesítenek), de kevesebb jut a borítékba is, van, akinek a téli hónapokban nyolcszáz forinttal is kevesebb. Nehezen jutottunk dűlőre Szigeti Lászlóval, a Bányászati Aknamélyítő Vállalat dolgozó­jával a Kossuth Lajos utcá­ban (A nevét is sokáig titkol­ta.) — Várja meg a művezetőt, majd az megmondja - ellen­kezett, aztán megenyhült. — Rendkívüli munkát kaptak. Mikor vezényelték ide magu­kat? — A múlt héten, két hét múlva talán végzünk, akkor jönnek a vízvezeték-építők. Mi az árkot csináljuk. Három mé­ter mélyre, de van az három és fél is. — Hol melegednek? — Mi? Sehol. Amikor regge­lizünk, ott a Kazinczy utcában. — És a védőital? — Az nekünk nem jár. Mi a föld olatti munkáért járó 30 százalékot kapjuk. Zetovics Márkkal, a DÉLVIÉP munkavezetőjével a Sallai ut­cában tol ál koztam. Egy heti fagyszabadság után tegnap kezdték újra a csapadékcsa­torna építését. Ott jártak a műszaki ellenőrök is: rá kell hajtaniuk, mert ma már víz­tartási próbát végeznek, és délután kezdik az árok vissza­töltését. Mielőbb meg kell csinálniuk, mert az újabb csa­padék vagy az olvadás tönk. Csőfektetés a Sallai utcában A Széchenyi téren föld alatt és föld felett dolgoznak az akna- mélyítők reteszi oz eddigi munkájukat is. A kitermelt földet szállítot­ták el tegnap, csákánnyal dol­goztak, mert a fagyott föld nem egykönnyen adja meg magát az ásónak és a lapát­nak. Gálcfonyi Magdolna tályvezetője és dr. Földvári János, a Baranya megyei Ta­nács általános elnökihelyettese. Az SZMT 1979 januári ülé­sén - a gazdaságpolitikai cél­kitűzésekről — elfogadott állás- foglalás megvalósítását az SZMT elnöksége két ízben is áttekintette. A tapasztalatokról és az ezek alapján foganato­sítandó intézkedésekről szóló beszámolót Szili József, az SZMT titkára terjesztette a ta­nácsülés elé. Megállapította, hogy a tavalyi állásfoglalásban meghatározott célkitűzések na­gyobb része megvalósult. A vállalatok többségénél az in­tézkedések hatására növeke­dett a korszerű termékek ará­nya, azonban a termékszerke­zet korszerűsítésében a gaz­daságtalan termelés megszün­tetésére, a termékek minősé­gének javítására tett erőfeszí­tések eredményessége még nem kielégítő. A szakszervezeti szervek tevékenységében az elmúlt évben nagyobb szere­pet kapott a termelést, a gaz­dálkodást segítő munka. Kriti­kusabb hangnem és tenni- akarás jellemezte az üzemi de­mokrácia fórumait. Az SZMT állásfoglalása meghatározta az idei év szak- szervezeti gazdaságpolitikai feladatait. A politikai agitációs munka során a szakszervezeti szerveknek és tisztségviselők­nek a helyi feladatok végre­hajtására és a mozgalmi mun­ka torta lékfel táró szerepére kell összpontosítaniuk a figyel­müket. Támogatni kell az olyan kezdeményezéseket, amelyek az importanyagokkal és az ener­giával való takarékosságot, az üzem. és munkaszervezés ja­vítását szolgálják. A szakszer­vezetek gazdasági segítőmun­kájának fő eszköze a szocialis­ta munkaverseny: a szervezé­sen túl a konkrét feladatok megfogalmazásában kell első­sorban megnyilvánulnia a szak- szervezeti támogatásnak. Mivel a vállalatok gazdálko­dásának eredményességétől függ az 1980. évi bérfejlesztés mértéke, a szakszervezeti szer­veknek arra kell sarkallniuk a gazdasági vezetést, hogy éljen a' szabályozók által biztosított lehetőségekkel, s messzemenő- leg támogatni kell a teljesít­ménykövetelmények és munka­bérek közötti helyes arány megteremtését, a teljesítmé­nyen alapuló differenciálást. A szakszervezeti szerveknek segí­teniük kell a hatékony vállala­ti munkaerő-gazdálkodást, s aho’ indokolt, a dolgozók át­képzését, más munkakörbe való átirányítását. A népgazdasági tervben elő­irányzott fogyasztói árszínvonal betartását fokozott árellenőr- zéssel szükséges segíteni. Meg kell akadályozni a termelői árak emelésének indokolatlan átgyűrűzését a fogyasztói árak­ba, valamint a szobadárakkal való visszaélést. Az állásfoglalás kimondja, hogy a szakszervezeti szervek­nek támogatniuk kell az éssze­rűen kockáztató gazdasági ve­zetést, s az ésszerű takarékos­ságot, ugyanakkor fokozniuk kell az érdekvédelmi és érdek- képviseleti tevékenységüket is, hogy a szerényebb lehetőségek miatt ne legyen visszaesés a m u n kakö rü I ményekben. Az SZMT állásfoglalása szól a VI. ötéves terv előkészítésé­hez kapcsolódó feladatokról is. Szorgalmazza, hogy a vállala­tokat felügyelő szakigazgatási szervek és az érintett szak- szervezeti megyébizottságok tartsanak rendszeres kapcsola­tot az ágazati és a területpo­litikai célkitűzések mind telje­sebb összhangja érdekében. D. I.

Next

/
Thumbnails
Contents