Dunántúli Napló, 1980. január (37. évfolyam, 1-30. szám)

1980-01-04 / 3. szám

1980. január 4., péntek Dunántúlt napló 3 Társadalmi lfarospolítíka es patronalas Ifjúság a környezetvédelemért munkák Szigetváron 1978-ban Szigetvár kapta meg a boranyai városok közül a megyei tanács kétszázezer forintos díját, mint a legki­emelkedőbb társadalmi munka eredményekkel büszkélkedő vá­ros. Ekkor a lakosság száma 11 828 volt, ötmillió forint tár­sadalmi munkát terveztek és ezt több mint négyszázezer fo­rinttal múlták felül. Az utóbbi három évben a ta­nács éves munkatervébe építve fogadják el a társadalmi mun­kák főbb terveit, céljoit. Évente mintegy százmillió forinttal gazdálkodik a szigetvári Városi Tanács, s ehhez társul 5-5,5 millió forint a társadalmi mun­kákból. Az ötmillióból átlago­san kétmillió forint beruházá­sokban valósul meg, a többi a város csinosodását, o közterü­letek karbantartását szolgálja. 1979 társadalmi munkáinak mérlege még nem készült el teljes egészében, ám az már biztos, hogy a végösszeg most is meghaladja az ötmillió forin­tot. Néhány nogyobb volumenű munka külön i; említést érde­mel. Két kilométer hosszú jár­dát építettek, 110 négyzetméte­res épülettel bővítették a sport­pálya öltözőjét, amelynek érté­ke félmillió forint. Az utolsó si­mítások vannak már csak hátra a Lenin lakótelepi általános is­kola sportudvarán, elkészült a tűzoltó gyakorlópálya és elkez­dődött a cipőgyár patronálá- sávol épülő ötvenszemélyes óvoda alapjának lerakása, vo- lamint a városi KRESZ-park épí­tése. Az 1980-as társadalmi mun­kák tervei most készültek el. A szigetváriak is csatlakoznak a Hazafias Népfront Országos Tanácsa szeptemberi felhívásá­ra kibontakozó mozgalomhoz, amely a XII. pártkongresszus és hazánk felszabodulásánok 35. évfordulója tiszteletére a lakó­területek, települések fejleszté­sét tűzte ki célul. Szigetváron 1980-ra tervezett társadalmi munkák közül kiemelkedik a járdaépítési program folytatása újobb két kilométer teljesítésé­vel, park és játszótér építése az egykori „taposó-gödör” he­lyén, valamint a Gagarin-lakó- telepen, oz 1. számú általános iskola világításának felújítása, a volt művelődési ház udvará­nak nyári szórakozóhellyé ala­kítása a fiatalok számára. D. I. Az új, pécsi mozgalmi ház Pártmunka a lakóterületen Törődés az emberekkel, életük szebbé formálásával Pécs nyugati városrészének nyolc alapszervezetében csak­nem nyolcszáz kommunista dol­gozik. Kevés kivételtől eltekint­ve valamennyien nyugdíjasok. Mint valamennyi lakóterületi párta la pszervezetót, a III. szá­mú pártvezetőség irányítása alá tartozókét is két sajátosság jellemzi. Az egyik, hogy létszá­muk döntő többségben azokkal a párttagokkal bővül, akik nyugdíjba vonulásukkal egy- időben a munkahelyi pártalap- szervezetükből jelentkeznek át Az ő fogadásukra nagy gondot fordítanak az alapszervezetek. A másik: megkülönböztetetten törődnek a magas életkorú, be­teg párttagokkal. E két jelen­tős feladatukkal együtt végzik azt a munkát, ami már messze túlnő az alapszervezeteken, ami egész városrészt érint, s amit összefoglalóan lakóterületi po­litika tevékenységként ismerünk. Vegyük sorro munkaterületei­ket. Az egyik leqfontosabb a városi tanács hivatalával, illet­ve a tanács osztályaival kiala­kított kapcsolatuk. Ezeken ke­resztül teremtenek lehetőséget arra, hogy a lakóterületen élők érdekeit képviseljék. Egyrészt úgy, hagy a lakosság észrevé­teleit, kéréseit, javaslatait to­vábbítják az illetékesekhez, másrészt tájékoztatják az itt élőket azokról a várospolitikai célkitűzésekről, feladatokról, omik a teljes várost, illetve a nyugati városrészt érintik. Konkrétan: a 6/A út ezen a szakaszon átmenő nyomvonalá­nak kialakításában egyeztették a véleményeket, az alopszerve- zetektől érkezett jelzések alap­ján módosították több üzlet nyitvatartási idejét, az egész­ségügyi osztály az orvosi kör­zetek kialakításában is kérte a véleményüket és így tovább. Szűkebb közösséget érint de nagyon is jelentős oz a munka, amivel a pártvezetőség, illetve az alapszervezetek igyekeznek segíteni egyes tanácsi intéz­ményeket. Patronálják a terüle­tükön lévő szociális otthono­kat, és közreműködtek a Köz­társaság téri és a Mezőszél ut­cai óvoda bővítésében. A szo­ciális otthonokban — Alkot­mány, Xavér, Tüzér utcai — fel­újító, javító munkákat szervez­tek, az ipari és szolgáltató szövetkezetek pártbizottságá­val együttműködve. Megkeres­tek több szövetkezetét vállala­tot, üzemet, elmondták, hogy mire lenne szükségük az ottho­noknak. A segítőkész partnerek munkájának az összehangolá­sát szintén magukra vállalták. A közös munka eredménye: felújított tetőzet, víz- és szenny­vízvezeték-rendszer, környezet- rendezés, illetve azóta folyama­tos a karbantartás. A szociális otthonoknak nyúj­tott segítséghez hasonlóan szervezték a munkát az említett két óvoda bővítéséhez. Ez eset­ben az Alsófokú Oktotási In­tézmények pártbizottságával együttműködve dolgoztak. Ugyancsak jó kapcsolatot alakítottak ki a HNF és a Vö­röskereszt városi, illetve körzeti bizottságaival, olapszervezetei- vel. A pórtalapszervezetek min­denkor szívesen segítenek egy­egy társadalmi munkaakcióra, véradásra mozgósításban. Szin­tén szorosra fűzték az összekö­tő szálakat a lakóterületen lé­vő oktatási intézményekkel. Az általános iskolákkal, szakmun­kásképzőkkel, a Komarov Gim­názium és Szakközépiskolával ez idáig is számos közös ren­dezvényt tartottak. E kapcsolat jegyében - a pórtalapszerveze­tek kezdeményezésére — szüle­tett több iskola és a Kertészeti és Parképítő Vállalat között szerződés az iskolák környéké­nek rendben tartására. * A III. számú pártvezetőség irányítása alá tartozó olap- szervezetek beszámoló taggyű­lésein két feladat fontosságát hangsúlyozták a párttagok, amikor arról volt szó, hogy mit kell tenniük a lakóterületi párt- munka továbbfejlesztése érde­kében. Az egyik, hogy a város- politikai célkitűzésekkel, fel­adatokkal, az eddigieknél még többet kell foglalkozni, a má­sik a politizáló légkör további erősítése. A két célkitűzésük lé­nyege, hogy folyamatosan fog­lalkoznak azokkal a kérdések­kel, amik embereket érintenek, amikre az itt élők választ vár­nak. Politikoi munkájuk tartal­mát valamennyien az embe­rekkel való törődésben, életük szebbé formálásában látják. És ebben a munkában nincs nyug­díjkorhatár ... T. É. KISZ-vezetők az idei mozgalmi feladatokról fi telepiiléspolítíkcoi célok támogatása A KISZ Baranya megyei Bi­zottsága decemberi ülésén fogadta el az 1980/81. évi ak­cióprogram megyei kiegészíté­sét, december 14—15-én pedig a megyei és a járások, váro­sok, járási szintű KlSZ-bizott- ságok apparátusának szervez­tek felkészítő értekezletet. A téma a megyei szintű akció- program értelmezése volt. A felkészítő tanácskozás szüne­teiben három KISZ-titkárt kér­deztünk meg: bizottságuk az 1980/81-es mozgalmi évben milyen akciókra, milyen fel­adatok teljesítésére helyezi a hongsúlyt? Pakusza Zoltán, a Mohácsi járási KISZ-bizottság titkóro: — Területünkön a lakóhelyi és a mezőgazdasági üzemek­nél levő KISZ-szervezetek van­nak abszolút túlsúlyban. Az ő számukra tervezünk két kiegé­szítést az akcióprogramban. Növelni kívánjuk a szervezett­séget a mezőgazdaságban dol­gozó munkásfiatalok körében. Várhatóan az eddigi 12 ter­melőszövetkezeti KlSZ-olap- szervezet mellett újabb kettő alakul jövőre. Nem tervezünk nagy, demonstratív akciókat, inkább a folyamatos közösségi élet tartalmára helyezzük a hangsúlyt. A gazdasági fel­adatok segítésére kiszélesítjük a szakmai, politikai vetélkedők rendszerét, hogy ezzel is tá­mogassuk a fiatalok szakmai továbbképzését. A lakóterületi KISZ-alapszervezetek elé a köz­ségpolitikai célkitűzések meg- volósításában jelöltük meg a legfontosabb feladatot. Ők a tiszta, kulturált falukép kiala­kításában segédkezhetnek. Vas László, a Mecseki Szén­bányák KISZ-bizottságának tit­kára: — Tovább kívánjuk folytatni az eddigi termeléscentrikus if- júsógmozgalmi munkát. A jö­vőben kiterjesztjük a KlSZ-véd- nökségek rendszerét, elsősor­ban a műszaki fejlesztések és a beruházások felett. Szorgal­mazzuk a kommunista műsza­kokat és a társadalmi munká­kat, hiszen csak egyetlen lehe­tőségünk van a mostani gaz­dasági helyzetben: többet ter­melni. A szakmai vetélkedők­kel és továbbképzésekkel azt szeretnénk elérni, hogy minél több fiatalunk rendelkezzen két szakmával. A szervezeti élet területén nagyobb önállóságot adunk az olapszervezeteknek, hiszen az igazi ifjúsági munka ott folyik. így lehetővé válik az is, hogy a KISZ érdekeit maximálisan egyeztessük a fio- talok egyéni érdekeivel, cél­jaival. Ez új munkaformákat, új munkastílust is követel tő­lünk. Ezt már az akcióprogra­munk elkészítésekor érvényesí­teni szeretnénk: a KISZ-tagság minél szélesebb körét igyeke­zünk bevonni a tervezés mun­kájába. Ha lehet, minden egyes KISZ-tagot megkérdezünk. • Rákos János, a Pécs városi KISZ Bizottság első titkára:- A következő mozgalmi év­ben javítani, finomítani szeret­nénk még a bizottságunk ap­parátusának munkastílusát, el­sősorban azzal, hogy igyek­szünk az eddigieknél haté­konyabban segíteni az alap­szervezetekben folyó munkát. Folytatni kívánjuk azt a gya­korlatot, amit a dolgozó fia­talokkal való foglalkozás te­rületein kialakítottunk. Két fon­tos célunk van velük kapcso­latban: a termelő munkára, a gazdasági feladatokra való mozgósítás, s ez nemcsak a KISZ-tagságra terjed ki, ha­nem a KISZ-en kívüliekre is. Ezzel is a KISZ-togságra ne­velést szeretnénk segíteni. Ugyancsak nagy figyelmet for­dítunk orra, hogy a munkás- fiatalok körében növekedjen a párttag ajánlások száma. A harmadik fontos terület a KISZ-szervezeteink számára, mint eddig is, a várospolitikai feladatok segítése. A tanuló- ifjúságot és a dolgozó fiata­lokat o környezetvédelem aktív támogatására mozgósítjuk. Ezen belül több akciót is szer­vezünk: csak példaként emlí­tem a mecseki tornapálya fel­újítását, karbantartását, télen a korcsolyopólyák létesítését, az orfűi üdülőterület csinosítá­sát. • Az elmúlt két évben a BÉV KISZ-bizottságával közösen meghirdettünk egy akciót a ké­szülő lakóházak szakipari sze­relő munkáinak segítésére. Ilyen társadalmi munkára ed­dig sajnos mindössze csak két ifjúsági brigád vállalkozott. Jö­vőre igyekezni fogunk minél több brigádot megnyerni erre, illetve hasonló jellegű társa­dalmi munkára. D. I. Talajvízgondok a Tuskés-réten és környékén A perek számo csak emel­kedik a pécsi Tüskés-dűlő­vel, Tüskés-réttel kapcsolat­ban. Volt úgy, hogy egyszer­re hatvan, majd nyolcvan kiskerttulajdonos is perelte a Pécsi Hőerőművet, valamint az Ipari út mentén telephe­lyeket kialakító vállalatokat, így elsősorban a Baranya megyei Húsipari Vállalatot. Az elmocsarasodás és a pa­naszos ügyek immár másfél évtizede tartanak, legtöbb­ször győznek a panaszt te­vők, mivel elönti kertjüket, rétjüket, kaszálójukat, gyü­mölcsösüket az egyre ma­gasabban álló belvíz, külö­nösen hóolvadás és nagy esőzések után. De enélkül is legalább száz hektáron több mint száz kiskert ment tönkre, mert ál­landósult a belvíz száraz időben is. Szakértői véle­mények is igazolják, hogy o talajvízszint fokozatosan emelkedik. Egy éve mór a kisállomós alatti három ut­cában, a Pipacs, Fűzfő és Gyöngy utcában az úttesten is megjelent a talajvíz. A Pécs városi Tanács egy éve sürgősen rendezte az itt egybetorkolló Tettye-árok, Ba. lokónyi-árok és Zsolnay-árok vizét, hogy ne ömöljön szét, terebélyes mocsarat alkotva. Új mederbe került a három, egyébként nagyon is túl­szennyezett vízfolyás, ezen. kívül kitisztították az Ipari út alatti elvezető csatornát, ami a zavaros vizet a Pécsi­vízbe továbbítja. Ugyanokkor sorro épül­nek az újabb telephelyek, néhol 5—6 méter magas töl­téseken, több hektáros terü­leten, megnyomva a talajvíz szintjét oly magasságba, hogy mocsár duzzod a házak udvarába, a kertekbe. S épp a területről nincs szabad el- folyása az alkalmi mocsár­nak, vizeinek az elvonulását akadályozza a most meg­épült alkalmi, út, mely össze­köti az Ipari utat a kisóllo- mással. Ennek mentén építik az új hőtáwézetéket. Már a távvezeték beton tartóalapzo- tai is félméteres vízben áll­nak. Pedig a tartóoszlopok még a helyükre sem kerül­tek. Ez a rész észak-déli lej­tésű, hajdan simán eltűnt ró­la o lezúduló csapadék vize. Míg az Ipari út és a hőerő­mű közti terep épp délről lejt északnak, vagyis min­den töltéssel megzavart ta­lajvíz épp az Ipari út men­tén gyülemlik fel, elvezetet- lenül. A bajt tetézi, hogy a Pécsi-vízzel rossz az össze­köttetés. Csak az jelenthetne radikális megoldást, ha a te­lephelyeket építő vállalatok komoly összegeket szánná­nak az elvezető árok- és csatornarendszerek kiépítésé­re, illetve tisztítására. Csuti J. A mély talaj nem a hóolvadás, a magos talajvíz miatt van

Next

/
Thumbnails
Contents