Dunántúli Napló, 1980. január (37. évfolyam, 1-30. szám)

1980-01-21 / 20. szám

Hazánkban egyedülálló Családi házas mintalakótelep Az OTP a korszerű építési módokat előnyben részesíti Dr. Szirmai Jenő az OTP vezérigazgatója nyilatkozott lapunknak Dr. Szirmai Jenő, az Orszá­gos Takarékpénztár vezérigaz­gatója vezető munkatársai tár­saságában az elmúlt hét csü­törtökén Pécsett tervegyeztető megbeszélésen tájékoztatta Ba­ranya megye és Pécs város párt- és állami vezetőit. A ta­nácskozáson részt vett dr. Nagy József, az MSZMP KB tagja, a Baranya megyei Pártbizottság első titkára. A pénzintézet vezetője nyi­latkozott a HDN olvasóinak. Bevezetőként elmondta, hogy az OTP az idén 12 milliárd fo­rint állománynövekedéssel szá­mol. A szakemberek ezt az ösz- szeget kedvezőnek tartják. — Milyen módon segíti az OTP a családi házak építését? — Továbbra is elsőrendű fel­adatunknak tartjuk a családi- ház-építés elősegítését, ezt szorgalmazzuk, támogatjuk. A lebonyolítás érdekében ügyfe­leinknek minden alkalommal ajánlottuk a típusterveket, ta­pasztalatunk az — mondotta Szirmai elvtárs—, hogy az épít­kezők nagy többsége az egyéni igényekhez igazodó, egyedi ter­vekhez ragaszkodik. — Napirenden tartjuk a cso­portos családiházas-építés ter­vezését — folytatta az OTP ve­zérigazgatója. — Ajánljuk Ba­ranyának és Pécsnek a Taka­rékpénztár által javasolt minta­lakótelep létrehozását. Legyen ebben is Baranya úttörő, pél­daadó. Bolyban vagy Pécsett adódna erre jó lehetőség. A két helységben — vagy más tele­pülésen meg lehet valósítani a csoportos családiházas-építést, mivel a területek közművesítet­tek. Csupán rendezési tervét kell elkészíteni, ezzel párhuza­mosan kivitelezői kapacitást biztosítani. A helyi mozgalmi szervekkel egyetértésben javas­lom, hogy pécsi, illetve a me­gyei területeket érdemes meg­vizsgálni a közeljövőben, abból a szempontból, hogy azokat milyen építési formában lehet­ne a leggazdaságosabban be­építeni. — A pécsi lakásgondok meg­oldását hogyan segíti az OTP? — Czente Gyula, Pécs város tanácsának elnöke a napok­ban értesített, hogy Pécsett a Siklósi városrészén, az úgyne­vezett 1/11-5. ütemben a VI. öt­éves tervi lakásépítés előkészí­tés érdekében 394 lakás terü­letbiztosítására megállapodás készítése jelenleg folyamatban van. A kiviteli tervek szállítási határideje 1980. február 15. A beruházás lebonyolítójától ka­pott információ szerint 1980- ban 130 lakás építése kezdő­dik meg. A 394 lakásos beru­házás befejezése a VI. ötéves tervben várható. Program sze­rint részletezve: 1981-ben 130, 1982-ben 132, 1983-ban 132 lakás befejezése várható. A KC-51 típusú középmagas épü­letek kivitelezője a Baranya megyei Állami Építőipari Válla­lat lesz. — Az építkezés elkezdése előtt a takarékosság sem elha­nyagolható. Miről tanúskodnak a takarékbetétek? — A lakossági betétek ala­kulása — az országos helyzet­hez hasonlóan — Baranyában is kedvező. Az ötéves tervidő­szakban összesen 1,7 milliárd forintos betétemelkedést terve­zett a megyei fiók. Ezzel szem­ben 1979. év végéig a betét­növekedés 2,1 milliárd forint és a betétállomány jelenleg meg­haladja az 5,1 milliárd forintot. — Hogyan segíti a hitelpoli­tika a lakosság szükségleteinek kielégítését? Gondolok itt első­sorban a lakásépítésre, felújí­tásra és a kommunális célok megvalósitására. — 1979-ben változatlanul nagy volt az érdeklődés a kö­zép- és rövidlejáratú hitelek iránt. Hatvanhatezer igénylőnek 500 millió forint hitelt engedé­lyeztek. És még egy kedvező adat: 1979-ben 574 saját be­ruházású és 644 tanácsi érté- kesítésű lakásra kötött az OTP megyei fiókja adásvételi szer­ződést, 240 000, illetve 186 000 forintos átlaghitellel. — Megélénkült Baranyában a lakástatarozási, korszerűsítési kedv. Tavaly például 40 száza­lékkal több hitelt kért a lakos­ság ilyen célra, mint korábban. Nem állok véleményemmel egyedül; érdemes ösztönözni a bérlőket a tatarozásra. Meg kell beszélni a lakókkal, mit szeretnének a lakásukban mo­dernizálni, illetve korszerűsíte­ni. Ha valakinek egyéni elkép­zelése van igényesebb kivitele­zésre, akkor ennek költségei fe­dezésére az OTP hitelt biztosít. N. I. A PÉCSI ORVOSTUDOMÁNYI EGYETEM felvesz takarítónőket a Bőrgyógyászati Klinikára (Kodály Z. u. 20.), a Pül-, Orr-, Gégeklinikára, az Urológiai Klinikára (Munkácsy M. u. 2.), a központi intenzív therápiás osztályra (Ifjúság u. 33.), a Szülészeti Klinikára (Édesanyák útja 13.), a Gyógyszer­tani Intézetbe (Szigeti út 12.), konyhalányokat az élelmezési üzembe (Kürt u. 4.) és segéd raktárost a Szülészeti Klinikára. JELENTKEZNI LEHET A FELSOROLT MUNKAHELYEKEN VAGY A MUNKAÜGYI OSZTÁLYON (HONVÉD U. 5.). A MEGYEI KÓRHÁZ, PÉCS, RÁKÓCZI ÚT 2., FELVESZ: TAKARÍTÓNŐKET, betanított konyhai DOLGOZÓKAT. Jelentkezés: a munkaügyi osztályon. Építész­mérnököt GYAKORLATTAL ÓNÁLLÓ TERVEZŐI MUNKAKÖRBE felveszünk Pécs, Kisfaludy u. 4/2., „SZÖVTERV iroda". Jobb kenyér a boltokba A Pécsi Sütőipari Válla­lat arra törekszik, hogy ter­mékei frissen, ropogóson jussanak a boltokba. A tmk-sok 30 új kelesztőkocsit gyártottak, ezeken hűl ki a kemencéből kikerülő ter­mék, így a kenyér héja ro­pogós marad. Mivel a mű­anyag rekeszekben a bal- tökba kerülő kenyér gyor­san tönkremegy, a vállolat folytatja a konténerprogra­mot, tavaly a korábbinál négyszer annyi, összesen majd 250 konténer szolgál­ta azt a célt, hogy a jó mi­nőségű és esztétikus termé­kek kerüljenek a boltokbo. Szöfcakonzeru készül Szigetuäron 40 százaléka fehérje Kitűnő ízek, nagy tápérték Lassan már arról kell listát készíteni, hogy mi az, amit nem lehet szójából csinálni. Ezt a rendkívül értékes növényt nálunk is kezdik felfedezni az emberi táplálkozás számára. Évek óta folynak kísérletek a szója humán felhasználásá­val kapcsolatban Budapesten, a Konzerv- és Paprikaipari Ku­tatóintézetben. Odáig jutottak, hogy már az üzemszerű gyár­tási kísérleteket is megkezdhet­II tudomány is tanácstalan El­sóz­ták a cipőmet Hát bizony elsózták . . . On­nan tudom, hogy egyik-másik csodálatosan kivirágzott. Ke­nem, dörzsölöm a virágokat, gyötröm a cipőt és amikor már úgy vélem, sikerült a kenőcs alá rejteni mindent, az utcán egyszerre ismét elővigyorog a só. Rettentően röstellném a dolgot, ha nem látnám, hogy mások cipőin is virít a sóvirág. Mert elsózták mindannyiunk ci­pőjét . . . Ilyenkor télvíz idején megje­lennek a szakcikkek az újsá­gokban, amelyek azt taglalják, hogyan védhetjük a gépkocsit a só roncsoló hatásától. Azt is tudtunkra adják, hogy az út menti növényzetet mennyire ká­rosítja az a só, amely a sózott utakról a gyökerekhez kerül. De a cipőm ... a cipőnk ..'. Sót neki! A só évek óta egyetemleges védekező eszközünk a síkosság ellen. A járdákon is. Jön a hó? Sót neki! Jön a jég? Sót neki! És ha kellően óvatlanok va­gyunk, mire felocsúdunk, már ott van cipőnkön — örök idők­re és eltávolíthatatlanul — a sóvirág. Valóban örök időkre? Erről kérdeztem a szakembert, Vajda Józsefet, aki műszaki ta­nácsadó a Pécsi Bőrgyárban. Mindenekelőtt az érdekel, mennyire „bűnös” a bőr. Nos, hajdanán voltak 20—25 száza­lékos zsírtartalmú vikszosbőrök, ezeknél egyszerűen ismeretlen volt a sókiütés. A mostani bő­röknél a 6—10 százalék már sok. Lehet, hogy itt kezdődnek a gondok? A bőr saját sótartal­mát illetően azt tudom meg, hogy a Bőrgyár naponta 10 tonna vásárolt sót használ fel a kikészítésnél, további 10 ton­na a nyersbőrökkel érkezik; de ez a töméntelen só túlnyomó- részt el is távozik a mosodák­kal, a kevéske maradék pedig a jól kikészített bőrből nem ütközhet ki. De a só mégis jön ... — Az utak, járdák mérték­telen sózásával szemben nem maradhat érzéketlen a bőr — állapítja meg Vajda József. — A felózott bőrbe könnyen be­hatolhat a só, beleül a legfelső rétegbe és kivirágzik. Minél gyorsabb a szárítás, annál in­kább. Megelőzhetjük — Víztaszítóvá kell tennünk a bőrt, ami a gyártásnál kap ugyan egy védőréteget, de ez a dinamikus vízfelvétel ellen nem elégséges. Ne sajnáljuk a cipőnktől, hogy télen tízszer annyi időt áldozzunk az ápolá­sára, mint egyébként. A télen hordott lábbelit kenjük napon­ta, még azokon a napokon is, amikor nem vesszük fel. A lé­nyeg az, hogy a víz peregjen le a bőrről, s a só ne hatolhas­son be. Megelőzésre legjobb a Hidrostop, az autós szilikon, spray vagy valamilyen bőrolaj. Hanem Hidrostop legalább egy éve nincs már az üzletek­ben. Az Egyesült Vegyiművek ugyanis két esztendeje átadta a gyártást a kőrösladányi Fa-, Vas- és Vegyipari Szövetkezet­nek, amely viszont az érdeklő­dés hiánya miatt nem gyártja. Az EVM ugyan gyárt Hidrosto- pot — a honvédség részére. Nem értem: ha a szer az ál­lamnak az állami lábbelikhez jó, miért nem lehet jó nekem is? Lehet, hogy milliós tételben nem gyárthatná Kőrösladány, hogy kifizetődő legyen; de ha az EVM amúgyis * gyárt, miért nem szállíthat lakossági hasz­nálatra is? Mondom: nem ér­tem ... — Ilyenkor a kristályosodás megakadályozása a legfonto­sabb teendőnk — folytatja Vaj­da József. — Napközben papír- zsebkendővel itassuk le a ned­vességet, otthon pedig nedves ruhával itatgassuk és lassan, nagyon lassan szárítsuk a láb­belit. És ha ki is kristályosodott... — Mór nem sokat tehetünk. Újra meg újra nedvesítsük a cipőt és így próbáljuk oldani a sót. Előbb azonban puha kefé­vel vagy ruhával távolítsuk el a kiütközött sókristályokat. De ilyenkor bármit is csinálunk mór, cipőnkből véglegesen nem űzhetjük el a sót. Erre nem is­merünk módszert. De egy jó megelőző módszer még van — azaz: volna. A ka- lucsni. Amit nálunk már rég nem gyártanak, s cseh import­ból is elenyésző mennyiségben érkezik. Viseletéről főleg a sű­rűn változó cipődivat szokta­tott le. Vagy a tűhegyes orr nem fért bele, vagy az ormót­lan bunkó. A pécsi Gumiház­ban azt mondták: tavalyelőtt kaptak utoljára kaiucsnit. Hársfai István Kesztyűgyár 2. sz. gyár női és férfi munkavállalók jelentkezését várja az alábbi munkakörökbe: • GÉPI KESZTYŰVARRAS (betanulási idő 4 és 6 hónap), • KESZTYÜSZABASZ (betanulási idő 6 hónap) RÉSZLETES FELVILÁGOSÍTÁS: Pécs, Vadász u. 83. Munkaügy. ték. Ennek érdekében megke­resték a Szigetvári Konzerv­gyárat, ahol kedvező fogadta­tásra találtak. Bernáth Béla igazgató ezeket mondta: — A jelenlegi gyártmány­struktúránkkal mór nem tud­tuk meglepni a hazai, illetve az exportpiacot. Olyan új ter­mék után kellett néznünk, amely megfelel o korszerű táp­lálkozás követelményeinek és egyben újdonságot nyújt a vá­sárlóknak. Ezért örültünk an­nak, hogy a kutatóintézet meg­keresett bennünket, s készség­gel vállalkoztunk az együtt­működésre. Az alapanyag­ellátás sem okoz gondot, hi­szen Baranyában van o szója- termesztés egyik központja. Milyen szójakonzerveket ké­szítenek tulajdonképpen a gyár „boszorkánykonyhájában"? Ze- lenák Frigyesné tudományos munkatárs és Helfgott Viktor rhűszaki ügyintéző a kutatóin­tézettől jött Szigetvárra, ők Saska Sándor technológiai csoportvezetővel közösen főzik ki — a szó szaros értelmében — az új ízeket. Egyelőre nem akarnak sokat markolni, mint­egy hatféle készítményt pró­bálnak elfogadtatni a szakha­tóságokkal és természetesen o kereskedelemmel is. Készül elő­ételnek olajos, paradicsomos szója, ugyanez, illetve hasonló, olaj helyett sertészsírral, mind­kettőt valamilyen feltéttel íze­sítve, vagy változatosabbá téve egytálételként is kitűnően fel lehet használni. (A fehérje dú­sítására nincs szükség, hiszen a szója 40 százaléka fehérjét tartalmaz, így egy 5/4-es űr­tartalmú konzerv egy felnőtt egész napi növényi fehérje­szükségletét biztosítja.) Érde­kesnek ígérkezik a három kom­ponensből — zöldborsó, sárga­répa és szójabab — álló fi­nomfőzelék. illetve köret alap­anyag. Új ízekkel gazdagíthat­ja a konyhát o kétféle saláta, amelyek o 'hagymán, sárgaré­pán, illetve burgonyán kívül természetesen szóját is tartal­maznak. Merőben új lesz a gombás szója is. Megkóstoltam, nagyon fi­nom volt valamennyi. A főzés, hőkezelés után egészen sem­leges ízűvé vált szója kitűnően ízesíthető, s a kutatók, kon­zervipari szakemberek jó ízlés­sel, mértéktartással éltek e le­hetőséggel, Most már csak az a kérdés, hogy a hazánkban eddig egyedülálló készítmények mikor lesznek hozzáférhetők a vásárlók számára? Annál is in­kább, mivel ezek olcsóbban állíthatók elő, mint a hagyo­mányos babkonzervek. Egy kis ideig mindenképpen várnunk kell, mert a kis soro­zatú gyártási kísérletek után az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet szakvéleményét, gyártási enge­délyét kérik, s utána már csak a kereskedelem vállalkozó- kedvén múlik a forgalmazás. A gyáron nem, mert az alap­anyagellátáson túl a techno­lógiai feltételek is rendelke­zésre állnak a tömeggyártás­hoz. A gyáriak nem titkolják, hogy az export fellendítésében is sokat várnak a szójakon- zervektól. Mindenesetre az már megalapozott cél, hogy az őszi mezőgazdaságii kiállításon már megismerkedhet a szakma és a vásárlóközönség a hazánk­ban eddig egyedülálló új ter­mékkel. Kurucz Gyula tiétföi □

Next

/
Thumbnails
Contents