Dunántúli Napló, 1980. január (37. évfolyam, 1-30. szám)

1980-01-20 / 19. szám

DurtQatüli Tlapio *980. január 20., vasárnap Bi iza lói m a pá rt Ifjúsági Í:|:;|írto90CS és M omlfi; politikája iránt Februárban kezdődnek a pártértekezletek A Magyar Szocialista Mun­káspárt alapszervezeteiben or­szágszerte lezajlottak, illetve néhány helyen a napokban szerveződnek az MSZMP XII. kongresszusát előkészítő tanács­kozások. A beszámoló taggyűléseken — még tavaly november—de­cemberben — megvitatták az alapszervezeték elmúlt ötesz­tendei tevékenységét, most ja­nuárban pedig a Központi Bi­zottság 'kongresszusi irányel­veit és a párt szervezeti sza­bályzatának módosítására vo­natkozó javaslatokat tűzték, illetve tűzik napirendre. Sok­helyütt újjáválasztották már az alapszervezeti, illetve legtöbb helyen a pártvezetőségeket, s küldötteket választottak a fel­sőbb szervek pártértékezleteire. A pártértekezleteket megelőző fontos eseménysorozat tapasz­talatairól az MSZMP KB párt­ós tömegszervezetek osztályán tájékoztatták az MTI munka­társát. Az alapszervezeti tanács­kozások egyértelműen Bizonyí­tották: egész párttagságunk és o pártonkívüli dolgozók is bíz­nak az MSZMP politikájában, egyetértenek a pártnak a szo­cialista társadalom továbbfej­lesztése érdekében kifejtett tevékenységével, bizalommal és várakozással tekintenek a kongresszus tanácskozásai elé. A taggyűléseken töretlenül érvényesült a demokrácia: nyílt, elvtársi vitákban formál­ták állásfoglalásaikat az alap- szervezetek, mindenki, aki bár­mely kérdésben szót kért, az szót kapott, kötetlenül kifejt­hette véleményét mind az or­szág, mind szűkebb környeze­tének gondjairól, teendőiről. Átlagosan számolva minden harmadik párttag élt e jogá­val a beszámoló taggyűlése­ken. A párttagság nagy érdek­lődését tükrözi, hogy a gyűlé­seken a tagság 85—90 száza­léka jelent meg, több párt- szervezetben pedig 100 száza­lékos volt a részvétel. A be­számolók foglalkoztak a párt- vezetőség, a pártcsoport mun­kájával, a tagfelvétel kérdései­vel, a pártoktatás helyzetével, megtárgyalták az adott mun­kahely -termelési, gazdasági problémáit, a szocialista bri- gádmozgaiom eredményeit, a tömegszervezetek tevékenysé­gét. A tapasztalatok szerint a beszámoló taggyűléseken reálisan számba vették: ho­gyan sikerült munkájukban ér­vényesíteni a XI. pártkongresz- szus határozatait, összegezték az eredményeket, de önkritiku­san foglalkoztak a politikai munka hiányosságaival is. A párt afapszervezetei ma­gas fokú politikai érettségről, kommunista felelősségtudatról tettek tanúságot. Ügy tűnik. hogy messze túljutottunk azon a korábban nem ritkán tapasz­talt ■ gyakorlaton, hogy a gon­dok láttán egymásra, le- és felmutogatvo odázták el a meg­oldásokat azok, akik volta­képpen erre 'lennének kötele­zettek. Éppen ellenkező jelen­ség tanúi lehettünk: a párt- a la pszervezetek ezúttal több­nyire nem szorítkoztak csupán a saját, szűkebb értelemben vett tevékenységükre, szinte köny­velői pontosságú mérlegek el­készítésére, hanem döntően a mai és az előreláthatóan hol­napi gondokból kerestek ész­szerű kiutat, igyekeztek a fel­tárt problémákra jó megoldá­sokat felkínálni. Ismét bebizo­nyosodott, hogy párttagságunk nem csupán jóváhagyólag ért egyet politikai céljainkkal, gazdasági törekvéseinkkel, ha­nem, ha lehet, az eddigieknél még jobban, eltökéitebben, cselekvőbben kíván részt venni e célok és törekvések valóra váltásában, sőt — ahogyan egyértelműen megfogalmazó­dott — részt követel e közös munkában. Döntően e szemlé­iét volt a mozgatórugója a be­számoló taggyűlések vitáinak, s arról folyt az eszmecsere, hogy a sokoldalúan feltárt és így a korábbinál teljesebben felismert gazdasági, termelési, fejlesztési, műszaki gondok megoldásában miként tehetnek a kommunisták a jelenleginél még többet. Helyzetünk reális és pontos felmérése a kongresszusi elő­készítő munka első szakasza volt. A következő taggyűlésen, pártcsoport-értékezleteken a kongresszusi irányelvéket ér­demben^ vitatták-vitatják meg, amelyeken több helyütt részt vettek, illetve részt vesznek a Központi Bizottság tagjai. A kongresszusi irányelvekről foly­tatott eszmecserék, viták 800 ezernél több párttag számára tették, teszik lehetővé, hogy közvetlenül beleszóljanak a párt politikájának alakításába. A kongresszusi készülődés e fontos szakasza még tart. Az eddig történtek gazdag isme­retanyagának birtokában is rendkívül nehéz — és érthe­tően korai is — még a leg­alapvetőbb és leginkább álta­lánosítható tanulságokat össze­gezni. Néhány jellemző, a po­litikai irányítás teendőit segítő tanulságot talán mégsem el­hamarkodott vállalkozás már most is számba venni. Álta­lánosítható tapasztalat volt: az irányelveket a párttagság ked­vezően fogadta, összességében az a vélemény, hogy jó prog­ramot ad a következő öt évre. A viták tapasztalatai alapján is megállapítható, hogy a párttagság továbbra is egyet­ért a párt fő politikai irány­vonalával és a kongresszustól ennek további megerősítését várja. A taggyűlések új voná­sa volt, hogy a korábbiaknál többen foglalkoztak a nemzet­közi helyzettel, külpolitikánk fő irányaival és feladataival. A párttagság támogatja a párt külpolitikáját, annak szilárd internacionalista alapját Igénylik, hogy a párt a jövő­ben is minden lehetséges mó­don segítse elő a béke meg­őrzését. Társadalmi és politikai vi­szonyaink fejlődését értékelve a kommunisták egyetértettek az irányelvekben megfogalma. zottakkal: társadalmi rendsze­rünk szilárd, a munkásosztály betölti vezető szerepét, szövet­ségi politikánk jól segíti a fej­lett szocialista társadalom épí­tését. Az elvek meghirdetése mellett azonban konkrétabb intézkedéseket várnak az alkal­mazotti létszám csökkentésére, a bürokrácia visszaszorítására. A taggyűléseken helyeselték a magasabb követelmények meg­fogalmazását a gazdasági épí­tőmunkában. Kifejezésre jut­tatták több helyütt, hogy je­lenlegi gazdasági helyzetünk alakulásában nemcsak a kül­gazdasági tényezők, hanem saját munkánk gyengeségei is közrejátszottak. A kommunisták általános helyesléssel fogadták a főbb ideológiai és művelődéspoliti­kai feladatokat. Sok helyütt kezdeményezték a kispolgári életmód, magatartás határozot­tabb elítélését, a szocialista életmód kiszélesítéséhez nél­külözhetetlen feladatok konk­rét megfogalmazását. Egyetér­tés alakult ki abban, hogy emelni kell értékrendszerünk­ben a munka, ezen belül kü­lönösen a fizikai munka becsü­letét, mivel ez továbbfejlődé­sünk alapja. A párt-alapszervezetek má­sodik — januári — taggyűlési sorozatának másik fő témája a pártvezetőségek újjáválasz- tása. Az eddigi tapasztalatok szerint a taggyűléseken gon­dos mérlegelés, a tisztségre javasolt emberek szakmai mun­kájának, politikai rátermettsé­gének, emberi magatartásának alapos vizsgálata után döntöt­tek arról, hogy az elkövetkező években kik vezessék az alap- szervezeteket. A vezetőségválasztások le- zojláso o kongresszusi előké­születekben újabb, fontos idő­szak kezdetét jelenti: a kö­vetkező napokban, hetekben sor kerül az MSZMP felsőbb irányító szerveinek pártértekez­leteire. Februárban tartják meg a vállalati, intézményi, majd ezt követően a kerületi, járási, városi, illetve városi-járási párt- értekezleteket. Ezek napirend­jén az elmúlt években végzett munka értékelése, a kongresz- szusi irányelvekkel kapcsolatos észrevételek, vélemények ösz- szefoglalása, a pártbizottságok, illetve a felsőbb szintű párt­értekezletek küldötteinek meg­választása szerepel. Március 1-én és 2-án, illetve 8-án és 9-én tartják meg a budapesti, a megyei, illetve a megyei jo­gú pártértekezleteket. Szakszerűen es megbízhatóan Mit tud ön a reklámról? — Mit tud ön a magyar rek. Iámról? — tettek fel o kérdést négynapos pécsi tanácskozá­sukon a reklámszakemberek a meghívott 26 vállalatnak. Tavasszal Pécsett és az or­szág más városaiban szakmai bemutatót tart a Magyar Hir­dető, melyre kulturális intézmé- nyeKtől a mezőgazdasági ter­melőüzemekig minden vállala­tot és céget roeghívnah Arra kiváncsiak, hogy a megválto­zott gazdasági körülményekhez képest mi módon segíthetik és tehetik hatékonyabbá a hirdet, ni szándékozók munkáját, vala­mint milyen javaslatok és kéré. sek hangzanak el a reklámmal kapcsolatban. Az ország egyik legnagyobb reklámvállalata min. den eszközével hármas célkitű­zését tartja szem előtt: szak- szerűség, tervszerűség és meg­bízhatóság. Ezt saját tervezési, kutatási osztály, korszerű film­stúdió, saját nyomda és nem utolsósorban külsős szöveghók, grafikusok és a reklámot meg­szólaltató népszerű színészek segítségével végzik. Nemcsak Magyarországon, hanem a vi­lág minden tóján hirdetnek kü. lönböző vállalatok kívánságára, mint például a mezőgazdasági szaklap eljut Afrikáról Közei- Keletig. A hirdető nemcsak c szűkebb értelemben vett rek­lámot végzi, hanem a vállalatok munkáját piackutatással segíti elő. A mai ember életének része o reklám, hiszen úton-utfelen abba „botük" az ember. Az ut­cán kerítések, hirdetőoszlopok oldaláról, az újságok, naptárak oldalairól köszön ránk, valamint a rádió és a televízió műsorai­ban is szerves részt foglal el. A négynapos reklám-megbe­szélés szakmai kérdésért, ered. menyeit összegezik és haszno­sítják majd. A. E. börzeműsor Börzeműsort Indít útjára már* dúsban a Magyar Televízió ifjú* sági osztálya. Az újító szándé­kú fiatalok jelentkezésére szá­mító sorozatban javaslatokat, ta­lálmányokat kínálnak fel megvé­telre. Olyan Ötletek népszerűsí­tését is tervezik egy-egy adás­ban, amelyek kisebb vállala­toknál már megvalósultak, azon­ban valamilyen ok miatt az or­szág más területein, üzemeiben nem terjedhettek el. Különös fi­gyelemmel kísérik az olyan ötle­teket, amelyek az energiagazdál­kodás, az ésszerű takarékosság lehetőségeit dolgozzák fel. A „Felkínálom” című műsor a börze mellett nyomon követi né­hány ki nem használt szellemi erő sorsát, bemutat jogos eluta­sításokat is. A börzeműsor bevezetőjeként a szerkesztőség pályázatot hirdet. Ezen részt lehet venni minden olyan szellemi és tárgyi lelemény­nyel, amelyet újításként, talál­mányként már elfogadtak, de or* szagos bevezetésére még nem került sor. A február 5-ig be­küldhető pályamunkákat szakzsüri bírálja el. Ünnepélyes miwkásíír- egysénnyűlések (Folytatás az 1. oldalról) A sásdi munkásőr egység a mágocsi filmszínházban tartot­ta ünnepélyes évzáró egység­gyűlését, melyen közreműködött a sásdi úttörő fúvószenekar. Orosz Lajos egységparancsnok jelentését dr. Vida József, a Komló járási Pártbizottság első titkára és Megyaszai József, a Munkásőrség Baranya megyei parancsnoka fogadta. Az el­nöklő Varga József köszöntője Csúszkálok, szánkózók Ez a kislány szánkózás közben súlyos lábtörést szenvedett, műteni kellett Fotó: Proksza László Gyermekbalesetek A három havas fülű gyerek háromfelé gurult; prüszkölve, pirosra csípett arccoi rúgták talpra a ródlikat, aztán ismét nekiindultak a dombnak, ka­csázva, bakancsuk sarkát mé­lyen a hóba vágva... — Pólya: Pálya! — próbált utat találni vassal kivert szán­kóján hasalva egy, az újabb hullámmal érkezők közül, né­hány kölyköt a lábáró' .'everve, mígnem a hirtelen megtorpanó rozoga alkotmányról messzire röpült... A tél örömeit élvező sráco­kat hosszan elnézte dr. Pila- szanovich Imre, a gyermek- klinika docense is, ott a Rókus- dombon. Most itt a klinika fő­orvosi szobájában veie. és dr. Kustos Gyulával próbáljuk a té­li gyermekbalesetek témakörét összefogloíni. — Végül is— mondotta Pila- szanovich tanár úr — ahhoz képest, hogy hány gyerek van | kint naponta a rodlipályókon, hogy ott hányszor borulnak, üt­köznek, fának szaladnak — el­enyésző a balesetek száma. Per­sze azért a lábtörések, kéztöré­sek, koponyasérüiések senkinek sem hoznak örömet. A gyermekklinika statisztíká- ! ja szerint — dr. Kustos Gyula i tárja elő a számokat — éppen í január közepétől kell tartani. • Evekre visszamenőleg szinte azo. j nos a kép: nem a szünidők, a pihenőnapok hozzák a belese­teket, hanem az iskoíakezdé- í sek ... Valahol érthető is: oda- > kint nagy peiyhekben hull a hó, a gyerek meg a? osztályterem | ‘egyeíméből figyeli. S aztán ro- j nan . .. Pótolni az eimulasz- jtottakat. hisz gyorsan sötétedik. S van két-három szabad óra — kontroll nélkül. Évente o baranyai gyerekek 10 százalékát éri valamilyen bo;eset könnyebb-súlyosabb törés, zúzódás. A tipikus szán­kóbaleset: a lábtörés, koponya, sérülés... Bent a kórteremben a gipsz- világ. — Doktor bácsi — kérdezi fehér köpenyemet nézve egy kis kölyök — ugye már csak egyet alszom, s aztán hazamehetek? . . P. Jutkát tegnap hozták be a mentők. Ahogy mondja: „A Misináról jöttünk le, s a vidám­park mellé érve vettük csak ész­re, hogy nagyon jeges a pálya. Nagyon rohantunk, előbb egy fának ütköztünk aztán be az árokba ... Már nem tudtam fel. állni ..” Nem fájt mindjárt, csak ké­sőbb. Most combig gipszben: kemény műtét rakta helyre bal lábát. A diagnózis, darabos láb. szártörés. M. Rita alszik Lába fetpal- colva: nemrég hozták ki a mű­tőből. Combtörés. Arca nyugodt; most nem érez fájdalmat, nem gondol semmire. A szomszédos ágyon fekvő kis beteg magya­rázza: — Csúszkált. Pedig biz­tos mondták neki, hogy ne csúszkáljon! Látja o bácsi, nem fogadott szót az anyukájának. Dr. Kustos Gyula egy másik dologra is telhívja a figyelmem. Az utóbbi években csökken azon autóbalesetek száma, ahol gyer­mek a szenvedő fél. Szánkó-au­tó koccanás pedig az idén még nem volt Kulturáltabban köz­lekednek a pécsiek — mondja —, jobban vigyáznak, fegyelme, zetrebbek. Ezt öröm hallani. De azért a szülőknek ezekben a napokban fokozottabban ké­ne a gyermekeikre figyelni. Dr, Horváth Mihály, a gyermekkór­ház igazgatója említette: régen volt már Ilyen gazdag tél lehe­tőség a szánkózás, korcsolyázás, síelés tanulására. S nem fel­tétlenül szükséges tanulópénzt fizetni. Kozma F. után Orosz Lajos értékelte az egység előző kiképzési évben elért eredményeit, majd a párt- bizottság nevében dr. Vida Jó­zsef vonta meg az egység tevé­kenységének mérlegét A kitün­tetések átadásakor ketten kap­ták meg a Kiváló parancsnok, öten a Kiváló munkásőr jel­vényt, a Szolgálati érdemérmet húsz év után kettő, tizenöt év után négy, tíz év után nyolc, míg ötéves szolgálat után az elismerő oklevelet egy munkás­őr vette át, a leszerelők és tar­talék állományba kerülők közül tizenegy fő kapott Munkásőr emlékérmet, melyeket dr. Vida József és Megyaszai József ad­tak át. Az egység legjobb al­egysége címet a Jámbor István, valamint a Varga József vezet­te közösségek nyerték el. A sásdi munkásőr egység mágocsi évzáró egységgyűlé­sén részt vett Zámbó István, a Bikali Állami Gazdaság igaz­gatója, a megyei párt-vb tagja, Kutnyánszky Géza, a Megyei Pártbizottság munkatársa, párt-, állami és gazdasági vezetők, valamint szovjet katonavendé­gek. * Komlón, a Városi Pártbizott­ság tanácstermében tartotta ünnepélyes évzáró egységgyűlé­sét tegnap délután a „Csizma- zia Gyula” városi munkásőr egység. A kenderföldi úttörő- csapat köszöntő műsorát és a Komló városi úttörőzenekar játé­kát követően Hegedűs Ottó nyi­totta meg az egységgyűlést. Szlavek János egységparancs­nok értékelte a személyi állo­mány előző évi tevékenységét, kiemelve, hogy a munkásőri és a munkahelyi feladataikat a legjobb tudásuk és képességük szerint oldották meg. Az egy­ségben a szakmunkások és ér­telmiségiek jó együttese ková- csolódott össze, az állomány egynegyede tagja valamilyen vállalati testületnek, háromne­gyede szocialista brigádtag. A kitüntetéseket átadó Gallusz József, a Komló városi Pártbi­zottság első titkára, Verebes Tibor Baranya megyei munkás­őr parancsnok-helyettes és Szlavek János kezéből hárman a Kiváló parancsnok, öten Ki­váló munkásőr; a Szolgálati ér. demérmet tizenöt év után ti- zenketten, tíz év után öten, öt­éves szolgálat után a Munkás­őr emlekjelvényt négyen, a le­szerelő emlékérmet ketten, az egységparancsnoki dicséretet és dicsérő oklevelet tizenhatan vették át. Az egység legjobb­jai a Bede József, valamint a Gyenis István vezette alegysé­gek lettek. Az előképzős munkásőrök es­kütétele után a leszerelők, és tartalékállományba kerülők ne­vében Békefi Géza adta át fegyverét a legifjabbakat kép­viselő Mann Józsefnek. Gai'usz József köszöntötte az egység­gyűlést, elismerve áldozatos munkájukat, és kérve, hogy az 1980-as év kiképzési feladatai­ban és a munkahelyükön még jobban álljanak helyt. Az ün­nepségen részt vett Hartmann János, c Komló városi Tanács el. nökheiyetiese, vaiamint társa­dalmi és tömegszervezetek, a fegyveres testületek és gazda­sági egységek vezetői. M. L.

Next

/
Thumbnails
Contents