Dunántúli Napló, 1980. január (37. évfolyam, 1-30. szám)

1980-01-03 / 2. szám

Athéntól Moszkváig Az első aranyérmek N agy napra virradt a vi­lág sportja 1896. már­cius 24-én (az új nap­tár szerint április 5-én), Hús­vét vasárnapján nyitották meg Athénban az első, nemzetközi jellegű újkori olimpiai játéko­kat. A következő napon, a gö­rögök nemzeti ünnepén zsú­folásig megtelt a pazarul új­jáépített Panateneas stadion, az érdeklődők be sem fértek valamennyien a márványülé­sekkel kiképzett lelátókra, s c környező dombokról összesen nyolcvanezren lehettek szem. és fültanúi a történelmi pilla­natnak, amikor a házigazda ország uralkodója, I, György király, az azóta hagyományo­san ismétlődő ceremónia zá­róakkordjaként csak ennyit mondott: ,,Az első, nemzetkö­zi olimpiai játékokat megnyi­tom! . .. ." Mindezzel nemcsak régi ólom vált valóra, hanem egyben a modern sport fejlő, désében is új, diadalmas fe­jezet nyílt. Az olimpiai játékok eredete az ősi görög mondavilágba nyúlik vissza. A kutatások Zeusz (a görögök legfőbb is­tene), Pelopsz (egy királylány kezéért vetélkedő ifjú) és He- raklesz (a qörög nép rettent­hetetlen hőse) nevével egy­aránt összefüggésbe hozzák a négy évenként ismétlődő játékok létrehozását. A játé­kok kezdeti időpontját sem is­merjük pontosan, csak azt tudjuk, hogy a Kronosz hegy lábánál, a békés festői táion létesített Olümpiában az idő­számítás előtt évszázadokon át összemérték tudásukat a kor leggyorsabb legügyesebb és legerősebb atlétái. A já­tékok idejére még a sűrűn ismétlődő viszálykodást, a ha­talomért vívott harcokat is fel., függesztették, elhallgattak a fegyverek Az ókori játékok az időszámítás előtti ötödik században jutottak csúcs­pontra és a feljegyzések sze­rint az időszámítás után 394- ben Nagy Theodosius császár határozatával szűntek meg, amikor Róma mór véqleg át­vette a hatalmat Athéntól. A római birodalom uralta a vi­lágot, vagy legalábbis Euró­pát. Az olimpiai játékok gon­dolata a felvilágosodás ide­jén, a testi kultúra szükséges­ségének felismerése, a mo­dern sportok kialakulása idő­szakában, a XIX. században került újra felszínre. A sportvilág Pierre de Cou. bertin bárót ismeri és tiszteli az újkori olimpiai játékok megteremtőjeként. Kétségte­len, hogy Coubertin a Curtius által kezdett ásatások és elő­adások nyomán határozta el az olimpia felújítását, ehhez az angol olimpiai társaságok, valamint szellemi és a testi nevelést a görögökhöz hason­lóan összehangoló angol is­kolai rendszer tanulmányozá­sa csak további lendületet adtak számára, de azért még­is a francia történész-irodal­már látott hozzá a nagy terv gyakorlati megvalósításához. A játékok felújításának első, döntő lépését az 1892. no­vember 25-én Párizsban a Sorbonne Egyetemen elhang­zott előadása jelentette, amelyben az olimpia nemzet­közi megrendezésére szólítot­ta fel a sportvilágot és egy­ben a világ sportjának támo­gatását kérte. Másfél évvel később, 1894. június 23-án a Francia Atlétikai Sportegye­sületek Szövetségének nem­zetközi konferenciáján tizen­két országból érkezett 79 kül­dött jelenlétében hozták a nagy jelentőségű határozatot: 1896-ban Athénban megren­dezik az első újkori, nemzet­közi olimpiát! S egyúttal ti­zenöt taggal, megalakították a Nemzetközi Olimpiai Bizott­ságot, amelynek munkájában Kemény Ferenc egykori egri reálgimnáziumi tanár szemé­lyében a magyar sport képvi­selője az első pillanattól kezdve részt vett. A határoza­tot kitörő lelkesedéssel fogad­ták Görögországban, a meg­valósításért azonban vajmi ke­veset tettek a következő hó­napokban. Ekkor a Coubertin és egyik legközelebbi munka­társának tekinthető Kemény Ferenc közötti levélváltásban még a játékok budapesti ren­dezésének ötlete is felmerült. De mire az illetékesek az egyébként visszautasító vá­laszról tárgyalgattak, Görög, országban elhárultak a ne­hézségek az olimpia elől. Tizenhárom ország összesen 311 sportolója szerepelt At­hénban. A magyar sport nyolc versenyzővel képviseltette ma­gát. A műsoron szereplő ki­lenc sportágban (atlétika, tor­na, úszás, birkózás, kerékpár, sportlövészet, súlyemelés, ví­vás, tenisz) összesen 43 baj­nokot avattak. A versenyzők vártnál jóval kisebb létszáma, kisebb rendezési hibák elle­nére a játékok óriási sikert arattak, a több tízezer lelkes szurkoló igazi olimpiai han­gulatot teremtett. Az ünnep­lés a maratoni futóverseny al­kalmával érte el csúcspont­ját. Michel Bréal francia akadémikus javaslatára első alkalommal írták ki ezt a ver­senyszámot. Annak a névtelen görög harcosnak kívántak emléket állítani, aki a per­zsák felett Marathon mezején az időszámítás előtt 490-ben aratott történelmi győzelem hírét futva vitte Athénba, ám feladatát teljesítve a kime­rültségtől holtan esett össze. Az olimpián tizenhatan vág­tak az akkor 40 kilométeres távnak. Az idegenek, az atlé­tikai versenyen sikerrel szere­pelt kétszeres aranyérmes ausztrál Fiaok (17 kilométer­nél), az ezüstérmes amerikai Blake és a bronzérmes fran­cia Lermusiaux saját iramuk­tól kifulladva sorra adták fel a versenyt. A sportkedvelők óriási örömére a hazai futók vették át a vezetést és végül Szpiridon Luisz, huszonöt esz­tendős levélkihordó postás fu. tott át győztesen a célon. Nemzeti hősként ünnepelték, élete végéig köztiszteletben állt, akadt borbély, aki ettől a naptól kezdve ingyen bo­rotválta. Csak Averoff nem tudta beváltani újabb ígére­tét, nem adhatta feleségül a győztesnek óriási hozomóny- nyal a lányát, hiszen Luisz ek. kor már kétgyermekes család­apa volt. A magyar sport első olim­piai érmét Kellner Gyu­la nyerte a marathoni futás távját eqyedül teljesítő külföldiként. Tulajdonképpen csak negyedik lett, de az előt­te befutott Velokasz eredmé­nyét megsemmisítették, mert állítólag az út egy részét ko­csin tette meg. Az első ara­nyat azután Hajós Alfréd, a fiatal mérnökhallgató nyerte. Ráadásul rögtön duplázott is, hiszen a 100 és az 1200 mé­teres gyorsúszásban egyaránt elsőként ért a célba a pi­reuszi Zea-öböl jéghideg, egykori" tudósítások szerint ólig tízfokos vizében. A ver­senybíróság hajóján maga a trónörökös húzta fel a magyar zászlót Hajós Alfréd diada­lának tiszteletére. Athén ugyanis nem csupán az olim­piai gondolat győzelmét, ha­nem a magyar sport sikeres^ olimpiai szereplésének nyitá­nyát is jelentette!... Vad Dezső Mi lilék szenvedélye A világ természetjáróinak egyötöde a Szovjetunióban él. Csupán a társadalombiz­tosítási állami alapokból évente körülbelül 1 milliárd rubelt költenek a kedvezmé­nyes beutalókra, a pihenés, a turizmus és a szanatóriumi gyógykezelés előmozdítására. Ilyen célokra sokat költe­nek a vállalatok és a szov- hozok is. A szakszervezeti, ifjúsági és gyermek turista szervezeteknek kedvezmé­nyes utazást biztosítanak. Borisz Kapnyin képe a moldovai pedagógus-termé­szetjárók egyik túráján ké­szült, az Urál Sarkkörhöz kö­zel eső vidékén. Asztalitenisz városi bajnokság Dr. Kőhalmi csoport 1. Kesztyűgyár 18 15 — 3 115- 47 30 2. Jégesőelh. 18 14 — 4 102- 80 28 3. Spartacus 18 12 — 6 102- 60 24 4. Tejipari 18 12 — 6 96- 65 24 5. V. Met. II. 18 9 — 9 88- 74 18 6. Gépipari 18 8 — 10 69- 93 16 7. 14. AFIT 18 7 — 11 65- 97 14 8. Feli érd 18 5 — 13 75- 97 10 9. Görcsony 18 4 — 14 56-106 8 10. Mezőgép 18 4 — 14 51-111 8 Kocsis csoport 1. V. Met. I. 18 17 — 1 131- 31 34 2. MÉV 18 17 — 1 139- 23 34 3. Gázmű 18 12 — 6 89- 73 24 4. FIK 18 9 — 9 92- 70 18 5. István-akna 18 8 — 10 73- 89 16 6. Tejip. Száll. 18 7 — 10 75- 87 14 7. Berkesd 18 6 — 12 57-105 12 8. Bogád 18 5 — 13 54-108 10 9. Geodézia 18 5 — 13 50-112 10 10. Vasas! B. 18 4 — 14 50-112 8 A Kocsis csoportban az elsőséget a harmadik mérkőzés döntötte el a Meteor I. és a MÉV között, melyet a Meteor nyert meg 6:3 arányban. A két csoport 1—2. helyezettjei ját­szottak egymás ellen az abszolút helyezések eldöntéséért. Az első he­lyért játszott mérkőzésen a Kesztyű­gyár nyert a V. Meteor ellen 5:4 arányban és így ő lett a bajnok és a Meteor a 2. A 3. helyért játszott mérkőzésen a MÉV csapata nyert a Jégesőelhárító csapata ellen 6:3 arányban és így a MÉV lett a har­madik. A városi és városkörnyéki bajnokság végeredménye: 1. Kesztyűgyár, 2. Vö­rös Meteor, 3. MÉV, 4. Jégesőelhá­rító. Röviden Diáksport. Sportvetélkedővel, jutalmazással egybekötött mű­soros évzáró összejövetelt tar­tott Mohácson az 502. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet diák sportköre. Az intézet mintegy 500 tanulója közül nagyon so­kan vesznek részt valamely sportágban az „Edzett Ifjúsá­gért" mozgalomban, a leqnép- szerűbb sportágak: a sakk, a labdarúgás, az atlétika, az asz­talitenisz és a kézilabda. Kézilabda. A Szigetvár váro­si-járási kézilabda szövetség közreműködésével rendezett „Alkotmány Kupa” női kézi­labdatornát a Szentlőrinci ÁFÉSZ SE eqyüttese nyerte, Drávátok, Dobsza, Hóból, Nagypeterd, Kótújfalu és Bük­kösé előtt. iillliip lipiliiii # Garmisch-Partenkirchen: A síugrók hagyományos nem­zetközi négysáncversenyének második viadalára Gormisch- Partenkirchenben került sor. Ez a verseny beszámított a Világ Kupába is. A győzelmet az oszt­rák Hubert Neuper szerezte meg. A négysáncverseny össze­tettjében Neuper vezet 475,7 fronttal, 2. Groyer 466,1 p., 3. Saetre 462,1 pont, A magyarok eredményeiről nem érkezett jelentés. Hol a magabiztosság határa? Stílus, viselkedés A sportolóktól is elvárható a jó modor A világnagyságok a legtisztelettudóbb páciensek A tiszteletlenség sajnos vi­lágjelenség és közéletünk te­rületén is megnyilvánul, így az orvossal szemben is. Nem állí­tom, hogy mindenki tudatosan modortalan, inkább helytálló az a megállapítás, hogy nem mindenki tudja, hogy az ön­tudatnak, magabiztosságnak hol a határa. No és a spor­tolók? Bizony nem mindig öröm közöttük ténykedni. A közön­ség csak azt látja, hogy az or­vos ápolja, kezeli a sérültet egy-egy versenyen, de nem hallja, amit közben ő vagy o társai mondanak, illetve „ahogy” mondják. Érzékeny lelkületű olvasóim némelyike bizonyára védelmé­be veszi őket, mondván, hogy egy sérülttől nem várhatjuk el, hogy még bokázzon is az or­vos előtt, mikor úgyis elég a baja. Ez azonban nem így van, hisz többször szóvá tettem, hogy a versenyeken, mérkőzé­seken fetrengő, sántító, fejüket fogó sportolók kilencven száza­léka egyáltalán nem sérült, és a maradék tíz százalék sem annyira, amint azt mutatja. A tízezer példa közül két stílustanulmány: — Maga az orvos? (Ezt egy 16 év körüli fiú kérdezi.) — Igen. — Akkor adjon egy darab gézt. A továbbiakban kiderül, hogy ő csak küldönc, s nem tudja, kinek, minek kell a géz, csak a Miki bá (ez általában az edző, gyúró, segédgyúró) kéri. Más. —• Adjon egy ollót! — Ki a sérült? — Senki, csak hosszú a kör­möm és le akarom vágni. És így tovább. Valamennyi érintkezési forma megegyezik abban, hogy nem köszönnek sem az elején, sem a végén, valamint a mondatból hiányzik a „kérem" és a „köszönöm” szó. Fő jellemző, hogy maga a sportoló vagy edzője álla­pítja meg a bajt és választja meg a gyógykezelés módját, annak ellenére, hogy látják és tudják, hogy va-n ügyeletes orvos. Legkevesebb örömet az ügyeletes orvosnak a budapes­tiekkel való érintkezés nyújt. Ök ugyanis „lejönnek hoz­zánk”, s ez magatartásukon fokozottabban érződik. Akkor is „lejönnek”, ha egy vidéki város esetleg északabbra fek­szik, vagy hegycsúcson, eset­leg valamelyik csillagzaton. A tudálékos, fölényeskedő, lehen­gerlő, magabiztosan •modor­talan megnyilvánulásaik pél­datára kimeríti ezen cikk kere­teit (meg az orvos türelmét is). Az az orvos, aki járatlan a sportolók „orvosközeli” maga­tartási formájában, az ilyen helyeken elveszett ember, sőt funkcióját sem tudja betölteni. Pusztán sértődöttséggel, kiok­tatásokkal csak azt éri el, hogy elzárkóznak még jobban előle, és szerepét teljesen a minden­kori „Miki bá” veszi át, aki mindent fagyaszt, a mandula­gyulladástól kezdve a felseb­zett lábsarokig. Márpedig ez nem lehet célunk. Türelemmel, szeretettel, a sportolók nyelve­zetét értve és módjával hasz­nálva, rövid idő alatt meg le­het értetni, hogy az orvos jó­barát, hogy tudása meghalad­ja a „lejött” másodgyúró ké­pességét, hogy nem boltos, akinél leukoplasztot, benzint, ollót lehet kapni, és azt is meg lehet értetni, hogy a ma­gyar nyelvben a „kérem szé­pen", „legyen szíves”, „na­gyon köszönöm" régóta ismert kifejezések. Tisztelet a szép számú kivé­telnek. Ezek közé elsősorban a pécsiek tartoznak — hisz jól ismernek. Remélem, más vá­rosban is ugyanilyen a maga­tartásuk. mint itthon, ha or­vossal érintkeznek. No és a világnagyságok. Igen, ők, akik eljutottak a csú­csokra, a legtisztelettudóbb pá­cienseink. Egy Taróczy, egy Gedó szerény, kifogástalan vi­selkedése nemcsak art bizo­nyítja, hogy tudják, mit jelent számukra az orvos segítsége, hanem amellett is tanúskodik, hoay a világ élvonalába tar­tozáshoz nem elegendő a jó fizikum, hanem olyan kiváló lelki adottságokkal kell ren­delkezniük, amelyeknek csak egy része, de igen fontos ré­sze a iá modor és őszinte tisz­telet mindenki iránt. Dr. Szalai István Killanin újévi üdvözlete „Remélem, hogy a moszkvai XXII. nyári játékok sikeresek lesznek a világ valamennyi sportolója, az olimpiai mozga­lom és a szervezők számára” —• hangzik Lord Killaninnak, a Nemzetközi Olimpiai Bizott­ság elnökének újévi üdvözlete, amely a Szovjetszkij Szport január elseji számában je­lent meg. „Nem kételkedem abban, hogy mindenki megteszi majd a magáét. Azt várom, hogy Moszkvában az olimpia szelle­mének megfelelően gyűlnek majd össze a világ sportolói — függetlenül fajuktól, vallá­suktól és politikai beállítottsá­guktól" — hangzik az üzenet. Az év versenye A Városi Sportfelügyelőség a hét végén, szombaton a vá­rosi sportcsarnokban rendezi meg a városi és városkörnyéki egyéni asztalitenisz bojnoksá- got. A serdülők versenye 12.30- kor kezdődik, az ifjúságiak 14.00 órakor állnak asztalhoz, míg a felnőttek versenyére 16.00 órai kezdettel kerül sor. Úttörőolimpia Nemrégiben rendezték meg a téli úttörőolimpia cselgáncs és birkózás országos döntőit. A cselgáncsozók Debrecenben ta­lálkoztak és itt két siklósi spor­toló is dobogóra került. A 45 kg-os súlycsoportban Molnár 3., az 53 kg-os súlycsoportban Má- jer 2. lett. Tatabányán a birkózó döntőkön a Pécsi Sportiskola versenyzői közül kötöttfogásban 63 kg-bon Kiss J. aranyérmet nyert, 35 kq-ban Joszkin 4. lett, szabadfogásban az 58 kg-osok közül Vincze 2.. 41 kg-ban Kom- jáiti 5. helvet szerzett. Sportemberek halála Solymosi (Schlosser) Norbert többszörös B válogatott lobda- rúgókapus és válogatott kosár­labdázó 59 éves korában, ja­nuár 1-én meghalt. * Gyászol a cselgáncs-sport is: tragikus hirtelenséggel elhunyt a 18 esztendős ifjúsági EB- bronzérmes Szobonya László, akit a jövő egyik nagy ígérete­ként tartottak számon a válo­gatott keret szakvezetői. Dunántúlt namo Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Főszerkesztő: Mitzki Ervin Főszerkesztő-helyettesek: Báling József és Haliama Erzsébet Szerkesztőségi ügyelet 8—20 óráig 10-053, 20 óra után 15-726 Kiadja a Baranya megyei Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Braun Károly Szerkesztőség és kiadóhivatal: Pécs, Pf.: 134. Hunyadi út 11. 7601 Telefon: 15-000, 15-762, 15-852, 15-245. 15-264 Szerkesztőség telex: 12-421 Kiadó telex: 12-320 Készült ofszet rotációs eljárással Saphir 96-os gépen Pécsi Szikra Nyomda Pécs, Engel János u. 8. 7630 Tel.: 13-177, 13-696. Telex: 12-211 Felelős vezető: Szendrői György Terjeszti a Magyar Posta — Előfizethető hírlapkézbesítő postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj egy hóra 30,— Ft negyedévre 90,— Ft, egy évre 360,— Ft Indexszám: 25 054

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents