Dunántúli Napló, 1980. január (37. évfolyam, 1-30. szám)
1980-01-16 / 15. szám
6 Dunántúli napló 1980. január 16., szerda HORGÁSZAT BÉLYEG Díszcserjék szaporítása fásdugványozással A növényvilág nagy részének megvan az a csodálatos tulajdonsága, hogy amennyiben az onyanövényről leválasztunk egy vegetatív részt, pl. vesz- szőt, és azt eldugványozzuk, megfelelő körülmények mellett a gyökérképződés és hajtásképződés megindul, és a vesz- szőből önálló növény fejlődik. A növényeknek ezt a tulajdonságát használjuk fel fásdugványozásnál is. A fásdugványozás a legegyszerűbb szaporítási imád. Dugványozásra egyéves, jól beérett, fejlett, elágazásmentes vesszőt használhatunk fel (kb. ceruzavastagságú). Jól beérett vessző alatt azt kell érteni, hogy a vessző teljesen megfá- sodott. A dugványkészítés ideje a vegetációs időn kívüli időszak, tehát lombhullástól rügypattanásig. A fásdugványok alapanyagát, a vesszőket, komolyabb tél beállta előtt szedjük meg, ugyanis nagy tél esetén még az érett vesz- szőket is érheti fagykár. A díszbökrok déli oldalán avesz- szők minőségre jobbak, mert több nap érte őket. A megszedett vesszőket nyirkos, fagymentes helyen tároljuk, kötegelve, homokba állítva. Tárolásra hűvös, nyirkos pince jól ■megfelel. Ha ősszel elmulasztottuk a dugványszedést, akkor kora tavasszal, FAGYMENTES IDŐBEN SZEDJÜNK VESZ- SZŐT, lehetőleg február hónapban. Később, különösen a korán induló cserjék rügyei már duzzadnak, és könnyebben peregnek. Fagyos időben nem szabad dugványt szedni. Dugványvágás: Dugványt csak éles metszőollóval vágjunk, hogy a vágási felület roncsolósmentes legyen. A dugvány olsó rügyeibőí gyökér, felső rügyeiből szár keletkezik. A vesszőt csak a rügyállásnak megfelelően dughatjuk le, és nem fordítva. Ezt a tulajdonságot polaritásnak nevezzük. Fordított dugványozás esetén próbálkozásunk sikertelen lesz. A dugványokat 20—25 cm hosszúságúra vágjuk. A dugványt az alsó rügy olatt 2—3 imm-re vágjuk le, a szárra merőlegesen, ez a dugvány talpa. Az alsó rügyből indul meg a gyökérképződés. Ha a rügy alatt hosszabb vesszőrészt hagyunk, az később elrothad és o növény jövőjére káros. A felső rügy felett a vesszőt ferdén vágjuk meg, 1—2 cm-es csonkot hagyva, hogy a felső rügy, mely a kiszáradásnak jobban ki van téve, nehogy elpusztuljon. A ferde vágás a felső pólust jelzi, melynek aprórügyű cserjéknél van különösen jelentősége, ahol köny- nyen fel lehet a pólust cserélni (pl. Tamarix). A megvágott fósdugványokat, amennyiben sok van, kötegeljük és nyirkos helyen homokba tároljuk a kiültetésig. Dugványok kihelyezése: A dugványokat jó minőségű, laza, morzsalékos talajba tegyük. A művelési mélység 30— 50 cm legyen. Kézi művelés esetén a sortávolság minimum 30 cm, a tőtávolság 5—10 cm legyen. Az ültetést laza talajba ásó után, a dugványok lesrúrásával végezhetjük. A sort zsinórral vagy deszkával jelöljük. A deszkával, léccel való jelölés jobb, ezzel a dugvány felső rügyeinek mogasságát is szabályozzuk. A felső rügy a deszka felső lapjához kerüljön, azaz a talaj felett 2—6 om-re legyen. A dugványokat tömöríteni kell taposással olyan keményre, hogy két ujjal ne lehessen a földből kihúzni. A felső rügy védelmére a dugványt feltöltjük laza földdel, szaknyelven felcsirkézzük. Ez a művelet abból áll, hogy a kiálló vesszők csúcsait, melynek végén a hajtórügy helyezkedik el 3—4 cm magasan, földdel takarjuk. A föld véd a fagytól, árnyékol, csökkenti a párologtatást. A dugványokat kihelyezhetjük ősszel vagy tavasz- szal. Áprilisban, amikor a talaj felmelegedése megindul, a gyökérképződés is lassan elkezdődik. Május, június hónapokban erőteljes gyökérképződés indul meg, és a hajtás áttörve a földtakarást, megjelenik. Ha kötött talajunk van, lazítani kell finomon a talajt, hogy könnyebben áttörjenek a gyenge hajtások. Nyáron a kezelés kapálásból, gyomlálásból és öntözésiből áll. őszre gyökeres dugványt kapunk. Két év alatt lesz belőle szabványméretű cserje. Fásdugványozással szaporítható cserjék: Közönséges aranyfa, fagyai, lőne, jázmin, fűz, gyönygyvesz- sző, orgona, tamariska, vadszőlő, gyöngyvirágcserje, hóbogyó, sóskoborbolya stb. Kalla Gábor Szélesedő horgászturizm us Bélyegsor a virágokról 6ft far li SS V jV , NT S mt*. 45 A Magyar Horgász januári száma beszámol arról, hogy az eredményes szervező munka eredményeként hogyan szélesedett az elmúlt esztendőben a horgászturizmus az országban. A központilag szervezett programokban szerepelt Kőrös- tarcsa, Cikola, a zámolyi víztározó, Csákónydoroszló. A részt vevők ezeken az utakon meggyőződhettek a vándorhorgászat szépségeiről. Természetesen megfelelő tanulságokat is levontak a tavalyi kirándulások szervezése során. Többek között a túravezetők részére biztosítani kell, hogy a tervezett helyszíneket előzőleg bejárják, meggyőződjenek arról, hogy a tábor helye, a szálláshelyek kialakítása, a horgászatra elképzelt partszakasz milyen lehetőségeket biztosít. Ezeket a tapasztalatokat a túrók meghirdetésével együtt a Magyar Horgászban közreadják majd. Nagyon fontos, hogy a megfelelő előzetes tájékoztatással segítséget adjanak a túrák résztvevőinek, milyen horgászfelszereléseket vigyenek majd magukkal. Jó elképzelésnek ígérkezik az is, hogy esetenként a tervbevett horgászvizeken nagy tapasztalatokkal rendelkező sport- társakat is megszólaltatják arról, hogy melyek voltak azok a módszerek, amelyek a helyszíneken a gyakorlatban a közelmúlt időkben eredményesnek mutatkoztak. A MOHOSZ propaganda szakbizottsága 1980-ban öt horgászkirándulás megszervezését tervezi. Az autós turisták részére az Ipoly folyóra és Öcsöd térségében a Kőrösökön szerveznek kirándulást. Ennek sorában tervezik július 12 —13-án a hozzánk közeleső, Kaposvár melletti Deseda víztározóra az érdeklődők egybehívását. Autóbuszos kirándulást terveznek Tiszapüspökibe és június 28—29-én a Pécsi-tavakra. Bizonyára ez alkalomból a fővárosból sok horgász keresi majd fel megyénket. A horgászturizmus fellendítése természetesen nem csak központilag szervezhető. Az egyes megyékben sok olyan horgászvíz van, melyek jó hírükkel országos érdeklődést váltottak ki. Baranya megyében is a Pécsi-tó mellett, más horgászvizet is szívesen keresnek fel a horgászturizmus hívei. Már az elmúlt év elején a MOHOSZ megyei IB-nak titkára felhívta a horgászok figyelmét arra, hogy akik szeretik a horgászturizmust, látogassanak el a kovácsszénájai tóhoz, vagy keressék meg az igen népszerű Pogányi-tavat. Bizonyára 1980-ban is ezeken a tavakon sok kellemes órát tölthetnek el a távoli helyekről megyénkbe érkező horgászok. Kapcsolódva a horgászturizmust országosan szervezőkhöz, a Dunántúli Naplóban az idénykezdetkor ismertetni fogjuk a megye horgászvizein a napi- jegyes horgászat feltételeit, a vizeket jól ismerő horgásztársakat felkérjük arra, hogy ismertessék az egyes halfajtók horgászatának legeredményesebb helyi tapasztalatait. Lehetővé tesszük, hogy hasonló tájékoztatósokat közöljünk a hozzánk közel fekvő Tolna és Somogy megyei vizekről, segítséget nyújtsunk a baranyai horgászoknak kirándulásaik megtervezéséhez. A horgászturizmus lehetőséget nyújt arra, hogy kedvelői új vizeken szerezzenek maguknak élményeket, ugyanakkor utazásaik során megismerkedjenek hazánk, a szomszédos megyék szép tájaival, természeti környezetével. Január 25-én kerül forgalomba egy hat címletből álló 14 forint ossz névértékű, virágokat ábrázoló bélyegsorozat. A bélyegek keskeny fekete keretben különböző háttérszínben egy- egy virágot és a beporzásukat végző rovart vagy lepkét ábrázolják oz eredetihez hasonló színnel. A bélyegek baloldali függőleges szélével párhuzamosan MAGYAR POSTA szöveg, ez alatt a virág, o felső függőleges széllel párhuzamosan a rovar vagy lepke elnevezése latinul, a jobb felső sarokban az értékjelzés, a keret alatt balra 1980, jobbra Forgács Miklós tervezőművész neve fekete színnel olvasható. A 40 filléres bélyeg okker- sárga háttérben ACHILLEA MILLEFOLIUM (közönséges cickafark) és TRICHODES ALPA- RIUS (szalagos méhészbogár), a 60 filléres lila háttérben GA- ILLARDIA ARISTATA (kokárdavirág) és BOMBUS HORTO- RUM (kerti poszméh), az 1 Ft- os szürke háttérben RUDBEC- KIA SPECIOSA (kúpviróg) és VANESSA ATALANTA (atalanta lepke), a 2 Ft-os narancs háttérben ROSA CAMINA (gyepűrózsa) és CETONIA AURATA (oronyos rózsabogár), a 4 Ft-os türkizkék háttérben PETROSE- LINUM HORTENSE (petrezselyem) és GRAPHOSOMA Ll- NEATUM (csíkos pajzsospoloska), a 6 Ft-os pedig ACHILLEA ASPLENIFOLIA (sziki cickafark) és CHLOROPHORUS VARIUS (díszes darázscincér) felirattal ábrázolja a virágokat, valamint rovorokat illetve lepkét. A bélyegsorozat 421 300 fogazott és 4900 fogazatlan példányban készült. Bélyegkiadási terv 1980. évre A Magyar Posta ez évben 65 bélyeg kiadását tervezi 211 + 1,50 Ft névértékben. A felár az ifjúsági filatélio fejlesztésének céljait szolgálja. Az első félévben a fentebb ismertetett virágsoron kívül 7 bélyegen mutatja be az ókor hét világcsodáját, 5 bélyegen a hazai faszobrászat remekei szerepelnek, köztük a most restaurált garamszentbenedeki úrkoporsó. Megemlékeznek a tihanyi alapítólevél kiadásának 925. évfordulójáról, Bethlen Gábor erdélyi fejedelem születésének 400. és a Bélyegmúzeum alapításának 50. évfordulójáról. Az ifjúsági bélyeg a KlSZ-védnök- séggel épülő paksi atomerőművet mutatja majd be. Emlékbélyeg jelenik meg hazánk fel- szabadulásának 35. évfordulója tiszteletére. A londoni és az oslói nemzetközi bélyegkiállí- tást, Kaffka Margit írónő születésének centenáriumát, valamint a moszkvai olimpiát köszönti egy sorozat és egy blokk. A második félévi, bélyegtervek ismertetésére annak idején majd visszatérünk. Zúzdában a bélyegek A Magyar Posta nemrégen vizsgálta felül az 1967—1978 között megjelent sorozatok, blokkok készletét és az eladatlanul maradt menyiséget zúzdába küldte. Sok filatelista sajnálja, hogy oly sok szép bélyeget semmisítenek meg, de ugyanakkor tudja azt is, hogy ennek révén a birtokukban levő darabok értéke növekszik. Részletes adatokat a Posta hivatalos tájékoztatása alapján a Magyar Bélyegek Árjegyzéke legközelebbi kiadása közli. Hósapkás csónakok a Pogányi-tavon VADÁSZAT A vad- és a vadon élő egyéb állat- és madárvilág létét alapvetően — mint minden élőlény esetében — a környezeti kapcsolatok szabályozzák, illetve határozzák meg. E kapcsolatok között elsőrendű jelentőségű a létfenntartási, a táplálkozási viszonyok alakulása. Ez a korszerű vadtakarmányozás szerint jóformán egész éven át meghatározó, de kiemelkedő jelentőséggel bír a téli takarmányozásuk. Ha a természetes környezet vagy o kialakított élőhely nem tudja valamely vadfaj táplálkozási igényét kielégíteni, akkor az vagy elhagyja eredeti élőhelyét (elvándorol), vagy rosszabb körülmények között esetleg el is pusztul. A vad táplálékigényét a természetes vadeltartó képesség mellett bizonyos mértékig pótolni és ellensúlyozni lehet hatékony vadföld-gazdálkodás- sal és ésszerű vadtakarmányozással. A téli időszakban, főleg kemény telek idején a vadföldeknek csökken a takarmányozási jelentőségük, ezzel szemben megnő a szálas- és szemestakarmányok etetésének jelentősége. Nagyon sok függ a takarmányok etetési technológiájának alkalmazásától. Itt alaptakarmányként a szálastakarmányok felhasználására gondolunk, melyeket ajánlatos kiegészíteni szilázs, vagy siló- takarmányok etetésével. A silótakarmányt vadgesztenyével, Avadállomány téli takarmányozása csermakkal és lucernaszénával egészítsük ki. Ezeket a takarmányokat nem a nagyvadetetőkben helyezzük el, hanem úgynevezett etetőasztalról adagoljuk. Az ilyen takarmánykészítményt kemény tél esetén egy-két százalék konyhasóval is kiegészíthetjük, így a só megakadályozza a szilázs vagy silótakarmány megfagyását. Á vad gyorsan megtalálja az így kihelyezett takarmányt és rövid időn belül el is fogyasztja. Ez a tápanyag-utánpótlás mellett biztosítja a télen nehezen felvehető vizet is a vad számára. Ebből csak annyit helyezzünk ki, amennyit a vad egy-két nap alatt elfogyaszt. Itt a gazdaságosság szempontjából már számba vehetjük a vadászati szezon végére kialakult törzsállomány nagyságrendjét. Az alaptakarmány biztosítása mellett gondoskodnunk kell további kiegészítő szemestakarmányokról, melynek jelentősége a vad téli etetésében van. Ezzel elegendő foszforhoz, kálciumhoz és fehérjéhez juttatjuk a megmaradt törzsállományt. Ezek főleg a szarvas és őz táplálkozásában döntőek, a vehemnöveke- dés és az agancsfelrakás szempontjából. Itt feltétlen biztosítanunk kell a különböző tápláló és ásványi anyagok beépülésének mechanizmusát, olyan szinten, hogy az minőségi javulást hozzon a törzsállomány után várt szaporulat esetében. Ezzel természetesen együtt jár a viszonylag magas rosttartalmú takarmányok fogyasztása is, amely biztosítja az emésztő traktus egészséges normális működését és egyben a jóllakottság érzését is. A fokozott téli takarmányozással a törzsállományt helyhez tudjuk kötni, biztosítjuk az állomány egészséges áttelelteté- sét, és előkészítjük a törzsállományt a tavaszi szaporodás produktumának megkívánt szintjére. Megyénk vadásztársaságai ebben a vadászati szezonban 55 vagon szemestakarmányt, 25 vagon szálastakarmányt és 15 vagon lédús takarmányt terveznek felhasználni a hasznos vadállomány részére. Ezt kisebb részből saját termésből, legnagyobb részben vásárlásból és egyéb beszerzésből biztosítják. A vad szakszerű takarmányozásának a jövőben egyre nagyobb jelentősége lesz, mivel a biotóp változása ezt indokolja. Ha a selejtezésnél és tenyésztésnél, vagy általában a vad- gazdálkodásnál szakszerűen kell eljárni, akikor ugyanezt vonatkoztatni kell a szakszerű takarmányozásra is, hiszen olyan emberi beavatkozásokról van szó, amelyek képesek megváltoztatni a vad genetikai adottságait és ezen adottságok ki- teljesülését segítik elő. Farkas János
