Dunántúli Napló, 1979. december (36. évfolyam, 329-357. szám)
1979-12-09 / 337. szám
1979. december 9., vasárnap Dunántúli napló 3 A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának irányelvei a párt XII. kongresszusára Az irányelvek bevezető része megállapítja: a Magyar Szocialista Munkáspárt a XI. kongresszus határozatainak végrehajtásában élvezte népünk bizalmát, cselekvő támogatósát; a társadalmi tevékenység alapvető területein érvényesítette a kongresszus fő politikai trány- vonaiát. Hazánk belpolitikai élete kiegyensúlyozott, a munkáshatalom szilárd, a párt betölti vezető szerepét, egyre szorosabbá válik a szocialista nemzeti egység. A magyar nép előbbre jutott a programnyilatkozatban megfogalmazott célok valóra váltásában, a fejlett szocialista társadalom építése nemzeti programmá vált. Fejlődött a népgazdaság, javultak népünk életkörülményei, erősödött szocialista tudata, gyarapodott műveltsége. Pártunk, kormányunk a SzovKorunkban az emberiség sorsdöntő kérdése a béke megőrzése, egy újabb világháború elkerülése. Külpolitikánk, összhangban elveinkkel és hazánk érdekeivel, aktívan segíti a szocializmus, a társadalmi haliadás, a béke híveinek harcát. Az elmúlt években tovább szilárdultak a szocializmus pozíciói a világban. Fejlődik a szocialista közösség országainak két- és több oldalú együttműködése. Külpolitikánk egyeztetésében, a szocialista vívmányok és a béke védelmében nélkülözhetetlen szerepet tölt be a Varsói Szerződés szervezete. Országaink gazdasági fejlődésének fontos támasza a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának keretében megvalósuló együttműködés. A kapitalizmus általános válságának talaján mélyülnek a tőkés világ ellentmondásai. A reakciós körök a bizonytalan politikai és gazdasági helyzetben fokozzák támadásaikat a kommunista és munkásmozgalommal, s más haladó, demokratikus erőkkel szemben. A kapitalista világban a kommunista és munkáspártok, a szakszervezetek, a dolgozó tömegek széles körű harca bontakozik ki a nemzetközi monopóliumok törekvéseinek meghiúsításáért, a fegyverkezés, a háborús veszély ellen. Pártunk teljes mértékben szolidáris küzdelmükkel. Erősödik a gyarmati uralom alól felszabadult népek harca a nemzeti függetlenség teljes kivívásáért és megszilárdításáért, az imperializmus gazdasági, politikai és katonai befolyásának felszámolásáért. A függetlenné vált, amtirmperia- lista politikát folytató országok és a felszabadulásukért harcoló népek a haladásért vívott küzdelem jelentős tényezői. A szocialista országok következetes békepolitikájának, a 'békeszerető erők fellépésének s a tőkés országokban a realitásokkal számoló tényezők együttműködési készségének eredményeként az elmúlt években is folytatódott az enyhülés irányzata. Az enyhülés folytatódásában, a világbéke fenntartásában különleges szerepe van a szovjet—amerikai kapcsolatok alakulásának. A különböző imperialista Hazánkban az elmúlt évek során tovább erősödtek a szocialista társadalmi viszonyok. Rendszerünk szilárd gazdasági jetunióval, a szocialista közösség országaival, minden haladó, békeszerető és együttműködésre kész erővel összefogva biztosítja a hazai építőmunka külső feltételeit, aktívan közreműködik a békéért vívott harcban. A Magyar Szocialista Munkáspárt azon munkálkodik, hogy erősödjék a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom egysége, s tovább szilárduljon az imperialistaellenes erők összefogása. A Központi Bizottság javasolja, hogy a XII. kongresszus hagyja jóvá az elvégzett munkát, erősítse meg a párt eddigi fő politikai irányvonalát, és a programnyilatkozatban megfogalmazott távlati célokkal összhangban, valamint az elmúlt időszak tapasztalatait is figyelembe véve jelölje ki a fejlett szocialista társadalom építésének további feladatait. erők, a reakciós körök, a fegyverkezésben érdekelt monopóliumok, a béke és a társadalmi haladás ellenségei igyekeznek megakadályozni az enyhülés térhódítását. Külpolitikánk alapvető célja továbbra is az, hogy biztosítsa a kedvező külső feltételeket a szocialista építőmunkához, s hozzájáruljon az egyetemes béke, a társadalmi haladás ügyéhez, a szocializmus térhódításához. Kiemelkedően fontos feladatnak tekintjük, hogy .erősítsük szövetségünket, barátságunkat, együttműködésünket a Szovjetunióval, a Varsói Szerződésnek, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának tagállamaival, a szocialista közösség országaival. Elítéljük a kínai vezetés nacionalista, szovjetellenes politikáját, a délkelet-ázsiai és más népek biztonságát fenyegető akcióit, amelyek a reakciós körök haladásellenes céljait segítik, és a békét veszélyeztetik. Ugyanakkor készek vagyunk arra, hogy a Kínai Népköztársasággal is fejlesz- szük államközi kapcsolatainkat a kölcsönös előnyök alapján. Szolidárisak vagyunk a nemzeti felszabadító mozgalmakkal és a gyarmati uralom alól felszabadult népekkel. A kölcsönös szolidaritás és érdekek alapján bővítjük kapcsolatainkat a fejlődő országokkal. Támogatjuk az el nem kötelezett országok mozgalmának imperialistaellenes politikáját, s a nemzetközi feszültség csökkentésére irányuló kezdeményezéseit. A békés egymás mellett élés elveiből kiindulva a kölcsönös előnyök alapján tovább építjük kapcsolatainkat a tőkés országokkal politikai, gazdasági, kulturális és más területeken. A Magyar Népköztársaság szükségesnek tartja, hogy további eredmények szülessenek a leszerelés terén az egyenlő biztonság elve alapján. Határozottan elítéli a NATO legújabb terveit, amelyek a nukleáris fegyverzet növelésével Európa népeinek biztonságát közvetlenül és nagymértékben veszélyeztetik. Síkraszáll azért, hogy a Szovjetuniónak, a Varsói Szerződés tagállamainak a fegyverkezés csökkentését, a bizalom erősítését szolgáló fontos javaslatai, kezdeményezései megvalósuljanak. alapja a termelőeszközök szocialista — állami és szövetkezeti - tulajdona. Az osztályok, rétegek egymáshoz való arányában az utóbbi években nem történt lényeges változás. (Az aktív keresők 59 százaléka munkás, 13 százaléka mezőgazdasági termelőszövetkezeti tag, 25 százaléka értelmiségi és alkalmazott. Az önálló kisárutermelők aránya 3 százalék.) Arra törekszünk, hogy az osztályjelle- gű különbségek tovább csökkenjenek, A munkásosztály eredményesen tölti be az egész nép érdekében vezető szerepét. A termelőszövetkezeti parasztság a munkásosztály szilárd szövetségese. A munka és az elosztás jellegében bekövetkezett változások is közelítik a munkásosztályhoz. A munkásság és a parasztság alapvető érdekei azonosságának, szoros együttműködésének, közös helytállásának eredményeként tovább erősödött szocialista rendszerünk politikai alapja, a munkás-paraszt szövetség. Társadalmi és gazdasági előrehaladásunk megköveteli, hogy állandóan gyarapodjanak a munkások, a termelőszövetkezeti parasztok, a mezőgazdasági dolgozók politikai, kulturális és szakmai ismeretei, fejlődjék szocialista szemléletük, tovább csökkenjen a fizikai és a szellemi munka közti különbség. Növekedjék közéleti aktivitásuk, az élenjáró dolgozók — különösen a nagyüzemi munkások — a jelenleginél nagyobb számban töltsenek be párt-, állami és tömegszervezeti tisztségeket. Az értelmiség szorosan kötődik a munkásosztályhoz, a szövetkezeti parasztsághoz, magáénak érzi szocialista rendszerünket. Szerepe és létszáma a társadalmi fejlődéssel, a tudományos-technikai haladással együtt növekszik. A termelésben, az igazgatásban, a szervezési és végrehajtási feladatok ellátásában foglalkoztatott alkalmazottak a korábbinál nagyobb felelősséggel és hozzáértéssel végzik mankójukat. Létszámuk azonban a valóságos társadalmi szükségletrfél gyorsabban nő, és az egyes szakterületek közti megoszlásuk is aránytalan. Ezt a kedvezőtlen folyamatot a munka ésszerűsítésével, a társadalmi ellenőrzés fokozásával, a bürokrácia visszaszorításával meg kell változtatnunk. A nemzetiségiek hazánk teljes jogú állampolgárai. Pártunk a lenini nemzetiségi politika érvényesítését változatlanul fontos feladatnak tekinti. Társadalmunk kiegyensúlyozott helyzetét tükrözi az állam és oz egyházak közötti rendezett viszony is, amelynek kialakítása sok figyelmet igényelt mind az állam, mind az egyházak részéről. Az állam az alkotmány szellemében biztosítja a lelkiismereti szabadságot és az egyházak autonóm működésének feltételeit. — A dokumentum megállapítja, hogy társadalmi fejlődésünknek, távlati céljaink elérésének feladatai A népgazdaság az V. ötéves terv időszakában tovább fejlődik. Bővülnek és korszerűsödnek a szocializmus anyagi-műszaki alapjai. Gyarapodik a nemzeti vagyon. A gazdasági növekedés üteme mérsékeltebb a korábbi évekénél, de meghaladjo a fej- letr tőkésországok átlagát, s közel áll a KGST-országok átlagához. A nemzeti jövedelem növekedése teljes egészében a munka termelékenységének az emelkedéséből származik. A külső gazdasági feltételek, a nemzetközi ár- és értékesítési viszonyok a vártnál is kedvezőtlenebbül olakultak. Gazdasági nehézségeink nagyobbrészt ebből adódnak. Ugyanakkor nem megfelelő ütemben bontakoznak nélkülözhetetlen erőforráso c széles körű szocialista nemzeti egység. Szövetségi politikánk megfelelően érvényesül. (Közös szocialista céljaink a dolgozó osztályoknak és rétegeknek, a párttagoknak és párton- kívülieknek, a marxistáknak és más világnézetűeknek, az ateistáknak és vallásos embereknek oz összefogásával valósulnak meg.) Tovább javult az állami irányító testületek és szervek munkája. Az országgyűlés a társadalmi, gozdasági fejlődést segítő számos törvényt alkotott. Fejlődött a kormány testületi és ágazati irányító munkájo. Javult, korszerűsödött az államigazgatás. A társadalmi érdek következetesebb érvényesítése és a magosabb követelmények szükségessé teszik, hogy a központi és a helyi állami szervek összehon- goltabban tevékenykedjenek, éljenek jobban hatáskörükkel, növekedjék felelősségük, s javítsák a végrehajtás és az ellenőrzés feltételeit. Szükséges, hogy egyaránt erősödjék a központi irányítás és a helyi önállóság. Fejlődött a tonácsok népképviseleti jellege, önkormányzati szerepe, államigazgatási tevékenysége. Feladatuk, hogy emeljék a hatáskörükbe tartozó intézmények irányításának színvonalát, és az állompolgárok ügyeinek érdemi, gyors intézésével is szélesítsék tömegkapcsolataikat. Javuljon és legyen összehangoltabb az állami szervek ellenőrző tevékenysége. Fejlődött a szocialista demokrácia, társadalmi rendszerünk lényegi vonása, amelynek fejlesztését, a tömegeknek a közügyekbe való bevonását a párt változatlanul olapvető feladatnak tekinti. A szocialista demokrácia fejlesztésének elengedhetetlen feltétele az állam- polgári fegyelem erősítése, a jogok és kötelességek együttes érvényesítése. Szocialista hazánkban szilárd o törvényesség. A párt-; állami és társadalmi szervek őrködjenek továbbra is a jogrend, a törvényes rendelkezések betartásán, a közélet tisztaságán, és határozottan lépjenek fel a hatalommal való visszaélés minden megnyilvánulásával szemben. Erősödjék a fegyelem a társadalmi és a gazdasági élet minden területén. Közös érdekünk a társadalomellenes ma- go'artós visszaszorítása, a bűn- cselekmények megelőzése, leleplezése, a közvagyon gondosabb kezelése, a társadalmi és a személyi tulajdon védelme. A Magyar Népköztársaság fegyveres erői és testületéi — a- dolgozó tömegekre támaszkodva, nemzetközi szövetségi rendszerünk keretében — megbízhatóan védelmezik szocialista vívmányainkat, népünk békéjét. Erősödjék tovább a fegyveres erők és testületek jó együttműködése. ki a megváltozott külső feltételekhez és az intenzív gazdasági fejlődés követelményeihez igazodó folyamotok. Ebben hazai munkánk gyengeségei, az irányítás és a végrehajtás fogyatékosságai mutatkoznak meg. Mindezek együttes hatására az V. ötéves terv főbb előirányzatai nem a tervezett mértékben teljesülnek. A tervezőmunkábon azzal kell számolni, hogy a nemzeti jövedelem - a VI. ötéves népgazdasági terv idején, 1981 és 1985 között — a korábbi időszakhoz képest mérsékeltebben növekedhet. A növekedés teljes egészében a munkatermelékenység emelkedéséből származzék. Következetesebben kell folytatni a termelési és termékszerkezet adottságainknak megfelelő korszerűsítését, a termelés népgazdasági jövedelmezőségének emelését. A hazai szükségleteknek megfelelő és o nemzetközileg versenyképes, gazdaságos termelés dinamikusan fejlődjön. Gyorsuljon a műszaki és tudományos eredmények hasznosítása, az új, korszerű technológiák bevezetése, s javuljon a termékek minősége. A gazdaságtalan, tartósan veszteséges termelést a társadalmi érdekkel összhangban, a munkaerő és az eszközök tervszerű átcsoportosításával gazdaságossá kell tenni, vagy fokozatosan meg kell szüntetni. A kedvezőtlen világgazdasági folyomatok hatásainak ellensúlyozása megköveteli a gazdaságpolitika fejlesztését, rugalmasságát, célratörő megvalósítását, a tervszerűség fokozását, az irányítás és. a végrehajtás magasabb színvonalra emelését, a belső és külső erőforrások ésszerűbb, takarékosabb fel- használását, a iövedelmezőség lényeges javítását, az újító kéz- deményezések támogatását. Az iparnak, mindenekelőtt a feldolgozó iparnak elsősorban azok az áaai fejlődjenek, amelyek kevésbé anyag- és energia- igényesek. és gazdaságos exportnövelést, illetve importmegtakarítást, nagyobb népgazdasági iövedelmet tesznek lehetővé. (A qéoiparon belül kiemelten kell fejleszteni azokat c területeket, gyártási áaakat, amelyek tartósan qazdosáaos és exportkéoes árualapot biztosítanak. A könnyűipar a nemzetközi nazdasáqi eqyüttműködés lehetőségeit kihasználva növelje a iövedelmező. korszerű, jó minőségű termékek arányát.) Az élelmiszeripari feldolgozás, a tároló- és hűtőkapacitás a me- zőgazdnsáqi termeléssel össze- hangoltabban fejlődjék. A nagy ráfordításokat igénylő hazai termelésből és az egyre drágább importból nehezebb feltételek mellett kell biztosítani az ország kiegyensúlyozott energia- és nyersanyagellátását. A nyersanyag- és energiatakaré- kossáqi proq rámák következetesen valósuljanak meg. További erőfeszítéseket kell tenni a hazai nyersanyag- és energiaforrások feltárásáért, gazdaságos kiaknázásáért. Az építő és építőanyag-iparnak, valamin1 ezek háttériparának termelése a népgazdaság előtt álló feladatokhoz igazod- vo növekedjék. A továbbiakban a dokumentum szól arról, hogy a mező- gazdasági termelés bővülése tegye lehetővé a kiegyensúlyozott belföldi ellátást és a gazdaságos export fokozását. Tovább kell fejleszteni a mezőgazdaságunkban meghatározó jelentőségű gabona- és kukoricatermelést. Nagy gondot kell fordítani az állattenyésztés színvonalának emelésére, a hústermelés növelésére, a takarmány takarékos felhasználósára, a melléktermékek jobb hasznosítására. Mezőgazdaságunk fejlődése azt követeli, hogy a nagyüzemek munkája váljék hatékonyabbá. Támogatjuk az állami vállalatok és a termelőszövetkezetek gazdaságilag előnyös társulásait, az anyagi és szellemi erők észszerű hasznosítását szolgáló együttműködési formákat. Változatlanul ösztönözni kell a háztáji és kisegítő qazdaságok termelését, s támogatni mind szorosabb eqyüttműködésüket a mezőgazdasági nagyüzemekkel. Szövetkezetpolitikánkat folytatva a jövőben is arra törekszünk, hoqy o mezőgazdasági, ipari, fogyasztási, értékesítési, takarék-, lakásépítő és -fenntartó szövetkezetek eredményesen szolgálják tagsáquk érdekeit, javítsák termelésük gazdaságosságát szolgáltatásaik minőségét, kulturáltságát. A közlekedés különböző ágainak összehangolt fejlesztésére törekszünk. A távolsági áru- és személyszállításban növekszik a vasút szerepe. Az áruszállítást jobb munkamegosztással, nagyobb szervezettséggel, s érvnek révén jelentős üzemanyagmegtakarítással kell lebonyolítani. A személyszállításban <* jövőben is a tömegközlekedés kapjon elsőbbséget. A gazdaságfejlesztéssel ösz- szehangoltan, nagyobb figyelmet kell fordítani a környezet és a természet védelmére. Széles körű összefogással váljéh társadalmi üggyé a tiszta és szép környezet kialakítása és megóvása. A beruházási tevékenységben minden eddiginél nagyobb terv- szerűségre van szükség. A nép- gazdasági érdek elsődlegessége alapján mind a termelő, mind a nem termelő beruházásokat rangsorolni kell. Az olyan, gyorsan kivitelezhető és rövid idő alatt megtérülő központi és vállalati beruházások kapjanak elsőbbséget, amelyek a termelési és termékszerkezet korszerűsítését szolgálják, az export- képességet javítják és a hatékonyságot növelik. Szigorúan érvényesíteni kell a tervező, a beruházó, a kivitelező és oz engedélyező felelősségét. Nagyobb összhangot kell teremteni a munkahelyek száma és a rendelkezésre álló munkaerő között. A szabad munkavállalás jogának tiszteletben tartásával ösztönözni kell, hogy a munkahelyek egyéni megválasztása jobban igazodjék a népgazdaság szükségleteihez. A termelési és termékszerkezet átalakításával összhangban gondoskodni kell a munkaerő üzemen belüli és üzemeik közötti szervezett átcsoportosításáról, átképzéséről. Gazdasági növekedésünk alapvető feltétele, hogy bővítsük. és erősítsük együttműködésünket a Szovjetunióval és a többi KGST-országgal. A nemzetközi gazdasági körülmények és a közös érdekek sürgetően követelik, hogy a KGST-orszá- gok gazdaságfejlesztési politikája összehangoltabb legyen, együttműködésük hatékonyabbá váljék, és gyorsuljon a szocialista gazdasági integráció folyamata. Az egyenjogúság és a kölcsönös előnyök alapján szélesítjük a gazdasági kapcsolatokat a fejlett tőkés országokkal. Tovább szélesítjük a kölcsönösen előnyös gazdasági kapcsolatokat a fejlődő országokkal. Az intenzív gazdálkodás megköveteli a gazdaságirányítás minden elemének — a tervezésnek, a szabályozásnak és a szervezeti-intézményi rendszernek — a továbbfejlesztését. A központi gazdaságirányítást javítani, koordináló, szervező és ellenőrző szerepét erősíteni kell. Növekedjék a kormányzati szervek szerepe, felelőssége az alapvető gazdaságpolitikai feladatok megoldásában, a tervek kidolgozásában, egyeztetésében és végrehajtásában. Pontosabban kell meghatározni az egyes irányító szervek feladatkörét, és javítani szükséges együttműködésüket. A gazdasági fejlődés fonto* feltétele, hogy az árrendszer célszerű gazdasági döntésekre és ésszerű fogyasztásra kés tessen. A termelői árak feje*, zék ki jobban a világpiac árváltozásait, ösztönözzenek a hatékonyság növelésére, a műszaki fejlesztésre, a minőség javítására és a takarékosságra. Az alapvető fogyasztási cikkek és szolgáltatások árát — életszínvonal-politikánknak, megfelelően — továbbra is központilag kell s?abályozni. i , Az állami és a társadalmi ellenőrzés javításával meg kell akadályozni az indokolatlan áremeléseket és a fogyasztók megkárosítását. Gazdasági helyzetünk megköveteli, hogy a munka termelékenysége gyorsan növekedjék. Nagy tartalék rejlik (Folytatás a 4. oldalon) \. A nemzetközi helyzet, külpolitikánk fő iránya és feladatai II. Társadalmi és politikai viszonyaink fejlődése III. A gazdasági építőmunka
