Dunántúli Napló, 1979. december (36. évfolyam, 329-357. szám)
1979-12-09 / 337. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúlt napló XXXVI. évfolyam, 337. szám 1979. december 9., vasárnap Ára: 1,60 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A ifit a ele A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának irányelvei a párt XII. kongresszusára (3 - A. oldalon) Összehívták az országgyűlést A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa az alkotmány 22. paragrafusának 2. bekezdése alapján az országgyűlést december 20-án, csütörtökön délelőtt 11 órára összehívta. A kormány javasolja, hogy az országgyűlés tűzze az ülésszak napirendjére a Magyar Népköztársaság 1980. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslatot. Avató ünnepség Átadták a Budapest-Kelebia közötti villamosított vasútvonalat II ezer tonna gázolajmegtakarítást eredményez Jugoszlávia jövőre csatlakozik Lakásépítkezésen Lvov-Kertvárosban Még 209 lakást adnak át az idén H íven a párt lenini munkastílusához, a pártdemokrácia elvi és gyakorlati követelményeihez, a Központi Bizottság nyilvánosságra hozta a XII. kongresszus irányelveit azzal a szándékkal, hogy megismertesse a széles közvéleménnyel a párt törekvéseit. A kongresszusi tézisekben a párt XI. kongresszusa óta végzett munkájának, társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális életünk fejlődésének értékelésére, a további munka fő irányára vonatkozó álláspontját foglalja össze a Központi Bizottság. Ezzel a soron lévő kongresszus előkészítésének fontos dokumentuma került elénk, melynek alapvető rendeltetése, hogy alapja, kiindulópontja és segítője legyen az egészséges, nyílt, szabad légkörű és alkotó szellemű vitának. Javasolja a Központi Bizottság, hogy a kongresszusi irányelveket minden pártalap- szervezetben vitassák meg, a kommunisták tegyék meg észrevételeiket, és közöljék állásfoglalásukat. E viták elé nagy várakozással tekinthetünk, hiszen nemcsak arról van szó, hogy megismerjük: vajon párttagságunk a vezető szervek álláspontjával egyezően ítéli-e meg a párt helyzetét, munkáját, a társadalom, a gazdaság fejlődését, hanem arról is, hogy az érdemi viták nagy segítséget adhatnak ahhoz, hogy a XII. kongresszus életünk legidőszerűbb kérdéseivel tudjon foglalkozni. Végső soron tehát a kongresz- szusi irányelvek vitájának a helyzetértékelés mellett kiemelkedő jelentősége abban van, hogy párttagságunk részt vesz a továbbhaladás útjainak, módozatainak kimunkálásában, azoknak a határozatoknak előkészítésében, amelyek megfelelő feltételeket teremtenek a jövőbeni eredményes munkához. A közrebocsátott dokumentum éppen ebből kiindulva nagy súlyt helyez a társadalom, a gazdaság, a párt helyzetének reális bemutatására, megfelelőképpen szól az előrehaladásról és nyíltan jelzi a gondokat is. Megerősíti, hogy az élet különböző területein tapasztalható előrehaladás pártunk helyes politikájának, egész dolgozó népünk alkotó munkájának gyümölcse. Figyelemre méltó, hogy bár az irányelvek nem tartalmaznak tételes elszámolást a párt programnyilatkozatának időarányos teljesítéséről, az egyes fejezetek tartalmában és szellemében egyértelműen jelzik, hogy a párt következetesen halad a XI. kongresszuson elfogadott programnyilatkozat megvalósításának' útján. Szinte minden pártkongresz- szus magára vonta a közvélemény figyelmét azzal, hogy miben és hogyan határozta meg jövőbeni feladatainkat, más szóval: hogy milyen kérdések kerültek a szocialista építőmunka előterébe. Természetesen így van ez most is. Minden bizonnyal párttagságunk és a pártonkívüliek nagy tömegei élénken vizsgálják majd az irányelvek jövőnket megformáló, az előttünk álló feladatokat jelölő fejezeteit. Sőt ez a várakozás — népgazdasági helyzetünk közismert nehézségei miatt. — a korábbiaknál felfokozottabb. A kiadott dokumentum vonatkozó fejezetei egyértelműen kifejezésre juttatják, hogy e nehézségek leküzdésére a pártnak világos programja van. Fontos figyelembe venni, hogy e program alapvető elemei már a XI. kongresszuson megfogalmazódtak és testet öltöttek a Központi Bizottság tavaly decemberi, a termelési szerkezettel és külgazdasági politikánkkal vagy a mezőgazdaság helyzetével kapcsolatos állásfoglalásában, a Politikai Bizottság több idevágó határozatában. Pcrtalapszervezeteinkben az irányelvek vitájára a január 2—31. között tartandó taggyűléseken kerül sor. Ahhoz, hogy megfelelő tartalommal áthatott és érdemi véleményalkotás alakuljon ki, mind az alapszervezeti pártvezetőségeknek, mind az irányító pártszerveknek fontos követelményeknek kell eleget tenniök. A korábbiaktól eltérő újszerű követelmény, hogy ahol pártcsoportok működnek, ott a részletes vitát a pártcso- portértekezletek keretében tartsák meg. E helyeken a taggyűlések feladata, hogy az alapszervezeti pártvezetőség összesítésében és általa ismertetve minősítsék a vitában elhangzott véleményeket. Ehhez természetesen egy, a vitában felmerült főbb kérdéseket tartalmazó vitaindítót is szükséges tartani. A párt felső szervei minden kérdésben várják a párttagság véleményét és ezt minden tekintetben elő is kell segíteni, mégis az érdemi munka szempontjából fontos lenne a figyelmet azokra a kérdésekre irányítani, amelyek a legközelebb állnak az alapszervezet jellegéhez, a párttagság érdeklődési köréhez és ahhoz a közeghez, ahol az alapszervezet dolgozik. Természetesen mindez nem jelentheti a vita leszűkítését, hanem csupán annak biztosítását, hogy az alapszervezet munkájához és tagságához közelálló kérdésekben mindenképpen legyen véleményalkotás. Az irányító pártszervek tagjaira és apparátusára ezekben a napokban szintén nagy felelősség hárul. Nem lehet senki számára közömbös például annak segítése, hogy alapszervezeteink, párttagságunk az irányelvek egyes kérdéseivel helyes politikai megközelítésben foglalkozzék. Ehhez az esetleg érvelő, meggyőző tényanyagok tolmácsolására vagy egyes felvetések esetén vitára is szükség van. árttagságunk mindenkor fontos kötelességének tartotta, hogy részt vegyen a párt politikájának alakításában. Ennek bizonyságát adta a párttagsági könyvek cseréje alkalmával is. Joggal lehet tehát számítani arra, hogy a kommunisták ez alkalommal is élni fognak jogaikkal, kötelességeikkel és a kongresszusi irányelvek vitájába aktívan bekapcsolódnak. Munkájuk eredménye azonban csak akkor lesz gyümölcsöző és az egész párt számára hasznos, ha a párttagságunk konkrét észrevételeit, javaslatait az irányítás különböző szintjein ilyen vagy olyan megfontolásoktól vezérelve nem „szelektálják", hanem valamennyit minősítve továbbítják a felsőbb pártszervekhez. A pártalapszer- vezetek e soron lévő taggyűléseit végül is az előttünk álló pártértekezletek és a XII. kongresszus politikai előkészítése fontos állomásának és jó fórumainak kell tekintenünk. Dr. Látos István, az MSZMP KB alosztályvezetője Szombaton a soroksári állomáson tartott ünnepségen felavatták a 160 kilométer hosz- szúságban villamosított, Budapest— Kelebia-országhatár közötti vasúti fővonalat. Az avató ünnepségen részt vett Borbély Sándor, az MSZMP KB titkára, ott voltak a KPM és a vasút vezetői, a jugoszláv vasutasok, a Nemzetközi Beruházási Bank és a munkákban részt vett hazai és csehszlovák vállalatok képviselői. Szűcs Zoltán, a MÁV vezér- igazgatója beszédében egyebek között elmondotta, hogy a leggazdaságosabb vontatási rendszert ma már a vasúthálózat 16 százalékán alkalmazzák, a vasúti áruforgalom felét villamosított vonalakon bonyolítják le. Beszámolt arról, 'hogy o kétoldalú megállapodás alapján a jugoszláv vasút — amely 1976-ban villamosította a Bar-Belgrád közötti vonalat — jövőre csatlakozik a villamosítással Belgrádtól az országhatárig, így Budapesttől az Adriai-tengerig villamos mozdonyok továbbíthatják majd a személy- és tehervonatokat. Az ünnepi beszédet követően Urbán Lajos közlekedés- és postaügyi államtitkár engedélyt adott a vonal üzembe helyezésére. Az állomás 3. vágányán álló tehervonat útját „elzáró” szalagot Paja László, a MÁV villamos-felsővezeték építési főnökség szerelője vágta át, majd elindult Kelebiáro az első villamos mozdonnyal vontatott szerelvény. Az 1800 tonna tranzitárut — egyebek között csehszlovák, lengyel és szovjet vagonokat tartalmazó 681 méter hosszú tehervonatot Kelebián veszi át a jugoszláv vasút. A villamosítás bevezetése a Budapest-Kelebia vonalon évi 11 ezer tonna gázolaj-megtakarítást eredményez, ezen túlmenően bővíti az ország egyik legfontosabb vasúti fővonalának a kapacitását, meggyorsítja Észak- és Dél-Európa között a hazánkon átmenő személy- és áruforgalmat. Szombat reggel fél kilenc. A ráérő szabad szombatosok körülbelül most tápászkodhatnak fel az ágyból. Itt, Lvov-Kertvárosban a lakásépítkezéseken viszont már javában folyik a munka. Hatalmas daruk emelnek több emelet magosba tekintélyes súlyú paneleket, erőgépek bolygatják meg a talajt, védősisakos emberek keverik a betont, zsaluznak, fö- démeznek. Az X 120-as jelű épületnél a Poclain-morkoló már a sokadik teherautót tölti meg földdel. — Az épület előtti úttükröt készítjük most — világosít fel Sálár István, a BÁÉV művezetője. — Reggel hatkor kezdtük. Azóta öt téhergépkocsi fuvarozza el folyamatosan az ügyes gép által kiemelt földet. A BÁÉV-nél szabad szombat lenne. Mégis vagy százan vállaltak pluszmunkát ezen a napon. — Nem terveztem különösebb programot a mai napra, ezért jelentkeztem túlórázni — magyarázza Heid Ferenc ács. — Nem vagyunk időhöz kötve, ha teljesítjük a mára kitűzött normát, hazamehetünk. Az ácsok Kiskun Ferenc brigádjának tagjai a panelszerelőkkel együtt a 179-es és a 180-as jelű épületeken dolgoznak. Kinn, a szabad ég alatt. Nem úgy, mint egyes szakiparosok. A Pécsi Építőipari Szövetkezet munkásainak ugyanis valamivel könnyebb dolguk van. A Sarohin tábornok útja mentén épülő 30-as és 31-es számú lakóházak falaitól védve, odabenn végzik munkájukat. Irigylik is őket a betonozásnál, a külső vakoláson serénykedő társaik. — Körülbelül ötvenen vagyunk ma itt — mutat kőibe Hargitai László művezető. A festők, mázolok, asztalosok, fűtésszerelők már a belső munkákon dolgoznak. Rá kell hajtani, mert ennek a két épületnek mihamarább el kell készülnie, 1979 végére szeretnénk beköltözhetően átadni őket. Nincs megállás. Szabad szombat ide vagy oda, gépek morognak, daruk teszik le terheiket, munkások szorgoskodnak. Látják ezt a leendő lakás- tulajdonosok is, akik közül többen tisztes távolból must- rálgatják a készülő épületeket. A városi tanács tervosztályán hallottuk: három épületben összesen 209 lakást adnak át még az idén Lvov-Kertvárosban. (h. I.) Baranyai tájak: a Pécsi-tó Fotó: Körtvélyesi
