Dunántúli Napló, 1979. december (36. évfolyam, 329-357. szám)

1979-12-06 / 334. szám

1979. december 6., csütörtök Dunántúlt napló 3 Szabályozók -1980 (II/.) Az árak hatása Ösztönöz a hatékonyság növelésére Az előző folytatásokból kiderült: a szabályozás ki­fejezetten arra törekszik, hogy pontosabban mérjen es különböztessen meg ha­tékonyan dolgozó és nem hatékonyan működő válla­lat között. Ennek kedvező hatásai elvitathatatlanok — gyorsabban fejlődnek a nemzeti jövedelem termelé­sében élenjárók, az ered­ményes vállalkozások Más­szóval — a hatékony vál­lalatok nagyobb teret, tá­mogatóst élveznek. Ez összhangban áll azzal a követelménnyel, hogy gazdasá. gunk számára feltétlenül fon­tos és elsőrangú feladat a ha­tékonyság gyarapítása, s ezen keresztül az egyensúlyi helyzet javítása. Mint láttuk a megkülönböz­tetés, a differenciálás egyik ki­fejezője az új termelői árrend­szer. Érdemes azt is megvizs­gálni, hogy pontosan mire és mire nem ösztönöz a világpia­ci követelményeket, tendenciá­kat közvetítő ár? Az árképzés szempontjai Az árképzés törekvései, szem. pontjai a kompetitívnek (a nem­zetközi mezőnyben is összemér­hető) minősített ágakban úgy jutnak kifejezésre, hogy a hazai vállalatot (terméket) a nemzet, közi ranglista kritériumaival íté­lik meg. Másként fogalmazva: valamely termék ára attól függ, hogy mennyit adnak-adnának érte a külföldön, s ez természe. tesen visszahat a vállalat anya­gi helyzetére. Ettől a megíté­léstől függ bevétele, nyeresége, jövedelme. Minél hatékonyabb egy vállalat (ilyen megítélés­ben) — annál nagyobb lesz a nyeresége — s annál többet fordíthat fejlesztésre és a mun­kásainak, vezetőinek honoráló, sára. Azonnal hangsúlyozzuk: e nagyobb nyereséget nem fölö­zi le oly mértékben a népgaz­daság, hogy eltűnjön a különb, ség — mondjuk a hatékonyan dolgozó vállalat és egy ke­vésbé hatékonyan működő kö­zött. Éppen ellenkezőleg I — a legjobban, leghatékonyabban dolgozók külön támogatásban is részesülnek, hiszen a nép­gazdaság elsőrendű érdeke, hogy fejlődésük, termelésük a legjobban kibontakozzon. Ezzel szemben a kedvezőtle­nebb hatékonyságú, illetve a nem hatékony vállalatok eseté­ben az árak — magától érte­tődően — nem tartalmazhatnak semmiféle „külön juttatást”, fgy — a hatékonyság arányában ezekből a normatív árakból vagy kifizetődik a vállalat termelése, vagy nem. Megeshet, hogy csak ráfizetéssel termelhet a válla­lat, mert termékeinek ára nem fedezi a ráfordításokat. Mi tör­ténik velük? Nos, a szabályozó, rendszer alkalmazása kellő le­hetőséget teremt arra, hogy a gyengébbek, a nem hatéko­nyak vagy a nem eléggé haté. konyak — meghatározott, sza­bályozott keretek között — föl­zárkózhassanak. Az érintett vál. lalatok meghatározott időt kap­nak arra, hogy átformálják a termékszerkezetüket, végrehajt­sák azt az átszervezést, amely a nyereség emeléséhez vezet. Ha azonban a rendelkezésre álló — velük egyedi megálla­podásban rögzített — határ­időn belül sem boldogulnak, más módszerhez, esefleg tevé­kenységük visszafejlesztéséhez, gyökeres átalakításához szüksé. ges nyúlni. Nagyon fontos kö­rülmény, hogy e folyamatban végig határozottan érvényesü­lő „zsinórmértéket” nyújtanak számukra a világpiaci realitá­sokhoz igazodó termelői árak, az arányosságot tisztelő ár­rendszer. Pontosan kivehető te­hát a logikai és okozati, gaz­dasági összefüggés a vállalati eredmény és a vállalat lehe­tőségei között, csakúgy, mint a vállalati jövedelmek, a nyere­ség, valamint a dolgozók jőve. delme, nyeresége között. A vál­lalat és annak kollektívája — az árakon keresztül — nyilván­való útmutatást kap: mit, miért és hogyan kell tennie. Aligha kétséges — ilyen kö­rülmények között igen fontossá, jelentőségteljessé válik a válla­lat kapcsolata a külgazdaság­gal. És a közvetítő láncolatá­hoz „technikai értelemben” — tehát, a jó információkhoz, gya­korlatilag jól és pontosan ér­vényesülő kapcsolatrendszerhez, külkereskedelmi szervezethez. A szabályozó rendszer ennek érde­kében ösztönzi a termelők és külkereskedelmi vállalatok jobb együttműködését, például új szerű társulási formában való együttműködésüket, hiszen mind kettőjük érdeke a jobb árak elérése a külföldi piacokon. (Megszűnik a külkereskedelmi vállalatokat terhelő külkereske­delmi adó, s a termelő olda­lán fokozottan jelentkezik a kül­kereskedelem eredményeiben való részesedés igénye.) Az új szabályozás segíti a külkeres­kedelmi és a termelő vállala- tdk közös társulásainak létreho­zását — tehát a közös infor­málódás, a közös értékesítés, a termelés kérdéseinek „külkeres- kedelem-centrikusabb" össze, hangolását. Különös fontosságot kap — az ár szerepének fokozódásá­val együtt — az ármunka, az árismeret. A vállalati önálló­ság e körben fokozódik — ám a felelősség is. Az új szabályo­zó rendszer ezzel kapcsolatban közvetve és közvetlenül számos új követelményt és lehetőséget megfogalmaz. Ezzel összefüg­gésben utalunk arra is: meg­változik 1980. január elsejével a tisztességtelen haszon fogal­ma és minősítése. Az új szabályozó rendszerben továbbra is megmarad a már ismert négy árforma, ám közü­lük nőni fog a szabad árfor­mába tartozó termékek köre — azzal, hogy szigorú, előírások szabályozzák az előzetes beje­lentés kötelezettségét. Minisz­tertanácsi jogszabály írja elő — mit kell tennie az árhatóságok, nak és mit a vállalatnak az árak kialakítása során. S bár az áralakulás — mint láttuk — elsősorban közgazdasági esz­közökkel történik, de bizonyos jogi eszközök is befolyásolják majd — így például a tisz­tességtelen haszon kritériumai, nak előírásaival. A haszon mértéke E fő szabály szerint tisztes­ségtelen a haszon akkor, ha azt a vállalat az árképzésre vonat­kozó jogszabályok megsértésé­vel érvényesített árral éri el, kü­lönösen ha az ár aránytalanul magas. Az első pillanatban eb­bén nem látunk újdonságot — ám az önmagáért beszél: nincs benne az a kritérium, ami az eddigi szabályban benn volt — az indokolatlan méretű nyere­ség. Ugyanis pz új szabály egyik lényeges eleme: önma­gában a nyereség nagysága nem perdöntő, ha az ár ará­nyos. Az új szabály megfogalmaz­ta a magas, illetve a nem aránytalanul magas ár fogal­mát. Eszerint az ár akkor arány, talonul magas, ha a hasonló, illetve helyettesítő termékek árával — azok használati tulaj­donságait és értékeit figyelem­be véve nincs összhangban, il­letve a hazai árviszonyokba, vagy a külkereskedelmi árará­nyokba nem illik bele. Mint látható, az árszabályo­zás e bonyolult körében is si­került megfelelő biztosítékokat kialakítani ahhoz, hogy az árak alakulásának felső határát reá­lisan állapíthassák meg. Matkó István Kertbarátok klubja Körülbelül 18 000 tagja van Pécsett a kertbarát mozgalomnak. Megyei tár­sadalmi szövetségük helyi­séggondokkal küzd: nincs hol megtartaniuk azokat a rendezvényeket, amelyek nagyobb érdekődésre tart­hatnak számot. A helyzet némiképp enyhülni fog a közeljövőben: a Hazafias Népfront Pécs városi Bizott­ságának Geisler Eta utcai székházában klub nyílik a kertbarátok számára, ahol rendszeres időközönként a klubdélutánok keretében szakfolyóiratok és könyvek állnak majd a klubtagok rendelkezésére. Elképzelé­sek szerint ilyenkor neves szakemberek ingye- gyenes szaktanácsadást tar­tanának a pécsi kertbará­tok és kisállattenyésztők Takarékpénztári tanácsadó testület ■ Társadalmi bázisként segíti a lakossági igények kielégítését # ■ Hasznos „esti beszélgetések3 Másfél éve dolgozták ki azo­kat a1 központi irányelveket, me­lyek a takarékpénztárak tevé­kenységét segítő tanácsadó testületeket hívták életre. Már oz 1950-es években működtek hasonló bizottságok „takarékos- sági albizottság” néven a ta­nácsok pénzügyi osztályai mel­lett azzal a feladattal, hogy társadalmi bázisként segítsék az OTP lakossági igényeket ki­szolgáló tevékenységét. Ezek a 60-as évek végére szép csende­sen megszűntek. A társadalmi tanácsadó testületeket 1978­Meghenasítam az ígéretes fajtákat Szovjet exportra szállítják jelenleg a szájavetáma got a Bólyi Mezőgazdasági üzeméből Kombinát vetőmag­— Szokolai felv. — A magyar szójatermesztés Milyen jövője van a magyar szójatermesztésnek? A Bólyi Mezőgazdasági Kom­binát immár fél évtizede c» ha­zai szójatermesztés irányítója, legalább félszáz szövetkezetét, állami gazdaságot fog össze, lát el tanácsával, valamint ve­tőmaggal. A szója szubtrópusi növény, Európában elterjedésé­nek o Kárpát-medence a leg­északibb határa. Gábris Zoltán, a kombinát vetőmagtermesztési főosztályve­zetője nemrég tért vissza Vene­zuelából, ahol a világ szójater- mesztéséről első kézből szerzett új információkat. — Magyarországon pillanat­nyilag 20-25 000 hektáron ter­mesztik a szóját. Jelenleg az or­szágos átlag 17—18 mázsa, de az úgynevezett szójaövezetek- ben, így a Dél-Dunántúlon, a Duna és a Tisza mentén nem ritka a 26—28 mázsás átlagho­zam. A cél, hogy a 20 mázsát tartósan elérjük országos átlag­ban. — A szója kényes növény. — Igen, minden agrotechni­kái mozzanatra oda kell figyel­ni. Ha egyetlen termesztés- technológiai elem kimarod, vé­ge a termésnek. Aki a hektá­ronkénti 10-12 mázsa alá süly- lyed, az biztosan rosszul gaz­dálkodott. — Mitől az idegenkedés a szóiával szemben? — Szóját nem minden gazda­ság tud eredményesen termesz­teni. Jól bevált magyar fajtánk még kevés van, a hazainak könnyen megdől a szára és ne­Agrotechnikai kísérletek a Bólyi Mezőgazdasági Kombinátban héz betakarítani. A legfelső mezőgazdasági vezetésben is megoszlóak a vélemények, töb­ben voltak a szója ellenzői, mint a pártolói. Eddig nem volt biztosítva az intenzív ipari hát­tér a feldolgozáshoz: jelenleg az olajipar veszi át, de csak ki­egészítő termékként, hiszen a szója olajtartalma valóban ala­csony összehasonlítva a napraforgóéval. Az önálló szó- jafeldolgozó-ipar megteremtése nagy összegű beruházást jelen­tene. Egyébként is az olajipar­nak most áll átadás előtt egy nagy üzeme Martfűn, mely már korszerűen alkalmas a szója feldolgozására.- Azt mondják, hazánk ég­hajlati és talajadottságai nem kedveznek a szója termesztés­nek.- Ez így nem igaz. Vonnak olyan rövid tenyészidejű faj­táink, amelyek a magyar körül­mények között biztonsággal be­érnek. Hazánkban 600—700 ezer hektárra tehető az a terület, melynek talojadottsógai alkal­masak a szója termesztésére. E területnek 8—12 százalékán eredményesen lehet megszer­vezni a szója termesztését an­nak érdekében, hogy kevesebb szójadarát kelljen vásárolni az USA-tól és Brazíliától^- Fehérjetartalma 38-42 szá­zalék, míg a szintén import-ki­váltásra alkalmas borsóé 20—21, a lóbabé 24—36 és a csillag­fürté 28—34 százalék. Pár év alatt a jelenlegi lucernaterüle­tek egy részén, 60—80 000 hek­táron is termeszthetnék. Árpá­val, zabbal, lucernaliszttel, ku­koricával, borsóval keverve nél­külözhetetlen takarmány hússer­téseknek és baromfiaknak. A bólyi országos szójovető- mag-termesztési rendszer évente átlag 2500 tonna vetőmagot ál­lít elő. Pár évvel ezelőtt hirte­len megnövekedett a termőterü­let, de jó pár gazdaság felké­születlenül, csak divatból vágott bele a termesztésbe. Azóta az úgynevezett szójotermő-öveze- tek gazdaságai szakmailag is megerősödtek, és az országos hektáronkénti átlag egyenlete­sen emelkedik. A bólyi kombi, nát az Iregszemcsei Takarmány­termesztési Kutató Intézettel szoros együttműködésben, grra törekszik, hogy részben haibi új fajták előállításával, rész­ben kanodai, USA-, és NSZK- beli ígéretes fajták meghonosí­tásával a termésátlagok to­vább növekedjenek. Ezen túl­menően a kombinát kísérleti osztályának célja az agrotech­nikai kísérletek beállításával c termesztéstechnológia állandó fejlesztése. Eddigi eredményeik Európában kedvező szakmai el­ismerést váltottak ki. Csuti J. ,M ban új irányelvek alapján szer­vezték meg, megyénként csak a nagyobb városokban, járás* székhelyeken. Baranyában elsőként Sziget­váron, tavaly júliusban alokult meg a testület. Célja a rendszeres kapcsolat­tartás, az információcsere. Szor­galmazták a terület tagjai, hogy Szigetvárott a hétvégeken is működjön valutabeváltó, fel­hívták az OTP fiókvezetőjének figyelmét orra, hogy a járás községeiben bővítsék a társas- hóz-építési akciót, sőt Dobszán építési területet biztosítottak Munkahelyeiken szervező mun­kát is végeznek, különösen az átutalási betét hasznosságára hívják fel a dolgozók figyelmét, hiszen e betétforma alkalmazá­sával egyszerűbben és munka­idő kiesés nélkül intézhetik el különböző számlabefizetései­ket. A sziaetvári TTT tagjai részt vettek a járás négy községében rendezett „esti beszélgetések" szervezésében, ahol ismertették n takarékpénztár feladatait, szolgáltatásait. A tanácsadó testületek javas­latait, véleményeit figyelembe veszik az OTP országos akciói­nak kidolgozásakor is. Csupán néhány számadat a szigetvári fiók ez évi ered­ményeiből: az állami gaz­daságiban 81, a 'kon­zervgyárban 103, a cipőgyárban 167 dolgozó kötött ifjúsági ta­karékbetét megállapodást, míg a KST taglétszám kétszáz fővel nőtt a városban. Októberben Komlón alakult meg a megye második takarék- pénztári tanácsadó testületé. Itt a szigetváritól eltérően két spe­ciális feladatot is meg kell ol­dania a TTT-nek. Egyrészt a fiók munkatársai ismerkednek az újjászerveződött járással, ezért a komlóiakon kívül máza- szászvári és bikoli tagokat is választottak a testületbe. Más­részt az általános feladatokon túlmenően az itteni OTP-fiók- nak kiemelt feladatai vannak a bánvászlaikás-akció megvalósí­tásában. G. M. Tízéves az Univerzum Szövetkezeti Közös Vállalat Fennállásának 10. évforduló­járól emlékeztek meg tegnap az Univerzum Szövetkezeti Közös Vállalat igazgatói tanácsülé­sén. Értékelték a vállalat 10 év alatt elért termelését, mely sze­rint 1,5 milliárd forint árbevé­telt értek el. Ezen belül a vál­lalat saját ipari üzemei a fa­ipari és bőrruházati termelés terén több mint 500 millió forint értéket állítottak elő, melyből a nyereség 82 millió forint volt. A faiparban konyhagarnitúrá­kat, egy-, kéttálas mosogatót, bőrruházatban fantázia bőrza­kókat, kesztyűket, bőrdíszmű árukat, készítenek belföldi for­galmazásra, valamint a Skála Áruház és a Külkereskedelmi Vállalat már külföldön is szere­pelteti termékeiket. Madárvé­delmi eszközöket tőkés export­ra készítenek, ebből általában évi 5,5—6 millió forint értékű valutabevétel származik. Az igazgató tanács az elért ered­mények alapján tanácsülésen a vállalat dolgozóit és vezető­ségét dicsérő elismerésben ré­szesítette.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents