Dunántúli Napló, 1979. december (36. évfolyam, 329-357. szám)

1979-12-05 / 333. szám

Modi« o BK fl Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúlt napló Nincs megtorpanás a fogyasztási szövetkezetekben A baranyai áfészek küldött­közgyűlésé A mozsgói tsz somogyapáti halastavából halásszák és szállítják a „karácsonyi" halat. Több mint tíz vagonnal küldenek a tárolókba Budapest ellátására, de jut belőle Szigetvárnak és Pécsnek is. Erb Jr nos felvétele Otszázhatvan vagonos tertnényszáritó a görcsönyi Mecsekvölgye Tsz-ben Találékonyság, kockázatvállalás, gyorsaság Dr. Szlamenicky István, az Országos Fogyasztási Tanács elnöke (balról) Czégény Józseffel, az MSZMP Baranya megyei Bizottsága titkárával beszélget a küldöttközgyűlés szünetében. Dr. Szlamenicky István, az OFT elnökének felszólalása Nem keresünk és nem köl­tünk sokkal többet, mint ta­valy, megmondhatója ennek a kereskedelem: a három ne­gyedév statisztikáinak tükrében a bolti forgalom növekedési üteme az egy évvel korábbi­nak mindössze harmadát teszi ki a megyében. Dacára a ne­hezebb körülményeknek, a szö­vetkezeti kereskedelem értéke­sítésének növekedési üteme így is meghaladja a megye egész kiskereskedelmének átlagát, ezzel részesedésük is megnőtt az összes forgalomból, immár minden harmadik forintunkat a szövetkezeti boltokban és a Konzum Áruházban költjük el. Ezzel együtt figyelemre mél­tóan nőtt a fogyasztási szö­vetkezetek nyeresége. íme, a rövid számvetés. Mindezek az eredmények eleve kedvező lég­kört teremtettek a Fogyasztási Szövetkezetek Baranya megyei Szövetsége küldöttközgyűlé­sén, melyet tegnap tartottak Pécsett, a Ságvári Endre Mű­velődési Házban, s melyen az elnökség soraiban megjelent dr. Szlamehicky István, az Or­szágos Fogyasztási Tanács el­nöke és Czégény József, az MSZMP Baranya megyei Bi­zottságának titkára. A megyei átlagnál nagyobb forgalom Szegedi Ernő, a MÉSZÖV el­nökhelyettese megnyitója után Ambrus Lajos, a MÉSZÖV el­nöke ismertette az elnökség beszámolóját a fogyasztási szö­vetkezetek első háromnegyed évi gazdasági munkájáról. A szövetkezetek összességében túlteljesítették árbevételi ter­veiket mind a kiskereskede­lemben és a vendéglátásban, mind az ipariban, s egyedül a felvásárlásban maradtak el a tervtől. Számokban: a Kon- zummal együttesen az összes kiskereskedelmi forgalom a 8,6 százalékos célkitűzéssel szem­ben 10—8 százalékkal nőtt. A forgalom alakulását ele­mezve, egyszersmind előrenéz­ve Ambrus Lajos rámutatott: növekszik a húskészítmények, különösen az alacsonyabb áru töltelék- és főtt, füstölt áruk iránti kereslet, ugyanakkor a lakosság körében mindinkább hangot kap az a követelmény, hogy a magasabb áraknak megfelelő legyen a minőség. Ez utóbbi annck kapcsán ke­rült előtérbe, hogy esetenként gyengébb minőségű volt a marhahús, gyakran a megen­gedettnél több faggyút tartal­mazott. Esetenként o sertéshú­sok is zsírosabbak voltak a szabványnál. A szövetkezetek­nek nagyobb figyelmet kell fordítaniuk az ilyen szállítások megakadályozására, megelő­zésére. A szakcsoporti vágá­sokról szólva Ambrus Lajos fel­hívta a figyelmet, a bőrfejté- ses vágástechnika hiányos fel­szereltsége miatt egyes üze­mekben a vágásk leállításával kell számolni, ami viszont az ellátási színvonal csökkenését idézheti elő. A ruházati cikkek kínálata a forgalom jelentős növekedé­se ellenére sem elégíti ki az igényeket. Dinamikusan nőtt a vegyesiparcikkek forgalma, de itt is többet tudnának eladni a szövetkezeti boltok, ha mennyiségben és választékban lenne elég mosógép, hűtő- szekrény, centrifugo, porszívó. Ami a vendéglátást illeti, évek óta korszerűsítési folyamat zajlik szemünk előtt, fejlődött az étkeztetés. Ám a beszámo­lóban kritikai megjegyzés is el­hangzott: a vendéglátásban dolgozók érdekeltségében nem eléggé érvényesül a társadal­milag kívánatos forgalmak emelésére való ösztönzés, an­nak ellenére, hogy a rendel­kezések erre módot adnak. Az elnökség javaslatára az áfészek intézkedési tervet készítettek a melegkonyhás egységek kapa­citásának bővítésére, korszerű technológiával való ellátására. Az italboltokat folyamatoson falatozókká, bisztrókká alakít­ják át. Szélesítik a hidegkony­hai és cukrásztermékek válasz­tékát. E célok megvalósítása érdekében természetesen meg­felelően ösztönző bérezést is ki kell dolgozni. A háztáji jelentősége Az áfészek fontos feladata a háztáji és kisegítő gazdasá­gok termelésének segítése. Megélénkült a termelési kedv, bővült az árukínálat, fejlődött a szakcsoportokra alapozott árutermelés. Ha a tervezetthez képest a kedvezőtlenebb idő­járás miatt el is maradtak a tervtől, tavalyhoz képest 3 szá­zalékkal több zöldséget és gyü­mölcsöt vásároltak fel a szö­vetkezetek. Ami további gond: az értékesítést esetenként nehe­zíti, zavarja a felvásárló nagy­kereskedelmi vállalatokkal és más szövetkezetekkel való nem kellő együttműködés. A fogyasztási szövetkezetek gazdasági munkáját jól egé­szíti ki az ipari tevékenység, a kisüzemek termelése az idén már eléri a 90 millió forintot, nagyrészt hozai lakossági igé­nyeket elégítenek ki. Jól dolgo­zott a két szövetkezeti közös vállalat, az UNIVERZUM és a KONZUM, az előbbi nyeresége például 16 százalékkal, a KON- ZUM-é 100 százalékkal nőtt. Egymilliárd, takarékban A boranyai takarékszövetke­zetek betétállománya 24 millió forinttal emelkedett az idén, ke­reken egymilliárd forintot őriz­nek. Kisebb zökkenőkkel, de maradéktalanul kielégítették a kölcsönigényeket, köszönhetően annak is, hogy a Pénzügymi­nisztérium 7,7 millió forint pót­kerettel segítette a tokarékszö­(Folytatás a 2. oldalon) lüli kukorica termésátlag évek óta 60 mázsa felett van, s Bul­gáriában az exportált módszer­rel három év alatt az addigi 28—30 mázsás hektáronkénti termésátlagot 96,4 mázsára hoz­ták fel. (A Szovjetunióban el­ért hasonló eredményekről a közelmúltban tudósított a Du­nántúli Napló.) Az eredményeknek mi a tit­ka? Csak az, hogy kiváló szak­emberek a legújabb tudomá­nyos kutatások eredményeinek alapján dolgozták ki a külön­böző termelési technológiákat, amelyek kiterjednek talajműve­lésre, fajtamegválasztásra, ve­tésre, vízgazdálkodásra, növény, védelem és tápanyag adago­lásra, betakarításra, gép üze­meltetésére és karbantartására, természetesen gazdasági számí­tások mellett. Ezen kívül a BKR mint vállalkozó biztosítja a partnerei számára az adott te­rületre kidolgozott leghatéko­nyabb technológia betartásához szükséges feltételeket (gépi be­rendezések, vetőmag, műtrágya, növényvédőszer, szaktanács- adás stb.) Az eddig elmondottak azon­ban az országban működő más növénytermesztési rendszereknek is jellemzői lehetnek, a BKR azonban több szempontból ki­emelkedik ezek közül. Az egyetlen rendszer, amely a technológiát kizárólag a KGST-országokban gyártott gép. parkra dolgozta ki. A műszaki szolgáltatás terén is újszerű megoldást vezettek be: a gé­pek átalánydíjas javítását. Arra törekszenek, hogy a meghibá­sodott alkatrészeket ne cserél­jék, hanem a lehetőségek sze­rint javítsák. Ehhez jól képzett szakember-gárdát hoztak létre. A növénytermesztési rendsze­reket sokszor érte a vád, hogy mennyiségi szemléletűek, vagyis csak mennyiségre törekszenek, s a partnergazdaságok számá­ra az elért eredmények nem mindig gazdaságosak. Nos, a BKR — talán az országban el­sőként — vállalta a kockázatot, s november 3-án hozott hatá­rozat szerint 1982-től a búzát és kukoricát termelő partner­gazdaságoknál, ha az általuk javasolt technológia fegyelme­zett betartása mellett sem érik el a hektáronkénti garantált jö­vedelmet, ebben az esetben o BKR ezt erre a szintre — sa­ját zsebből — kiegészíti. S. Zs. Az országban 12 megyét hó­dított meg már eddig a Bajai Kukoricatermesztési Rendszer. Határainkon kívül pedig a Szov­jetunióban és Bulgáriában ér­tek el a kukoricatermesztés te­rületén egészen rendkívülinek számító terméseredményeket, s a közeljövőben két távoli or­szág, Vietnam és Mexikó fog­ja az általuk kidolgozott me­tódus szerint termeszteni e fon­tos növényt. (Ez utóbbi különö­sen figyelemre méltó, hiszen a kukorica tulajdonképpen Mexi­kó területéről került Európába, ám elavult technológiával dol­goznak, terméseredményeik igen alacsonyak.) — Féltünk, hogy . szerényte­lenségnek tűnik részünkről saj­tótájékoztatót rendezni — mondta Sibalin Antal, a BKR igazgatója tegnap, a sajtó kép­viselői számára megtartott saj. tótájékoztatón — de az eddigi eredményeink alapján, úgy érezzük, meg kell tenni. A BKR 1972-ben alakult, ek­kor 10 000 hektáron termesztet­tek kukoricát, napraforgót, szó­ját és búzát az ő szaktanács- adásaik alapján, ma 130 part. nergazdasóggal dolgoznak, s közel 200 000 hektár terület tar­tozik a rendszerbe. (Baranya megyében tíz gazdaság tagja a BKR-nek.) A rendszeren be­Magyar felszólalás azENSZ-ben New York Az ENSZ-közgyűlés 34. ülésszakának a közel-ikele- ti kérdéssel foglalkozó ple­náris ülésén hétfőn Haílai Imre nagykövet, Magyar- ország állandó ENSZ-kép- viselője is felszólalt. Em­lékeztetett arra, hogy alig több mint két esztendővel ezelőtt a Szovjetunió és az Egyesült Államok kö­zös nyilatkozatot tett köz­zé, amelyben elkötelezte magát a közel-keleti vál­ság átfogó rendezése mel­lett. Nem sokkal később kö­vetkezett egy látogatás, amikor is a térség 'köz­vetlenül érintett két orszá­ga az átfogó egyezmény keresése helyett a külön- alku útjára lépett. így jött létre a harmadik fél, az Egyesült Államok közre­működésével o különbéke- megállapodás, amely ahe­lyett, hogy 'közelebb vitte volna a feleket az átfogó rendezéshez, még jobban eltávolította őket egymás­tól. Véleményünk szerint jobb kis lépéseket tenni a he­lyes irányba, semmint vé­gigmenni a rossz úton — jelentette ki Hol Iái Imre, majd rámutatott, a külön- egyezményt aláíró két or­szág és az őket támogató harmadik az arab orszá­gok egységes frontjával találta szemben magát. A magyar ENSZ-képvi- selő a továbbiakban hang­súlyozta, hogy a 'külön­béke-megállapodás ellen­tétben áll a palesztin nép érdekeivel. Az okmányban szereplő „autonómia" szót nem egy területre, hanem a lakosságra vonatkoztat­ják, és valójában arról van szó, hogy Izrael a Jor­dán nyugáti partján léte­sített településeivel meg akarja változtatni a terü­let demográfiai Összetéte­lét. Ez az „integrációs po­litika” a magyar küldött­ség számára elfogadhatat­lan és az ENSZ tagálla­mainak többsége hasonló nézetet vall — hangoztat­ta a nagykövet. Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja XXXVI. évfolyam, 333. szám 1979. december 5., szerda Ara: 1,20 Ft Tudományos módszerek, magas terméshozamok, külföldről is érdeklődnek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents