Dunántúli Napló, 1979. december (36. évfolyam, 329-357. szám)
1979-12-04 / 332. szám
1979. december 4., kedd Dunántúli napló 3 Tanácskoztak az országgyűlés tisztségviselői több jövedelmet az állattenyésztésből Tartalékok a megyei takarmánygazdálkodásban Országos normák és baranyai eredmények Létesítmények 1980-ban Község fej I esztés a mohácsi járásban A legfontosabb igények kielégítésére fordítják a pénzt Az állattenyésztés alapja, fejlődésének kulcsa a korszerű takarmánygazdálkodás. Az állattartás költségei között ugyanis a takarmányozási költségek 38—48 százalékot tesznek ki. A takarmányok nagy része alap - főleg szálas- és tömegtakarmány —, kisebb része, de költségesebben biztosítható az abraktakarmány. 30000 vagon abrak Az abraktakarmány lényegében az állattenyésztés energiabázisa. Jelentős része import útján kerül hozzánk. A megye nagyüzemei évente közel 30 000 vagon abrakot használnak fel. Ez 1,2 milliárd forint érték, az összes termelési értéknek közel 16 százaléka. Ez az ösz- szeg kétszer több, mint a termelés láncolata folyamán felhasznált műtrágya- és növény- védőszer-érték. Egy százalék megtakarítás 12 millió forintot jelent, nem közömbös tehát, hogy milyenek eredményeink. Az összes abrak 30,4 százalékát a szarvasmarha-ágazat, 44,9 százalékát a sertéstenyésztés; 19,2 százalékát a baromfitenyésztés, a többit ló-, juh-, nyúl- és egyéb ágazatok fogyasztják. Az ossz megyei kép az országoshoz viszonyítva nem rossz, megyénk az abraktakarékos felhasználók között van. Tartalékaink azonban még e mellett is szinte korlátlanok. Alapvető feladat az olcsó tömegtakarmányok nagyobb mértékű biztosítása és felhasználása, a kukorica szemtermés fokozása, az összetett gyomrú állatoknál az abrakfelhasználás csökkentése, a háztáji és kisegítő gazdaságok jobb ellátása, az import fehérje takarékosság. A megye abrakfelhasználása a háromnegyed évi adatok alapján a következő. Országos norma: 1 liter tejre 45 dkg; 1 kg hízómarhára 5,1 kg; 1 kg sertéshúsra szakosított telepeken 4,3 kg; 1 kg sertéshúsra hagyományos telepeken 4,8 kg; 1 kg csirkehús előállításra 2,5 kg. Nagy eltérések A táblázat számai mögött rendkívül nagy differenciáltság tapasztalható. Tejtermelésben például a megye 10 legjobb üzeme 34 dkg vagy ez alatti fogyasztást ért el. Ezek az üzemek a ké- mesi tsz 28, a pécsváradi tsz 33, a szalántai tsz 33, a szent- lászlói tsz 33, a foeremendi tsz 34, a Bólyi Mg Kombinát 30 dkg/l tej. Ugyanakkor a 10 leggyengébben teljesítő 49 dkg vagy efölött jár. Például: Diósviszló 65 dkg abrakot használ fe egy-egy liter tej előállításhoz. Itt előrelépést jelenthet: a jó minőségű tömegtakarmányokkal való takarmányozás, a tömegtakarmány- hiány megszüntetése, a tejelő pótabrakfe hérje koncentrációjának javítása, a szezonban a folyamatos zöldtaikarmány- ellátás biztosítása, az improduktív tejelő állomány időbeni selejtezése, a fejőtehenész — személyi — problémák megoldása stb. A marhahizlalás területén a 10 legjobb üzem 2,7 kg abrakfelhasználást ért el 1 kg hús előállításához. Például a villányi tsz 2, a görcsönyi tsz 2,3, a rózsafai tsz 2,5, a szalántai tsz 2,5, a felsőszentmártoni 3,3 kg abrakot használ fel. Ugyanakkor a 10 leggyengébb üzem 6,3 kg abrakból állított elő 1 kg marhahúst. Például a vajszlói tsz 6,4, a vejti tsz 6,4 kg abrakot vett igénybe. Marhahizlalásban az abrakfelhasználás javult 41, romlott 17 üzemben. Itt elsődlegesen az értékesítési gond és a tömegtakarmányok nem megfelelő minősége, valamint az ezzel kapcsolatos ab raktú (fogyasztás jelenti a gondot. Sertéshizlalásban a 10 legjobb üzem eredménye 4,1 kg abrak 1 kg sertéshús előállításához. A mohácsi Új Barázdában 3,7, Beremenden 3,8, Somberekén 3,9, a Pécsi Állami Gazdaságban 4, Dunaszek- csőn 4,1 kg az abrakfelhasználás. A 10 legrosszabb telepen pedig 5,1 kg abrakból állítottak elő 1 kg sertéshúst. A hagyományos sertéshizaló-tele- peken a 10 legjobb üzem eredménye 3,41 kg. Átlag: a kémesi tsz 2,2, a szigetvári tsz 2,6, a bólyi kombinát 3,1 kg abrakból állított elő 1 kg sertéshúst. A 10 leggyengébb üzem eredménye pedig 5,33 kg. Sertéstenyésztésben a túlzott abrakfelhasználást elsősorban a tartási körülmények nem megfelelő volta okozza, így: az istállók szellőztetése, o rossz önitatók, nem kielégítő vízellátás az etető berendezések rossz állapota, a hizlaldák zsúfoltsága, és végül a keverék- takarmányok alacsony fehérje- koncentrációja. A broilercsirke-tartásban kiváló eredményeket ért el a megye. A jól összehangolt technika és tartástechnológia eredményeképpen itt még a „legrosszabbak” abrakfelhasználása is jobb, mint az országos átlag. A legjobb öt üzem eredménye pedig az abrakfelhasználásban világszínvonalú. Ezek 1 kg baromfihúst átlag 2,3 kg abrakból állítanak elő. A Bikali ÁG 2,2, a lippói tsz 2,2, Somberek 2,26, Geresdlak 2,24, Boksa 2,34 kg abrakból nevel 1 kg csirkehúst. A tsz-ekben 17 dkg, az állami gazdaságokban 16 dkg abrakfelhasználással produkálnak egy tyúktojást. Ez megfelelő szintűnek minősíthető abrakfelhasználás. Hazai ' fehérjékkel A megyei abraktakarmányozás pozíciója tehát általában jó. Ha azonban a takarmányok belső összetevői szempontjából vizsgáljuk a helyzetet, akkor derül ki, hogy még bőven van tennivaló. Az ösz- szes abraktakarmányon belül mintegy 4000 vagon fehérjeimportot kell megoldani. Ez a megye nyersfehérje-szükségle- tének 32 százaléka. A fehérjepótlásban a helyi eszközöket és lehetőségeket maximálisan figyelembe kell venni. Lényegében már 1979-ben jelentősebb beruházás nélkül import fehérjepótlást váltottak ki és eszközöltek az üzemek a lucer- naliszt-felhasználós növelésével, a kanbamid-felhasználás takarmányozásbani növelésével, az abrakfelhasználás 1—2 százalékos csökkentésével, a szójatermesztés eredményeinek növelésével, a napraforgó mennyiségi eredményeinek növelésével. Mindezen túl a második lépcsőben olyan import fehérjepótló lehetőségek kerülnek előtérbe, melyeknek beruházási vonzatúk van. összegezve megállapíthatjuk azonban azt, hogy a megye üzemei jó úton járnak az abraktakarékosság és ezen keresztül az állattenyésztés jövedelmezősége fokozásának érdekében. Dr. Álló Miklós, a Baranya megyei Tanács V. B. mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője Nehézségek a szikla átvágásánál Pontosan 17 év után befejezéshez közeledik a pécs—budapesti vasútvonal baranyoi, 66 kilométeres szakaszának teljes rekonstrukciója. Ez alatt több mint egymilliárd forintot fordítottak a hatalmos beruházásra. Még 1962—63-bag végeztek Dombóvár és Godisa között, ezt követően fél évtizedes tervezést iktattak be, hogy a következő munkákat előkészítsék. Ugyanis fővonalon itt található oz országban a leghosszabb és legnehezebben járható hegyi pálya. Három alagutat készítették el, több tucat hidat emeltek, alul- és felüljárók sokaságát alakították ki, utakat építettek át nehéz, sziklás terepen, ezen kívül a vízrendezés is speciális igények szerint zajlott le. Az építkezés időrendben: Godisa—Abaliget 1969—74, Bükkösd—Szentlőrinc 1975—76, Szentlőrinc—Bicsérd 1978, Bi- csérd—Pécs 1979. Godisa és Abaliget között hegyi a pálya, ahogy az Aba- ligetet és Bükkösdöt összekötő is az. Az utóbbi két állomás között épp öt éve dolgoznak. A befejezés határideje ez év vége volt. Sajnos, a sziklában kialakítandó százméteres bevágás munkái kudarcot vallottak, A Földgép Vállolat november 15-re nem tudta kirobbantani a bevágást, pedig a nyár óta robbantanak szinte naponta. Egy 800 méteres új nyomvonal vár bekötésre. Gond még, hogy a bevágás sziklaoldalait miként is erősítsék meg — dróthálókkal vagy beton-injektálással. Csúszik az év végi átadási határidő, de a bevágás megkerülésével ideiglenesen bekötik az új nyomvonalat, mindössze 400 métert felhasználva a régi sínpályából. Aztán a tavasztól a sziklás bevágásban is mehetnek a vonatok. — Indokolt-e az ilyen hosszú Hétfőn a Parlamentben tanácskoztak az országgyűlés tisztségviselői, az állandó bizottságok elnökei, a fővárosi és megyei képviselőcsoportok vezetői. A megbeszélésen Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, oz ország- gyűlés elnöke ismertette a parlament soron következő, téli ülésszakának előkészítésével kapcsolatos teendőket. Ezt követően Madarasi Attila pénzügyminisztériumi államtitkár és Horváth László, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese beszámolt az 1980-as költségvetési törvényjavaslatról, valamint a népgazdaság 1979. évi fejlődéséről és a jövő évi tervjavaslatról, átfogó képet adva o különböző népgazdasági ágazatok jövő esztendei tennivalóiról. ideig tartó rekonstrukció? — Csupán a történelmi visszapillantás szerint aligha. A pécs—budapesti vonalat szakaszokban adták át: 1882- ben Budapestet és Dombóvárt, valamint Dombóvárt és Szent- lőrincet kötötte össze a moi vasút. Szenlőrinc és Pécs között még 1868-ban fektették le a síneket. A főváros és a baranyai megyeszékhely közötti vonaj 1882-től épp 229 kilométer hosszú, ami most a felújítás után majdnem négy kilométerrel rövidült. Még 1911—12-ben sor került oz első és teljes felújításra, a másodikat, ami részleges volt, 1938 és 1940 között bonyolították le. Majd 1950 és 55 között a Pusztaszabolcs és Rétszilas közti részt erősítették meg. Az ötvenes évek közepétől nőtt a tengelynyomás, fokozódott a sebesség, sűrűsödött a forgolom. Következményeként a sínek kopnak, megroggyan, szennyeződik az ágyazat, megtörik a beton- és faalj. A hatvanas évek elejétől fővonalunkat a rekonstrukciók korszaka jellemzi, ami lényegében állandósult és 12 évenként visszatérnek ugyanarra a helyre. A hatodik ötéves tervidőszak elején ismét Dombóvár és Godisa között jelennek meg az erőgépek. Hajdan több ezer ember újított fel egy-egy pályát, lovasfogatok hozták a földet, követ, kavicsot. Ma egyszerre több helyen kell felújítani azért, hogy a sűrű utas- és áruforgalom szinte teljesen zavartalan maradjon. A területileg széttagolt munkákat rendkívül bonyolult feladat egybefogni. Feszítő a munkaerőhiány. A Eredményes évet zár a mohácsi járás a községfejlesztésben: Bolyban felújították az utakat, Dunaszekcsőn az általános iskolát és a bölcsődét. Bárban a bölcsődét hozták rendbe. Székelyszabarban a régi iskolaépületből korszerű óvodát létesítettek. Majson befejezték az óvoda felújítását és az ifjúsági ház építését. Somberekén új iskolát avattak. Szederkényben korszerűsítették az iskola napközi konyháját és felújították a kultúrházat. Még ebben az esztendőben befejezik a véméndi orvosi rendelő és egészségház felújítását. Átadás lesz Lippón is, befejeződik az orvosi rendelő és az egészség- ügyi tanácsadó, valamint az orvosi lakás építése. MÁV Pécsi Igazgatóságán mindössze hetven vasútépítő szakmunkást tudnak alkalmazni, és hiányzik legalább háromszáz. Ök még mindig nehéz fizikai munkát végeznek. Jelentős eredményeket ért el a MÁV Vezérigazgatóság a fizikai munkák gépesítésében, de napjainkban sehol a világon nem kapható még padkanyeső-, szabvány-ároktaka rító és tolpfacserélő gép. A rekonstrukciót az elkövetkezőkben Tolna megyére összpontosítják. Az eddigi eredmények: Rétszilas—Simontornya (1977) , Rétszilas—Tolnanémedi (1978) , Tolnanémedi—Pincehely —Keszőhidegkút (1979). A jövőben Tolnában a sorrend így következik: Keszőhidegkút— Szakályhőgyész (1980), Sza- kályhőgyész—Kurd (1981), Kurd —Döbrököz (1982), Döbrököz— Dombóvár (1983). Fejér megyében Rétszilastól startolnak o jövő évtől és eljutnak még 1980-ban Sárbogárdig: a sárbogárdi állomás nyomvonalait meghosszabbítják. Aztán 1984- ig Sárbogárd-Sárosd—Szabad- egyháza főbb szakaszok újjáalakításával Pusztaszabolcsig haladnak el, pontosan 1984-ig. Közben már belépnek a 12 éves rekonstrukciós „forgók”. A hatodik ötéves terv időszakában a pécs—budapesti vonal villamosításába fognak. De a terhelés, a forgolom épp a tranzit-kereskedelem révén tovább növekszik már-már kiszámíthatatlanul, ezért egyes helyeken 1995-ig a második nyomvonalat is lefektetik és megközelítik az óránkénti 140—160 kilométeres sebességet. Csuti J. A múlt héten egy koordinációs megbeszélés keretében a jövő évi feladatokat határozták meg, a rendelkezésre álló összegeket, elképzeléseket, kivitelezői kapacitás adta lehetőségeket egyeztették. E szerint Bolyban új élelmiszerboltot alakítanak ki. Korszerűsítik az óvodát, bővítik a szennyvíztelepet és a csatorna, rendszert. Utat, járdát és sétányt építenek, korszerűsítik az általános iskola tantermeit. Régi gondokat kívánnak megoldani 1980-ban Dunafalván. Az esetenkénti vízhiánnyal küszködő településen a regionális vízmű építését tűzték célul, ennek tervezési munkálatai kezdődnek meg jövőre. Ezen kívül bővítik és felújítják az általános iskolát. Dunaszekcsőn utat építenek. Korszerűsítik a közvilágítást. Erzsébeten a járdák felújítását és a vízlevezető árkok lapozását kívánják elvégezni. Geresdlakon felújítják az általános iskolát és a napközi otthont valamint a település útjait. Hímesháza belterületén is épül út, és felújítják a járdákat. Olasz házasságkötő- és tanácsteremmel gazdagodik és befejeződik a napközi építése. Szederkényben a járdák és az utak felújítására, valamint az új áruház építésére fordítják a pénzt. Lánycsókon legfontosabb feladatnak az iskola, a napközi és az óvoda felújítását tekintik. Megközelítőleg félmillió forintot fordítanak erre. Utakat építenek a községben és felújítják a járdákat. Somberekén az általános iskola után most óvodát építenek. Még a nyáron szeretnék átadni az új létesítményt. Vé- ménden bővítik az óvoda konyháját, korszerűsítik a vendéglőt, önkiszolgáló vegyescikk-üz. letet alakítanak ki. Autóbusz- várót építenek és benzinkutat létesítenek, Szebény autóbusz- várót kap. Majson bővítik a vízvezeték- rendszert, tanácsházát Nagy- nyáród politechnikai teremmel, utakkal, járdákkal gazdagodik. Felújítják az óvoda konyháját. Horváth Teréz Műszaki és munkavédelmi filmek Az idén harminc új műszaki és munkavédelmi filmmel bővítette választékát a Nehézipari Minisztérium műszaki filmszol- gálata. így most már több mint 300 film kétezer másolatát kínálja — díjtalan kölcsönzés formájában — vetítésre a nehézipari üzemeknek, a külkereskedelmi vállalatoknak, az oktatási és közművelődési intézményeknek, a szakszervezeteknek, a TIT- és az MTESZ- szervezeteknek. Idén készült filmjeik fele technikai újdonságokat, új gyártási eljárásokat, anyagokat, berendezéseket mutat be, s ennélfogvo az ágazat dolgozóinak szakmai továbbképzéséhez nyújtott segítségen túl gazdag műszaki információval ajánlja e termékeket vásárlásra külföldi partnereinknek is. Idén gyártott filmjeik másik fele a munkavédelmi oktotást seqíti az új fajta biztonságtechnikai követelmények, eszközök és balesetmegelőzési módszerek ismertetésével. Kővetkező lépés lesz a villamosítás Befejezés élőn a pécs-budapesti vasútvonal felújítása Bükkösd és Abaliget között építik az új vasutat — Szokolai felv. —
