Dunántúli Napló, 1979. december (36. évfolyam, 329-357. szám)

1979-12-03 / 331. szám

Zöldség-gyümölcs körkép Milyen lesz g téli ellátás? Kelkáposztából mintegy 500 mázsát tárolnak a pécsi Zöldért telephelyén — Cseri felv. — Meztelen nő a hátsó ülésen Székfel­metsző Jaekek A vonaton, mozikban és a buszokon nátor és szélhámos aligha gon­dolta volna, hogy évtizedek múl­tán annyi követője akad majd Káposztafélékből és fok­hagymából hiány várható A zöldség- és gyümölcsfélék valamennyi évszakban alapvető fontosságúak a táplálkozásunk­ban. Az egész országban a leg­nagyobb mennyiséget a megyei ZÖLDÉRT-vállalatok forgalmaz­zák, így nagyrészben tőlük függ, hogy ezekből az alapvető cik­kekből milyen az ellátás. A tél különösen nagy feladat elé állít­ja a ZÖLDÉRT-eket. Ezúttal ar­ra kerestünk választ, hogy négy megye: Baranya, Tolna, Somogy és Zala ZÖLDÉRT Vállalatai milyen készleteket tároltak be a télre és milyen ellátást ígér­nek a lakosságnak. Baranya A megyei ZÖLDÉRT a pécsi központi tárolóban mintegy 200 vagon zöldséget és gyümölcsöt raktároz, a többit különböző helyeken bértárolásban helyez­te el. Burgonyából jó ellátást ígérnek, hisz 400 vagonnyi áll rendelkezésre a téli hónapokra, ami az elmúlt évek tapasztala­tait figyelembe véve bőségesen elegendő lesz. Egyéb zöldség­félékből — káposztából, kelká­posztából, gyökérből, sárgaré­pából, karalábéból, vöröská­posztából, zellerből, tormából, céklából, feketeretekből 130 va­gonnal tárolnak. A káposzta- félékből, különösen a fejeská­posztából valamivel gyengébb lesz az ellátás, mint tavaly volt, a többiből megfelelő mennyiség van a raktárakban. Vöröshagy­mából és fokhagymából 60 va- gonos a készlet. Várhatóan fok­hagymából sem lesz elegendő a tél végi hónapokban, de ameny- nyiben importból sikerül besze. rezni a hiányzó mennyiséget, akkor nem lesz fennakadás az ellátásban. Almából 110 vagon van a raktárakban, ami bősé­gesen elegendő lesz. A megyei ZÖLDÉRT vezetői elmondták: alapvetően biztosított a megye lakosságának téli ellátása. Tolna A Tolna megyei ZÖLDÉRT-nek Baranyában is van öt üzlete, négy Komlón és egy Mázaszász- váron. Ezeknek a boltoknak a zavartalan ellátására 4240 má­zsa burgonyát, zöldség- és gyü­mölcsfélét tárolnak, ami elegen, dőnek ígérkezik. A Tolna me­gyeiek ellátására 337 vagonnyit raktároznak. A fejeskáposzta és fokhagyma kivételével a zöld­ségfélékből nem lesz fennaka­dás. Fokhagymából a hiányt importból szeretnék csökkenteni, ami a jelenlegi tárgyalások sze­rint sikerülni fog. Kiváló minő­ségű almából mintegy 110 va­gonnal rendelkeznek, ami azt jelenti, hogy zavartalan lesz az ellátás. Somogy Burgonyából 600 vagonnyit raktározott a Somogy megyei ZÖLDÉRT, 10 százalékkal töb­bet, mint amennyit terveztek. En­nek 95 százaléka I. osztályú. Zöldségfélékből 110 vagont tá­rolnak. Somogybán is gondként jelentkezik a káposztafélék hiá­nya; kelkáposztából és fejeská­posztából jelenleg nem rendel­keznek a szükséges mennyiség­gel. Fokhagymából 60 mázsa a tárolási tervük, eddig 45 mázsa a készlet; ezen kívül még 10 mázsa fokhagymaport is raktá­roznak, Vöröshagymából több van, mint tavaly, mintegy 60 vagonnyit tárolnak. Almából 100 vagonos a készletük, melynek 35%-a különleges minőségű. Zala Zöldségfélékből 120, burgo­nyából 350, almából 250 vagon­nal raktároz a Zala megyei ZÖLDÉRT. Gondok — a többi megyéhez hasonlóan — a fejes­káposzta ellátásban jelentkez­nek: a szükséges mennyiségnek csak 60—70 százalékát tárolták be. Fokhagymából is hiány volt, de 100 mázsát a napokban kap­nak importból. Az egyéb zöld­ségfélékből jó ellátás várható. R. N. H olnap lesz fácán! — hirdette egy néhány év­vel ezelőtt bemutatott film címe. Ha vadá­szokat kérdezünk meg: le- szen-e holnap, holnapután, azt válaszolják, akkor még igen. 'De néhány év múlva? Ki tud­ja? Egyre kevesebb a fácán, a fogoly, sőt a nyúl is. Miért? Sökan o mezőgazdaság kemi- zá Iá sóban látják az okot, má­sok a nem eléggé racionális vadgazdálkodásban, ismét má­sok az időjárást hibáztatják. Farkas János megyei főva­dász azt mondja; hogy a mos­tani őszi-téli kilövési időszak­ban, amikor negyven vadász- társaság és két bérkilövő egye­sület tagjai veszik vállulkra a puskát, róják a boranyoi erdő­ket, két-háromezer vadat kerí­tenek puskavégre egy jobb hétvégén. Ám ennek kéthar­mada MAVAD felvásárlótele­peken és az exportálókon ke­resztül a nyugati piacra jut. Természetesen valutáért. Hogy mennyi szárnyas és négylábú vöd hagyja ©I az országot évente, az a gazdál­kodáson kívül függ például attól is, hogy a kilövésre érett állatot hogyan sikerül „átsegí­teni" a túlvilágra. Ez — bár­mennyire furcsa — legalább annyira financiális kérdés is, mint amennyire vadászetikai. A vadász megítélésében döntő dolog, hogy pontosan fő-e. Nem ejt-e nyolc centiméternél nagyobb sebet, nem tör-e ge­rincet, nem sért-e a lövés úgy, hogy a sebzett állat el tud­Deviza és etika jón bújni, s esetleg csak na­pok múlva találják meg. Eti­kai kérdés, hogy a vadat egyetlen lövéssel találják el, megkíméljék a kínlódástól, sőt a vadászrituálé szerint a ne­mes vadnak a vég tisztességet is megadják. Mindez hogyan kapcsolódik a devizához? A húst minősítik és a rosszul lőtt állat húsa már nem elsőosztályú. Az első- és másodosztályú ár közötti különbség pedig eléri a negy- ven-ötven százalékot. Például márkában. Vagy svéd koroná­ban, esetleg lírában, frankban. Mínusz huszonkét fokon hűl. nek a kizsigerelt őzek, szarva­sok, vaddisznók a MAVAD pé­csi telepén. Várják a kamiont, amely hetente egyszer-kétszer érkezik. Az itt dolgozók éjjel­nappal ügyeletet tartanak, a kilőtt állatot ugyanis ózonnal ide szállítják, és ha valakinek akár karácsonykor, akár Szil­veszter éjszakáján kedvez a vadászszerencse, a zsákmányt át kell venni. A gőzölgő hűtő­kamrában néhány nap termé­se, mintegy 120 mázsa hús gyűlt össze. — Ha így megy, nagyvad­ból teljesíteni tudjuk a kilövé­si tervünket — mondja Matók Sándor, az átvevőtelep veze­tője. — Apróvadbál? Abból bizony lemaradás lesz, még akkor is, ha ide számítjuk a reménypusztai tsz által te­nyésztett förjéket is, melyekből 500 000 darabra szól idén a megrendelés. Fácán? Az összes vad 3 százaléka . .. A verébnél alig nagyobb fürjek tisztítva, a belga meg­rendelő által küldött tálcán négyesével elhelyezve, fólia'be- vonatban, konyha- és útráké- szen várják, hogy a flomand ínyencek asztalára kerüljenek. — A külföldiek csak az egészségügyi szempontokat, ve­szik ilyen szigorúan? — Nem. A szabványt is*. A fürj a belgák szerint akkor az igazi, ha nyolc dekánál nem nyom többet. Ha nagyobb, nem mindig és főként nem szí­vesen veszik át. — A telepen dolgozók kö­zül akad-e olyan, aki maga is puskqs ember? — Nem — válaszolja a te­lepvezető, aki éppen beszélge­tésünkkel egyidőben jutott né­hány kitűnő minőségű csali­halhoz, szemléltetve, hogy nem a puska, inkább a horgászbot szabadidejének címere. Csu­pán a telepvezető-helyettes jegyzi meg halkan, hogy ő ka­cérkodik egy sörétes puska gondolatával. Csakhogy — mondja — olyan nehéz beke­rülni egy vadásztársaságba ...- simon ­A tinédzserarénától az esőbeállóig Bútorozott közterület Bútorozott szobáról már hal­lottam. De bútorozott térről? ... No, ne hármasszekrénnyel, ho­kedlival, baldachinos ággyal, hintaszékkel otthonossá tett köz­területre tessék ám gondolni, hanem lakótelepi környezetbe illő, tetszetős utcai telefonfül­kére, ötletes postaládára, új­szerű mászókára, papírgyűjtőre, virágtartóra. Minden olyan tárgyra, építményre, amely funkciójával kielégíti a min­dennapok szükségleteit olyan helyeken és olyan körülmények között, amiket a környezet, a település lehetővé tesz számuk­ra. Utcabútor. A szó furcsa, fü­lünknek kissé szokatlan. Hamar megbarátkozhatunk viszont a kifejezéssel éppúgy, mint azok­kal a sokak számára ma még kicsit merésznek tűnő megoldá­sokkal, amelyekkel városokat, lakónegyedeket igazán széppé lehet tenni. Mert azok rászo­rulnak a csinosításra. Környeze­tük ugyanis — településszocio­lógiái vizsgálatok mutattak rá — nem megfelelő. A házak ugyan szépek, de közöttük a térségek sivárak, berendezése­ik hiányosak. Tisztelet a kivé­telnek — évtizedek óta meg­szokott, régi fazonú padok, gye- rekmószókák, pingpongasztalok, csupabeton virágtartók, ósdi telefonfülkék. Ha kicserélik őket, helyükre ugyanolyanok kerülnek. Újszerűségnek, új öt­letnek semmi nyoma. Pedig új ötletek, megvalósu­lásra váró — nem is utópiszti­kus — elképzelések mindig akadnak. Legalábbis erre lehe­tett következtetni azon a buda­pesti, a józsefvárosi kiállítóte­remben rendezett bemutatón, ahol a dunaújvárosi Városi Ta­nács, valamint a Képző- és Iparművészeti Lektorátus által meghirdetett pályázatra beér­kezett terveket, maketteket mu­tatták be. A kiállított pálya­munkák a korszerű ipari tech­nológiával épülő dunaújvárosi Béke-városrész környezetének esztétikus kialakítására adtak tippet a képző- és iparművé­szet lehetőségeivel. Iparilag olcsón gyártható utcabútorok­kal, amelyek mindegyike vala­mi újjal akarta gazdagítani a lakóépületek közötti tereket, ut­cákat. Láttunk itt egészen ér­dekes ivóvízkutat, esőtetőt, ég­be szökő óratornyot, tinédzser- arénát, napórát, gyermekjáté­kokat, modern telefonfülkéket, postaládákat. Az, hogy bármelyikükkel ta- láikozunk-e valaha a kőrenge­tegben — ma még kérdéses. Nem is a pénz miatt — hiszen a tervezők szerint iparilag ol­csón előállíthatok —, hanem mert elterjedésükhöz egy korlá­tot kell lerombolni. A megszo­Egy pályamunka; ivóvizkút kas, a hagyományokhoz való ragaszkodás, a régóta bevált iránti tisztelet korlátját. Ami nem a közterületeken van fel­állítva . .. Nemhiába hirdetik a kiállító építészek: „jelszavunk — megérteni és tenni érte”. Az első lépést ók már meg­tették. Most már nem rajtuk a sor. Mindenesetre szívesen ta­lálkoznánk egy-két ötletes, praktikus, új utcabútorral Du­naújváros mellett másutt is. Horváth L. Magyarországon. Arra a gran­diózus hadműveletre gondolok, omely 11 szék módszeres és ke­gyetlen felkoncolásával végző­dött. A nagy kombinátor igazi profi volt, aki pénzt, pontosab­ban briliánsokat keresett a szé­kek kárpitja alatt. A mai magyar Székfelmetsző Jackek többségükben „amatő­rök", akik pusztán „sportból”, szórakozásból űzik ezt a „mes­terséget”. Leginkább mozikban, autóbuszokon, vasúti kocsikban. Persze ennek a „műfojnak”, o rongálásnak vannak más vál­tozatai is. Enyhébbek, mint pél­dául a különböző szolgáltató vállalatok eszközeinek elcsúfí­tása rajzzal, karcolásai. S van. nak súlyosabbak is, amelyek tulajdonképpen lopások, de jel­legüknél fogva a vállalatok, in­tézmények a rongálások köré­ben tartják számon ezeket az eseteket is. Néha nem könnyű különvá­lasztani a természetes elhaszná­lódástól a véletlen és a szán­dékos károkozást. Például ami­kor a pécsi Kossuth mozi első három sorát teljesen ki kellett cserélni rongálódás miatt, né­hány széknél a bicska nyomát, többségüknél azonbon a köröm­csípések jellegzetességét lehe­tett felfedezni. Az izgalmas fil­meknek ugyanis ilyen hatásai is vannak a nézőkre — és a szé­kekre. A városban kihelyezett reklám-fotószekrények üvegtáb­láinak gyakori betörésénél vi­szont egyértelmű a szándékos­ság. Az újmecsekaljai Misi cuk­rászda közelében háromszor egymás után törték ősze a fotó­szekrény üvegtábláját. A Volán 12. Vállalat autó­buszain az olykor-olykor elő­forduló „székfelkoncolás” mel­lett - amikor még lehetett do­hányozni a távolsági autóbuszo­kon — a csikktartók voltak a rongálok, „emlékgyűjtők" ked­velt céltáblái. Mostanában a pécsi buszokon a jegyautomatá­kat rongálják meg előszeretettel mindenféle szabálytól art, s nem­egyszer saját készítésű „érmék­kel”. A buszmegállókban pedig az 5000 forintba kerülő utas­tájékoztató táblákat. Vannolc olyan utasok is, akik rajztehet­ségüket kamatoztatják a buszon. Például az egyik pécsi távolsági busz hátsó ülésén egy meztelen nőt ábrázoló rajz hirdeti időt- állóan készítőjének „fejlett” esztétikai érzékét. A MÁV Pécsi Igazgatóságá­nak vasúti kocsijaiból az elmúlt 11 hónap alat 26 darab füg­gönyt tüntettek el. A rongálások, lopások listáján egyébként szín- te minden szerepel, amit csak a vasúti kocsiban megrongálni, elmozdítani lehet: a WC-tükör- től, ruhafogastól kezdve o teljes fénycsőarmatúráig, vagy éppen az elektromos vezérlésű tárcsa- fék memóriakártyájáig, amely a külföldi vasúti kocsikban hasz­nálatos. A kárt a MAV-nak aranyfrankban vagy rubelben kell megfizetnie. A pécsi vontatási főnökség­hez tartozó vasúti kocsik fenn­tartására 2,1 millió forint költ­séget terveztek az idén, de a rongálások, lopások miatt tíz hónap alatt 337 000 forinttal többet használtak fel. Olyan is előfordult, hogy az új BZ-motor- vonat első útján máris felhasí­tották az egyik ülést, vagy a Mecsek expresz egyik kocsijá­ban 1 négyzetméternyi műbőrt vágtak ki az ülésből, majd ott­hagyták. Ez a 4 millió forintbo kerülő kocsi két napig használ­hatatlan volt a javítások miatt. Dunai Imre tiétfoi □ A híres szovjet írópáros, llf és Petrov legendás regényhőse, Osztap Bender, a nagy kombi­Fürj tálcán, őz fóliában

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents