Dunántúli Napló, 1979. december (36. évfolyam, 329-357. szám)
1979-12-31 / 357. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja MINDEN KEDVES OLVASÓNKNAK BOLDOQ ÚJ ÉVET KÍVÁNUNK! Együtt Történelmünk viharos évszázadaiban a népet sokszor szólították fel egységre, valamely nagy cél nevében. Rá is szedték nemegyszer, s ilyenkor mindig kiderült: a kenetes szózatok, a lelkesítő hevület nem sokáig képes pótolni a józan ész érveit, elfeledtetni az uralkodó kisebbség és a hatalomból kirekesztett többség ellentétes érdekeit, a társadalmi terme, lés — egyéni kisajátítás közötti ellentmondást. így azután maga a fogalom — nemzeti egység — valahogy a valóság fölött lebegett távoli óhajként, ami vágyálom, ként is túl messze van. Figyeljük meg azonban mostani éveinket: a tulajdonviszonyok gyökeres megváltoztatása a dolgozó nép hatalomra kerülése nyomán, igaz, nem egyik évről a másikra, nem is parancsszóra, hanem egy folyamat betetőzéseként kialakultak hazánkban a szocialista nemzeti egység létrejöttének feltételei. Harc közben — mint mondani szokás —, a múlt maradványai és saját gyöngeségeink, hibáink ellen, miközben gyermekeink felnőttek, a tegnapi húszéve. sek nagyszülők lettek, s az egyes ember életében ez a tenger idő mind-rnind c szocializmus múltját teszi ki. Lehetne itt most emlékezni vég nélkül, mindnyájunknak lenne is mire, föltehetnénk kérdéseket arról; melyikünket mennyiben igazolta az idő. Alkalmasint azokat, akik teljes személyiségükkel vállalták a szolgálatot: ráébreszteni az együtthaladás szükségességére mindenkit, a célok és érdekek azonosságának biztos tudatában. Mert a nemzeti egység így vált cselekvő erővé, nagy szavakat nem igénylő köznapi realitássá, amelyben mind otthonosabban mozog a hétköznapok embere. Természetes közeggé válik, amely egyúttal újjáteremti az emberi viszonylatokat, és bizonyossággal tölt el bennünket a célok elérését illetően. Nem tá«lat pusztán, hanem a politikai jelenidő kiindulási alapja, s aki elfelejtkezik erről, hibát követ el, mert figyelmen kívül hagyja azt az erőforrást, amelynek birtokában nehéz helyzetekben is szót lehet ér. teni az emberekkel. Egyik friss példa erre a szeptember végén megtartott budapesti pártaktíva-értekez- let, ahol Kádár János megállapította: „Ami politikánk eredményeit illeti: szocialista nemzeti egység, szilárd né. pi hatalom van Magyarországon, pártunk egységes, a párton kívüliek között erős a szövetségi táborunk. Ez a legfontosabb vívmányunk, amelyet meg kell őriznünk. Ennek a birtokában minden feladattal, nehézséggel szem. benézhetünk.” Érdemes elemezni ezt a néhány mondatot. Megállapíthatjuk először is, hogy a szocialista nemzeti egység nem valamiféle égi ajándék, hanem pártunk közel negyedszázados, torzulásoktól mentes, következetes politikájának eredménye, amelynek alapfeltétele a szi. lárd népi hatalom, a dolgozó nép legszélesebb rétegeinek bevonása a hatalom gyakorlásába. A párt, mint a társadalom vezető ereje, nem lép fel a csalhatatlanság igényével, nem uralkodik, hanem szolgálja a népet. Ez a szolgálat ölt testet a célok és tennivalók kijelölésé, ben országos fórumokon éppúgy, mint a kisebb közösségek irányító testületéinek tevékenységében. A határozó, tok, az állásfoglalások arról szólnak, ami mindannyiunkat közvetlenül érint, amiben valóban eligazítást várunk, ez nem is lehet másként, hiszen megszokhattuk, hogy köz. ügyekben a döntést nem ritkán országos eszmecsere előzi meg. Felelős vezetők hangsúlyozzák újból és újból, hogy az igazi egység vitákban, a nézetek konfrontációjában születik, s általában azok a helyes döntések, ame. lyeknek meghozatala előtt sokan elmondják véleményüket. Kiváltképp fontos e tekintetben a párttagok és a párton kívüliek egysége. Napjainkban, a XII. pártkongresz- szusra való felkészülés időszakában a beszámoló taggyűléseken ma is a szemére vetik — jogosan — egyikmásik pártcsoportnak az üzemekben, a közintézményekben, hogy bizony többet kell tennie a jövőben a párton kívüliekkel való kapcsolat ápolása terén. Mert az egység általában és a szoci. alista nemzeti egység különösképpen megköveteli, hogy folyamatos tennivalóként fogjuk fel erősítésének ügyét- gondját, s ne csak az értekezleteken, tanácskozásokon, hanem akkor is, amikor valamelyik társunk vár tőlünk jó szót, tanácsot, vagy ha mi magunk fordulunk valakihez hasonló indítékkal. Ne felejtsük el: sokszor apró-cseprő ügyekben nehezebb egyezségre jutni, mint országos dolgokban és néha nem is olyan egyszerű a kicsiben meglátni, láttatni az országos összefüggéseket. Kádár János idézett beszédében legfontosabbnak, vívmánynak nevezi a párt és a nép egységét. Nem véletlen, hogy olyan időszakban szólít a megőrzésre, amikor a korábbinál jóval nehezebb feltételek között léphet előre az ország. A bizalom, az egyetértés kifejezésre juttatása ezért különösen lényeges, természetesen csak akkor, ha ezt nem elvtelenül tesszük. Fejbólintgatókból van éppen elég. Kevesebb azonban azoknak a száma, akik beleadják saját személyiségüket, kiállásukat, valahány jó elgondolásukat ebbe az egységbe tudván, hogy a mindennapi gyakorlat az egyséq próbatétele, s a körülmények egyre kevésbé tűrik meg a hűvös kívülállást. Közös művünk az egység, annak kell maradnia továbbra is. Eredményeink az országépí. tésben éppúgy, mint a szocialista tudatformálásban, sokmindent garantálnak a jövőre nézve is. Kizárólag tegnapi eredményekből, sikerekből azonban egyre kevésbé lehet megélni, kiváltképp nem lehet biztosítani a további előrehaladást. Együtt haladni csak úgy lehet, ha először is azt nézzük: milyen kötelezettségeket jelent ez, és csak ezután; miféle jogokat. Készül a faliszönyeg a dunaszekcsöi öregek napközi otthonában (Riport a 16. oldalon.) Mivel gazdagodtunk 1979-ben? Sok új gazdasági, kulturális és a szolgáltatást segítő létesítménnyel gazdagodott Baranya megye 1979-ben is. Elsősorban több kis. és középüzem létesült a falvakban, munkát biztosítva főként asz- szonyoknak. Említhetnénk a Pécsi Porcelángyár „besegítő üzemét" Görcsönyben, a Cserkúti Mezőgép Vállalat darabolóüzemét Szigetváron, ugyancsak a Mezőgép új csarnokát Pécsváradon, o Szellőző Művek mázöszászvári gyáregységét. az ÉPGÉP mohácsi csarnokát. E sorban élen jár a Komlói Carbon Vállalat, hiszen konfekcióüzemet nyitott Sásdon, és főként munkaruhákat előállító, varrodát Szent- márton-pusztán. Szentlőrincen üzemel a Szigetvári cipőgyár új gyáregysége. A komlói MOM modern forgácsoló- üzemcsarnokkal bővült, befejeződött a hosszúhetényi fafeldolgozó-telep rekonstrukciója és az új csarnokban famegmunkáló autamata-gépéket állítottak üzembe. A Szigetvári Konzervgyárban a pneumatikus gépi zakuszka- töltők próbaüzeme sikerrel zárult, a pécsváradi erdészetben az erdei aprítékokat feldolgozó, egyedülálló berendezés szintén nagyszerűen vizsgázott. A Komlói Carbon Vállalatnál a korszerű villástargoncák beszerzésével is tökéletesítették az anyagmozgatást, hiba nélkül működnek a Budapesti Vegyi Művek hidasi gyáregységében az adagoló- és csomagoló rendszerek. A Beton- és Vasbetonipari Művek hirdi gyárában a hídgerenda-gyártó sort korszerűsítették. Több baranyai malomban bevezették a műszeres búzaátvételt. Versenyképes termékek is piacra kerültek, így a Komlói Carbontól az úgynevezett „doboz-asztal", mely hat személy étkezését szolgálja kicsi helyen. A Mohácsi Farostlemez- gyárban többféle fafajtát dolgoznak fel farostlemeznek. Népszerűek lettek a Bogádi Zengő Gyöngye Tsz pécssza- bolcsi varrodájában készült bányász-munkavédelmi kesztyűk. A Sellyéi Agrokémiai Szövetkezet csomagolóautomatával a háztáji növényvédelem részére KOMBI-egység- csomagokat állít elő, míg a Mohácsi ÉPGÉP cementsilóit az NSZK-beli ELBA cég vásárolja meg. Exportra kerülnek a Szék- és Kárpitosipari Vállalat mohácsi gyáregységének a Párizs fantázia-nevű székei. A Fővárosi Kézműipari Vállalat szentlőrinci telepének kézműipari újdonságai is mind több vevőre találnak az NSZK- ban, Norvégiában és Francia- országban. A kishajmósi kerámiák pedig a nyugat-európai piacra törtek be. üzemi éttermet és konyhát' avattak a szabadszentkirólyi és a Dunavölgye Tsz-ben. Megyénk mezőgazdasági fejlődésének újabb állomásai voltak: Wisconsirvi istálló Borod-pusz- tán, tejház Idamajorban, brci- lerhizüaló-telep Palotabozso- kon, vadkacsatartó-telep a majsi tavakon, Alfa-Laval-fejőgépekkel felszerelt tehenészeti telep Görösgalon, zárt takarmányvonal az egyházas- haraszti tsz KA-HYB telepén, de felújították a mohácsi sertéstelepet is. Nagyarányú meliorációs munkákkal végzett a Sásdi Vízgazdálkodási és Talajvédelmi Társulat négy tsz területén, de hasonló talajfelújításokra került sor a nagy- peterdi tsz-ben is. Vasúti rekonstrukciók zajlottak le rövid idő alatt, így két év helyett 34 nap alatt Pécs és Bicsérd íközött, részben hasonló volt a tempó a Nagy- harsány és Siklós közötti vas. (Folytalás a 2. oldalon)
