Dunántúli Napló, 1979. december (36. évfolyam, 329-357. szám)
1979-12-30 / 356. szám
1979. december 30., vasárnap Dunánt úli napló 3 Egy lépéssel a konkurrencia előtt Pécs szövetkezeti iparának külföldi sikerei Készül a hímzés a Népművészeti Szövetkezetben 1/eresd a kicsit! —Mind több, a szakmájában is komoly hírnévvel rendelkező tőkés nagyvállalat tűzte ki ezt a jelmondatot új üzletpolitikájának zászlajára. Nem véletlenül. A nagyfokú mozgékonyságukkal, rugalmasságukkal, lendületes exportmunkájukkal sokszor az ismeretlenségből feltörő kis- és középüzemek számos példával igazolták, hogy legkedvezőbb partnerei a gyümölcsöző együttműködést kereső nagy nevű multiknak. Brúnó Stein- hoff, aki a magyar bútorok két legnagyobb tőkés vevőjének egyike, a közelmúltban Budapesten rendezett nemzetközi bútoripari szimpozionon fejtette ki e témakörben véleményét. Az élenjáró technika, a jó minőségű termékek nemcsak oz óriások privilégiuma. Sok kis- és középüzem állítja akcióprogramjának középpontjába, hogy éltetőeleme a ..Spitzenprodukt”, a csúcstermék legyen. És hogy Pécs város szövetkezeti ipara ez éviben 46 százalékkal növelte a tőkés piacokra történő szállításait, az egyben annak az eredménye is, hogy ezek az üzemeink kezdeményezőkészen és eredményesen reagáltak e stratégia lehetőségeire. Tovább fokozta ez évben külpiaci szállításait a Pécsi Cipőipari Szövetkezet. Hatva n- millió forint értékű tőkés és húszmillió forint értékű szocio- lista szállításaiból 130 000 pór női luxus- és komfortcipőt gyártottak NSZK, svéd és holland megrendelőik részére. Mintegy harminc új modell kialakításával pedig minden méretben két bőségben készített elegáns vonalvezetésű, sevró bőrből készült női cipőt szállítottak az USA piacaira. Ez egyben azt is eredményezte, hogy a szövetkezet megháromszorozta tőkés exportját az előző évhez viszonyítva. 1980- ban tovább kívánnak lépni, 500 000 páros össztermelésükből 400 000 pór igényes kivitelű és elkészítéséhez nagy szakértelmet követelő luxuscipőt terveznek elsősorban az USA- ba és az NSZK-ba exportálni. ♦ A Pécsi Faipari Szövetkezet ez évben tőkés exportját 15 százalékkal növelte, és közel hatvanmillió forint értékben állított elő elsősorban stílbútorokat NSZK, holland és francia vevői részére. A szövetkezet exportképességének további fokozása érdekében 1980-ban arra is vállalkozott, hogy a vevőivel történt megállapodást követően 13 héten belül szállítja a bútorokat. A versenytársakkal szembeni előny tartását is remélő bejelentésre a reagálás nem sokáig váratott magára. Az előzőekben említett Stein hoff konszern például háromezres próba rendelést adott mély faragású sztereo szekrényekből, telefonasztalokból és egyéb praktikus kisbútorokból. Az idei új nagy partner, a HFIDEPALL cég tízezres szállítást kér mór januári határidővel különböző rusztikus bútorcsaládokból. A jövő évi cél o külpiaci szállításoknál 75 millió forint. ♦ A Pécsi Kesztyű- és Bőrdíszműipari Szövetkezet az idén 400 000 pár hagyományos utcai divatkesztyűt és 120 000 pár síkesztyűt szállított elsősorban osztrák, NSZK és a skandináv piacokra. Százmillió forint értékű exportjában a tő- késexport-növekedés 11 százalékos volt ez évben. Saját modellezésű divattáskáikból 220 ezer darabot exportáltak szinte reklamációmentesen a Szovjetunióba és Csehszlovákiába. Óvatosan, de mind eredményesebben növelte külpiaci szállításait a Minőségi Ruházati Szövetkezet. Huszonnégymillió forint termelésből 8,5 millió forintos tőkés és 5 millió forintos szocialista exportvállalást teljesítenek ez évben. Az NSZK-ba és Hollandiáiba szállított kisszériás női selyem jersey ruhái mellett ez évben Jordániába, Líbiába és Kuvaitba is elküldte színes bársony leánykaruháit. 1980-ban szocialista megrendelés szintjét tartani, tőkés szállításait 3 millió forinttal növelni kívánja a szövetkezet. Legfőbb nyersanyagunk a fejünk és a kezünk — hirdethetné működésének mottójául joggal a Népművészeti Szövetkezet. Szocialista szállításait 40, tőkés szállításait 20 százalékkal növelte. Művészi kézi fafaragásaikat, habán népi iparművészeti kerámiáikat, baranyai és dél-dunántúli tájjellegű női hímzéseiket és szőtteseiket az NSZK és a francia piac mellett Japánba is exportálta az ARTEX Külkereskedelmi Vállalat, közel hárommillió forint értékben. 1980-ban 45 millió forintos termelési értékének szinten tartása mellett növelni kívánja exportszállításait a szövetkezet. Jövő évi népi iparművészeti exportjukat ötmillió forint értékűre tervezték. ♦ A számok és tények azt bizonyítják, hogy a szövetkezeti ipar ez évi exportprogramja sikeres volt. Az üzleti nyitások többnyire sikerültek. A külpiacokon tapasztalható éles kon- kurrenciaharcban termelőüzemeink tovább erősödtek és fejlődtek. A mindenkori konkurrencia előtt egy lépéssel stabilizálják helyüket az üzleti életben, majd az újabb feladatokra felkészülve reális alapokat teremtsenek a jövő évi perspektíváik eredményes megvalósítására. Maletics Miklós Rusztikus stílbútorokat csomagolnak holland megrendelésre a Pécsi Faipari Szövetkezetnél Kiváló pártmunkások Liber Jánosné Szürkén magasodik a major bejáratánál két nyúlánk jegenye. Ami mögötte van — a tojóházak, az irodo, egész Csatahely — a ragadós ködbe veszik. Nyolc család él itt, körben a félarasznyira nőtt zöld vetés és a vasúti sorompó határolja a pusztát. A hosszú ház túlsó oldalán — mondták a kérdezettek — megtalálom Liberókét. Oda egy keskeny, kockakövekből összerakott kis járda vezet, egy rossz lépés és a sárba süllyed a cipő. — Fiatalabb korunkban dehogyis okozott ez nekünk gondot... Ugrásnyira a falu, köny- nyedén bebicikliztünk a boltba. Most már nekem néha eszembe jut: jó volno azért egy ház itt a környéken, bent az egyik községben — mondja Liber Já- nosné. Szelíd arca van, ha nem tudnám az ellenkezőjét, azt is hihetném, hogy púder fedi bőrét, az lágyítja 55 éves arcának ráncait. Pedig nem volt könnyű élete. Édesapja korán meghalt, ő már 12 éves korában „főhivatású” napszámos volt, de már iskolás korában is ette a hasonlóan szegény családban felnövő kislányok kenyerét: tanulás mellett munka, így a martonpusztai nyarak, a hétvégi meleg délutánok maradtak ebből a korból mint szép élmények: a halász édesapa kezelte tavaknál a szabadság élvezete, a fürdések öröme, egy- szóvaj o szűkre szabott gondtalanság. A befűtött szobából, ahonnan olyan könnyű lekicsinyelni a kinti rossz időt, a régmúlt kellemetlenségeit, távolinak tűnik mindez. Hiszen közben felnőtt négy gyerek, nemrégen elkészült a fürdőszoba és Liber bácsi egy 280 kilogrammos hízóval büszkélkedik. És messze van már az az idő is, amikdr — az első gyerek születését követően, heteken belül — Liber bácsi — akkor még daliás férfi — So- mogytarnócón vonatra szállt a tüzérekkel 1944-ben, hogy azután csak négy év múlva lássa viszont asszonyát, kislányát. 1960 óta élnek Liberók Csatahelyen. A nevével ellentétben békés és a késő őszi szemerkélő eső-köd által most elózta. tott majorban keltető épült. Itt dolgozott 10 évig Liber Jánosné, majd a tojóházba került. Három műszakban dolgozott, a lábát fájlalja: naponta tíz-tizenöt, ezer tojást szedtek össze, leülni nem nagyon lehetett. — Mikor idejöttek lakni, milyen volt itt az élet? — Többen voltunk, huszonkét család lakott Csatahelyen. Sokan elmentek már, most mi vagyunk itt a legidősebbek. Nem volt könnyű dolgunk. Alkalmazkodnunk kellett o körülményekhez, s ha ez sikerül, akkor tulajdonképpen minden könnyebbé válik. Nekünk mór nem tűnik fel, hogy „a világ szélén” élünk, nem is tartjuk így. Elfoglaltak bennünket a napi tennivalók a munkahelyen, a háztartásban. Négy gyereket neveltünk fel. Akkoriban nehezebb volt mint most, amikor már mindegyik a maga lábán áll. Ha most engem valami zavar, akkor az éppen az egyedüJ- maradástól való félelem. Nem élnek messze a gyerekek, a leg. távolabbi is csak Pécsen. De évente mindössze háromszor üljük körbe mindannyian az asztalt, itt nálunk: karácsony és húsvét első napján, vagy ha disznóölés van. Akkor tizenegy teríték kell az asztalra. — Aránylag későn, 1966-ban lett párttag. Liber János bólint: — Meggyőződésből lett párttag, az bizonyos... — Az a véleményem — mondjo Liber Jánosné —, nem lehet rábeszélés kérdése az, hogy valaki párttag lesz vagy sem. Azért előzményként ott van, hogy férje már 1949-ben belépett a pártba. Liber Jánosné 1970-től a járási pártbizottság tagja. Több kitüntetés tulajdonosa, legutóbb november 7-én vette át a „Kiváló pártmunkáért" kitüntetést. Szorgalmát, megbízhatóságát, emberi értékeit már kormányszinten is elismerték. — Január 1-től nyugdíjba megy. Hogyan tovább? — Mint eddig. Az aktív mun. kát a szigetvári állami gazdaságban befejezem, de ha a pártmunkában továbbra is szükség lesz rám, azt minden további nélkül vállalom. Tagja vagyok a helyi alapszervezet vezetőségének, úgy érzem, tudom folytatni. Megisszuk a kávét. A kis asz. tálkán, a csészék mellett néhány apróbb tárgy, műanyagba öntve egy beteg árpakalósz, hernyók pusztította eperfalevél. És egy könyv: „A társadalmi és állami élet kérdései, 1979”. Mészáros Attila Új szerepkörben a megszűnt iskolák épületei Községi klubok, könyvtárak, örsi búvóhelyek A városiasodós következtében jó néhány baranyai község elnéptelenedett oz elmúlt egy-másfél évtizedben. Részben ehhez a változáshoz igazodott az oz általános iskolai oktatás rendszere is, amikor a falusi iskolák körzetesítésével egy-egy nagyobb létszámú községben biztosította az oktatás személyi és tárgyi feltételeit, s egyben az oktatás színvonalát. A falusi általános iskolák körzetesítése során az 1978- tól 1979 elejéig terjedő időszakban Baranya megyében 110 falusi általános iskola épülete szabadult fel: 1975- ben 25, 1976-ban és 1977- ben 28-28. 1978-ban pedig 29. Ezt a 110 községet név szerint felsorolni aligha érdemes, inkább csak példaként azokat, amelyek idén csatlakoztak a megszűnt iskolák sorába: a komlói járásban a mindszentgodisai 2. számú iskola, a mohácsi járásban a belvárdgyulai, a görcsönydobokai és a szé- kelyszabari, a siklósi járásban a bissei, palkonyoi, szavai, a szigetvári járásban a botykapeterdi és a cserdi, Pécs megyei város közigazgatási körzetében pedig az aranyosgadányi általános iskola. Szünetel a tanítás, s egyre inkább úgy látszik, hogy véglegesen az alsómo- csoládi és a málomi általános iskola épületében. Ezek az épületek persze nem maradtak gazdátlan, hiszen a fenntartójuk minden esetben a helyi tanács. Jó részük azonban mégiscsak gazdátlan maradt abban az értelemben, hogy a volt iskola épülete nem kapott új, és hasznos funkciót. Hiába kerestünk egy olyan megyei összesítést, hogy most mire is használják ezeket a volt is. kolaépületeket, ilyen nincs, vagy legalábbis nagyon eltűnt a szem elől. Egy részüket községi klubnak vagy könyvtárnak használják, de vannak olyanok is köztük, mint például a fazekasbodai, amelynek oz állaga annyira leromlott, hogy már semmire sem használható. Ezeknek az elhagyott volt iskolaépületek hasznosítására a legutóbbi Baranya megyei úttörőparlamenten hasz. nos javaslat merült fel: úgyis annyira hiányzik az úttörőéletben a romontika, s különösen a községekben olyan helyiség, amely az úttörőcsapat, raj vagy őrs otthona, klubja, őrsi búvóhelye, esetleg nyáron tábora lehetne, miért ne lehetne ezeket az épületeket (nem egy közülük vadregényes helyen fekszik!) ilyen célra felhasználni. Az ezzel járó költségeket persze az úttörőcsapatok nemigen tudják fedezni, de a járási, községi társadalmi szervek és ifjúsági szervezetek közösen is hasznosíthatnák ezeket a javarészt kallódó épületeket. D. I. A kiürült botykapeterdi iskola J&O
