Dunántúli Napló, 1979. december (36. évfolyam, 329-357. szám)

1979-12-30 / 356. szám

Vagonokba rakják a Jugoszláviába induló farakományt a pécsi pályaudvaron Az év utolsó exportszállításai Ruházati cikkek, fa, cement, edény és porcelán került rendeltetési helyére Éves exporttervét a megkér­dezett nyolc boranyai gyár, szövetkezet, gazdaság sikere­sen teljesítette és december­ben elküldték az utolsó szál­lítmányokat. A Komlói Carbon Könnyűipa­ri Vállalatnál különösen a tőkés export javult. Ezekben a napokban például az ongol piacra 15 000 pár férfi divat­csizma, Franciaországba, az NSZK-ba 20 000 férfi divatnad­rág, Dániába 9000 szabadidő- ruha, Hollandiába csaknem 30 000 munkaruha, műszőrmés kabát jutott el. Kielégítették a jemeni, a jordóniai megrende­lést gyermekruházati cikkek­ből. A szovjet, NDK-beli üz­leti partnerek több mint 50 000 sportruhát, nylon anorákot, di- vatnodrágot, mintegy 35 000 pár férficsizmát vásároltak meg. A Kesztyűgyár pécsi, 2-es számú gyárában december 20- ig a szovjet megrendelőnek 20 000 pár általános használati kesztyűt csomagoltak be, az NSZK-ba műbőr kapuskesztyűt, Kanadába női autóskesztyűt, Svédországba sertésbőr kesz­tyűt, Franciaországba irha min­takesztyűt szállítottak. A Pécsi Kesztyű- és Bőrdíszműipari Szö­vetkezet kollektívája időben, minőségi reklamálás nélkül ad­ta ót termékeit a külkereskede­lemnek. December 23-án indí­tották útjára az utolsó külde­ményt. Nem érte kifogás a sí­kesztyűket az NSZK-ban, Auszt­riában, az irhakesztyűket Beír giumban, Angliában, a göndör szőrű szőrmével bélelt irhakesz­tyűket a skondináv államokban, de elégedettek a szovjet üzlet­felek is a női táskákkal. A Mecseki Erdő- és Faleldol­gozó Gazdaság iparvágányain e hónapban 180 vagon, popír- készítéshez szükséges fát raktak be jugoszláviai és olasz úticél­lal, de átvették a bútorléceket, faipari termékeket, a fűrészárut kifogás nélkül többek között az NSZK-ban, Svédországban, Olaszországban, Görögország­ban is. December 28-án gör­dült ki az utolsó 20 vagonos „papírfa-tétel”. A Bátyi Mező- gazdasági Kombinátba a két ünnep között is érkeztek a kül­földi megrendelők kamionokkal. Több nyugat-európai régi part­ner mustár-vetőmagot, a hol­landok borsó:vetőmagot, a nyugatnémetek elsősorban hib­ridkukorica-vetőmagot vásá­roltak nogy tételben. Ment a régóta népszerű vetőmag-áru vasúton is, a szárított lucerna­liszt az NSZK-ba a mohácsi Duna-kikötőből uszállyal érke­zett meg. A Beremendi Cement Művek eleget tett jugoszláv export­kötelezettségeinek, Az év utol­só hónapjában a jugoszláv piacra több mint 14 000 tonna cementet termeltek: az utolsó ezer tonna a napokban hagyta el a határt. Az Universum Szövetkezeti Közös Vállalat is e hónapban elsősorban jugoszláv kereske­dők tetszését nyerte el az alu­mínium edényekkel, így lába­sokkal, 2—4—6 literes kuktákkal. Ezenkívül jól kereskedtek az NSZK-ba is a közkedvelt mcn- dáretetőkkel, madárvédelmi eszközökkel. A FIM Pécsi Zsolnay Gyárá­nak decemberi exportmérlege ekképp alakult: 2 vagon bögre az NSZK-ba, máz alatti díszíté­sű porcelán dísztárgyak, így kutyák, labdás cicák, kisgyerek- figurák Olaszországba, Ju­goszláviába, trafó-szigetelők Olaszországba, vasúti szigete­lők az NDK-ba, eozin és por­celán fajansz-vázák Angliába. A minőség kifogástalan, az utolsó szállítási nap december 22-e volt. Cs. J. Belső ellenőrök Vannak foglalkozások, ame­lyek eleve mélabúval töltik el művelőiket; aligha hihető, hogy tevékenysége közben de­rű sugározhat, mondjuk a te­metkezési vállalat alkalmazott­járól vagy az éppen foglalni készülő végrehajtóról. Ezúttal azonban egy olyan foglalko­zást próbálunk hozzávetőlege­sen körvonalazni, amelynek a mélabú nem szükségszerű szak­mai feltétele, mégis: a munka velejárója. A vállalatok belső ellenőreiről van szó. A lényeg persze korántsem e foglalkozási kör pszichológiai állapota — ennél sokkal fon­tosabb a társadalmi, gazda­sági hátrány, amely abból származik, hogy sokhelyütt, sőt, túlnyomórészt, a belső el­lenőrt egyfajta fizetett kritikus­nak — már-már fizetett ellen­félnek — tekintik a vállalatok­nál. Két minisztertanácsi határo­zat is rögzíti, hogy a vállalat belső ellenőrzését közvetlenül a vezetőnek, az igazgatónak kell irányítania, de sokhelyütt a vezető nem tart igényt erre, amit az is tükröz, hogy az el­lenőr nem az ö irányításával működik. Másrészt, ha jól meg­gondoljuk, a belső ellenőr te­vékenységéből eleve követke­zik, hogy — ha jól dolgozik — feltárja a belső zavarokat, az előírások, a szabályok megsér­tését, esetleg jogszabályok be nem tartására, visszaélésekre is fényt deríthet. A gazdaságirányítás módosí­tásakor, 1968-ban alakult ki a vállalati-szövetkezeti belső el­lenőrzés mai rendszere, abból az ésszerű meggondolásból ki­indulva, hogy az önállóság, a felelős helyi döntés méltán fel­tételezi a folyamatos — és ugyancsak önálló — ellenőr­zést, amire a vezető, mintegy saját munkája kontrolljaként is alapozhat. A gyakorlat azon­ban sokhelyütt arra mutat, hogy ha a kontroll hibákat tár fel — márpedig éppenséggel nem az ellenőr feladata, hogy folyamatosan jutalmazási ja­vaslatokhoz gyűjtsön anyagot —, akkor munkájára nem tar­tanak különösebben igényt. Az esetek nagy hányadában ezt nem közük a belső ellenőrrel, mindössze: nem kedvelik. Ami — a vállalati szervezés sajátos nyelvezetén kifejezve — azt jelenti, hogy irányítását szé- pen-lassan átengedik, mond­juk a főkönyvelőnek, később a pénzügyi osztályvezetőnek; a fizetésemeléskor sem rá gondol­nak elsőként — miért is, hi­szen legutóbb is „kiteregette azt a csúnya ügyet”. Az 1980-ban érvénybe lépő szabályozórendszer alighanem minden intelemnél erőteljeseb­ben figyelmezteti majd a vál­lalatokat a belső ellenőrzés nélkülözhetetlen szerepkörére. Az új árképzési módszerek, a tisztességtelen haszon módosí­tott szabályai, a vállalati jöve­delemszabályozás feszesebb gazdálkodásra késztető parag­rafusai és egész sor más vál­tozás arra intenek, hogy most még inkább hasznos, sőt elke­rülhetetlen lesz a belső lehető­ségek teljesebb feltárása, egy­szersmind a belső zavarok el­hárítása, a szabálytalanságok megelőzése. S jóllehet, a bo­nyolultabb gazdasági feltételek nem éppen alkalmasak a de­rűsebb életszemlélet emlegeté­sére, ahhoz mégis nagy közér­dek fűződik, hogy oldódjék a belső ellenőrök már-már szak­mai ártalomnak tűnő borús hangulata. Nincs hóakadály, a közlekedés zavartalan Idén is fekete volt a kará­csonyunk, hiába került szánkó sok helyen a fenyőfák alá. De mégsem búcsúzott tőlünk hó nélkül az 1979-es eszten­dő, mert tegnap reggel sűrű pelyhekben kezdett el hullani. Míg a gyerekeknek és a spor­tolni vágyóknak örömöt, ad­dig sokaknak munkát jelent. Az ÚTíNFORM jelentése sze­rint megyénkben nincs hóaka­dály. Szigetvár és Sásd kör­nyékén a legnagyobb, 6—10 centiméter o hóréteg vastag­sága. Minden út járható, je­lenleg 11 sószóró, 14 homok­salak szóró autó gondoskodik az utak síkosságának enyhíté­séről. Szükség esetén még to­vábbi 30 félszárnyú ekét, hó­fúváskor 8 hómarót, 4 két- szárnyú nehéz motoros ekét, és 60—70, traktor vontatta vas- és faékét állíthatnak munkába. A Köztisztasági és Útkarbantartó Vállalat már péntek éjjel megkezdte Pé­csett a munkát, 7 szórókocsi­val sózzák a síkos utakat. Az útviszonyok gondot okoztak a közlekedésben, ez a távolsági buszok késésében mutatkozott leginkább. A budapesti, szek­szárdi és zalaegerszegi jára­tok 75 perces késéssel étkez­tek be Pécsre, a szegedi busz több mint három órával ké­sőbb a vártnál, mert Gyula­pusztánál egy AFIT-kocsival karambolozott. A baleset követ­keztében egy utas lábtörést szenvedett. Pécsett csak a Misinára igyekvők nem juthat­tak el céljukig busszal, A vá­rosban hibátlanul teljesítette feladatát o PÉTÁV, a VÍZMŰ, a GÁZMŰ és a DÉDÁSZ. Egyedül Dombóvár környékén történt kisebb áramkiesés, két 20 kilovoltos távvezeték elsza­kadt a tapadó hó miatt. Adám Erika * Ülést tartott az Elnöki Tanács A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa szombaton ülést tartott. Az Elnöki Tanács az igazságszolgáltatás hatékony­ságának növelése és az igaz­ságügyi szervezet további egysé­gesítése érdekében — törvény- erejű rendelettel módosított egyes polgári eljárásjogi szabá­lyokat A földre vonatkozó tulajdon, és használati viszonyok terén az elmúlt időszakban szerzett ta­pasztalatokat figyelembe véve az Elnöki Tanács kisebb mérték­ben módosította a mezőgazda- sági rendeltetésű földek védel­méről, a földtulajdon és a földhasználat továbbfejlesztésé­ről szóló törvényeket, továbbá a tartós földhasználatról szóló törvényerejű rendeletet. Az elfogadott törvényerejű rendeletek 1980. január 1-én lépnek hatályba. Az Elnöki Tanács bírákat mentett fel és választott meg, végül egyéb, folyamatban lévő ügyeket tárgyalt. Az első nagyobb havazás ez ideig nem akadályozta az országos közúti forgalmat. A vonatok, távolsági buszok menetrend szerint, de késés­sel közlekednek. A légi köz­lekedés is zavartalan, a Fe­Munkában a hótakarító gépek Szánkózó gyerekek a pécsi KISZ-lokótelepen rihegyi repülőtér fogadja, in­dítja a gépéket. Az országutak is mind jár­hatók, bár sok megyében egész nap havazott. Az ÚTÍNFORM tájékoztatása szerint a fő köz­lekedési utakat csaknem 400 szórógép és könnyű-lhóeke ta­karítja. A hegyi és dombvi­déki utak havasak, síkosak. Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A behavazott üdülőszálló Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXVI. évfolyam, 356. szám 1979. december 30., vasárnap Ára: 1,20 Ft Beköszöntött a havas tél

Next

/
Thumbnails
Contents