Dunántúli Napló, 1979. december (36. évfolyam, 329-357. szám)
1979-12-27 / 353. szám
1787 - 2,7 milliós A hazai népszámlálások két évszázados történetéből A Népköztársaság Elnöki Tanácsának rendeletéből 1980. január 1. és 15-e között általános népszámlálást tartanak Magyarországon. Az első népszámlálást pedig II. József rendeletéből 1784—87 között tartották hazánkban. Pozsonyban készültek fel A népesség számának alakulása, növekedése „az állam boldogságát, gazdaságát és tekintélyét növeli..viszont nem lehet az erre irányuló törvények és intézkedések hatását helyesen megítélni, még kevésbé azokat jól kiválasztani és elrendelni, ha nem ismerjük az ország valódi népességszámát" — szólt egyebek közt a kalapos királynak Esterházy kancellárhoz intézett leirata, amelyben elrendelte a . népszámlálást. Ezek a gondolatok a két évszázad alatt mit sem veszítettek értékükből, az alig egy hét múlva kezdődő mostani népszámlálás célja lényegében ugyanez. A korabeli lehetőségek szerint szükség volt a népszámlálást népszerűsítő propagandára főleg a nemesség ellenszenve, sőt ellenállása miatt. A számlálóbiztosok annak idején nagyrészt katonatisztek voltak, mégpedig azok, akik az örökös tartományokban 1777-ben megtartott népszámlálás során kellő gyakorlatra tettek szert. A számlálóbiztosokat egyébként Pozsonyban készítették fel a nagy munkára. A kérdések, amelyekre a lakossáqnak válaszolnia kellett, nagyjából megfeleltek a maiaknak, s már akkor is összeírták a házakat is. Az első magyarországi népszámlálás szerint az ország akkori lakossága 8 555 480 fő volt, amiből a mai Magyarország területén 2 681 595-en éltek — alig többen, mint ma Budapesten. Pécs lakossága annak idején 11 377 fő volt, Baranya megyéé pedig 159 487. Egy évszázada tíz évenként Ezután egy évszázadnyi szünet következett. A múlt század 60-as éveiben alakult ki a hazai statisztikai szervezet, amely már vállalkozhatott a népszámlálásokra. Az elsőt 1870-ben tartották, s azóta minden évtized-fordulón megejtik a lakosság számbavételét. És most nézzük néhány nép- számlálás baranyai—pécsi adatait: Pécs útja + ____________ a 11 ezer lakostól a 145 ezerig nÉPSZAmiRtAs 1980 Baranya megye Pécs 1870 268 459 23 863 1900 317 391 43‘982 1941 357 724 73 000 1970 424 857 145 335 Az 1900-as népszámlálásaikaiméval Pécsett 4596 lakóházat Írtak össze, ebből 415 volt egyemeletes, 23 kétemeletes, 2 pedig háromemeletes — ezek voltak a korabeli toronyházak —, a többi mind földszintes volt. A századfordulói Pécsett 12 087 lakás volt, amik közül csak 215-ben volt fürdőszoba (de 648-ban volt cselédszoba!). A lakosságnak csaknem az egynegyede — pontosan 11 534 fő — volt írástudatlan. (1941-ben még 2807 analfabétát írtak össze Pécsett, 1970-ben pedig már nem is volt olyan kérdés, ami az Írástudásra vonatkozott volna.) Este jönnek számolni A mostani népszámlálás technikai lebonyolítása tulajdonképpen január 2-án kezdődik. A megyét 2410 számlálókörzetre osztották, a számláló- biztosokra a sűrűp lakott belterületeken 300, a ritkán lakott belterületeken 250, a külterületeken pedig 150 fő jut. Egy olyan ház van a megyében, amelyben két számlálókörzetet alakítottak ki: a pécsi magasház. A számlálóbiztosok főleg a délutáni-esti órákban keresik fel a lakosságot, s úgy számítják, hogy egy 4 fős családban egy óra alatt lehet végezni. A népszámlálások kapcsán visszatérő kérdés: mennyire titkosak a felvett adatok. Az ösz- szeíróívek névvel kezdődnek és személyes jellegű adatokkal folytatódnak. Vajon hol tűnik el a személyiség? Nos, a népszámlálás menete választ ad erre a kérdésre is. Kezdjük azzal, hogy minden három számlálóbiztosra jut egy felülvizsgáló, akinek az a dolga, hogy az íveket átnézze: logikailag jól vannak-e kitöltve, nem maradt-e megválaszolatlan kérdés. Ezután jön a kódolás — az adatok itt változnak át számokká, amelyek a Számítástechnikai és ügyvitelszervező Vállalatnál kerülnek lyukszalagra — itt tűnik el az állampolgár, mint egyes személy, s ettől kezdve már az összeíróívekhez sem lehet hozzáférni, jóllehet szigorúan titkosként néhány évig még őrzik őket. Hársfai István Karácsony utáni kérdés Mit, hogyan cserélhetünk vissza? Amikor valamelyik rokon boldog mosollyal nyújtja át az ötödik, a korábbi négyhez kísértetiesen hasonló csomagot, szívünket-lelkünket többnyire mély borzadály járja át. Csak nem kaptam még egyet? Ha férfiről van szó, az leq- inkább az ötödik nyakkendőjére bukkan rá így karácsony- tájt,, sápadtan megköszöni, s azt latolgatja, kinek adhatná mégis tovább. Jóból is megárt a sok, gondolják a nők a tíztizenkettedik harisnyanadrágnál, amik között legföljebb véletlenül akad» egy-két megfelelő méretű. Rémes . .. Szinte ugyanabban az órában tömegekben merül föl ugyanaz a gondolat: na de ■hogyan cseréljem ezt ki? Mór amit ki lehet cserélni. Mert a harisnyanadrág- és fehérneműheggyel nem megyünk semmire. Az bizony a nyakunkon marad. Sőt. A hanglemezt, a gyermekjátékot, élelmiszerié, léket, és semmi olyasmit nem lehet cserélni, amiket a fölsoroltakhoz hasonlóan, egészség- ügyi megfontolásokból nem vesznek vissza az üzletben. Cserélni árut csak árura, lehetőség szerint rokon-árura lehet. Bizonyos esetekben a vevő elállhat a vásárlástól, de ez a garanciális cikkekre nem vonatkozik. Ha valaki eláll a vásárlástól, akkor az árut feltétlenül nyolc napon belül kell visszavinni az üzletbe. Az egyedi esetekre pedig a boltban adnak felvilágosítást. Akinek kilátása van arra, hogy megszabadulhat valamitől, ami egyáltalán nem tetszik neki, annak a fentieken túl a következőkhöz kell igazodnia: csak hibátlan, használatlan áru cseréjére van remény; természetesen ugyanabban a boltban kísérletezzünk, ahonnan az ajándék származik. Ami esetenként bonyolulttá teszi a cserét, az az ehhez nélkülözhetetlen — és sértetlen — árcédula és a blokk. Miután itt ajándékokról van szó, ezeket ugye, valahogy vissza is kell szerezni attól, aki meglepett bennünket. De hogy ezt hogyan lehet tapintatosan diplomatikusan elintézni, erre, sajnos, mind ez ideig nincs semmiféle „előírás". Dücső Csilla Olcsóbb lakáscsere, új életbiztosítás Mi változik 1980-ban? URH-n a pécsi rádió Bővül a távhívóhálózat Először is: lapozunk egyet az évtizednaptárban. Bár most még az 1970-es évek utolsó napjait éljük, jól tudjuk, hogy az új évtized nyitó évé szépszámú és jelentős változást tartogat számunkra. Ezekből gyűjtöttünk össze egy csokorra valót, a teljesség igénye nélkül. Jövőre módosulnak a köz- gazdasági szabályzók, változnak a termelői árak, áttérünk a nyári időszámításra, életbe lép az Elnöki Tanács törvény- erejű rendelete, amely módosítja a Munka Törvényikönyvét, s ezzel együtt több olyan miniszteri rendelet — például a munkaügyi, az egyes szociális, kulturális juttatásokról, a kollektív szerződésekről —, amik ebből a módosításból értelemszerűen következnék. Ugyancsak a következő esztendő „újdonsága" az a mun. kavédelemről szóló minisztertanácsi rendelet, amely meghatározza tö'bbék között az állami irányító szervek, a szakszervezetek tennivalóit, illetve a dolgozók ezzel kapcsolatos jogait és kötelességeit. Jó tudni, hogy jövőre némileg változnék a levélpostai küldeményék csomagolásával, lezárásával! kapcsolatos teendőink. Részleteket a január 1-én hatályba lépő miniszteri rendeletből tudhatunk meg. Jövőre nem lehet fenyőből redőnyt, kerítést készíteni. Erről MÉM miniszteri rendelet született. Egy év múlva, 1981-ben pedig — kivéve a szociális oktatási épületek, kistelepülések üzletházait — faházat sem lehet építeni fenyőfából. Nem faházakra gondoltak az illetékesék, amikor úgy döntötték, hogy január 1-étől másként kell számolni a tanácsi bérlakás és a személyi tulajdonú lakások cseréjénél az illetéket: az eddigi 17 százalékkal szemben 7 százalékot kell fizetni. A rendelet az indokait lakáscserék elősegítését szolgálja. Remélhetőleg az építkezők örülnek néki, hogy a lakóház építéséhez szükséges telek megszerzése — feltételesen ugyan, de - illetékmentessé válik. A rendelet a gyors építkezést ösztönzi, hiszen ha három év alatt felépül a ház — amit használatba vételi engedéllyel kell igazolni —, akikor eltűnik a feltétel és élvezhető a telek utáni illetékmentesség, Jövőre egyszerűbbé és kedvezőbbé válik az örökléssel kapcsolatos körjegyzői hagyatéki eljárás illetékének megállapítása és befizetése. De nézzünk körül — kettős értelemben is — a szőkébb hazánk tóján: mik azok az újdonságok, amik 1980-ban Dél- Dunántúlon, Baranyában, Pécsett várhatók és amik elsősorban a hírközléssel kapcsolatosak. A fennállásának negyedik életévébe lépő Pécsi Körzeti Tv-stúdió 1980-ban havonta 5-ször jelentkezik majd az MTV 1-es, illetve 2-es progBányászlakás a Jurisics úton Ingyen kapta - albérletbe adta Pécs, Jurisics Miklós út 5. szám, 4. emelet, 12-es ajtó. A két és fél szobás, OTP-örökla- kásban albérlők laknak. V. György él itt feleségével és két kisgyermekével. A több mint félmillió forint értékű lakás tulajdonosa M. László és volt felesége. A bányásztakás-akcióban kapták otthonul 1978. február- járban, az akkor 479 400 forint értékű ingatlant, készpénzbefizetés nélkül. M.-né be sem költözött a házbo, volt férje is csupán néhány éjszakát töltött itt. A A kérdés: hogyan szolqálhat a joqtalan meggazdagodás, a nyerészkedés tárgyául egy olyan lakás amelyer eqy föld alatti munkát végző bányász, egy politikailag jól átgondolt és fontos lakásjuttatási akcióban kap? A Pécsi Megyei Bíróság elnöki irodájában keressük a választ dr. Tamásfv Józseffel, a bíróság elnökével és dr. Gátos György polgári elnökhelyettessel. A történet négy bírósági per aktája alapján rajzolódik elő. Az 1-es számú iratcsomó egy tartási kötélezettséq megállapítására vonatkozó per anyagát tartalmazza; a 2-es a bontóoer során keletkezett. A 3- as büntetőüqv, amelynek élén a jogerős ítélet áll, mely szerint a Pécsi Városi Bírósáq munkakerülő életmóddal összefüg- nésben elkövetett tartási kötelezettség elmulasztásának bűntettében mondja ki bűnösnek M Lászlót. A 4-es számú ügy még folyamatban van: M.-né keresetében kéri, hoqv szüntessék meg a közös tulajdont volt férjével és kizárólaqos tulaido- nora lehessen a Jurisics utcai lakásnak, melynek értékét a M László már 640 ezer tette. M.-ék házassága megromlott. Az asszony még a válóper megindítása előtt tartásdíjat kért, A bírósáq meq is állapította a qyermektartásdíjat és ezt az összeqet o Mecseki Szénbányák rendszeresen át is utalta a féri fizetéséből. 1977 szeptemberében született meg a házasság felbontásán kimondó bírói döntés amely — M. gyakori lakásváltozásai, s az ebből adódó különböző kézbesítési nehézségek miatt — csak 1978. február 20-án emelkedett jogerőre. A Mecseki Szénbányákkal kötött megállapodásban M. László vállalja, hogy 10 esztendőt föld alatti munkakörben do'gozik a nagyvállalatnál. A bánya cselében lakáshoz juttatja dolgozóját. Február 21-én, 1978-ban köti meg az OTP a szerződést a leendő tulajdonosokkal. Az ramja keretében. Január 1-től kettéválik a nemzetiségi magazin, és mind a német, mind a szerb-horvát blokk önálló műsorrá lép elő. Jó munkát, jó szórakozást! címmel januártól minden szombaton reggel jelentkezik a Pécsi Rádió szolgáltató műsora. Az első negyedévben pedig a Kossuth URH-adó is sugározza műsorukat. Ahol tehát URH-n jót vehető a Kossuth rádió programja — jó minőségben hallhatják majd a Pécsi Rádió műsorát is. Jövő évben több baranyai település — Pellérd, Görcsöny, Baksa, Orfű, Szalánta, Hosz- szúhetény, Szabadszentkirály — kapcsolódik a Crossbar távhívó hálózatba. Egy pillanatig sem vitatjuk, hogy kevésbé öröm- teljes — de forgalomtechnikai okokból mindenképp hasznos — hír a pécsi telefontulajdonosok számára: az év elején Pécsett is bevezetik a háromperces díjszámlázást. Török Éva elvált asszony ebben, mint feleség vállalja a házastársra vonatkozó kötelezettségek teljesítését. * A 479 400 forintos vételárból M.-nek és volt feleségének egyetlen fillért sem kell megfizetnie. A két gyermek után 60 000 forint szociálpolitikai kedvezményt élvezhetnek, 90 000 forint fizikai munkásoknak kijáró állami támogatásban részesülnek, 98 900 forint kölcsönt biztosít a Mecseki Szénbányák és 230 500 forint fennálló tartozásra' 35 évi lejáratú hitelt biztosít az Országos Takarékpénztár — 1 százalékos kamat mellett. Hol a hiba? Talán a munkáltató sem járt el kellő körültekintéssel, amikor M.-ék családi körülményeit megvizsgálta? Ha például egyetlen pillantást vetettek volna M. bérjegyzékére, akkor az azon szereplő qyer- mektartásdíj-ledltás alapján jogosan merült volna fel a kérdés, vajon valóban a négytagú család érdekeit szolgálja-e majd a félmilliós értékű otthon . . .? M. egyébként 1978. augusztusában kilépett a bányától és azóta nincs állandó munkahelye. A volt feleség — aki rosszhiszeműen házastársnak vallotta magát az OTP-nél — most egyedül szeretné megkaparintani a tulajdonjogot. Vajon, nem tételezhető fel itt a nyerészkedési szándék? A megyei bíróság elnöke úgy véli, hogy a Mecseki Szénbányák és M.-ék megállapodása1 megtámadható. A Mecseki Szénbányák lenne jogosult a szerződés perbeli megtámadására, illetve kérhetné, hogy azt nyilvánítsák semmisnek. A bíróságot a polgári perekben, döntésének meghozatalában kötik a felperes által benyújtott keresetlevél és az alperesi ellenkérelem keretei. A tulajdonközösség megszüntetése iránti perben egyelőre nem tartanak tárgyalást. Talán az ügyészség is beavatkozik majd, hiszen olyan társadalmi célok szenvedtek csorbát az ügyben, melyek érvényesítéséhez sokunknak fűződik közös érdekünk. A lakás nem enyhítette a Mecseki Szénbányák munkaerőgondjait és az M. család sem lakott benne. Kétgyermekes házaspár lakik most albérlőként a Jurisics út 5. számú ház negyedik emeleti lakásában. Ők, hosszas várakozás után, másfél szobás, szövetkezeti lakást kapnak januárban Lvov-Kertvárosban. V. György úgy döntött, hogy az albér'etbe kiadott lakás kulcsát nem szolgáltatja vissza sem M. Lászlónak, sem M. Lászlóné- nak , sem M.-né ügyvédjének. Ő úqy érzi, hogy akkor cselekszik helyesen, ha a több mint félmilliós értékű, szép otthon kulcsait a bíróságnál helyezi letétbe. Reméljük, hogy az 58 négyzetméteres lakás leendő birtokosai olyanok lesznek, akiknek a családi boldogságát erősíti meg a lakás. Pécs mintegy 15 000 lakásigénylője között akad néhány ezer ember, aki valóban otthont és nem a nyerészkedési vágyak, a pénzügyi manipuláció eszközét látja a régóta várt lakásban. Erdős Ákos Hétfői O
