Dunántúli Napló, 1979. december (36. évfolyam, 329-357. szám)

1979-12-24 / 352. szám

2 Dunflntult napló 1979. december 24., hétfő Töl a siazadik bemutatAn Pontos szállítás, jó minőség ünnepi előadások Szovjet elismerés a ME C ff LA BOR pécsi gyárának Stúdiómagnetofonok Indiába? tofonokat a helyszínen üzembe ál lit jóik. A MECHLABOR pécsi gyára különben is igen eredményes évet zár az idén. Az évi ter­melési érték eléri a 330 mil­lió forintot, ami 30 millióval haladja meg a tervezettet, s 60 millió forinttal több az 1978. évi termelési értéknél. Ugyanakkor a létszám egy év alatt csak 70 fővel nőtt -most összesen 970-en vannak vagyis o többleteket a terme­lékenység fokozásának is kö­szönhetik. Az idén 1400 külön­böző típusú stúdiómagnetofont készítettek, s úgyszólván az egészet exportálták. A legna­gyobb tételt az olimpiai szállí­tás tette ki, 757 stúdiámogne- tofont indítottak útnak a Szov­jetunióba, mór jövő évi szállí­tásokat is előrehozva. Ezenkí­vül szállítottak Csehszlovákiá­ba, Lengyelországba, Bulgá­riába, Albániába és Vietnam­ba. Sőt, a pécsi stúdiómagne­tofonok még Kínába is elju­tottak, az év elején kettőt szállított belőlük az Elektroim- pex. Az olimpiai szállítások egyébként a jövő év első ne­gyedének végén fejeződnek be, oz STM 650-es típusból még 42 darabot küldenek. Ja­nuár 10-e körül a gyár hét szakembere is útnak indul, hogy a helyszínen működjék közre a stúdiómagnetofonok üzembe állításában. A szovjet szállításokkal kapcsolatosan jó hír, hogy jövőre magasabb árakat fizetnek, tekintettel a világpiaci árváltozásokra és a készülékek magas műszaki színvonalára. Az STM 300 és 310-es típusoknál 15, az STM 600 és 610-es típusoknál 17 százalékos áremelésben álla­podtak meg. Egyébként, ho a szovjet megrendeléseknek ele­get tesznek, az olimpia után sem lesznek értékesítési qond- jaik, a termelés évi 1200- 1400 darab körűi fog alakul­ni, s ezt el i-. tud iák adni. Űjabb piacokra is be kíván­nak tárni, íqy például remény- teljes tárgyalások folynak In­diával. ahol komoly érdeklődés mutatkozik a oécsi stúdiómag­netofonok iránt. (—mz—) Karácsonyi ügyeletek Az ünnepen is dolgoznak Pécs alapvető szolgáltatásait biztosító szakemberek. A Pécsi Távfűtő Vállalat három he­lyen tart diszpécser-szolgálatot A kertvárosiak a 11-049-es telefonszá­mon jelenthetik be a hibákat, míg a város többi részéről a 14-111-es szá­mon veszik fel a bejelentéseket. Az ünnepek alatt is délelőttönként hat szerelő áll készenlétben, délután lo- kásügyeletet tartanak, ekkor kilenc szerelőt mozgósíthatnak a sürgős mű­szaki hibák megszüntetésére. A Pécsi Gázmű két szerelője kót gépkocsival látja «I a fűtés-ügyeleteh de sürgős esetekben még hét szak­embert hívnak be. A diszpécserszol­gálat a 10-111 és a 14-400-as telefo­non hívható. A OÉDASZ szakemberei a 12-514- es számon veszik fel a hibabejelenté­seket, éjjel-nappal rendelkezésre áll­nak. Felkészültek a nagyobb körzeti hibák javítására is, két gépkocsit üzemeltetnek a sürgős esetekre, va­lamint öt szerelő végzi a javítá­sokat. A pécsi Posta Igazgatóság műsza­ki szakembereit a 10-200-as telefonon hívhatják fel a pécsiek. A szakem­berek lakásukról vonulnak ki a jO" vitásokhoz. A GELKA-nál karácsonykor délelőtt 9-től 13-ig veszik fel a hibabejelen­téseket, s Pécsett négy—öt szerelő áH készenlétben, de csak a kisebb hi­bák elhárítására. Ugyeletük 0 13-334-es telefonon hívható. A Pécsi Vízmű ügyeletes műveze­tőjét a 14-633-as telefonszámon érhe­tik el. íjjel-nappal négy szakembe' tartózkodik a szolgálaton, de a na­gyobb ellátási zavarokhoz többet I* behívnak. Elismerést 'kapott szovjet partnerétől a pontos szállítá­sokért és a stúdiómagnetofo­nok kifogástalan minőségéért a Mechanikai Laboratórium pé­csi híradástechnikai gyára. Az ezt tanúsító oklevelet o Szov­jetunió budapesti kereskedelmi kirendeltsége vezetői adták át, egyúttal tolmácsolva, a szovjet partner teljességgel elégedett a pécsi gyár kintiévá szakem­bereinek munkájával is, akika moszkvai olimpia eredmény­közlését szolgáló stúdiómagne­Jubileumi bemutatókra készül a 20 éves Pécsi Balett Hetényi János, Uhrik Dóra, Bretus Mária és Eck Imre próba közben Szokolai fehr. — 1980-ban fennállásának 20. jubileumához érkezik a Pécsi Balett. Ennek jegyében a Pé­csi Nemzeti Színház műsor­rendjében szereplő két ünnepi bemutatót és több önálló gá­laest-műsort készített elő az együttes az évad első felé­ben. Az első jubileumi bemu­tatót: Sárospataky István—Pet- rovics Emil—Eck Imre Salome című tónedrámáját január 11- én, pénteken este tartják meg: másik jubileumi műsorukat Ba­lett, 1980 címmel várhatóan március közepe tájt mutatják be. Eredetileg január 11-én a Salome egy ünnepi jubileumi bemutató- és gálaest-sorozatot nyitott volna meg. Sorozatos sérülések miatt azonban ere­deti tervükön változtatni kel­lett. Kuli Ferenc magántáncos hosszabb idő után most lába­dozik egy súlyos lábsérülésből; Sólymos Pál magántáncos pe­dig a napákban az egyik pró­bán a lábát törte, ö táncolta volna a tervezett januári elő­adássorozatban a Balett, 1980 és a gálaestek több fontosabb szerepét, illetve szólóját. Ilyen okokból ezekre oz előadások­ra csak a két táncos teljes fölgyógyulása után kerülhet sor. A január 11-én eredeti be­mutatóként sorra kerülő Salo­me című táncjáték szövegét Sárospataky István, zenéjét Petrovics Emil Kossuth-díjas ze­neszerző, koreográfiáját Eck Imre Kossuth-díjas művész, a Pécsi Balett művészeti vezetője alkotta. Főbb szerepeit a Pé­csi Balett alapító tagjai: Bre­tus Mária, Eck Imre, Uhrik Dó­ra, Hetényi János táncolják. A márciusra tervezett Balett, 1980 (Bach: II. és III. bran­denburgi verseny; Mahler: Gyermekgyászdalok és J. Strauss: Görbe tükrök) mind­három koreográfiáját Tóth Sándor, a Pécsi Balett igaz­gatója készítette. A várhatóan tavasszal be­mutatásra kerülő gálaestekről — amelyeknek a műsorában az együttes több nagy sikerű da­rabját fölújítják — később adunk hírt. Az együttes eddigi bemuta­tóinak a száma meghaladta a százat. Húszéves fennállása során sikerrel szerepelték Európa legtöbb országának, továbbá Észak-Afrrka számos országának, India, Ceylon és Amerika több nagyvórosánák rangos balettszínpadain. W. E. Díjazott fafuuosok Az átadást követő években is korszerű lesz Új fogtechnikai laboratórium Kihirdették a zeneművészeti szakközépiskolák országos fa­fúvós versenyének eredményeit vasárnap Győrött, a városi ta­nács dísztermében. Kimagasló teljesítményéért Turjay Rita bu­dapesti fuvolista kapta a zsűri kiemelt díját. A fuvolisták versenyében el-- ső helyezést ért el Hegedűs Mónika (Budapest), a két má­sodik helyezett Hegyesi Gab­riella (Budapest) és Bendzsók Erika (Débrecen). Az oboisták körül első díjjal jutalmazták Erős Józsefet (Deb­recen), a második helyre pe­dig Tóth Györgyi (Szeged) ke­rült. A klarinétosok versenyében első helyezést nem adott ki a zsűri, viszont két versenyző: Kafer György (Budapest) és Molnár Tibor (Győr) második helyezést nyert el. A fagottosok közül Auer Jó­zsef (Budapest) kapta az első díjat, a második díjat nem osztották ki. Nem titkolt örömmel emlí­tette Fóti Pál, a Fogtechnikai Vállalat műszaki igazgatóhe­lyettese, hogy jó ütemben ha­ladnák az új pécsi laborató­rium munkálatai. A 30 milliós beruházás — az idén közel 10 milliót épített be a Baranya megyei Állami Építőipari Vál­lalat — új álmák valóra válá­sát sejteti. Végre megfelelő körülmények közé kerülhet a pécsi 8-os laboratórium min­den dolgozója: korszerű ipari bázist kapnak. Dr. Tiszai Endre - a labo­ratórium vezetője — az elmúlt esztendők gondjait-örömeit ecsetelte. Ebben a régi épü­épül Pécsett letben - a Bem utcában —az ötvenes évektől napjainkig megtöbbszörözték a termelést. Valamikor annak örülték, ami­kor elérték az évi egymilliós termelést, s ma már arról ad­hatnak számot, hogy 6,5 mil­lióig értek. Képzett techniku­sok dolgoznak az egészségügy eme háttériparában, s egyre többféle termékkel gazdagodik a gyártóvonalak skálája. To­vábblépni azonban itt, a régi műhelyekben már nem lehetett — nem lehet —, sőt, a további „Emlékszel még? Jut még eszedbe a múltunk?" — éne­kelték tegnap délután a szín­házban Kálmán Imrének, sto­len a magyar színházi zene- irodalomnak egyik legkelle­mesebb dalát És a széksorok­ban ott ült száz magyar né­ző, a baranyai háromszögből. Emlékezett és jubilált. Emlé­kezett a fiatalkori szerelmi emlékeire, hiszen ez a színhá­zi hatáslélekton természetes eredménye. De emlékezett ar­ra is, hogy tizenegy esztende­je nézheti a Pécsi Nemzeti Színház előadásait, hét éve egyenest idehozzák a nehéz buszok az anyaszínházba, nor­mál előadás körülményei kö­zé és arra is, hogy éppen har­mincadszor jött ilyen százas nézőcsoport a jugoszláviai Ba­ranyából, a Szeremségből. Tröszt Sándor, a Horvátorszá­gi Magyarok Szövetségének! titkára kísérte tegnap a néző- csapatat s így emlékezett az országközi színházi kapcsolat­ra: — Tizenegy éve, 1968 kará­csonyán hívtuk meg először a színházat, hogy a lenti ma­gyarság ünnepnapjait gazda­gítsuk ilyen élménnyel is. Ak­Színházbérlők külföldről A harmincadik látogatás kor a Marica grófnőt játszot­ták Pélmonostoron és Eszéken. Sok faluból kellett behoznunk a magyar ajkú nézőket. Ezért gazdaságosabbnak és színhá­zi szempontból, művészileg biztonságosabbnak látszott, ha mi hozzuk át a nézőket be a nagyszínházba. A két ország közötti kapcsolatok alapján, a Baranya megyei és pécsi párt- és tanácsi szervek, a színház, TIT, de kivált a Baranya me­gyei Népművelési Tanácsadó rugolmas, hasznos segítségé.) vei sok formaságot megoldot­tunk s így most harmincadszor vagyunk itt. Vagyis mintegy há­romezer Jugoszláviai, pontosab­ban horvátországi magyar ajkú néző jött át a határon - szín­házba. A jubileumi számadat alkal­mából hadd mondjunk el né­hány érdekességet: Amikor az el­ső két szíhózjóró busz átgör- dülta határon - 1972. II. 10-én a Víg özvegy előadására — az egyikben rázendített egy férfi­kar a régi bakanótára: „Pécs városi fenyveserdő sarkában ..." Kiderült, a moi 55-60 évesek itt szolgálták katonaidejüket o pé­csi kaszárnyákban. Aztán egy- egy ilyen csoport két busszal jön, vagyis mintegy száz nézőt hoznak át. Ilyenkor a Baranyai háromszög öt folujábon meg­ugrik a fodrászok bevétele: friss dauerrel, megújult frizurával jönnek az asszonyok. Azért öt faluban, mert többnyire így ve­szik sorra a Magyarok Szövet­ségében: egyszerre öt faluból hoznak színházkedvelő embere­ket Persze máshová is mennek: Harkányba fürödni, a képtárak­ba, planetáriumba, tegnap még például a Székesegyházat néz­ték meg szakértő művészettör­ténész vezetésével. Kopács, Bellye, Dárda, Vár- daróc és Laskó — ez az öt falu, ahonnét tegnap eljöttek a Csárdáskirálynő előadására Még annyit ehhez, az Eszéki Horvót Népszínházban ugyan csak Kálmán Imrének, ezt ovi lághírű operettjét játsszák, a Pécsett is sok sikert aratott An tun Petrusics vezényletével. Szil viát Kopjór Gitta, Stázit a Pé esett sokszor énekelt Antun Tu dákovity baritonista leánya, Lil jón Tudákovity játssza nagy si kertel. De horvátul - s az öt falu a pécsi magyar előadást akorta látni. Földessy éveket is megkérdőjelezték. Ezért öröm, hogy a kérdőjelek helyett egy új, háromszintes gyártóegység terveiről, munká­latairól beszélhetnek. Milyen lesz az új laborató­rium? A szakmában dolgozók számára már oz sokat ígér, hogy a jónevű nyugatnémet BEGO-cég tervezőinek útmu­tatása alapján készültek a ter­vek, s hogy ez a fogtechnikai nagyhatalom gépekkel, külön­féle berendezésekkel is részt vesz - természetesen nem in­gyen — a műhelyek felszerelé­sében. Ho minden simán megy, 1980-ban a kivitelező az épü­letet elkészíti, s 1981 közepé­től - a technológiai szerelés után — megkezdődhet a köl­tözködés, majd a munka. Szin­te már közhely számba illik a mondat, de így van: igen kor­szerű körülmények közé kerül­nek a dolgozók — esetleges két műszakban 150 főt foglal­koztathatnak majd —, munka­egészségügyi szempontból is előbbre lépnek, nem beszélve arról, hogy gyorsabb átfutási időkkel készülhetnek a mun­kák: protézisek, fogpótlások. Végezhetnek majd porcelán- és aranymunkákot is — ez ed­dig Budapesten folyt - s re­mélhetőleg o vállalási határ­idők is rövidülnék. Az új laboratórium a ma­gosház környékén épül, s át­adásával — Fóti Pál véleménye szerint — az egyik legkorsze­rűbb hazai laboratórium állhat a lakosság szolgálatára, négy­szer akkora üzemi területtel, mint a régi. S a szakemberek véleménye szerint ez a beru­házás azon beruházások sorá­ba tartozik, amely nemcsak a tervezés pillanatában volt kor­szerű, hanem az átadást kö­vető évtizedekben is az lesz. K. F.

Next

/
Thumbnails
Contents