Dunántúli Napló, 1979. december (36. évfolyam, 329-357. szám)

1979-12-21 / 349. szám

2

Dunántúlt napló

1979. december 21., péntek

Megkezdődött az országgyűlés téli ülésszaka

(Folytatás az 1. oldalról)

termékek meghatározott körében a fogyasztói árak. Bizonyos fogyasztási iporcikkek ára emekedik, másoké csökken. Némileg mérséklődik a ruházati árak szintje. Néhány kiragadott példa: a fésűsgyapjú-szö- vetek és az abból készült férfi- és fiúöltönyök ára átlagosan

20—30 százalékkal, a pulóvereké, kardigánoké 15-25 százalékkal, a szintetikus függönyöké 30-40 százalékkal csökken. Emelkedik viszont több vas- és műszaki cikknek és egyéb fogyasztási iparcikknek az ára. A nem alapvető szolgáltatásoknak — főként a javításoknak — a díja nagyobb lesz. Az élelmiszerek és az úgynevezett élvezeti cikk, a háztartási energia, a gyógyszerek és oz alapvető szolgáltatások ára — a lakbérek, a személyszállítási díjak — most változatlanok maradnak — közölte a pénzügyminiszter. Törekvéseink szerint a munkások és az alkalmazottak átlagkeresete 4,5 százalékkal lehet nagyobb, a pénzbeli társadalmi juttatások jövőre -13 százalékkal haladják meg az 1979. évit. Az átrak, a keresetek és a társadalmi juttatások együttes hatására az egy lakosra jutó reáljöevedelem jövőre az 1979. évi átlagos színvonalon marod. A hiteleszközökből elsősorban a lakásépítésekre jut: a lakáscserék pénzügyi föltételein javítanak az ismét csökkenő illetékek. A lakosságot érintő adórendszer - a gépjárműadót is beleértve - most nem módosul.

Társadalmi közkiadásokra az ideinél 22 milliárd forinttal több jut 1980-ban. Kiemelten kezelt terület például a társadalombiztosítás, a bölcsődék, óvodák, iskolák, kórházak és más szociális-egészségügyi intézmények fejlesztése, működtetése.

Arról is szólt a miniszter, hogy a legutóbbi két évben Hozott különféle takarékossági intézkedések Hatása 2—2,5 milliárd forintra becsülhető. A takarékosság — sajnos, még nem általános — szemléletéta közfelfogás szerves részévé kell tenni. A munkaerő-gazdálkodás javítására, a munkaerő jobb elosztása érdekében az igazgatásban — kellő megkülönböztetéssel, átgondoltan és szervezetten — öt-tíz, sőt néhol 20 százalékos létszámcsökkentést kell végrehajtani; a felszabaduló munkaerővel

csökkenthető a szakember, hiány a vállalatoknál, szövetkezeteknél. Céljainkhoz - társadalmi, gazdasági szempontból egyaránt — csokis a folyamatok hosszabb távú áttekintése alapján juthatunk el. Most gazdaságunk történetének olyan szakaszába jutottunk — fogalmazott Faluvégi Lajos —, amikor a rövidebb és a hosz- szabb távú érdekek jobban egybeesnek mint általában.

r

Oi

‘SzággyűU

s

r •

iSI

¥

(Munkatársunk telelonjelenté- se).

Az elmúlt években mindenkinek volt lehetősége végiggondolni, hogy szabad-e gazdasági gondjaink miatt állandóan siránkozni, vagy érdemes-e olyan áldozatokat hoznunk, amelyekkel úrrá lehetünk mostani bajainkon. Az országgyűlés 1980. évi terv és költségvetési vitájában tegnap és ma 20 képviselő, ez országgyűlés állandó bizottságaiban előzetesen pedig 90 képviselő mondott véleményt. Baranyai képviselőkkel, a tegnapi ülésszakon nagy számban megjelenő érdeklődők, kel, a kormány néhány tagjáMindannyiunk részéről szorgalmasabb és áldozatkészebb munkára van szükség.

Felszólalások

Novák Béla (Pest m., 16,

vk.) o terv. és költségvetési bizottság képviseletében elmondta: úgy ítélik meg, hogy a törvényjavaslatban rögzített célok, az 1980. évi feladatok teljesítése szervezettebb, fegyelmezettebb munkát, még előrelátóbb, átgondoltabb tevékenységet kíván. E feladatok megvalósítása a társadalom professzív erőitől, vezetőktől, dolgozóktól, valamennyi magyar állampolgártól egységesebb szemléletet, cselekvést követel. E nagy célok érdekében építünk az MSZMP XII. kongresszusa és a felszabadulás 35. évfordulója tiszteletére kezdeményezett szocialista munkaversenyre, a szociaüsta demokrácia fórumoin a dolgozók kezdeményező készségére.

Ispánovits Márton (Bács-Kis. kun 11. vk), a megyei ÁFÉSZ elnöke arról számolt be: a tárLázár György, a Minisztertanács elnöke felszólal

Lázár György, az MSZMP Po. litikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke felszólalásában hangsúlyozta: A következő esztendei feladatok kijelöléséhez nagy segítséget és világos útmutatást ad az MSZMP Központi Bizottságának december 6-i határozata az 1980. évi terv. és költségvetés irányelveiről. Ezen ajánlások szellemében készült a beterjesztett törvény- javaslat. Szelleméből, előirányzataiból kisugárzik jövő évi fej. lődésünknek az a követelménye, hogy tovább folytatódjék a gazdasági egyensúly helyreállításának 1979-ben megkezdett foval, szóvivőjével beszélgetve kitűnik, hogy szó sincs valamiféle olyan hangulatról, amely azt sugallná, hogy hazánkban a következő esztendőkben bármiféle aszkétizmusra lesz szükség. Nem szabad persze állandóan a szocializmus építése közben megtett óriási fejlődésre hivatkozni, tény azonban, ma 35 éve Debrecenben az ideiglenes nem. zetgyűlés megalakulásának napján igazán nem volt ok az optimizmusra. Most amikor azt tűztük ki célul, hogy elért életszínvonalunkat megerősítsük, semmi szükség tehát az elkeseredésre.

Persze felmerülhet a kérdés: megtorpantunk? Nem! Az 1980. évi tervszámok, a költségvetés kiadási rovata nem látványosak ugyan, ezeknek megvalósításához azonban a gazdasági élet

sadalmi munkában rejlő hatalmas tartalékok kiaknázásával nem egy esetben 3—4 forint ér. tékű társadalmi munka járult a tanács minden forintjához. A megyében ez az összefogás a fejlődés egyik mozgató rugója, A társadalmi munka értéke az idén már megközelíti a 600 millió forintot. Javasolta: az 1980- as tervek végrehajtása és a VI. ötéves terv készítése során számoljanak e nagy erőkkel és megfelelő szabályozással ösztönözzék mind teljesebb kibontakozásukat.

Bálint Istvánná (Békés m. 12. vk), nyugdíjas telepvezető elmondta: érdemes lenne szélesebb körben takarmányként alkalmazni a különböző nem mezőgazdasági eredetű adalékanyagokat. A természetes zeo- littal folytatott talajjavítási, víz- tisztítási, gázszűrési és takarmányozási kísérletek is biztatóak. A húshibrid csirkék tenyésztésé, nél például 10 százalékos takarmánymegtakarítást ért el Békés megye néhány termelőszövetkezete, köztük a füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz.

lyamata. Mégpedig úgy, hogy megőrizzük elért életszínvonalunkat. A terv és a javasolt költségvetés előirányzatai ezt lehe. tővé teszik, de többre most nem vállalkozhatunk.

Szólt arról, hogy miként szocialista fejlődésünknek, általában gazdasági terveink megvalósításának is az első és nélkülözhetetlen fontos feltétele a cselekvésre késztető, kiegyensúlyozott politikai légkör. Ez a feltétel adott. Belpolitikai helyzetünk szilárd, társadalmunkat a nyílt, bizalomteli légkör, a szocialista demokrácia fejlődése jellemzi. Munkastílusunk fontos jellemzője és követelménye is — mondta —, hogy valóságunkról szólva ne csak az eredményeket vegyük számba, hanem őszintén szembenézzünk problémáinkkal és gyöngeségeinkkel is. a gondokat osszuk meg népünkkel. Most különösen fontos ez, mert dolgunkat az is nehezebbé teszi, hogy a feladatok torlódnak, az idő pedig sürget. Most és az elkövetkező években az a legfontosabb, hogy meggyorsítsuk az új, a számunkra kedvezőtlen világgazdasági helyzetből keletkezett nehézségek leküzdését, megszilárdítsuk elért vívmányainkat, majd az egyensúly fokozatos helyreállításával biztos alapot teremtsünk a jövőbeni fejlődésünkhöz. Hogy képesek leszünk-e erre, aztegy- értelműen megválaszolhatjuk: igen. A társadalom részéről a gondok és a feladatok megértését, s ami ennél is fontosabb, a segíteni akaró cselekvőkészséget tükrözi a Xli. pártkong erőteljes belső dinamizmusára, munkánkban, gondolkodásunk, ban, olyan átalakulásra van szükség, amely lehetővé teszi, hogy az eddiginél szerényebb terveket megvalósíthassuk. Az ilyen magatartást pedig egyáltalán nem nevezhetjük egyhelyben topogásnak. Az 1979-es esztendőben bebizonyítottuk, hogy képesek vagyunk úrrá lenni gondjainkon. Az aszály, a cserearányok további romlása ellenére lelassultak, sőt néhány esetben megálltak népgazdaságunk egyensúlyát rontó káros folyamatok. A pénzügyminiszter expozéjában a vitában részt ve. vők az Országház folyosóján a képviselők valamennyien elsősorban a takarékpsság fontosságáról beszéltek. Azonban- ezt a fogalmat, miként sok mást sem szabad a régi módon érresszus és a felszabadulásunk 35. évfordulója tiszteletére kibontakozott — nagy hagyományú, százezreket átfogó — munkaverseny. Nagyszerű és méltó megnyilvánulása ez a dolgozó emberek semmi mással nem pótolható tenniakarásának.

Az 1979. évi gazdasági ered. ményeink és a vállunkra nehezedett gondok elemzése után Lázár György a jövő évi feladatokat, törekvéseket vázolva így fogalmazott: 1980-ban,* a belföldi felhasználás — elsősorban a beruházások — mérséklése mellett, az egyensúly további javítását alapvetően azzal kell biztosítanunk, hogy gyorsítjuk a termelési szerkezet korszerűsítését, előtérbe állítjuk a minőségi tényezőket Mérsékelt ütemű gazdasági növekedés várható, mondta, de mindjárt hozzátette: tervünk azonban nem a stagnálás, hanem a fejlődés terve, amelynek eredményes végrehajtása minden szinten nagyfokú aktivitást követel. A feladatok közé tartozik mind a termelésben, mind az igazgatásban a költségek csökkentése, az

Óvári Miklós, az MSZMP KB titkára felszólal

Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára felszólalásában hangsúlyozta:

— Gazdaságunk pozitív vonásai azt bizonyítják, hogy van értelme az erőfeszítéseknek. Ha jól dolgozunk és ha jó politikai döntéseket hozunk, népgazdaságunk képes megoldani két, egymással szorosan összefüggő feladatot: az áttérést a gazdaságfejlesztés extenzív szakaszáról az intenzív fejlődésre és ugyanakkor a rugalmas alkalmazkodást a változó világgazdasági helyzethez. Gazdasági eredményeink egyaránt dicsételmezni. Eddigi intézkedéseink, törekvéseink csak a pazarlás elleni fellépések voltak. S ebben is követtünk el ostobaságokat. Egyik megyében például a tanács művelődésügyi osztálya olyan rendelkezést hozott, hogy sem kiállításokra, sem továbbképzésre, oktatásra, tapasztalat- cserére megyén kívüli előadót takarékossági okokból nem hívhatnak meg. Ezzel szinte kizárják önmagukat hazánk szellemi életéből, az értékes információk egész sorából. A takarékosság nem böjtöt jelent, és nem egykét évi feladat, hanem életünk végéig kell hogy kísérjen bennünket Az igazi takarékosság az egész élet ésszerű szervezése, amely az időre, anyagra, energiára, munkaerőre egyaránt vonatkozik a háztartásoktól a gyárakig. Nem arról van azoneddiginél is következetesebb és eredményesebb takarékosság. A kormány — mondta — a jövőben is gondot kíván fordítani arra, hogy megőrizzük a viszonylagos árstabilitást. Szigorúan fellépünk a tisztességtelen haszonszerzési törekvések ellen, és fokozzuk az árak ellenőrzését.

Belső feladataink kapcsán kitért a sikeres megoldásukat elősegítő külpolitikai törekvéseinkre is, amelyeknek legfőbb célja volt és marad — mondta — a békés egymás mellett élés és az enyhülés folyamatának erősítése, a társadalmi haladás előmozdítása. Meggyőződésem — hangsúlyozta —, hogy társadalmunk minden rétege az ideihez hasonló felelősségérzettel és tenniaka- rással, a most záruló esztendő tapasztalatait is hasznosítva, erejét közös céljaink szolgálatába állítva tesz eleget a megnövekedett követelményeknek. Ez a legfőbb biztosítéka annak, hogy jövő évi tervünket és költségvetésünket sikerrel fogjuk teljesíteni.

rik népünk politikai érettségét és odaadó, szorgalmas munkáját. Minden megmutatkozik a párt XII. kongresszusának és hazánk felszabadulása 35. évfordulójának tiszteletére kibontakozott széles körű munkaversenyben éppen úgy, mint a gazdálkodással kapcsolatos építő szándékú, előremutató kritikai észrevételekben, amelyek egybeesnek a párt és a kormány törekvéseivel. Népünknek ez a tiszteletre méltó helytállása jövő évi feladataink megoldásának is fontos erőforrása lesz.

Utalt arra, hogy — mint a Központi Bizottság kongresszusi irányelvei is megállapítják — még nem megfelelő ütemben bontakoznak ki a megváltozott külső feltételekhez és az intenzív gazdasági fejlődés követelményeihez igazodó folyamatok. A szükségesnél és a lehetségesnél lassabban korszerűsödik a termelési és a termékszerkezet, nem javul kielégítően a minőség és a hatékonyság. Ebben hazai munkánk gyengeségei, az irányítás és a végrehajtás fogyatékosságai mutatkoznak meg.- Gazdasági feladataink megoldása azt követeli, hogy az ésszerű takarékosság a termelésben és a társadalmi tevékenység minden más területén életünk természetes velejárója legyen. A takarékosság számunkra mindenekelőtt azt jelenti, hogy megbecsüljük és a legésszerűbben használjuk fel egész népünk javára mindazt, amit a dolgozók munkájukkal megalkottak és nem engedjük meg, hogy a fáradsággal megbán szó, hogy ezután nagyon szerény, vagy szegényes életet kell élnünk, hogy ilyen lesz a jövőben a szocialista életforma. Szó sincs erről. Mint a XII. párt- kongresszus irányelveiből, sőt az

1980. évi tervekről és költség- vetésből is kiderült, a szolgálta, tás fejlesztésére az eddigieknél sokkal nagyobb gondot for. dítúnk, ez a tény egyértelműen arról tanúskodik, hogy az élet- színvonal szüntelen növekedése a mostani körülmények ellenére is társadalmunk alapvető célja marad. Felvetődött, hogy elképzeléseinket csak az eddigieknél sokkal intenzívebb élettel lehet elérni. Ha valahol szükség volt áldozatkészségre, a szellemi és fizikai energiák maximális igénybevételére, új alkotó gon. dolatokra és tettekre, akkor most nagyon-nagy szükség van erre. Ennek ösztönzésére a munkabér minden fillérjét teljesítményhez kell kötni, el kell végre érni, hogy mindenkit munkája szerint fizessenek, a munka becsületét csak ez növelheti úgy, hogy hazánk minden állampolgára saját ügyének tekintse az 1980. évi tervek megvalósítását.

Lombosi Jenő

termelt javok akár átvitt értelemben, akár a szó szoros értelmében szemétdombra jussanak. A takarékosság nem néhány esztendő kényszerű programja, hanem hosszú távú feladót.

A munkaerőnek o feladatokhoz igazodó folyamatos átcsoportosítása társadalmi és gazdasági fejlődésünk elkerülhetetlen követelménye — hangsúlyozta a Központi Bizottság titkára, majd rámutotott: népgazdaságunk jelenlegi helyzetét és fejlődésének lehetőségeit vizsgálva azt tapasztaljuk, hogy a dinamikus mennyiségi növekedés helyett a minőségi elemek kerülnek előtért«. Ez egyaránt vonatkozik mind oz anyagi javak termelésére, és más hasznos társadalmi tevékenységekre, mind pedig az irányításra és végrehajtásra. Fokozottabb támogatásbon kell részesíteni mindazokat, akik mernek önállóan, kezdemé- nyezően, felelősen dolgozni. Következetesebben kell érvényesíteni a munkai szerinti elosztás szocialista elvét. Ez segíti elő a legjobban azt, hogy kibontakozzanak az emberek képességei, és ez felel meg a legjobban dolgozók természetes igazságérzetének.

— A Központi Bizottság a jövőben is elsőrendű feladatának tekinti, hogy elősegítse a szocialista demokrácia fejlődését, a dolgozók bevonását a közügyek intézésébe. Ho nehezebbek, bonyolultabbak a feladatok, nem kevesebb, hanem több és tartalmasabb demokráciára van szükség — mondotta, majd szocialista építőmunkánk nemzetközi feltételeiről szólva rámutatott:- A Magyar Népköztársaság ebben a bonyolultabb és veszélyekkel terhesebb helyzetben is folytatni fogjo erőfeszítéseit a békés egymás mellett élés irányzatának érvényesülése, a nemzetközi feszültség csökkentése érdekében. Bízunk abban, hogy végül is nem az agresszív imperialista körök kalandorpolitikája, hanem a realitásokkol számoló józansáq kerekedik felül: a nemzetközi kapcsolatokban nem a bizalmatlanság, hanem. a bizalom légköre lesz uralkodóvá, s nem a fegyverkezés, hanem a leszerelés hívei lesznek erősebbek.

Szépvölgyi Zoltán (Bp. 57. vk.), a Fővárosi Tanács elnöke arról szólt, hogy a budapesti városfejlesztés ütemét is a népgazdaság teherbíró-képességéhez kellett igazítani. Amit szem előtt tartottak: jusson pénz a lakosság életviszonyait közvetlenül érintő beruházásokra, a lakásépítésre, bölcsődék, óvodáik, iskolák, egészségügyi intézmények építésére, bővítésére, a közlekedési és közműhálózat fejlesztésére.

Németh István (Hajdú-Bibar m. 10. vk.), a balmazújvárosi Lenin Tsz elnöke hangoztatta: az árakon, az ösztönzőkön túl o jövedelemszabályozásé volna crz a kulcsfontosságú szerep, amely — a nyereséggazdálkodás alapján — az üzemek közötti differenciálódást, az ösztönzést és a nagyobb kockázatvállalás légkörét kialakítaná. Amelyik üzemiben jobbon, eredményesebben dolgoznak, érezzék is kézzelfoghatóan, hogy van értelme hatékonyabb munkájuknak.

lávorkai István (Komárom m.

2. vk.), a tatabányai Keleti II. Bányaüzem vájára hangsúlyozta: a szénbányászok minden erejükkel igyekeznek eleget tenni a népgazdasági elvárásoknak. 1979-ben például a szabad szombatok és vasárnapok feláldozásával csaknem 900 ezer tonna szenet termeltek ki.

*

Ezzel az országgyűlés téli ülésszakának első napja véget ért. A képviselők pénteken az 1980. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat vitájával folytatják munkájukat

Folytatni a gazdasági egyensúly helyreállítását

Ésszerű takarékosság az élet minden területén

Egyetlen társadalmi célunkat sem kell feladni!