Dunántúli Napló, 1979. december (36. évfolyam, 329-357. szám)

1979-12-20 / 348. szám

Dvmtmtuii napló 1979. december 20., csütörtök Legyünk elővigyázatosak! Karácsonyía- és szilveszteri tüzek A zsúfolt, kis méretű szobákban, a függöny és más gyúlékony lakberende­zési tárgyak közelében fel­állított karácsonyfák égő díszgyertyái, csillagszórói, elektromos szerelvényei mind-mind ezernyi veszélyt rejtenek. Az elektromos zárlat, a csonkig égő gyer­tya, vagy a gyerek keze- ügyébe kerülő gyufa az utóbbi években mind több­ször lobbantotta lángra a karácsonyfákat, a lakást. Tanulságos esetek sora bizonyítja, hogy o tűzve­szélyről sem szabad elfe­ledkeznünk — életünk, érté­keink és nyugalmunk érde­kében. Pécsett egyedül maradt otthon egy tízéves fiú, ta­lált néhány csillagszórót, a konyhaszekrényben meg gyufát... a szikraesőben meggyulladt a fa és a la­kás. A tízezer forintos kár­összeg nem volt éppen kel­lemes karácsonyi meglepe­tés. Egy idős hölgy mű­anyag karácsonyfáját gyúj­totta meg a csillagszóró, a tűz átterjedt a lakásra ... A figurális csillagszóró égve forogni kezdett az mjon és meggyújtotta a fát... a háziak elaludtak, a fán éqve haqyták a gyer­tyákat, égett a lakás ... A karácsonyfa — a mű­anyag is — tűzveszélyes, a díszítőelemek: a szaloncu­kor papírja, egyéb éghető anyagok is könnyen lán­got foghatnak. A saját ér­dekünkben erre is ügyel­jünk a díszítésnél. Szilveszter éjszakáján már sajnos kezd hagyo­mánnyá válni, hogy az emeletes házak lakói égő csillagszórókat, petárdá­kat és más hangulatkeltő, ugyonakkor tűzveszélyes anyagokat dobálnak le, vagy a lampionokban ég­ve felejtik a gyertyát. Pécsett, a Krisztina té­ren az égve ledobott csil­lagszóró erkélytüzet oko­zott. Még jó, hogy a szom­szédok észrevették, így a tűzoltók megakadályozták, hogy a tűz átterjedjen a lakásra. A hazaérkező csa­lád jó hangulatát elrontot­ta mások felelőtlen han­gulatkeltő tevékenysége. A Zója utcában a leégett gyertya meggyújtotta a lampiont, az leesve lángra lobbantotta a szőnyeg­padlót ... Jó tudni, hogy a gon­datlan tűzokozás szabály­sértési feljelentést, súlyo­sabb esetben közveszély- okozás miatt bűnvádi el­járást is vonhat maga után. M. L. Illést tartott a Baranya megyei Tanács végrehajtó bizottsága A könyvkereskedelem eredményei és tennivalói - Kevesebb a parlagföld Horváth Lajos elnökletével ülést tartott tegnap a Baranya megyei Tanács végrehajtó bi­zottsága. Az ülés napirendjén szerepelt többek között a könyv­terjesztés helyzete Baranyában, valamint a földvédelemmel és a földhasználattal összefüggő jog­szabályok érvényesülésének ta­pasztalatai, s a további fel­adatok. Gyakorlata az államigazga­tásnak, hogy időszakonként be­számoltatja a nem tanácsi vál­lalatokat, intézményeket is. így került sor a napirend első pont­jaként a Művelt Nép Könyvter­jesztő Vállalat és a Fogyasztá­si Szövetkezetek megyei Szövet­sége elnökének előterjesztése nyomán a megye könyvterjesz­tési helyzetének megvitatására, és az eredményeket javítani szándékozó határozat meghoza­talára. Az országban egy évben 213 forint értékben vásárol minden­ki könyvet — Pécs-Baranyában 166 forintért Budapest adja a könyvforgalom felét, a Baranya megyei forgalom 90 százaléka pedig a városok könyvesboltjai, ban történik — nem megfelelő szerkezetű bolthálózatban és zsúfolt körülmények között. A főváros kivételével a könyv­terjesztésnek két fő csatornája van: a városokban a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat, a falvakban pedig a szövetkezesek boltjai árusítanak könyveket. A végrehajtó bizottság meg­állapította: annak ellenére, hogy az utóbbi években a köny­vesboltok és árusító helyek szá­ma stagnált, a forgalom a dup­lájára nőtt. A Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat elisme­résre méltó eredményeket értei a lakosság olvasási igényeinek felkeltésében és kielégítésében, a MÉSZÖV pedig a bizományo­si rendszer kiépítésében. A to­vábbfejlődés legfőbb akadálya a bolthálózat elégtelensége, amely elmarad az országos át­lagtól, Pécs viszonylatában pe­dig a legrosszabb az öt nagy­város között. A könyvterjesztést az eddigi­nél jobban a kulturális élet ré­szévé kell tenni! Ennek elősegí­tése érdekében a végrehajtó bizottság szükségesnek tartja, hogy a két forgalmazó és a me­gyei tanács művelődésügyi osz­tálya kössön együttműködési megállapodást, a városi taná­csok pedig fordítsanak nagyobb gondot a könyvterjesztőkkel va. ló jobb együttműködésre. Szor­galmazni szükséges, hogy több könyv kerüljön a falvakba, s a nemzetiségiek is nagyobb kötet­számban jussanak hozzá anya­nyelvűk irodalmához. Ha legnagyobb természeti erőforrásunkról, az elmúlt évek­ben erőteljesen tovább csökke­nő termőföldről van szó, óha­tatlanul felidéződnek bennünk Váncsa Jenő miniszterhelyettes szavai az év eleji országos ag­rártanácskozáson: Őszintén meg Ez év közepétől 200 hektár földet állítottak vissza művelésbe kell mondanunk, hogy nálunk a földnek sem ára, sem igazi fe­lelős gazdája nincs. Az NSZK- ban például 1 hektár mezőgaz­dasági terület 15 ezertől 83 ezer márkába kerül. A földterület csökkentésénél nálunk minden­féle érdek érvényesül, de leg­kevésbé a társadalom egyete­mes érdeke. Emiatt található az országban sok ezer hektár csak gyomot termő terület. Ez­zel a gyommal fertőzzük a nagy­üzemek tábláit és azután her- biciddel igyekszünk irtani azo­kat. Amíg az ország minden te. rületén nem irtjuk ki a gyomot, termőföldjeink nem hozhatók igazán kultúrállapotba. Érvényt kell szereznünk annak az elv­nek is, hogy aki a föld haszná­lója, az valóban hasznosítsa azt, függetlenül attól, hogy iparte­lepről, utakról, árokpartról van szó. Mindebben rendelet léte­zik — végrehajtás azonban nincs . . . A végrehajtó bizottság teg­napi ülésén, a földvédelemmel és a földhasználattal összefüggő jogszabályok érvényesülésének megyei tapasztalatairól, vala­mint a további feladatokról tár­gyalva, örömmel állapíthatták meg két év óta, amikor is a kérdés a vb napirendjén szere­pelt, az akkori határozatok vég­rehajtásában sok minden tör­tént Baranyában. Amint a Ba. ranya megyei Földhivatal elő­terjesztéséből kiviláglik: a me­zőgazdasági rendeltetésű földek termelésből való kivonásának üteme az utóbbi években az or­szágos átlagnál kedvezőbb. Az idei év első tíz hónapjában pél­dául beruházásra 135, erdősítés­re 221 hektárt vontak ki a me­zőgazdasági termelésből. A VI. ötéves tervi elképzelések szerint egyébként a megye mezőgaz­dasági nagyüzemei és az erdő- gazdaság összesen 2424 hektár­nyi erdőtelepítést tervez. Hiba­ként róható fel, hogy több ter­melőszövetkezet — a sombere- kí, az újpetrei valamint a Bor- gazdasági Kombinát — I—II. osztályú szántókat is erdősíteni kíván. A kivonás mellett a földek termelésbe való visszaállítására is sor került. Bár az érdekelt üzemekben hiányoznak a síkvi­déki erdőfoltok és -sávok eltün­tetéséhez szükséges tuskózógé- pek, kezdeti eredményekről már számot adhatunk: az elmúlt év derekától 200 hektárt állítottak vissza szántóba a MÁV és a vízügy területeiből, utakból és volt tanyákból. Fásították a hő. erőmű egyik 75 hektáros zagy­kazettáját is, ami környezetvé­delmi szempontból is hasznos. Ami a legörvendetesebb: csökkent a parlagterület, e té­ren számottevőek a megye ered­ményei. A Földhivatal határ­szemléi tanúsága szerint a me­gyében 90 hektárnyi a parlag, ebből 11 hektár négy termelő- szövetkezeté, 31 az egyénieké és 48 hektár az egyéb haszná­lóké — főként tanácsi kezelésű ingatlanok —, ugyanakkor az állami gazdaságoknak egyetlen hektárnyi parlagföldjük sincs. Bodó László—Miklósvári Zoltán Megkérdeztük Miért nem áll meg a Sarohin tábornok útnál a 19-es és a 29-es autóbusz? A jelenlegi állapot ideiglenes A közelmúltban sok kertváro­sit kellemetlenül érintett a 19- es és 29-es jelzésű autóbuszok végállomásának áthelyezése. Igaz ugyan, hogy az említett Csatornakészítés, parkgondozás, sportudvar, kerámia díszfal Eredményesek a társadalmimunka-akcíók Tavaszi program: Malomvölgy, állatkert Nem vártak tervezőkre, be­ruházókra a pécsi Főiskola utca lakói, maguk szervezték meg o szennyvízcsatorna épí­tését: a négyszáz méteres csa­tornaszakasz terveit társadalmi munkában készítették el a BA- RANYATERV brigádjai és az építés nagy részét a hetvehe- lyi termelőszövetkezet építő­brigádja végezte el, azonban az utca lakói besegítettek a földmunkákba is, valamint száz­tízezer forinttal járultak hozzá a szennyvízcsatorna kivitelezé­séhez. Ma megkezdheti o Pé­csi Vízmű a próbaüzemelést az újonnan épült szakaszon. A lakóhelyük, munkahelyük környezeténék ápolását, gon­dozását vállalták azok a tár­sadalmi munkások is, akik bekapcsolódtak a hazánk fel- szabadulásának 35. évfordulója Tisztújító közgyűlés Majson Herger László lett a Kossuth Tsz elnöke Mojson tegnap, a Kossuth Termelőszövetkezetben tiszt­újító közgyűlést tartottak, a termelőszövetkezeti tagok 15 tagú vezetőséget, ellenőrző bizottságot, döntőbizottságot és nőbizottsógot választottak. Változás történt a termelő­szövetkezeti vezetés élén. Vin- cze Jenő, a majsi Kossuth Tsz 63 esztendős eddigi elnö­ke december 31-gyei nyugdíj­ba vonul. Vincze Jenő 1955- ben került a nogynyárádi ts* élére, majd 1975-ben, amikor a két szövetkezet egyesült, őt választották meg a nagyüzem elnökévé. Negyedszázados szö­vetkezeti vezetői tevékenységé, nek elismeréseként ez év no­vember 7. alkalmából Vincze Jenőt a Munikaérdemrend arany fokozatával tüntették ki. A közgyűlés titkos szavazás­sal Herger László agrármérnö­köt, a szomszédos lippói Béke Tsz eddigi főmezőgazdászát választotta meg elnöknek, öt év időtartamra. A tsz elnök­helyettese a szavazás ered­ményeként továbbra is Varga György maradt A tegnapi köz­gyűlésen részt vett Devecseri József, a Mohácsi járási Párt- bizottság első titkára, dr. Né­meth Elemér, a Mohácsi járási Hivatal elnöke és Horváth Vil­mos, a Baranya megyei Tsz Szövetség munkatársa. A Pécs városi KBT elnökségi ülése A testület Kaluczky László rendőr ezredes, a Pécs városi Rendőrkapitányság vezetője, a KBT elnöke vezetésével megvi­tatta Pécs és környéke baleseti helyzetének olakulását. Ezt kö­vetően az elnökség megtárgyal­ta és jóváhagyta a KBT 1980. évi munkatervét, amely a Köz­lekedésbiztonsági Tanács és a szakbizottságok feladatait tar­talmazza. Az elnökségi ülésen szemé­lyi kérdésekben is döntöttek. A Pécs városi Közlekedésbizton­sági Tanács elnökhelyettesévé dr. Németh Lajost, a Pécs vá­rosi Tanács általános elnökhe­lyettesét, ügyvezető elnökké dr. Schroth Béla rendőr alez­redest, a Pécs városi Rendőrka­pitányság közbiztonsági és köz­lekedési osztályának vezetőjét, titkárrá pedig Dránovits Pál rendőr alhadnagyot, városi közlekedési előadót választot­ták. Vasutas tűzoltók kitüntetése A tűzvédelemben elért több éves eredményes munkájukért három vasutas dolgozót tüntet­tek ki tegnap Pécsett, a MÁV Igazgatóságon. Rajczi Kálmán, tűzvédelmi felügyelő a Tűzbiz­tonság érem arany fokozatát, míg az ezüst fokozatot Busch Károly, a pécsi igazgatóság osztályvezetője és Aradi István pincehelyi állomásfőnök kapta meg. A kitüntetéseket a bel­ügyminiszter megbízásából Du- kits Károly olezredes, Baranya megyei tűzoltóparancsnok, Csöglei István alezredes, a Tol­na megyei Tűzoltóparancsnok­ság helyettes vezetője és a ju­talmakat dr. Szabó Tibor, a pécsi MÁV Igazgatóság veze­tője adta át. és az MSZMP XII, kongresz- szusa tiszteletére ősszel indí­tott társadalmi munkaakcibba — bizonyítják a HNF Pécs városi Bizottságához az utóbbi hetekben beküldött vállalások. A körzeti népfrontbizottságok és a lakóbizottságok szervezé­sében a lakók és az üzemi kollektívák elsősorban a lakó­területük és a munkahelyük környékének tisztán tartásán, szépítésén fáradoznak. Újme- csekalján az l-es körzeti nép­frontbizottság ösztönzésére az ÁFIT dolgozói rendben tartják az üzem környékét, naponta takarítják a parkolókat, emel­lett az Acsádi úti Általános Iskola berendezési tárgyait is karbantartják. Az újmecsekal- jai gyógyszertár brigádjának tagjai a mellettük levő kert gondozását végzik el. Ugyan­csak a parkok, iskolák, intéz­mények környezetének ápolá­sát, lakóterületük gondozását vállalták a meszesi, a budai és a rácvárosi, valamint az új­hegyi lakók. A városkörnyéki községek lakói részt vesznek a tisztasági mozgalomban: bo­zótot irtanak, árkokat tisztíta­nak, fásítanak. A területfejlesztési társadal­mi munkaakció keretében ké­szítették el a Pécsi Porcelán- gyár brigádjai Fürtös György keramikusművész vezetésével az újmecsekaljai Építők úti Álta­lános Iskolában a bejárattal szemben levő díszfalat. (Erről készült felvételünk.) Abalige- ten az óvodához építenek új kerítést, és az általános isko­lában sportudvart. A husztótiak a meglévő utakat, járdákat javítják meg, míg Kővágószöl- lősön a gázpalacktároló ala­pozását, tereprendezését vég­zik el. Tavasszal két nagy feladatot oldanak meg a társadalmi munkások: dolgoznak majd a malomvölgyi kirándulóközpont kialakításán és a mecseki ál­latként fejlesztésén. G. M. járatok útvonala nem változott meg, a jelenlegi megoldással azonban megszűnt egy koráb­bi megállóhely. így azoknak, okik a Sarohin tábornok útja és a Melinda utca által hatá­rolt területen laknak, s e két busz valamelyikével kívánnak utazni, igen sokat kell gyalo­golniuk vagy oz új végállo­máshoz vagy a Krisztina téri megállóhoz. A környéken lakók kifogásai­nak ismeretében fölkerestük a pécsi Volán 12. számú Vállala­tot, hogy megtudjuk, miért ala­kult így a forgalmi rend, s hogy vajon végleges lesz-e ez az ál­lapot. A kérdésre Erdő János, a Vo­lán személyforgalmi főosztályá­nak vezetője adta meg a fölvi- lágosítóst. — A 19-es és a 29-es busz végállomása egészen a közel­múltig a régi vásártérnél volt Mindenki tudta, hogy ez a megoldás csak átmeneti, s a Nevelési Központ fölépülésével meg is fog szűnni. A Nevelést Központ elkészült, a környező házak többségébe beköltöztek a lakók. A Volán december 6- ón új járatot indított, a 16-ost. Ezzel egyidőben megszűnt a vásártéri ideiglenes végállo­más, s ezt áthelyezték a Neve­lési Központhoz. A 19-es és 29-es buszok út­vonala nem változott, ezzel szemben megszűnt egy koráb­bi megállójuk a Sarohin tábor­nok útnál. így most o helyzet az, hogy a végállomás után, a Várkonyi Nándor utcához közel megállnak ezek a járatok, hi­szen ezen a környéken nagyon sok az utas, de ezután már csak a Krisztina térnél lehet legközelebb fel-, illetve leszáll- ni. A 39-es busz végállomásához közel eső korábbi megálló va­lóban nagyon hiányzik, s elis­merjük, hogy az ott lakók pa­nasza jogos. A városi tanács­csal már megállapodtunk, hogy a múlt hét óta hiányzó megál­lót vissza fogjuk állítani vagy a régi helyén, vogy ettől szá­mítva ötven méteres körzet­ben. Ennek csupán egy feltétele van: hogy a tanács építse meg a megállót. Addig kérjük az ar­ra lakók türelmét. S még egy dolog: a Nevelé­si Központhoz költöztetett vég­állomás is csupán ideiglenes megoldás, mert a végleges még nem készült el. Ez, mint már többször is tájékoztattuk a la­kosságot, a Testvérvárosok tere környékén lesz. Addig pedig a Nevelési Központtól indulnak a járatok a már említett koráb­bi útvonalon, s amint o tanács elvégzi a munkát, közbeikta­tunk még egy megállót. Hogy o hiányolt buszmegál­ló mikor lesz kész, erre a kö­vetkező választ kaptuk a városi tanácstól: A tervben nem is egy, ha­nem két megálló szerepel. Az egyik a már említett régi busz- pályaudvar környékén, o másik az Egri Gyula úton. Ezek meg­építése anyagi feltételek és kopacitás függvénye, így egye­lőre csak annyit ígérhetnek, hogy a jövő év első felében készülnek el a buszmegálló-öb­lök. Addig sajnos vagy el kel! gyologolni a Krisztina térig, vagy átszállással lehet elérni a 19-est és a 29-est D. Cs.

Next

/
Thumbnails
Contents