Dunántúli Napló, 1979. december (36. évfolyam, 329-357. szám)
1979-12-17 / 345. szám
Nyelvészet a kriminalisztikában Stílusa leplezi le a zsarolót! „Kedves doktor úr! Már neharagudjon hogy betolakodtam ide de rávagyok kényszerülve. Csak egy kis segítséget kérek, éspedig Május 1-től Július 29-ig táppénzes igazolást kérek. És a másik eggykis készpénz mondjuk (15 ezer Ft-ot) ha nem hajlandó mind ezt megcsinálni és kifizetni. Akkor drágábbannfog fizetni. Mégpedig a gyereke életével, neléljen attól hogy nem teszem meg, megfogom lenni, nekem már úgyis mindeggy!I Nopersze semmi rendőribeavatás mert akkor nem fogadok el semmit hanem csak a gyereket ölöm meg, de lehet hogy még a feleségét is, különben helyes felesége van, a múlt héten eggy kicsit szemügyre vettem, kárlenne érte. Tehát még egyszer hangsúlyozom semmi rendőrség mer különben ölökül vagyis magyarul gyilkolok!!!" A zsaroló levél szerzője rövid idő alatt a vádlottak padjára került A gyanúsítottak közül az elkövető kiválasztásában perdöntőnek bizonyult az ország egyetlen igazságügyi nyelvész szakértőjének, dr. Nagy Ferenc egyetemi docensnek a véleménye, aki megállapította, hogy a levél stílusa néhány általános iskolai osztályt végzett, 30—40 év közötti, férfi szerzőre vall. Nem sokáig váratott magára ezek után a részletes beismerő vallomás, amely megerősítette a szakvéleményt. A kriminalisztika napról napra újabb eszközökkel gazdagodik. A bűnözők elleni harc megköveteli ezt, hiszen az elkövetők módszerei is haladnak, változnak a korral. Az igazságügyi nyelvészszakértő nem azo. nos sem az írásszakértővel, sem a grafológussal. Az írásszakértő a szövegek formai sajátosságait ellenőrzi; az írásjegyekből a jellemre következtető grafológia pedig nem tartozik a bűnüldöző szervek által elismert tudományok közé. Mit csinál tehát a nyelvészszakértő? A nyelvészszakértő stilisztikai elemzést végez. A mondatszerkezet, a szóhasználat, az egész szöveg megszerkesztése, a helyesírás és más nyelvészeti sajátosságok alapján von le következtetéseket a szerző személyére vonatkozóan. Ismeretlen elkövetőknél megpróbálja behatárolni a gyanúsítottak körét; több névtelen levél esetén meg lehet állapítani, hogy azonos szerzőtől származnak-e; illetve, ha már gyanúsítottja az ügynek, úgy arra a kérdésre válaszol a nyelvészszakértő, hogy származhat-e a gyanúsítottól a szöveg. A stílus alapján valószínűségi megállapításokat tesz a szerző nemére, életkorára, foglalkozására, műveltségére, lakóhelyére, elmeállapotára vonatkozóan. Bizonyos jegyekből "'arra is lehet következtetni, hogy alkohol vagy erőszak hatása alatt született-e az írásmű. Milyen sajátosságok alapján születnek megállapításai? A □hétfői A Megyeszer (Pécs, Lyceum u. 4.) FELVESZ villanyszerelőt A férfiak logikusak, a nők terjengősek névtelen leveleknél például igen nagy jelentősége van annak a ténynek, hogy férfi vagy nő fogalmazta-e a rágalmazó levelet. A férfiak által írt rágalmazó és zsaroló levelek például általában határozott intézkedéseket követelnek a címzettől, mint erre az idézett példa is jellemző. A nők többnyire beérik azzal, hogy közlik az igazságot „kitálalnak”. A férfiak leveleire jellemző a határozottság, a tömörség, a logikus felépítés, a hivatalos vagy ahhoz közel álló hangnem. A nők írásaiban több a fölösleges részlet, jellemző a személyes dolgok előtérbe helyezése és a trágárság. A névtelen levélíró életkorát is meg lehet becsülni. A fiatalok zsaroló leveleire jellemző a nagyzolás, a romantikus hangvétel. Titkos szervezet tagjának adják ki magukat, a kizsarolandó pénz átadásához ifjúsági művekből ismert helyszínrajzot készítenek. E levelekben az ifjúságra jellemző szóhasználat is teret kap: focioálya; ifi park; ne csinálj belőle felhajtást!; balhé; cucc; átvágtalak. A középkorúak névtelen levelei féltékenységből, irigységből születnek. Gazdagabb a szókincsük és ismeretanyaguk, idegen szavakat, szakszavakat használnak. Az idősebbek tanácsokat adnak, moralizálnak: „sajnos az alkalom szüli a tolvajt”; „Te sötétben bujkáló!" a nyelvjárás megjelenése is a földrajzi hely megállapítása mellett az idősekre jellemző. Az árnyalt fogalmazás, a gazdag szókincs, a maga« ismeretanyag művelt levélíróra vall. E szerzők szakszerűen fogalmaznak: „folyamatosan továbbítjuk az adatokat”; „mi sem várhatjuk el az ön részéről a teljes bizalmat”. Helyesírási készségük magas színvonalon áll. Dr. Nagy Ferenc eddig több mint 200 ügyben segítette szakvéleményével a rendőrség, o bíróság munkáját, az igazság kiderítését. Az ügyek skálája igen széles körű volt: gyilkosság, zsarolás, csalás, kémkedés, becsületsértés, hamisítás. Nyelvészeti kérdések mind polgári, mind pedig büntető ügyekben felmerülhetnek. A szakértő által értékelt sok száz stilisztikai jegyből mindenkire a sajátosságok egy adott csoportja jellemző. így hát sokszor kategorikus kizáró, vagy megerősítő véleményt is adhat a nyelvészszakértő. Ehhez persze már megfelelő hosszúságú szövegre és egyre gyarapodó tapasztalatokra van szükség. Természetesen a nyelvészszakértő ritkán állapíthat meg olyan egzakt módon dolgokat, mint mondjuk az ujjlenyomattal foglalkozó szakértő. Véleményében így mindig rögzíti megállapításainak határozottsági fokát, amely lehet kategorikus, valószínűségi vagy lehetőségi. Ebben az új, kriminalisztikai ágazatban is megjelent már a számítógép, amely új távlatokat nyitott meg a szövegek összehasonlításában. Az eddigi tapasztalatok szerint a hatóságok örömmel fogadják az igazságügyi nyelvészszakértő tevékenységét, hiszen olyan többletinformációt nyerhet általa az eljáró hatóság, amely segít az igazság felderítésében. „MERT” Minőségi Ellenőrző Rt. Pécsi Kirendeltsége CIPŐIPARI TECHNIKUST KERES FELVÉTELRE minőségellenőri munkakörbe. Cim: Szalai A. úti üzletsor Sajnos ma még nem eléggé ismert ez oz új tudományág, és így nem minden szükséges esetben kérik ki a nyelvészszakértő véleményét. Remélhetőleg a vizsgálati módszerek bővülésével és elmélyülésével együtt elfoglalja majd méltó helyét a nyelvészet a kriminalisztikában. Névtelen levélírók, zsarolók és más bűnözők szomorúságára . .. Erdős Ákos Hús* eu múlua Is működjék Postásból biológusdoktor A Royal Society, az Angol Királyi Tudományos Társaság vendégeként tartott Londonban előadást dr. Kellényi Loránd, az MTA Pécsett dolgozó tudományos főmunkatársa. Erdélyből, a nagykárolyi gimnáziumból került a háború után Pécsre, a Nagy Lajos Gimnáziumba. Az érettségi befejeztével hat éven át a pécsi posta átviteltechnikai műszerésze volt. Remek szakember, remek matematikus, így munkásból hamarosan mérnökhallgató lett, esti tagozaton. Közben a POTE Élettani Intézetében dr. Grastyán Endre, a jelenlegi Milyen a jó orvosi műszer? A jövő év filmbemutatóiból Hogyan felejtsük el életünk legnagyobb szerelmét? Összesen 202 film kerül a vetítővásznakra Bánsági Ildikó és Andorai Péter jelenete Szabó István új filmjében, a Bizalomban Eizenstein már nem fejezhette be Mexikóban forgatott filmjét, a Viva Mexikói-1, a tekercsek nagy része is omerikai raktárakban „pihent”. A szovjet- amerikai kapcsolatok javulása eredményeképpen nemrég a tekercsek hazakerültek, így mód nyílott arra, hogy a nagy filmrendező elképzeléseinek megfelelően összeállítsák a filmet. Az összeállítást Alekszandrov végezte, a filmet Éljen Mexikó! címmel a magyar mozik is bemutatják 1980-ban — valomeny- nyi filmbarát örömére. Ugyancsak nagy érdeklődésre tarthat számot Milos Forman cseh származású rendező filmje, a Hair, melyet az azonos című, világhírű színpadi musical nyomán készített. Az idei év nagy filmszenzációja a cannes-i fesztiválon versenyen kívül bemutatott Apokalipszis most című film volt. Rendezője, Coppola, hogy befejezhesse a vietnami háború értelmetlenségéről szóló filmet, mindenét pénzzé tette. Eredményéről ugyancsak 1980-ban győződhetnek meg a magyar mozinézőik. A további 26 amerikai filmből kiemelkedik Az ötös számú vágóhíd, a Hálózat és az Annie Hall című. A jövő évi sci-fi filmet a japánoktól szerezték be filmforgalmazó szerveink: az Üzenet az űrből című film látványosságában és izgalmaiban felülmúlja a Csillagok háborúját is. Tizenöt olasz film kerül jövőre a mozikba, köztük Olmi remek alkotása, A facipő fája, Fellini Zenekari próbája és a Rosi rendezte Krisztus megállt Ebolinál című. Az NSZK „színeiben” indul a svéd Ingmar Bergman; Münchenben készült ugyanis a Kigyótojás című -filmje. Szintúgy játszani fogják a mozik, miképp a Sakknovellát és oz év másik szenzációját, a Bádogdobot. Nincs év felújítás nélkül: újra látható lesz tehát a Szelíd motorosok, a Fáraó, a Feltámadás és a Kabaré című film. A magyar filmek közül elsőként — január elején Szabó István új filmjét mutatják be, Bizalom cím alatt. Ezt követi majd a Hogyan felejtsük el életünk legnagyobb szerelmét? című Szász-film. Balázs József oz utóbbi években üstökösként robban a magyar irodalmi életbe. Két regényéből is készült film; Cyarmathy Lívia rendezte a Koportost, Fábri Zoltán pedig a Fábián Bálint találkozása istennel-t. Ez utóbbi a Magyarok című film „előtörténete”. Még Latinovits Zoltánt szemelte ki főszereplőnek a Csontváry című filmjéhez Hu- szárik Zoltán. Halála következtében a bolgár Izhak Fintzi alakítja a kettős főszerepet. Jövőre lesz ugyancsak látható a Gulyás-testvérek dokumentumfilmje, a Papp Lacit nem lehet legyőzni. Bódy Gábor az utolsó simításokat végzi a Weöres-mű nyomán forgatott Psyché című filmjén, ezt is láthatjuk majd a jövő évben, miként Dárday István Harcmodor, Grunwalsky Ferenc Utolsó előtti ítélet. Elek Judit Majd holnap, Dobay György Az áldozat és Bacsó Péter Ki beszél itt szerelemről? című műveit. A további magyar filmeket Gyöngyössy Imre és Kábái Barna, Kovásznai György, Kolonits Ilona, Jankovics Marcel, Vitézi László, Makk Károly és a nagy öreg, a Valahol Eu- rópóbant rendező Radványi Géza neve fémjelzi. összesen 202 filmet mutatnak be a jövő évben, a már említettek között ott van Wajda Érzéstelenítés nélkül című alkotása is, ahogy a kedvelt francia filmek. Ezek rendezői közül néhány „márkás” név: Truffaut, Varda Cayatte, de Malle, Lelouch és Resnais. B. L. professzor, szorgalmazni kezdte a korszerű kutatásokhoz elengedhetetlen elektromérnöki feladatokat. így került az intézetbe, előbb az orvosok matematikatanáraként, majd ő lett az ország első orvosegyetemi, tanszéki kutató villamosmérnöke. Ha a POTE Élettani Intézetének elektronikai műszaki gépparkjáról akkor leltár készült volna, azt egyetlen számjeggyel meglehetett volna oldani. Ma európai, sőt világhírű orvosi műszerekkel dolgoznak Pécsett, és dr. Kellényi Loránd asztalán az talán nem meglepetés, ha Tokióból jön érdeklődő levél, az meg szinte mindennapos, hogy Európa valamelyik egyeteme kér leírást egy-egy mű-, szeréről. — Még a postaműszakon megtanultam egy szemléletet — mondja —, s ez szerencsére végigkíséri orvosi-műszaki pályámat: ha egy géprendszert elkészítünk, annak 20 év múlva is hibátlanul kell 'működnie. Nem volt könnyű az életem, amíg ezt a szemléletet sok kollégával elfogadtattam. Dr. Kellényi Loránd persze ma már nemcsak mérnöki diplomás kutató a POTE Élettani Intézetében, hanem 1968-ban az orvosi biológia doktora is lett. Máskülönben talán a legigazibb kutató alkat: csak az újdonságok érdeklik, a megoldatlan rejtélyekért életét adná — reggel eljön és este 7 előtt nemigen keveredik haza —, egyetemi szobája a civil ember szemében áttekinthetetlen drótvilág és félelmetes tekercshalmaz. De ami ott születik — dehogy is ott, elsőül Kellényi Loránd fejében meg kezében! — nos, ami így születik, az ritkaság. Jó meg rossz értelemben egyaránt Ritka hasznos, és ritkán kapható. Utóbbi annyit jelent, hogy eddig nem sikerült elérni az egyes berendezések sorozatgyártását. Csak újításainak száma meghaladta a harmincat, néhányból találmány is lett. A nem szakember számára túl bonyolult volna most szerkezeti leírásokat közölni. Pedig saját intézetén kívül a POTE ideg-elme-, fül-, orr-, gégeklinikáján és intenzív therápiás osztályán is dolgozik. Csak egyet a sok közül: Magyarországon rutin vizsgáló eljárássá válik a szívkatéterezés, melynek segítségével a szív belső elektromos jelenségeit is megvizsgálják (HIS-EKG). Dr. Kellényi Loránd megoldása, hogy a HIS-EKG-t katéterezés nélkül, felszíni elektródokkal lehet regisztrálni. Nemzetközi tudományos értekezleteken ismert előadó, olvassák a szaklapokban. Évtizeddel korábban egy esztendeig Angliában, Bristolban dolgozott, majd a Szovjetunióban, Jerevánban. Bristolból hazakerülve alkotta meg első sok csatornás telemetriás EEG- berendezését és az ogysebé- szetnél nélkülözhetetlen bipoláris mikrocoagulátorát. Dolgozott Berlinben, a Humboldt Egyetemen is. Mindezek után kérdeztük tőle: — Milyen a jó orvosi műszer? — Az a jó, ha az orvosnak csak beindítania és kikapcsolnia kell. A mérnöki csemegének számító gombtenger az orvosi gyakorlatban figyelemelvonó hátrány, ezeket a gombokat a klinikákon, intézetekben jobbára le is ragasztják. Aztán a jó műszert az orvos el sem ronthatja, mert ha rossz helyen kapcsol, legfeljebb nem működik. így kell megszerkeszteni. Hiszen ezek a géprendszerek az ember vizsgálatát, megmentését célozzák. Akkor már nem lehet kísérletezni. Az orvos-mérnök akkor alkot jót, ha géprendszerének tervezésekor mindig az embert látja maga előtt. — ön boldog ember? — A Magyar Tudományos Akadémia idegélettani csoportjának tudományos főmunkatársa vagyok. Postás koromban sosem hittem volna, hogy eddig eljutok. Kötetlen munkaidőm van, vagyis mindig dolgozom. Ehhez a legnagyobb segítséget feleségem adja, a kutatót hibáival együtt megértő, szerető gondoskodásával. Vannak persze bosszúságaim, de hát újra törekvő ember vagyok, s az ilyen típus számára mindig vannak. Földessy Dénes Könyv jelent meg a békécsabai múzeum történetéről Megjelent Békéscsabán az 1899-ben alapított múzeum történetét feldolgozó kötet A szerző — G. Vass István — pontos képet rajzol a millenniumi fölbuzdulás nyomán született csabai kultúrpalota, a mai Munkácsy Mihály Múzeum múltjáról és jelenéről. Alapításakor a nagyközségi jogállású Békéscsaba múzeumi igényeit elégítette ki, ma pedig a megyei múzeumi szervezet központja. Az intézmény gazdag nemzetiségi gyűjteménnyel is rendelkezik. A mai múzeum mellett 1978-ban készült el az újabb rész, amely 1980-tól a megye nemzetiségeinek történetét és néprajzát bemutató állandó kiállításnak ad helyet A múzeumtörténeti Ikönyv részletesen foglalkozik valamennyi mai gyűjteménnyel, és kiteljesedő közművelődési tevékenységgel, A képekkel és adatokkal gazdagon illusztrált békéscsabai múzeumtörténetet a városi tanács adta ki. Színházi magazin Mesebál. A Pécsi Nemzeti Színház művészeinek kezdeményezésére ingyenes előadást rendeznek a Mesebál című gyermekműsorból december 27-én a Kamaraszínházban. Az előadásra a bükkösdi, a csertői és a pécsi nevelőotthon gyermekeit hívták meg. Silvia és Stázi. A Csárdáskirálynő még mindig világsiker. Ezekben a hetekben csak Ausztriában négy színház műsorán szerepel. Pécsett a primadonna és szub- rett szerepeket hármas szereposztásban játsszák. Ennek során egy hét múlva, december 23-án Cseh Mária lép be a darabba Szilvia és Unger Pálma Stázi szerepébe. A két művész premierjére eljön a Horvátországi Magyarok Szövetsége szervezésében száz jugoszláviai magyar nemzetiségű néző is. Nyitott nap. December 28- án a közönséggel fenntartott kapcsolat egyik érdekes változatát kezdik meg Pécsett: úgynevezett nyitott napot rendeznek a színházban, amikor a látogatókat bevezetik a műhelytitkokba is. Nívódíj. Breitner Tamás karmester, pécsi zeneigazgató nyerte el a Szerzői Jogvédő Hivatal 1979. évi nívódíját az új magyar zeneművek előadásainak ápolásáért, illetve kiváló tolmácsolásukért A díjat szombaton adták át Budapesten.
