Dunántúli Napló, 1979. december (36. évfolyam, 329-357. szám)
1979-12-17 / 345. szám
Kitörő mérik az öntuényt Szobor• • m ** onto Pécsett Az alkotók szívesen adnak megrendelést Környezetünkhöz tartoznak a művészeti alkotások is, köztük az ércszobrok, amik lényegében ugyanazzal az eljárással készülnek mint sok ezer évvel ezelőtt. Amikor a művész anyagba mintázza alkotását, gipszmásolatot készít belőle, majd elviszi azt egy öntőműhelybe — hacsak maga nem tanulta meg e mesterséget, s nem készült fel hozzá eszközökkel is. Valamikor, még a reneszánsz idejében is, a művész maga öntötte a szobrot, mint ahogy Amerigo Tótnak is saját műhelyében formálódnak bronzba művei ma is. Az öntőműhelyben homokba formázzák a gipszmodellt, a kivételével támadt üreget töltik aztán ki olvadt fémmel, s ha az egyszerűen leírható, ám sokszor csak nagy nehézségekkel kivitelezhető eljárásba semmi hiba nem csúszott, csakhamar előbukkan a megperzse- lődött homokból a majdnem kész műalkotás. Hogy kész legyen, le kell vágni róla a beömlő nyílásokban megdermedt fémet, a szándék szerint cizellálni szükséges vagy patinázni. Lényegében ugyanezen eljárás szerint készülnek a tenyérnyi plakettek, érmek, s a monumentális lovasszobrok is. Magyarországon a Képzőművészeti Kivitelező Vállalat s az Állami Pénzverde foglalkozik művészeti alkotások öntésével. Azt már csak néhány művészember tudja, hogy Pécsett egy maszek öntőmester is foglalkozik szoboröntéssel. — Azt hiszem azért vállaltam el először ilyen munkát, mert Izgatott szakmailag. Elvben nincs sok különbség egy gépalkatrész és egy plakett vagy szobor öntése között, de az utóbbiak megvallatják az öntő szaktudását — mondja Újvári Antal öntőmester. A Posta kérh ünnepi küldeményeit idejében és pontos címzéssel adja fel! Hal, baromfi, déligyümölcs Ellátási körkép Mit vásárolhatunk az ünnepekre? Hosszú, négynapos karácsonyunk lesz. Az ilyenkor szokásos eszem-iszomra tekintélyes mennyiségű élelemmel kell „feltankolnia” minden családnak. A bőségesen megtérített asztaloknál nem hiányozhatnak ilyenkor olyan hagyományosan ünnepi ételek mint a hal, a baromfi s a déligyümölcs. De vajon jut-e ezekből elegendő mennyiség az üzletekbe? — erről érdeklődtünk, amikor a karácsonyi ellátásról kérdeztük az illetékeseket. Hétfői □ — Nem utasítok el semmilyen munkát, öntöttem már a keszthelyi kastély szökőkútjá- hoz, a fertődi Eszterházy-kastély. hoz kilincseket. Miután sehol nem vállalták el ezeket, így értek el hozzám, s úgy gondoltam, ha már milliókat költöttek ezekre az épületekre, akkor ezeket is meg kell csinálni. A mester műhelye valóban az ősidőket idézi, a modernizálás csupán csak annyi, hogy nem a faszén parazsán olvasztja a fémet, hanem az olaj tűzénél a földbe mélyített kemencében. — Pesten az öreg Halász csodálatos dolgokat csinált egy bérház pincéjében. Halála óta, tudomásom szerint csak én csinálok szobrokat is a kisiparosok közül. Nem mintha sokan lennénk, kihaló szakma a miénk. S tudja mi az érdekes, minél többet foglalkozom ilyenek öntésével, lelkileg is annál közelebb kerülök hozzájuk — mondja, s sok szeretettel mutatja be azokat a plaketteket, domborműveket, amelyeket „a nyomtató lónak nem lehet betömni a száját"-alapon magának öntött a művészek gipszmintáiról. Az öntvényeket kilóra „mérik", legyen az gépalkatrész vagy szobor. De nyilván nehezebb feladat leönteni egy bonyolult térformájú emberi alakot, mint egy szivattyúkereket. Nem ellenőrizni akartam a mester kijelentését — „nem hiszem, hogy panaszkodnának a művészek, hogy drágán csinálom” —, amikor megkérdeztem néhány szobrászt is Újvári Antal munkájáról. „Szinte önköltségi áron készíti a szobrokat, plaketteket, s azt is megmondja, ha olcsóbban jutott a fémhez, s úgy is számol. De be tudja szerezni a legjobb bronzokat is, ha a szobor olyant kíván. Jó vele együtt dolgozni, mert szereti a szakmáját és élvezi a szoboröntést” — mondta egyikük. — Itt öntöttük, ebben a műhelyben Trischler Ferenc Bohóc szobrát, ami a pécsi színházban van. Szép munka volt Ö csinálta ezt is — mutatja a domborművet, melynek eredetije a Stúdió kiállításán is látható a Széchenyi téri galériában. — öntöttem már sokszor a Rétfalvi Sanyinak, az a gipszfej ott Farkas Lászlóé, nemsokára azt öntöm, ez a plakett Soltra Eleméré. Az öntés nem kisasszonymunka, taían jelzi ezt képünk azoknak is, akik még nem láttad ilyent. A fáradtságot elmulasztani, a port és izzadságot letörölni, a munka feszültségét oldani segítenek Újvári Antalnak az elkészült szobrok. S örömet okozni másoknak. Hogy mi volt a tárgy, mit mutatott utoljára, leírni nem illik karácsony előtt, hisz feleségének készítette ajándékul. De annyit igen, hogy szép munka. Mestermunka. (Bodó) negyven év a Dráva partján A vízmester ■———^— Négy hold föld árába került négy polgári Megírja a folyó szabályozásának történetét Kinyílt előttem a Dráva. Napsütéses idő volt, a folyó fényesen nyújtózott egy enyhe kanyarban, a partján álló rücskös fák kopasz ágai rábólintottak az enyhe szélre. Varjak szállingóztak a túlsó oldal felé. Ahogy közeledtünk, úgy sustorgott mind hangosabban a folyó, végül — egy vízbedőlt fa vastag törzsét kerülgetve — már moraj- lott. Mégis békességet éreztem a partján. Csakúgy, mint Plecskó Mihály szemében, mozdulataiban, szókereső fogalmazásában. Ő és a Dráva elválaszthatatlanok. Negyven évig dolgozott a folyó partján, járta a gátakat, figyelte a víz szintjének alakulását, tűntek elő új örvények a szeme előtt és váltak másnapra semmivé, mint ahogy az apró homokzátonyok is. Az utolsó ember a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság területén, akit még megillet a régies hangzású megjelölés: vízmester. November 1-től nyugdíjban van, ám a Drávától nem szo- kadt el. Magyarországon 100 évvel ezelőtt kezdődött a vízmesterképzés, amikor a nagy szegedi árvíz felnyitotta a honatyák szemét: szakemberek nélkül nem lehet boldogulni a .zabolátlon folyókkal. Mai szóval élve középkáderek voltak, az előmun- kásokkal és a felvigyázókkal egyetemben. Csak a négy polgári elvégzése után lehetett valakiből vízmester. Ma az ő szakmájuk, tudósuk folytatói a vízügyi technikusok. — Már a munka mellett végeztem el a polgárit, magánúton. 1400 pengőmbe került, nagy pénz volt az akkor: négy hold föld ára. Nem is tehettem másképp, édesapám 50 éven keresztül dolgozott a Száva és a Dráva partján. A vizeket nagyon lehet szeretni. Petőfi a Tiszáról milyen szépen írt! A németek a Rajnáról, az oroszok a Donról, a franciák a Szajnáról... Egy folyó az ország büszkesége lehet. És ezt gondozni: megtisztelő és szép feladat. — Személyes viszonyt érez maga és a Dráva között? — A szokma egy bizonyos idő utón — ha örömmel műveli az ember — hivatássá válik. A Dráva mellett születtem. Nekem olyan ez a folyó, mint egy csikó: kis korában nagyon szép, de ha nem tartom kordában, megvadul és kárt okoz. Az a szép víz, amelyik gondozott. Ha nem lehet a partján végigmenni a buján nőtt dzsungel miatt, mindjárt az jut az ember eszébe: hát ennek meg nincsen gazdája? — Mi volt a vizmester felada. fa? — Felügyelni a gátakra, a csatornákra, vezetni a gátépítéseket, a folyamszabályozást. Énnekem így adott megélhetést a folyó, de ennél sokkal több van benne. A legkisebb patakban is energiák dolgoznak, amit meg lehetne fogni. Nálunk nem élünk ezzel kellő mértékben. A Dráva! Pedig milyen bővizű. Kötelező a hatósági jelzés a segédmotorokon Január 1-től csak hatósági jelzéssel vehetnek részt a közúti forgalomban a segédmotoros kerékpárok. Hatósági jelzésként a jármű vázába vagy adattáblájába beütött, maratott jelzés, — „cm” betűk és a motor hengerűrtartalmát jelző köbcentiméterszám — szolgál, az ettől eltérő jelzéseket nem fogadják el. A rendelkezés végrehajtását a KPM autófelügyelet már hónapokkal ezelőtt megkezdte, s eddig 182 ezer járművet vizsgált meg. A számítások szerint még mintegy 50 ezer segédmotoros kerékpár vizsgáztatása van hátra. Ezért az autófelügyelet ismételten felhívja az üzembentartók figyelmét, hogy a hiányzó vagy a szabálytalan jelzésű járműveket — előzetes bejelentés nélkül — mutassák be a helyi — a Budapest— Pest megyei és a megyei — közlekedésfelügyeletek gépjármű vizsgahelyein. A típusbizonyítvánnyal rendelkező kismotorok vizsgálati díja 40 forint, a típusbizonyítvány nélkülieké 120 forint. A hatósági jelzés nélküli segédmotoros kerékpárok haszná, lata a jövőben szabálysértésnek minősül: a jelzés hiányában a kismotorokkal az államhatár sem léphető át. még a nyári hónapokban is. Irtom erről egyszer egy mások által kisebb tanulmánynak nevezett feljegyzést. Most ozon dolgozom, hogy bemutassam a folyó szabályozásának történetét. Ugyancsak változatos. Azután a halászat: régen elég volt májustól szeptemberig dolgozni a halászembereknek, megkeresték az évre valót. Sok volt a hal a Drávában. — És most?- Kevesebb, de még mindig van. Megszűnt a nagyüzemi halászat. Lehetne ózonban to-1 vább javítani a helyzeten. Az ívóhelyek biztosításával, s talán azzal is, ha a horgászkezelésbe került Dráván engedélyeznék a kisszerszámok használatát. Milliós bevételre tehetnének ebből szert a horgászegyesületek. Pár év kellene csak, összekapcsolva a víz- és a halgazdálkodást. Plecskó Mihály birodalmának központja Vízvár, ott is o vízház. Eqyedül neki van engedélye o kisszerszómos halászatra. A varsáit mindennap megnézi, úgy igazítva ezeket, hogy a vízszintnek mindig megfelelő helyen álljanak. És egyáltalán: ott lenni a folyó partján, hallgatni mormogását, élővilágának megannyi színes zaját — pem kíván többet magánok. Ez segítette át a nyugdíjba menés zökkenőin is. Mészáros Attila Kezdjük az ünnepi étrendek összeállításánál oly nélkülözhetetlen hallal. Akadozik az élőhal-ellátás, főleg pontyból haladja meg jóval a kereslet o kínálatot. Mindenesetre idén sem kerül belőle kevesebb az üzletekbe mint tavaly ilyentájt Kroó Lászlótól, a HALÉRT igazgatóhelyettesétől megtudtuk: Baranyát 3—3,2, Tolnát 2, Zalát egy vagonnyi, Somo- gyat pedig 130 mázsányi élő ponttyal látják el. Ezt a meny- nyiséget speciális vagonokban és kamionokban szállítják a rendeltetési helyekre. A vásárlók számíthatnak némi, mélyhűtött balatoni fogassüllőre, minimális adag harcsára is. Lesz még egy kevés amúr, márványponty, s szinte korlátlan mennyiségben fagyasztott szálka nélküli tengeri hal. Karácsonykor egyik nap hal, a másikon baromfi — tartja a ■magyar étkezési szokás. Ez utóbbiból nem lesz ellátási zavar — Ígérik a Baranya megyei Baromfifeldolgozó és Forgalmazó Közös Vállalat vezetői. A legkedveltebb cikkből, a frissen vágott csirkéből elegendő mennyiséget szállítanak a boltokba, várhatóan 3—4 vagonnal. Ugyanakkor 70—80 mázsa mell, 90 mázsa comb kerül mélyhűtötten az üzletekbe, s frissen vágott csirkecombot is kaphatnak a vevők. A karácsonyi slágerből, a pulykából 5000 darabot vágnak, újdonságként a belőlük készült, combból és mellből álló aprólék is kapható lesz. Karácsonyra is kiterjesztették az engedményes tyúkvásárt, kilónként öt forintos árengedményt adva az ünnepre bevásárlóknak. Negyedelt pecsenyekacsából húsz mázsa, hízott libából az igények szerinti meny- nyiség vár kiszállításra. Tojásból előreláthatólag mintegy egymillió kerül a baranyai üzletekbe. A déligyümölcs maradt a végére. A bevásárlók algériai mandarint, egyiptomi, kubai és görög narancsot vehetnek a narancsfélék közül. Ezekből az országba mintegy 4000 tonnát hoznak be. Kínálnak kubai grape fruitot. Október vége óta folyamatosan futnak be a banánszállítmányok, a jobbára Equadorból származó gyümölcs még a karácsony előtti utolsó napokban is érkezik majd. Az olasz, jor- dán és libanoni citromból folyamatos ellátást remélhetünk. (h. I.) A NOVEMBER 7. MGTSZ, BÁTA megvételre felkínál jó állapotban lévő, háromszintes típusú A 18 000 férőhely részegységre bontva alkatrészként is megvehető. Ár megegyezés szerint Érdeklődni lehet: Baromfiüzem, Báta. Berta János ágazatvezetőnéh
