Dunántúli Napló, 1979. december (36. évfolyam, 329-357. szám)

1979-12-16 / 344. szám

DN HÉTVÉGE 6. BELPOLITIKA 1979. DECEMBER 16. Jelentős középülettel gazdagodott Pécs ▼’ ▼ TgdsTftA Az új megyeháza Az első (?) megyeháza fő­épülete 1731-ben épült az ak­kori Wöberl Gassén —az 1722- től 1799-ig öt szokaszra osztott mai Kulich Gyula utcában —, a ma is megcsodált faragott díszkapu 1772-ben készült el. Viszontagságos története során a megyeházat 1819-ben város­házának, 1821-ben pedig a káptalannak órvaház céljára kínálták fel, de nem kellett. 1930-ban épült meg a barokk­nak mondott dísztermet magá­ba foglaló épületszárny. A fel- szabadulás után a megyeházból járási tanácsház lett, a megye pedig o Széchenyi térre költö­zött a Pécsi Takarékpénztár 1898-ban emelt épületébe. • Kezdettől alkalmatlan volt e célra az épület, ezért is szüle­tett 1966-ban az új megyeháza építésének o gondolata. El­helyezésére több ötlet is volt, oz egyik a mostani eszperantó park helyét ajánlotta, ezzel a megyeháza visszakerült volna a hagyományos környezetbe. Csakhogy időközben megfor­málódott az új városközpont építésének igénye a Rákóczi út—Szaloi András út közötti te­rületen és akkor döntöttek úgy, hogy e területen az intézmé­nyek által határolt tömbbelső­ben kell felépíteni az új megye­házát. A beruházási programot — a maitól merőben más gazda­sági viszonyok között — 1969- ben fogadta el a végrehajtó bi­zottság. Ez a mai épületet tar­talmazta a hozzá csatlakozó ét­termi és tanácstermi szárnnyal. Ezután egy viszontagságos év­tized következett nehezülő gaz­dasági viszonyokkal, amelyek éreztették hatásukat. Rögtön az építkezés kezdetén az irodaház- építési stop miatt le kellejt áll­ni, amikor állt már a mónolit- szerkezetű fogadószint és a helyszínen voltak az univáz szer­kezeti elemek. 1972-től 1974-;g szünetelt a munka, s azóta is csökkentett ütemben folyt az építkezés, egyrészt pénzügyi ne­hézségek miatt, másrészt meg őzért, mert sokkal fontosabb volt, hogy a lokások, óvodák, iskolák stb. megépüljenek. Ez­zel magyarázható, hogy csak­nem öt esztendő kellett a bo­nyolultnak nem mondható épü­lethez. • De végül is elkészült a hóz, amely alatt római kori romok szunnyadnak, s amely most a Rákóczi út 34-es házszámot vi­seli, azt a számot, amelyet ko­rábban a DéDÁSZ pécsi vá­rosi kirendeltségének épüle­te viselt 1 a lebontásáig. Most ennek a helyén van az egyik széles gyalogosbejáró a tágas teraszra, ahonnan az épület főbejárata nyílik. A te­raszra — amely olatt a megyei tanácsi gépkocsik garázsa von — a tömbbelsőből is fel lehet jutni, a Szabadság út felől is és majd annak idején a Jókoi utca felől is, ha megépül az ügyészség mellett az új megyei bírósági székház. A Szabadság úti feljáró mellett vannak a zászlótartó oszlopok - ez is sej­teti, hogy a megyeháza főhom­lokzata a Szabadság út felé néz majd. Valamikor — talán a 90-es években — ezen az olda­lon épül meg az a szárny, amelyben tanácsterem lesz. Ad­dig a megyei tanácsülések szín­helye a régi megyeháza „ba­rokk” díszterme. • November vége óta a Bara­nya megyei Tanács végrehajtó bizottságának apparátusa már az új megyeházban dolgozik; az elmúlt hetek a költözéssel teltek, a régi ház kiürítésével. Ezt egyébként szó szerint kell venni, hiszen a kilencedik évti­zedét taposó volt takarékpénz­tári ház nogyon eloggott már és alapos felújításra szorul. A BARANYATERV a közelmúltban statikailag megvizsgálta a há­zat és megái lapította, hogy a legfelső födémet teljesen ki kel! cserélni (az életveszélyeset erő­sen megközelítő állapotban van), a harmadik emeletit pe­dig jócskán meg kell erősíteni. Ami azt jelenti, hogy már a második emeletet is üresen kell hagyni. A házbon morad az Idegenforgalmi Hivatal, a pó­lyaválasztási és népművelési tanácsadó, a földszintre — az építési osztály helyére — beköl­tözik a városi földhivatal, az el­ső emeleten pedig a népi el­lenőrzés helyezkedik el. • A tízszintes épületet Köves Emil Ybl-díjas építész tervezte, akinek eddig két jelentősebb intézményi épülete volt Pécsett: o Tanárképző Főiskola új tan­széki épülete és a 400 fős or­vosegyetemi kollégium. Az új megyeházáról ezt mondja: — A 60-as években 'készült rendezési terv eleve számolt azzal, hogy az új megyeháza környezetéből eltűnnek a még ma is meglévő házak. Tehát a tervezésnél nem lehetett szá­molni a mostani „bezártság­gal". A megbízás annak ide­jén úgy szólt, hogy 25 millió forintból kell kihozni az épít­kezést — a tényleges költsé­gek végül is ennek a többszö­rösére rúgtak — és messze­menően a szerénységre kell a hangsúlyt fektetni, amire ma már nem szívesen emlékszik senki. A többszöri tervmódosí­tás ellenére is térfogatát és küllemét illetően az eredeti­leg tervezett épület valósult meg. Az akkori apparátusra méretezve többségében kis — egyfős szobákat kellett tervez­ni, ezek nagy részében most két fő dolgozik. A legfonto­sabb változás az volt, hogy a programból kikerült a belső oldalra tervezett étterem-ta­nácsterem szárny, helyette lett a terasz; a legfelső szintre pedig be kellett hozni a me­legítőkonyhát és az éttermet. Az épületről egyébként jó az összbenyomásom, de örültem volna, ha a belső faipari mun­kák gondosabbak lettek vol­na, s ha az univáz szerkezet pontatlansága miatt nem kel­lett volna utólag centiméterek­kel „faragni” az eloxált alu­míniumból készült nyílászáró­kat. » Az épület belsőépítésze Má­té András volt; a teljes be­rendezés az ő munkáját di­cséri. Több újdonsággal is szol­gál az új megyeházo. Az egyik a páternoszter, amely termé­szetesen csak Pécsett új­donság és amivel ugyanúgy meg kell mojd barátkozni, mint annak idején a Konzum mozgó­lépcsőjével. A páternoszter még egy formában megjelenik: a központi iktatóban a megyei tanács élő iratanyagát ilyen rendszerű irattárolókban tart­ják majd, amely egy gombnyo­másra hozza a kiadónyíláshoz a kívánt iratanyagot. Újdonság a fűtési rendszer is, amely jelle­gében megközelíti a légkondi­cionálást. Fűtési idényben egy bizonyos hőmérsékleti maxi­mumra szabályozzák be, ominél kevesebbet szobánként bármi­kor igénybe vehetnek (pl. ami­kor kívülről a nap fűt), de töb­bet soha. Ugyanez a fűtésrend­szer nyáron hideg vizet kerin­getve hűtést ad. És most járjuk végig a házat! Dr. Palotai Ferenc gozdasági és ügyviteltechnikai osztályveze­tő a kalauzunk, ő mutatja be melyik szinten mi található és tőle tudjuk meq azt is, hogy az épület előtt a Rákóczi úti olda. Ion — a rendezési tervvel össz­hangban — lebontják majd az épületeket, a helyükön pedig parkolót építenek és hogy a Mottyasovszky-hózat „be fogják fejezni”, azaz egy hozzáépített szárnnyal tüntetik el a tűzfalat. Az alagsorban az épület ki­szolgáló létesítményei vannak, a földszinten az új gépekkel fel­szerelt házinyomda, a mikrofil­mes fotólaboratórium, a gazda­sági osztály és a polgári vé­delmi parancsnokság kapott helyet. A fogadószinten a tá­gas előtérben van az ügyfél­tájékoztató, s e szinten találha­tó a telefonközpont, két vb-te- rem és a köztük levő, tanácste­remnek is alkalmas, többcélú hall. Az első emeleten a köz­ponti iktatón kívül az igazgat tósi osztály, a szervezési és jo­gi osztály, a gazdasági és ügy­viteltechnikai osztály van, s itt helyezték el a padlószőnyeggel és hangelnyelő álmennyezettel ellátott leíróirodákat. A máso­dik emelet a tisztségviselőké, a tanácselnöké, az elnökhelyet­teseké és a vb-titkáré, a harma­dikon pénzügyi, o negyediken az építési és a terv, az ötödi­ken a művelődésügyi, a munka­ügyi és a személyzeti, a hato­dikon az egészségügyi és a ke­reskedelmi, a hetediken az ipa­ri és a mezőgazdasági osztály található. A nyolcadik emele­ten van a melegítőkonyha és az étterem, a büfé, a könyvtár és a klub. A hetedik emelet kivételé­vel — ahol a megnövekedett lét­számú mezőgazdasági osztály­nak több helyre volt szüksége _ minden emeleten van 20— 25 fős tárgyalóterem. Pécs új, jelentős középülettel gazdagodott a város új intéz­ményi központjában. Jó munkát az új helyen! Hársfai István Ingázók Pécsre és Komlóra Zömmel férfiak járnak dolgozni a két városba Pécsett a gazdasági ágaza­tokban 1978 végén 64 000 fő tevékenykedett, 81,3 százalékuk a városban lakott. A naponta Pécsre ingázók száma 12 000 fő volt. Az 1970-es népszám­lálási adatokkal összevetve a foglalkoztatottak száma 14,3 százalékkal, a bejárók száma annál nagyabb mértékben, 16,3 százalékkal emelkedett. A 12 000 naponta bejáró dol­gozó 38 százalékát oz ipar, 30,7 százalékát az építőipar foglalkoztatja. A szállítás-hír­közlés 20,8 százalékban, a ke­reskedelem 10,5 százalékban köti le a Pécsre 'ingázókat. A legmagasabb az építőiparban az ingázók aránya: itt min­den harmadik dolgozó vidék­ről jár be. Ezt követi a szállí­tás-hírközlés, ahol minden ne­gyedik ember bejáró. Az ingázók túlnyomó több­sége Baranya településeiről jár be. A négy ágazatban ösz- szesen csak 421 fő ingázik más megyéből. A városkörnyék köz­ségei adják az ingázók 20,7 százalékát. Baranya megye 291 községe közül csak 31-ből nincs Pécsre bejáró. A megye négy városa mind 100 fő feletti in­gázót ad Pécsnek. Komlóról például 625-en járnak be nap mint nap. Ezzel szemben Pécs­ről Komlóra 377-en ingáznak. Érdemes megemlíteni, hogy o 1 PÉCSBE HATOTTA DKÚZÓK SZÁMI TELEPÜLÉSENKÉOT fenti keresztingázásból jelen­tős részt jelent a Mecseki Szénbányák, melynek 263 pé­csi lakosú dolgozója jár na­ponta komlói munkahelyre és 165 komlói lakosú dolgozója pécsi munkahelyre. Az ingázók többsége autó­busszal közlekedik. Az autó­buszhálózat szinte a megye valamennyi községét érinti. A menetrend szerinti járatokon kívül a 12-es Volán szerződé­ses járatokon naponta 5000 főt szállított 1978-ban. Jelenleg naponta 63 szerződéses járat fut be Pécsre, ebből 52 az építőipari vállalatoknak szál­lítja a dolgozókat. A vasúthá­lózat 53 települést érint a megyén belül. Ha ezekből minden ingázó vonatta'l utaz­na, akkor is csak mintegy 4000 fő vehetné igénybe, de becs­lések szerint ennek fele sem használja a vasúti közlekedést. A négy termelő ágazatban az összes foglalkoztatottak 59 százaléka férfi, 41 százaléka nő. A noponta bejárók között azonban 72,4 százalékban van­nak a férfiak. A Pécsre na­ponta bejáró emberek 88,8 százaléka fizikai munkás. A négy fő gazdasági ága­zatban Komlón 14 500 embert foglalkoztatnak. Az iparon be­lül a dolgozók 70 százalékát a bányászat foglalkoztatja. A Komlón dolgozók háromnegyed része helyben lakik, több mint egynegyede, 3811 fő pedig naponta utazik munkahelyére. Az ingázók lakóhelye 99 tele­pülés között oszlik meg, ebből 66 Baranya, 28 Tolna, 5 So­mogy megyében van. Komló­nak egy városikörnyéki közsé­ge van, Magyaregregy, innen 121 fő ingázik naponta. A közvetlen szomszédságban lé­vő Mecsekpölöske mintegy 100 ingázót küld Komlóra, 20 te­lepülés adja az ingázók 71 százalékát. Komlónak kedvezőtlenek a közlekedési viszonyai. Az uta­zás túlnyomórészt menetrend- szerű autóbuszjáratokon bo­nyolódik. Szerződéses járat mindössze négy fut be napon­ta Komlóra; ebből egyet a Carbon Vállalat, hármat pedig a Tolna megyei Állami Építő­ipari Vállalat szerződtetett. Az ingázók mintegy 90 százaléka autóbuszt vesz igénybe. Az ingázók között 450 o nő, akik közül 340-en az iparban, 11 -en az építőiparban, 42-en a szállítás-hírközlésben, 57-en a kereskedelemben dolgoznak. Komlón a négy gazdasági ágazatban dolgozók túlnyomó többsége, 86 százaléka fizikai munkás. Az ingázók között is a fizikai foglalkozásúak ará­nya nagyobb. R. N. to. _ir^~ A mintás faburkolatú tanácskozóhall Az épület Jókai utcai homlokzata

Next

/
Thumbnails
Contents