Dunántúli Napló, 1979. december (36. évfolyam, 329-357. szám)

1979-12-13 / 341. szám

1979. december 13., csütörtök Dunánt últ napló 3 Magyar Szociológiai Társaság I. vándorgyűlése - Pécs Csecse moha la ndóság Baranyában Beszélgetés dr. Kóbor József kandidátussal A Magyar Szociológiai Társaság I. vándor­gyűlésén, melyet Pé­csett tartottak dr. Kóbor József kandidátus, cím­zetes egyetemi docens a csecsemőhalandóság té­maköréről tartott előadást. Az Egészség és társada­lom mottóval jelzett ván­dorgyűlés előadásai közé nem véletlenül került e té­ma, hiszen - mint azt megyénk főorvosa beveze­tőjében említette - alig van az egészségügyünk­nek olyan területe, ahol az ok és okozat között oly szoros kapcsolat mu­tatható ki, mint a csecse­mőhalálozás nagysága, összetevőinek aránya és az ezeket befolyásoló tár­sadalmi tényezők és struk­túra között. Hosszú távú népességpoliti­kai céljaink nem csupán a né­pesség egyszerű reprodukció­ját biztosító kiegyenlített lét­számú új generáció kialakítá­sát tűzik társadalmunk elé, hanem legalább ilyen fontos feladatként jelölik meg a ko­rábbinál kedvezőbb biológiai összetételű, egészséges újszü­lött populáció születésének biztosítását is. Baranya megye demográfiai helyzetét az 1960- as években a magas csecse­mőhalálozás jellemezte. Kérdésünk kézenfekvőnek látszik: — A csecsemőhalálozás mu­tatószáma nemzetközi össze­hasonlításban nemcsak az or­vosi munka, az egészségügyi szen/ezettség egyik fő mutatá­ja, hanem egy jellegzetes adat is. E mutatószámbál messzemenő következtetéseket lehet levonni a gazdasági, szociális, kulturális viszonyokat illetően is. — Ez így igaz — mondotta dr. Kóbor József. — Az össze­függés nyilvánvaló, ha tudjuk, hogy a csecsemőhalottak 70, egyes esetekben 80—85 szá­zaléka a koraszülöttek köré­ből kerül ki. A 2500 gramm alatti súllyal születettek között hozzávetőlegesen hússzorta na­gyobb a halandóság, mint a 2500 gramm feletti, úgyneve­zett érett csecsemők körében. A koraszülés világprobléma — évente körülbelül 22 millió a kis súlyú élveszületették száma a világon. Ez durván egyhato- áát teszi ki az összes élve- születettnek. További becslé­sek szerint a világ kis súlyú élveszülötteinék mindössze 5 százaléka esik a gazdasági­lag fejlett országokra. Ez is mutatja kérdésének igazát, mi­szerint a csecsemőhalandóság és az életszínvonal között kap­csolat van. — Ebből az is következne, hogy hazánkban a felszabadu­lás óta jelentős a fejlődés. Hol állunk ma, nemzetközi mércével mérve? — Csők jellemzésképpen: hazánkban 1938-ban 131 ez­relékes volt a csecsemőhalan­dóság, tavaly pedig már csak 24 ezrelékről beszélt a sta­tisztika. Ez vitathatatlanul nagy fejlődés, mely döntően a hatvanas évek után volt érez­hető. Országosan is, me­gyénkben is az azt követő időkben fordítottunk fokozott figyelmet a tudományos ala­pokon nyugvó anya- és cse­csemővédelemre. A csecsemő- halandóság és a koraszülés mint -biológiai momentumokat tartalmazó társadalmi jelen­ség különböző tényezők össze­függő komplexumának befo­lyása alatt áll. E tényezők a társadalmi fejlődés folyamán állandóan változnak. Nem kell messzire mennünk: az urbani- zálódás, a nőknek a termelő munkában való nagyarányú részvétele, a művi vetélésék számának emelkedése, a csa­ládtervezés problémái mind olyan tényezők, melyek a ter­hesség lefolyását — ha nem teszünk megfelelő preventív intézkedéseket — kedvezőtle­nül befolyásolhatják. Helyzetünket illetően az „eu­rópai ranglistán” lényegében nincs változás. Mögöttünk csu­pán Románia, Jugoszlávia és Portugália következik. Az élen Svédország áll 8,7 ezre­lékes csecsemőhalandósággal, ezt Dánia és Finnország köve­ti. (10,4, illetve 10,5 ezrelék­kel.) — A koraszülés okait illető­en mindig különböző okok ösz- szességél említjük. Nagyon va­lószínű tehát, hogy azok a té­nyezők, melyeket a különböző statisztikák említenek, csupán kondicionáló faktorok, nem kötelezően idézik elő a kora­szülést. — Hogy mennyire széles spektrumon mozognak az okok, arra néhány példát sze­retnék felsorolni. Az anyagi­lag hátrányos helyzetben élők körében a rossz szociális kö­rülményekkel, a városokban élőknél a civilizációs ártalom­mal magyarázzuk a koraszülés gyakoribb előfordulását. Ki tudjuk mutatni, hogy a do­hányzó nők koraszülési gya­korisága meghaladja a nem dohányzókét. Jeíentőséget tu­lajdonítunk az anya életko­rának, parturitásának — azaz, hányadik szülésről van szó —, szívvolumenének, testsúlyának, magasságának, táplálkozási vi­szonyainak, infectios megbete­gedéseinek, esetleges toxae- miájának, bőrszínének, testi és szellemi megterhelésének, lelki egyensúlyának, hajadon volíá- nck, a méh fejlődési anomá­liáinak, a magzat intrauterin fejlődési zavarainak, a többes terhességnek, a terhesgondo­zás intenzitásának és így to­vább. Hosszan lehetne folytat­ni a sort. Nehéz lenne azon­ban azt mondani, s bizonyíta­ni, hogy az utóbbi három év­tizedben megháromszorozódott koraszülési gyokoriságot vala­melyik ok, vagy okok külön- külön okozták. — Baranyában az elmúlt években ugrásszerűen javult a csecsemőhalandóság korábbi mutatója. Minek köszönhető ez a javulás? — A komplex felmérő mun­ka alapján széles körű szakmai és szervezeti intézkedések so­rát indítottuk be. Ilyenek vol­tak: a centrális terhesgondo­zás, a veszélyeztetett terhesek naprakész jelentése és nyo­mon követése, segítés a sok- gyermekes anyáknak, oz új­szülöttrészlegeket korszerűsí­tettük, hatékony koraszülött-, illetve újszülöttszállítást szer­veztünk, megszerveztük a kora­szülések előrejelzését. Igen nagy segítséget kaptunk a né­pesedéspolitikai határozattól. Szervezettebb csecsemőgondo­zás van ma, mint korábban, de jobb a koraszülöttek, a fej­lődési rendellenességben szen­vedő csecsemők utógondozása is. Növeltük megyénkben a szülészeti és gyermekgyógyá­szati kórházi ágyak számát; 'kialakítottuk a progresszivitá­son alapuló bázis intézmény- rendszert, a Megyei Kórház Rendelőintézetet. Mindent egy­bevetve, úgy vélem, hogy a tervszerű egészségpolitikai munka meghozta gyümölcsét, s akkor határoztunk jól, ami­kor kiemelt feladatként ke­zeltük az anya. és csecsemő­védelmet. Mindezen intézkedé­sek összessége az, amit ma megyénkben jólesően mondha­tunk: a csecsemőhalálozás szá­mos paramétere jelentősen ja­vult. — Engedje meg, hogy be­fejezésül — már nem épper. a vándorgyűlésen elhangzott előadáshoz tartozóan — meg­kérdezzem: melyek az elkövet­kező évek legfontosabb me­gyei egészségügyi feladatai? — A legfontosabb felada­taink — természetesen nem rangsorolva — a következők: a kórházfejlesztés és a struk­túraátalakítás, az alapellá­tás fejlesztése, valamint az anya- és csecsemővédelem kér­déseivel való fokozott foglal­kozás. Negyedikként az öre­gekkel kapcsolatos egészség­ügyi feladatokat említeném — mondotta befejezésül dr. Kő­ikor József. Kozma Ferenc Terhestanácsadás a családtervezési központban Bölcsödé, óvoda, napközi Térítés - ha hiányzik a gyerek Egy rendelet értelmezése és alkalmazása Félreértésekre okot adó hírek terjedtek el a közelmúltban Pé­csett a bölcsődei, óvodai, isko­lai gyermekétkeztetési díjak visszatérítésének módjáról. A 12/1979. PM—MŰM sz. együttes rendeletet értelmezték rosszul. A szeptemberben életbe lépett rendelet értelmében, ha a gyer­mek betegség, vagy más ok miatt nem veszi igénybe oz in­tézményi ellátást, akkor a tá­volmaradás okát legkésőbb 48 órán belül jelenteni kell. A be­jelentést követő három naptól — középiskolai kollégiumokban a hatodik naptól — mentesülnek a gyermekek a térítési díj fizetése alól. A szülők egy része mindezt úgy értelmezte, hogy a hiányzás első kettő, illetve hat napjának étkezési díját semilyen körül­mények között nem kapja visszo. Ez nem iígy van. Ha a szülő elő­re tucíja, hogy szabadságra mennek, vagy elutaznak és ezt kettő, illetve hat nappal koráb­ban jelzik az intézménynek, ak­kor ott nem számolnak a gyer­mek étkeztetésével, tehát oz egy hónapra előre befizetett téríté­si díjnak ezekre a napokra eső összegét visszakapják. Betegség esetén más a hely­zet. Való, hogy a rendelet előtt a mostani két nap helyett a legtöbb intézményben csak an. nak az egy a napnak a térítési díja „veszett el” a szülők szá­mára, amikor gyermekük megbe­tegedett, és reggel orvoshoz kellett vinni, holott o bölcsődé­ben, óvodában, iskolában főz­tek részére. Ám az intézmé­nyeknél ez nem egy, hanem két nap veszteséget jelentett. A magyarázat: ugyanúgy, mint a legtöbb háztartásban, legolább egy-két nappal előbb vásárol­nak, illetve rendelnek nyers­anyagot, ebédet. Érvényes ez a gyakorlat mind a sóját konyhás bölcsődékben, mind o vendég­látóipari vállalattól élelmet, il­letve az óvodai gondnokságtól- központi nyersanyag elosztó­hely — nyersanyagot kapó intéz­ményekben. így tehát a gyer­mek hiányzásának második napján is ott állt a nyersanyag, meg is főzték, mivel az adott napra kiadott mennyiség fel- használása kötelező az intéz­ményekben. A szülőknél pedig a következő hónapban ezt a második napi hiányzást is vlsz- szatérítették, tehát a veszteség oz intézményt, tágabb értelem­ben az államkasszát terhelte. A középiskolai kollégiumok­nak egy héttel előre le kell ad­niuk a rendelést a közületi hús­boltnak, a tejipari vállalatnak és így tovább — ezért a hat­napos terminus. A rendelet tehát az ésszerű­ség határain belül takarékos­ságra ösztönöz. Oly módon, hogy a szülőket anyagilag teszi érdekeltté abban, hogy az elő­relátható távolléteket időben, illetve a betegségek miattit (?) minél korábban jelezzék és így oz intézmények tervszerűbben gozdálkodhassanak a nyers­anyagokkal. Kézenfekvő a következő kér­dés: ha már ott van azon o ket­tő, illetve hat napon az előre megrendelt, megvásárolt nyers­anyag és meq is főzik, mi lesz az étel sorsa? A bölcsődék ki­vételével — itt egyrészt a kor­osztálynak kellő sojátos táplá­lék, másrészt a szigorú higiéniai előírások miatt erre nincs lehe­tőség — ezeken a napokon ha- zavihetik az ebédet a szülők, gyermekek. A középiskolai kol­légiumok gyakorlata ugyan azt mutatja, hogy a legtöbb fiatal — kórházi ápolás, hazautazás miatt — erre nem tart igényt, ám ezekre a napokra szóló ebédjegyüket átadják társaik­nak. Kiváló pártmunkások Bogos Márton i Első látásra arra következ­tettem, hogy Bogos Márton, a 'Budapesti Vegyiművek hidasi gyáregysége pártvezetőségé­nek titkára aligha lehet több 40 évesnél. Már jó ideje 'be­szélgettünk vele az elmúlt évekről, sikerekről, buktatókról, energiaemésztő iskolapadokról, amikor kiderült: messze mö­götte van már a 40. születés­napja, jóval közelebb áll az ötvenhez. 1932-ben született, alig né­hány kilométerre munkahelyé­től. 1959-ben lépett be a párt­ba, 1965 óta a gyáregység pártvezetőségének tagja, 1975- től a járási párt-vb tagja, 1978. tál titkára a párta lapszerve­zetnek. Munkásőr. Két lánya férjhez ment, fia KISZ-titkár. Felesége ugyancsak a gyár­egységben dolgozik. Egy időben Bogos Márton lényegesen több időt töltött munkahelyén, vagy pártmeg­bízatásai teljesítésével, mint családja körében. Akkor mond­ta a felesége: legjobb lenne, ha bevinnél magaddal a gyár­ba egy sezlont, hogy legyen hol aludnod . . . — Édesanyám két fivére ne­velt. Tulajdonképpen ők irányí­tottak, ők voltak azok, akik a je. lenlegi meggyőződésem mag­ját elvetették bennem. Egyikük tanácselnök volt, a másik községi párttitkár. Segédmun­kás voltam, hat általános is­kolai osztállyal. Nagyon ke­vés... Tanulnom kellett éve­ken keresztül. Egyéves pártis­kola, főgépészi végzettség megszerzése, tavaly fejeztem be — két év alatt =— a kö­zépiskola négy évét, esti egye­tem, 3 hónapos munkásőr- parancsnoki iskola. Egyszóval tömtem a fejem. Hogy szüksé­gem volt erre, azt az is bi­zonyítja: amikor az esti egye­temre jártam, az osztályunk­ban egyedül nekem volt csak általános iskolám. — Említette, hogy két év alatt fejezte be a középisko­lát. — Nem ment könnyen. Pél­dául a rendes évi tanulmányi szabadság kevésnek mutatko­zott a tanuláshoz. A rendes szabadságomból vettem ki még egy hetet, hogy el ne maradjak. — Eddig nem beszélt olyan dolgokról, amelyek bántották volna. Pedig minden ember életében vannak ilyenek is. — Voltak az enyémben is, s nem is keli túl messze visz- szamennem az időben. Né­hány éve még bizonytalankod­tunk itt a gyárban: hogyan és milyen módon segítse a párt- szervezet a gazdasági munkát. Négy év alatt bizonyosodott be, hogy másképpen kell csi­nálni, .mint addig. És ez a négy év nehéz volt, vitákkal tarkított. — Most milyen a kapcsola­ta a gyáregység gazdasági vezetésével? — A legjobb. Köszönhető ez a gyáregység vezetője hoz­záértésének, elvtársi magatar­tásának, s annak is, hogy úgy érzem: sínen vagyunk a párt­életben is. A gazdasági veze­tés igényli a pártszervezet fo­kozott közreműködését, s erre szükség is van. Például —fel­adatainkból eredően —a mun­kahelyen belüli átcsoportosítá­sok megszervezésénél, lebo­nyolításánál. A pártszervezet tagjai ebben példát mutatnak: oda mennek dolgozni, ahol a leginkább szükség van rájuk. Ha kell, oz enyvgyártá sból átmennek a műtrágya-kiszere­léshez. Készülünk a beszámoló párttaggyűlésre. Az ebben sze­replő statisztikák egyre ered­ményesebb munkáról a'dnak bizonyságot. — Meglehetősen „tömör" hétköznapjai vannak. Hogyan tudja magát kipihenni? — Mit mondjak erre? Talán így: a Magyarország és a fia­talok. A Magyarország című hetilapot az első betűtől az utolsóig elolvasom, mert kitű­nően tájékoztat. A fiatalokat mindig szerettem, és mindig segítem őket. Azt szeretném, ha mindegyikük többre tar­taná a köz érdekét, mint a sajátját. És ott van az én fi­am is. KISZ-titkár. Én is úgy kezdtem annak idején — hi­szen mondtam már —, hogy jó irányba tereltek. Ezt 47 éves fejjel is megköszönöm. Mészáros Attila

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents