Dunántúli Napló, 1979. december (36. évfolyam, 329-357. szám)

1979-12-12 / 340. szám

1979. december 12., szerda Dunántúlt napló 5 Nemzetközi tanácskozás Tihanyban (Folytatás az 1. oldalról) különböző feltételek között te­vékenykedő kommunista pártok valamennyien eredményesen oldják meg feladataikot, folya­matosan növeljék tömegbefo­lyásukat, erősítsék a társodalom életében betöltött szerepüket. Pártjaink között lehetnek — és vannak is — nézetkülönbségek, ezekkel összefüggésben gyak­ran élénk ideológiai-politikai vitákat is folytatunk. Álláspon­tunk szerint az elvtársi módon, alkotó szellemben, egymás ál­láspontját tiszteletben tartva és annak megértésére törekedve folytatott vita jól szolgálja a marxizmus—leninizmus tudomá­nyos elméletének fejlődését, az új kérdések megválaszolását. Nemzetközi harcunk sikeréhez elengedhetetlen, hogy pártjaink időről időre együttesen elemez­zék a helyzetet, és ennek meg­felelően vegyék számba a leg­fontosabb és legaktuálisabb közös tennivalókat. Pártunk ezért tulajdonít kiemelkedő fon­tosságot a kommunisták nem­zetközi politikai és ideológiai tanácskozásainak, a rendszeres, alkotó véleménycserének. Az elmúlt több mint három esztendő tapasztalatai megerő­sítették az európai kommunista és munkáspártok berlini érte­kezletén kialakított közös állás- foglalások helyességét. A föld­rész kommunisto pártjainak kapcsolatai a berlini dokumen­tumban megfogalmazott elvek szellemében fejlődtek. Számot­tevő lépéseket tettünk az együt­tesen elhatározott akcióprog­ram meqvalósításáért, így párt­jaink határozott közös fellépése is hozzájárult a neutronbomba nyugat-európai elhelyezését cél­zó veszélyes törekvések vissza­szorításához. Úgy ítéljük meg azonban, hogy még sokat -kell tennünk a Berlinben elfogadott elvek érvényesítése, az ott kitű­zött célok elérése érdekében. Az MSZMP Központi Bizott­ságának titkára aláhúzta, hogy a kommunisto pártok számára mindig alapvető fontosságú •kérdés viszonyuk meghatározá­sa más politikai-társadalmi erőkhöz, a helyes szövetségi po- litiko kialakítása és érvényesí­tése. Európa s a világ jelene és jövője szempontjából rendkívül lényeges kérdés: hogyan viszo­nyul a szociáldemokrácia a bé­kés egymás mellett élés, az enyhülés, a leszerelés kérdé­seihez. Megítélésünk szerint az európai biztonság megszilárdí­tásában, a földrész politikai realitásainak nemzetközi elis­mertetésében, a kelet—nyugati kapcsolatok normalizálásában, a szocialista és a tőkés orszá­gok kölcsönösen előnyös együtt­működésének fejlesztésében el­ismerésre méltó szerepet töltöt­tek be a nyugat-európai szo­ciáldemokrácia reálpolitikusai. Úqy gondoljuk, hogy az euró­pai kommunista és munkáspár­tok 1976-os berlini értekezleté­nek dokumentuma jó alapot ad a kommunisták és szociálde­mokraták közös érdekeinek meghatározásához, a konkrét eqyüttes cselekvés formáinak kialakításához. Ennek megvaló­sítására már történtek bizonyos léoések. A Magyar Szocialista Mun­káspárt többször kifejezésre jut­tatta, hogy a béke, a bizton­ság és a társadalmi haladás ügyének előmozdítása érdeké­jén jó viszonyra, konstruktív kapcsolatokra törekszik vala­mennyi szocialista, szociálde­mokrata párttal. A szociálde­mokrata pártokkal folytatott rendszeres érintkezés tapaszta­latai megerősítenek bennünket abban, hogy több nagy fontos­ságú nemzetközi kérdésről ér­demben szót tudunk váltani, szükséges a kapcsolatok építé­se. Meggyőződésünk, hogy a szociáldemokrata mozgalom is alapvetően érdekelt a militariz- mus és a fasizmus veszélyének elhárításálxin, valamint a bé- kés, stabil nemzetközi viszonyok megszilárdításában. Ez olapol ad arra, hogy kommunisták és szociáldemokraták részvételével a jövőben hatékonyabb fellé­pésre is sor kerüljön a munkás- osztály, végső soron az egész emberiség javára. Egjr NATO- leleplezései Az Egyesült Államok és a Német Szövetségi Köztársaság katonai körei hamis adatok­kal félrevezetik saját szövetsé­geseiket, hogy igazolják és „elkerülhetetlennek” állítsák be a NATO fegyverkezési ter­veit — jelentette ki hétfőn es­te az NDIC televíziójában Er­hard Müller, a nyugatnémet Bundeswehr egykori tengerész­századosa. A NATO-tiszt — aki több mint 20 éves Bundeswehr szol­gálat után 1979 januárjában fontos dokumentumokkal érke­zett a Német Demokratikus Köztársaságba s ott menedék­jogot kért - 1974-ben kerülte többi NATO-partner előtt isti­tokban tartott amerikai—‘NSZK csoporthoz, amelynek felada­tát többek között ‘katonai ada­tok tendenciózus beállításában határozták meg. A csoport — amelynek 10 amerikai és 10 nyugatnémet munkatársa van - azt az uta­sítást kapta, 'hogy mivel „a NATO tanácsülésein a NATO- partnerek részéről állandóan különböző értékelések hang­zanak el a Varsói Szerződés katonai potenciáljáról”, s egyes tagországok, mint Hol­landia, Norvégia és Dánia „kevés készséget mutatnak a nagyobb fegyverkezési kiadá­sokra és alábecsülik a keleti veszélyt”, ezért gondoskodniuk kell olyan anyagokról, „ame­lyek lehetővé teszik az ameri­kai és nyugatnémet kormány számára, hogy a többi NATO­partnert eredményesebben be­folyásolják a fegyverkezési ki­adások növelése érdekében”. A csoport többek között kém-műholdak adatait, légi-és eléktronikus felderítési anya­gokat s az NSZK szövetségi hírszerző szolgálatának infor­mációit dolgozta és dolgozza fel, s alakítja át sajátos igé­nyeinek megfelelően. Tenden­ciózus adatokat terjesztettek például a szovjet Bal ti-flotta tengeralattjáróiról, egyes ha­jók tűzerejéről, fegyverzetük jellegéről, támadó fegyverek­nek beállítva kifejezetten vé­delmi jellegű fegyverzeteket. ÓRA A NAGYVILÁGBAN A magyar-szovjet kormányközi bizottság ülése Moszkvában kedden megnyílt a Magyar-Szovjet Gazdasági és Műszaki-Tudományos Együtt­működési Kormányközi Bízott, ság XXIV. ülésszaka. Az ülés­szakon részt vevő magyar kül­döttséget Marjoi József, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese, az együttműködési bizottság magyar tagozatának elnöke, a szovjet küldöttséget Konsztan- tyin Katusev, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának elnökhelyette­se, a szovjet tagozat elnöke ve­zeti. Az ülésszak napirendjén a két ország együttműködésének időszerű kérdései, hosszú távú gazdasági és műszaki-tudomá­nyos együttműködés, a szakosí­tás, a kooperáció témái állnok. + PEKING: A Kínai Népköz- társaság kormányküldöttsége, amely Vang Ju-ping külügymi­niszter-helyettes vezetésével részt vett a szovjet—kínai tár­gyalásokon, kedden Moszkvából hazaérkezett Pekingbe. A kö­vetkező tárgyalási fordulót, amelynek időpontját még nem tűzték ki, Pekingben tartják meg. + RÓMA: Olaszországban kedden egyetlen újság sem je­lent meg a nyomdászok általá­nos sztrájkja miatt. Hétlön ha­sonló okból a hírügynökségek dolgozói szüneteltették a mun­kát 24 órán át. A szakszerveze­tek felhívására ezen a héten hasonló harci tormát választottak a banktisztviselők, a közlekedé­si dolgozók, a postások és a telefonközpontosok is. Az utób­biak akciója kedden fennaka­dást okozott négy órán át a telefon- és telexforgalomban, az interurbán-beszélgetések le­bonyolításában. Vance amerikai külügyminiszter nyugat-európai kőrútján kedden Olaszországban folytatta tárgyalásait Képünkön: az amerikai dip­lomácia vezetője Francesco Cossiga olasz miniszterelnök (jobbra) társaságában. Eltűnt műhold Rejtélyes módon „el­tűnt" az a távközlési mes­terséges hold, amelyet múlt csütörtökön bocsátot­tak fel az egyesült álla­mokbeli Cape Canave­ralban. A műholdat felbo­csátó társaság szóvivője közölte, hogy a mintegy egytonnás műholdat az egyik legmegbizhatóbbnak számító amerikai Delta rakétával juttatták föld kö­rüli pályára. Ezt követő­en azonban megszakadt vele a kapcsolat. A tár­saság még reménykedik benne, hogy valahol a vi­lágűrben sikerül fellelni a műholdat (amennyiben ez az elnevezés még egyál­talán illik rá). A tabrizi rádiót és televíziót az utóbbi napokban hol az azer- bajdzsániak, hol pedig az iráni központi vezetés katonái ellenőr­zik. A képen Khomeini gárdistái őrzik az épületet. + PÁRIZS: Kedden átszállí­tották Párizsba, az iráni sah unokaöccse meggyilkolásának színhelyére azt az iráni diákot, akit hétfőn Londonban tartóztat­tak le a merénylet gyanúsított­jaként. A francia nyomozó- hatóságok az első kihallgatá­sok után úgy vélik, hogy a di­áknak nem volt köze a gyil­kossághoz. KAIRÓ: Musztafa Khalil egyiptomi miniszterelnök meg­hívására szerdán Izraelből Kai­róba érkezik Sol Linowitz, Car­ter amerikai elnök közel-kefeti megbízottja és Joszef Burg iz­raeli belügyminiszter. A palesz­tin autonómiával foglalkozó tár. gyalások három vezetője a fő­bizottsági tanácskozás egyelő­re bizonytalan időpontjának és napirendjének tisztázására ül össze az egyiptomi fővárosban. Mint a kairói külügyminisztéri­umban hétfőn jelezték, Egyip­tom szeretné elfogadtatni part­nereivel, hogy a következő fő­bizottsági ülést ne Tel-Aviv- ban, hanem egyiptomi terüle­ten tartsák, december utolsó he­tében. + OTTAWA: A kanadai ható­ságok újabb hátrányosan meg­különböztető intézkedésükkel megtagadták a beutazó vízu­mot a szovjet békebizottság képviselőitől, akik a kanadai békeszervezetek meghivásárá tettek volna látogatást az or­szágban. A szovjet küldöttség programjában különböző kana­dai egyetemeken tartott előadá­sok, a kanadai békebizottság végrehajtó bizottságának veze­tőivel, parlamenti képviselőkkel és a kulturális élet személyisé­geivel szervezett találkozók szerepeltek. A kanadai hatósá­gok az utolsó pillanatig halo­gatták a vízumok megadását, a delegáció egyik tagjától pedig nyíltan megtagadták azt. Ezek- után a tervezett látogatásra érthetően nem került sor. Kommentar A szemlélő számára szinte a Kissinger-féle emlékezetes maratoni ingázást idézi — bár persze jóval alacsonyabb szinten — Carter elnök közel- keleti külön-megbízottjának mostani utazgatása. Sol Li­nowitz először az egyiptomi fővárosban tárgyalt, majd Je. ruzsálemben Joszef Burg iz­raeli belügyminiszterrel foly­tatott megbeszéléseket, aki­vel együtt ma ismét Kairóban ül tárgyalóasztalhoz. Az izraeli tárgyalópartner személye, pontosabban funk­ciója első pillantásra némi meglepetéssel szolgál: meg­lehetősen ritka jelenség a nemzetközi diplomáciában, hogy egy vendég-diplomata a fogadó ország belügyminiszte­II Linowitz-misszió révei folytasson megbeszélést. A sajátos párosításnak sajá­tos oka van. Az a téma, amely most mind Kairót, mind Je­ruzsálemet, s végül, de távol, ról sem utolsósorban Washingtont foglalkoztatja, izraeli nézőpontból valóban „belügyi" természetű. Ez a téma ugyanis a sokat emlegetett „palesztin autonó­mia" ügye. Aligha túlzás az az állítás, hogy éppen ennek a kérdésnek az izraeli és egyiptomi megközelítése a legfőbb eleme annak a még Szaúd-Arábiára is kiterje­dő összarab ellenérzésnek, amely az arabközi elszigetelt­ség növekvő veszélyével fe­nyegeti Kairót. A dolog lé­nyege az, hogy — bár Kairó, enyhén szólva nem túlságo­san nagy meggyőző erővel, igyekezett tagadni ezt — a Camp David-i megállapodá­sok a bonyolult és nemzetközi természetű palesztin kérdést izraeli ' területi-állami kere­tek között, ilyen értelemben izraeli „belpolitikai” kérdés­ként próbálják tálalni. Camp Davidben megálla­podtak arról, hogy 1980. feb­ruár 26-ig „el kell jutni az egyiptomi—izraeli diplomá­ciai kapcsolatok felvételéig”. Ez annyit jelent, hogy az idő mind a két érdekelt felet, mind az egész megállapodást ihlető Washingtont sürgeti. Addig viszont nehéz elképzel­ni a hivatalos kapcsolat- felvételt, amíg a „palesztin autonómia" darázsfészkében nem teremtik meg legalábbis valamiféle rendezés illúzióját. Ez viszont több okból is nehéz, sőt, majdnem lehetet­len. Izrael az amerikai támo­gatással a háta mögött — különös tekintettel az USA választási évére! — „birtokon belül” van. az egyiptomi ve­zetés pedig úgy érzi, hogy legalább valami látszatered­ményt el kellene érnie a meg­szállt területek palesztinjai számára ahhoz, hogy az arab világ ellenségessége ne növe­kedjék tovább. Izrael nyilván nem vélet­lenül időzítette a nabluszi polgármester „rehabilitálását" Linowitz érkezéséhez: olyan „gesztusnak" szánták ezt, amire — komolyabb lépések helyett — hivatkozni lehet . . . Harmat Endre Vance Bonnban Kedden este Bonnba érkezett Cyrus Vance amerikai külügy­miniszter, hogy az iráni-ame­rikai válságról és a NATO fegy­verkezési terveiről tá rgyoljon Helmut Schmidt kancellárral és Hans-Dietrich Genscher kül­ügyminiszterrel. A Carter-kormány legfonto­sabb európai szövetség esétő' támogatást vár Iránnal szem­ben. Órákkal Vance érkezése előtt — a bonni parlament költ­ségvetési vitájának keretében — Genscher az NSZK erőteljes szolidaritásáról biztosította Wa­shingtont és elítélte a túszok te- heráni fogva tartását. A nyugatnémet fővárosban mégis kétlik, hoqy az Egyesült Államok által fontolgatott gaz­dasági és — esetleges — kato­nai megtorló intézkedésekhez csatlakoznék a nyugatnémet ve­zetés. Vez«K gazdasági körök­ben ismételten értésre adták, hoqy az NSZK nem kívánja koc­kára tenni Iránhoz fűződő gaz- dasáqi-Jrereskedelmi kapcsola­tait és különösen nem kívánja veszélyeztetni az Iránból érkező kőolojszállítmányok folyamatos­ságát. Vance tárgyalásainak másik központi témáját, a NATO szer­dára várható fegyverkezési dön­tését illetően a bonni kormány jóval nagyobb készséget mutat a nyugatnémet-amerikai együtt­működésre. Bonn az utolsó órákban is igyekezett álláspont­jának megváltoztatására bírni a pótlólagos fegyverkezési dön­tést ellenző Hollandia kormány­főjét, Van Agtot. lllillii Az MLSZ Fegyelmi Bizottsá­ga keddi ülésén foglalkozott a múlt szombaton lejátszott Diósgyőr-Ú. Dózsa bajnoki ta­lálkozó után történtekkel. (Mint ismeretes, a közönség köréből többen rendbontást követtek el, megtámadták az újpestiek autóbuszát, károkat okoztak, veszélyeztették a spor­tolók testi épségét.) A fegyel­mi bizottság egy bajnoki mér­kőzésre betiltotta a diósgyőri pályát, így a csapat december 19-én a Salgótarján elleni hazai találkozóját idegenben kénytelen lejátszani. Az MLSZ Egert jelölte ki színhelynek. A Fegyelmi Bizottság a diósgyőri Salamon Józsefet - akit szom­baton kiállítottak - két baj­noki, ilietve kupamérkőzéstől eltiltotta, de a végrehajtást 6 hónapra felfüggesztette. Ebedli Ferenc (Volán) szigorú dor­gálásban részesült. Az amerikai külügyminisz­térium szóvivője kedden cáfol­ta, hagy határidőt szabtak vol­na a teheráni túszoik szaba­don engedésére, de nyitva hagyta a lehetőséget későb­bi ultimátumra. Washington nem kíván beavatkozni Irán ügyeibe és jelenleg nem sza­bott határidőt a túszok ügyé­ben — mondotta Tom Reston. A szóvivő szavaiból minden­esetre kitűnt, hogy az ameri­kai kormány gazdasági blokád és más kényszerintézkedések tervén dolgozik. * Torinóban kedd délután egy csoport terrorista behatolt a Fiat és ez Olivetti egyik tech­nikusképző intézetébe, megbilin. cselt tíz tanárt és hallgatót, egy­más mellé fektette őket a folyo-. són, majd valamennyiüket láb­száron lőtte. A súlyos merény­let elkövetését az „Első vonai” elnevezésű terrorszervezet vállal­ta megára. Azzal indokolta tét. tét, hogy bosszút áll két „el­esett" társán, akik hasonló terrorakciókban lelték halálu­kat a rendőrség beavatkozása közben. Torinóban haitóvadá- szat kezdődött a tettesek kézre- keritésére.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents