Dunántúli Napló, 1979. december (36. évfolyam, 329-357. szám)
1979-12-12 / 340. szám
1979. december 12., szerda Dunántúli napló 3 UTCÁRÓL UTCAI««» A fedett piac és a mögötte épülő buszpályaudvar Pécs egyik legnagyobb tömegű épülete a kisegítő foglalkoztató Iskola, amely a város legtöbb pontjáról látható, s amely hosszú évek óta elhanyagoltságával vonta magára a figyelmet. 1742—46 között épült papnövelde céljára az alapépület, amely többszöri bővítés után nyerte el mai formáját. Most megfiatalodva, üde színekben pompázva ajánlja magát figyelmünkbe ez a patinás épület. A műemlékesek szép munkát végeztek még a kemény tél beállta előtt. De palánk mögött van még a belváros másik nagy épülete, az Asztalos János Kollégium, amelynek homlokzatfelújításával már hetekkel ezelőtt leállt a Pécsi Építő és Tatarozó Vállalat, mint mondják: elfogyott a pénz. Kis lépésekkel halad előre a Janus Pannonius utca északi oldalának felújítása — az első elkészült épület már sejteti, milyen lesz Pécsnek ez az egyik leghangulatosabb utcája. És ott áll már csaknem készen a Nagy Jenő utcában a Griffaton-ház, a Városi Könyvtár új otthona, amelyet mostani megújhodott formájában úgy is üdvözölhetünk, mint amely a szomszédos Stock-ház- zal együtt a múlt homályába tűnt régi szigeti városrész emlékét őrzi. * 1979 végén Pécs több pontján fontos közületi építkezések is folynak. Régen nem volt már ilyen nagy pezsgés a belső városrészekben, hiszen az utóbbi években a fő erőket az új városrészek építése kötötte le. Déli városrésznek mondjuk, pedig egyre kevésbé az, hiszen mindinkább a város szívében van, az új főútvonal és a vasút közötti terület a Bajcsy-Zsi- linszky út környéke. A régi, rozzant, földszintes házakat már el is felejtettük; ezt a rozoga múltat már jószerivel csak a „Délvidéki” őrzi, no meg az a néhány ház, amelynek bizoriyá- ra megvan a maga sorsa. Ez a terület most újjászületőben van, s remélhetőleg nem marad ki ebből a nagy megújulásból két épület. Az egyik az, amelyikben a Pécsi Vízmű központja is van. Nehéz elképzelni, hogy mai omladozó homlokzatával hogyan „díszíti” majd e környéket. Ugyanúgy, mint társa, amely e rovatnak egy-két- szer már volt a céltáblája: a vasút menti zsákvarróüzem kormos-fekete épülete. Valahányszor látom, a MAGÉV által a Megyeri úton felújított, hajdan hasonló küllemű épület jut az eszembe. Tessék csak megnézni, mit lehet csinálni egy csúfságból . .. * Hát szóval „déli városrész". Itt állnak már a belváros peremén a panelházak és az új üzletsor. És itt folyik most egymás szomszédságában négy fontos építkezés: a vásárcsarnok, a Domus Áruház, a Mecsek vidéki Vendéglátó Vállalat új irodaháza és az étterem, továbbá a távolsági autóbuszpályaudvar. Túlságosan egymás hegyén-hátán lennének? Én nem is tudom ... Az egészből talán a buszpályaudvart Hi van a palánk mögött? Változik a város arca lett volna szerencsésebb a másik oldalra, azaz a főpályaudvar elé tenni, hogy a két közlekedési végpont között szoros, az utazóközönséget jól kiszolgáló kapcsolat legyen. No de ezen már kár elmélkedni, hiszen a lényeg az, hogy ha élről elnevezni? Az épületegyüttest egyébként Váradi Gézáné, a DVT építészének tervei szerint a BÉV építi, s feltehetően a jövő év végén már étkezhetünk is ott. A szomszédban épülő Domus Áruház Tillai Ernő Ybl-díjas lett, a másik az ellenkező oldalon. A torony voltaképpen egy külső lépcsőház — aki csak az emeletre akar menni, az innen is bejuthat az épületbe. A 4500 négyzetméter alap- területű áruház átadásának határideje: jövő december. * Ugorjunk át most „a villany- rendőrhöz”. Lassan, megfontoltan emelkedik egyre magasabbra a MESZÖV-irodaház (szintén Tillai-terv szerint). Most folyik az utolsó szint zsaluzása, ez az emelet már a Konzum Áruház fölé magasodik. Még egy utolsó födém — de ez már 1980-as téma lesz — és feltűzhetik a „gleich- nifát”. Hogy mikor lesz kész? Úgy vélem, korai még beszélni róla. Pedig de jó is lenne, ha egy év múlva már vendégeket fogadhatna a földszinti gyors- kiszolgáló étterem. Kis sétánkat kellemes környezetben, a Makár-hegy keleti lejtőjén, az új főiskolai kollégiumnál fejezzük be. A kilenc- szintes, két egymáshoz kapcsolódó tömbből álló épületet Horváth Margit tervezte IMS- szerkezetből. A teraszos megjelenésű épülethez eredetileg pirogránit burkolatot terveztek, de végül az egyszerűbb és olcsóbb vakolat mellett döntöttek. A 600 személyes kollégiumban jövő szeptemberben már szeretnék elhelyezni a hallgatókat (kompletten csak 1981 szeptemberére készül el az új intézmény). A Tanárképző Főiskola kollégiumi kapacitása ezzel 872 fő elhelyezésére lesz alkalmas. Az új épü. let haszna, hogy a főiskolán megszüntethetnek egy 480 fős kollégiumot, a felszabaduló hely — az oktatási épületek teljes külső-belső felújítása után — az oktatás szolgálatába lép. Hársfai István A Bajcsy-Zsilinszky út másik oldalán egy épület IMS „csontváza” áll, mögötte pedig egy lepény — a Mecsek vidéki irodaház-étterem együttese, a sokszor emlegetett „háromezer adagos”. A makettfotón látható az előzetes név: Baj- c„sy étterem. Nem tudom, kinek mi a véleménye róla, de aligha szerencsés ez a névválasztás. Mert kicsoda-micsoda ez a Bajcsy? ... Tudom ... De az Bajcsy-Zsilinszky Endre... Az ilyen névcsonkításos elnevezés — mégha a köztudatban úgy is él, hogy „Bajcsy piac", meg „Bajcsy üzletsor" — nem pártolható, s inkább a köznyelvi pongyolaság visszaszorítására kellene törekedni, semmint az erősítésére. Egy szó, mint száz, velem együtt bizonyára sokkal szívesebben vennék sokan akár a Rezeda étterem nevet is. Bár... miért ne lehetne Pécs valamelyik testvérvárosáA „Bajcsy étterem” és a Domus Aruház vázszerkezete Cseri László felvételei A Griffaton-ház késetten is, de végre épül Pécsett új autóbusz-pályaudvar. Hanem az együttesből ez készül el legutóbb — jelenleg még csak a forgalmi épület cölöpalapozásán dolgoznak. Itt mellette azonban, a vásárcsarnokban (és körülötte) szorgos munka folyik. Ennek ellenére is nem túl erős a bizakodás a közeli átadást illetően. Úgy tűnik, a termelők hamarabb elfoglalhatják a helyüket a csarnok nagy térségében, az áru- dák berendezése és megnyitása később várható. építész terve alapján, a dunaújvárosi 26-os ÁÉV kivitelezésében készül. Áll már a vázszerkezet, ami így még nem sokat árul el leendő önmagáról. A rajz viszont mond már valamit. A kétszintes épület földszintjén a város felé nézőén csupa kirakat lesz, az első emelet pedig meredek áltető-burkolatot kap, színes pirogránitból. Két kis to-' rony egészíti tki az épületet, egyik az északi főbejárat melÖsztöndíjasként a kölni egyetemen Pécsi jogász tapasztalatai Az Alexander von Hum- boldt-alapítvány ösztöndíjasaként hat fiatal magyar tér. mészettudományos kutató társaságában, fél évet töltött a Német Szövetségi Köztársaságban dr. Lábady Tamás, a Pécsi Megyei Bíróság bírája, a Pécsi Tudományegyetem Állam. és Jogtudományi Karának adjunktusa. — Hogyan nyerte el az alapítvány ösztöndíját? — A Pécsi Tudományegyetem kebelében működő biztosításjogi munkaközösség titkáraként kerültem kapcsolatba a Kölni Egyetem Biztosításjogi Intézetével. Több publikációm jelent meg a felelősségjog témakörében és ilyen irányú érdeklődésem alapján ajánlott fel egy kutatási helyet számomra Klingmüller professzor úr, a kölni egyetemen. Ezek után nyújtottam be pályázatomat a kutatási tervvel együtt az országos ösztöndíjtanácshoz és a Humboldt-alapít- ványhoz. Az ösztöndíj elnyerése nem pusztán a kutatási lehetőséget jelentette számomra, hanem az alapítvány anyagi támogatását is, amely zavarmentes megélhetést biztosított az NSZK-ban. — A természettudományok nemzetköziek. A társadalom- tudományok azonban a legszorosabb kapcsolatban állnak a társadalmi rendszerrel. Milyen hasznosítható, adaptálható tapasztalatokra tehet szert egy szocialista ország jogásza egy fejlett tőkés államban? —• Bizonyos területeken valamennyi országban hasonlóak a jogi problémák. Különösen igaz ez a felelősségjog, s ezen belül a biztosításjog esetében. Elég csupán arra gondolni, hogy az egyre bővülő külkereskedelmi kapcsolatok időszakában milyen nagy jelentősége van annak, hogy a gazdasági kapcsolatban álló országok pontosan és a gyakorlatban megismerjék egymás termék- felelősségi jogszabályait. Az NSZK gyógyszertörvénye például kimondja, hogy új gyógyszer csak akkor hozható forgalomba, ha 200 millió márka fedezetű felelősségbiztosítást köt a gyártó. Ez az előírás természetesen a magyar gyógyszergyárra is vonatkozik, ha valamelyik termékét az NSZK-ba kívánja exportálni. Új és nemzetközi jogterületnek számít a környezetvédelem. A környezeti károk nem ismernek országhatárokat, s így elengedhetetlen a külföldi gyakorlat ismerete. Sikeres, számunkra ked. vező eredményre vezető kártérítési jogvitákban csak így vehetünk részt. — Az elmondottakból az következik, hogy bizonyos polgári jogi kérdések szabályozásában jelentős hasonlóságok vannak országaink között? — Világszerte válságba ju. tott a klasszikus felelősségjog. Ez azt jelenti, hogy a különböző biztosítási intézmények elterjedésével a károkozó anyagi felelőssége néhány területen eltűnőben van. Jó példa erre a Magyarországon is kötelező gépjárműfelelősségbiztosítás rendszere, amely teljesen mentesíti a vétkes károkozót is a költségek megtérítésétől. Ez a világszerte elterjedt biztosítási formula jelentősen kikezdte a hagyományos felelősségjog hadállásait. Amennyiben a közlekedés mellett más területeken is általánossá válnak a hasonló biztosítások és a károkozói felelősséget mindenütt átvállalja a biztosító, úgy az már nemcsak a kellő szociális biztonsághoz, hanem esetleg néhol felelőtlenség, hez is vezethet. Ez a kérdés világszerte élénken foglalkoztatja a polgári jog szakembereit. Magyarország és az NSZK törvényhozóinak álláspontja a probléma megítélésében hasonló: nem szabad, hogy a biztosítások a vétkes károkozót általánosan mentesítsék a kártérítési kötelezettség alól. — Nem kétséges, hogy az az ön számára a szakmai ismeretek gyarapodását jelen, tette a hathónapos ösziöndij. Tapasztalatai hogyan válnak majd hasznossá a köz számára is? — A közeljövőben megírom a témából kandidátusi disz- szertáciámat. Ez valóban tudományos pályafutásom jelentős állomása lesz. Kötelességem, hogy az országos ösztöndíjtanács számára részletes beszámolót készítsek, emellett az Állami Biztosító részére is tanulmányban rögzítsem mindazon tapasztalataimat, amelyeket az intézmény a gyakorlatban hasznosíthat. E. Á. A mezőgazdasági beruházások új rendje A mezőgazdasági nagyüzemeknek körültekintőbben, s a helyi adottságok messzemenő figyelembevételével kell a jövőben meghatározniok építési beruházásaik körét, mivel az 1980. január 1-én életbe lépő szabályozó- rendszer összességében a korábbinál mérsékeltebb szintű állami hozzájárulást biztosít. A mezőgazdasági beruházások új rendje — amelyet a PM —MÉM együttes rendelete tartalmaz — miközben egész sor termelési ágazatban fenntartja az eddigi kiemelt támogatást, több területen visszafogja a központi hozzájárulás arányát, arra serkentve ezzel a gazdaságokat, hogy elképzeléseiket jobban hozzák összhangba a mezőgazdasági termeléssel szemben támasztott igényekkel, követelményekkel. Több területen azonban új támogatási lehetőséget is biztosítanak; olyan ágazatok esetében, amelyek gyorsabb ütemű fejlesztése más társágazatok számára is gyümölcsözőnek ígérkezik, továbbá jól szolgálja a választék bővítését, illetőleg a bel- és külföldi piacokra való termelés kiszélesítését. Továbbra is 40 százalékos állami támogatás folyósítható^ a szarvasmarha-, a sertés- és a juhtartás létesítményeire. Azok a nagyüzemek, amelyek területi adottságaik miatt hagyományos állattenyésztést csak korlátozott mértékben folytathatnak, a megműveletlen területek hasznosítására kecsketenyésztési épületekhez is igénybe vehetnek 40 százalékos állami hozzájárulást. Új, támogatott beruházási cél a gépkarbantartó műhelyek létesítése, ehhez 20 százalékos központi segítséget vehetnek igénybe az üzemek. Új vonása a támogatási rendszernek, hogy a mezőgazdasági üzemeknek nemcsak a hús- és tejfeldolgozó üzemek beruházásához biztosit állami támogatást, hanem 20 százalékos mértékben egyéb élelmiszerfeldolgozó beruházásokhoz is. A MÉM a korábbi években több épülettípus műszaki tervét dolgoztatta ki, különböző műszaki megoldásokkal és ezekről az üzemeket már eddig is közleményekben tájékoztatták.. Ezek a műszaki tervek a jövőben is elősegítik majd, hogy a gazdaságok az ilyen épületeket előregyártott szerkezetek igénybevételével, gyorsan és viszonylag kisebb költséggel építhessék fel. A támogatási jogszabály ezért írja elő, hogy azokra az épületekre, amelyekre a MÉM műszaki terveket tett közzé, támogatása csakis akkor nyújtható, ha a létesítményeket e tervek szerint építik fel, vagy a tervtől való eltérésre a MÉM külön engedélyt ad. A jogszabály rendelkezik az egyes épületek, építmények kapacitásának kihasználásáról is, összefüggésben azzal, hogy a korábbi időszakban ezen a téren visszásságokat is tapasztaltak. A rendelet meghatározza azokat a szankciókat, amelyek a gazdaságokat sújtják abban az esetben, ha a műszaki átadás-átvételtől számított bizonyos idő eltelte után nem használják ki a lehetőségeket.
