Dunántúli Napló, 1979. november (36. évfolyam, 300-328. szám)
1979-11-11 / 309. szám
1979. NOVEMBER I I. GAZDASÁGPOLITIKA - ---- DN HÉTVÉGE 3. A kesztyűgyári számítógép — Szokolai fei». — Hódít az elektronika Számítástechnikai program a Pécsi Kesztyűgyárban 1 Olcsó, programozható asztali kalkulátorok * Gyors és pontos információk A Pécsi Kesztyűgyárban az egyik fejlesztési főirány a számítástechnika alkalmazása. A vállalat az első lépéseket megtette, s már működik az amerikai—japán gyártmányú Com- pucorp L 327-es asztali kalkulátor, ennek segítségével készítik a bér- és anyagelszámo- lóst, az árkalkulációkat. A számítástechnikai program megvalósításáról Király Ferenc, a vállalat fejlesztési főosztályvezetője adott tájékoztatót. — Figyelemmel a vállalat korlátozott beruházási lehetőségeire, valamint arra, hogy szakirányú képesítéssel rendel, kező dolgozók nem állnak rendelkezésre, számítástechnikai programunkat a középadat- technika szintjéről indítottuk. Olyan gépet igyekeztünk beszerezni, melynek kezelése, prog. ramozása viszonylag könnyen és gyorsan elsajátítható, sami fő, nem milliós, csupán százez. rés kiadást jelent — húzta alá a fejlesztési vezető. — A kezdeti lépéseket a Könnyűipari Műszaki Főiskola segítségével tettük meg. Igazolódott, hogy a Compucorp L 327-es, nagy teljesítményű, programozható asztali kalkulátor az összes vele szemben támasztott követelményeknek eleget tesz, az üzemi gyakorlatban jól és eredményesen alkat, mazható. Rendkívül gyors és pontos adatfeldolgozást tesz lehetővé. Ugyanakkor dolgozóinknak el kellett sajátítaniuk a gép programozásának ismereteit is. Vállalatunk a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem Továbbképző Intézetének közre, működésével programozási tanfolyamot szervezett, melyen ösz- szesen húsz dolgozónk vett részt A számítástechnikai program ezzel lényegében új szakaszába érkezett: elkezdődhet a különböző vállalati folyamatok gépi adatfeldolgozásának előkészítése, feldolgozása, ezek között is elsőként a gyártáselőkészítés és a termelésirányítás információs rendszerének korszerűsítése. Ugyanakkor a Pécsi Kesztyűgyár további asztali kalkulátorokat vásárol és állít be, még az idén további két Compucorp 327 Alfa típusú számológép érkezését várják. Jövőre pedig újabb gépbeszerzést irányoztak elő a tervek szerint amerikai gyártmányú, Canon BX—1 típusú számológépet vásárolnak, amely jóval többet tud, komolyabb munkák elvég, zésére képes a Compucorp-gé- peknél. (—mi—) Az Egyesült Izzó sajtoló- és szerszámgyárának fejlesztési osztálya, az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutató Intézetével egy olyan számitó-komplexumot fejlesztett ki, melynek segítségével a gép adatkészletéből tervrajzot lehet megjeleníteni. A számítógép tervezésre is „megtanítható". Alkalmas a számjegyvezérlésű szerszámgépek irányítására, valamint integrált áramkörök tervezésére is. Új kokszszénbányo nyílik Máza-délen? A közelmúltban Pécsett tartotta vándorgyűlését a Magyarhoni Földtani Társulat. Két napon át, közel százötven hazai szakember tanulmányozta a mecseki kőszénbányászat helyzetét és sok szó esett a szénmedence jövőjéről. Lapunk munkatársa interjút készített dr. Tamásy Istvánnal, a Magyar Szénbányászati Tröszt vezérigazgató-helyettesével, a mecseki feketekőszén-bányászat perspektívájáról. — Magyarországon csupán a mecseki szénmedencében termelhetnek kohókokszgyártáshoz is lelhasználható feketeszenet. A hazai kokszigények kielégítéséhez azonban a mecseki medence jelenleg csak mintegy 14 százalékkal járul hozzá, a hiányzó részt KGST-partnereink koksz- és kokszszénszállitásai fedezik. Úgy vélem, kőszén- vagyonúnkat tekintve, lehetőségeinket nem használjuk ki kellőképpen. — A minősített hazai kitermelhető feketekőszén-vagyonunk 900 millió tonna. További 650 millió tonnát tartanak nyílván az úgynevezett reménybeli kategóriában. A gazdaságos kitermelés szigorú kritériumának eleget tevő, úgynevezett ipari vagyon a termelésbe von. ható, szabad területeken közel 400 millió tonna. Az összes ipari feketekőszén-vagyon mintegy 600 millió tonnára tehető. Míg az ország összes többi szénterületének tervezett élettartama — változatoktól függően — 57—138 év, addig a feketekő- szén-vagyoné 90—200 év. A mecseki szénelőfordulás bányaműszaki adottságai — az alkalmazható, korszerű és ismert technológiák tükrében — az országos szénbányászati átlagnál kedvezőtlenebbek, A területen jelenleg termelőüzemek közül háromnak legalább ötven évre van szénva- gyona, másik három az ezredfordulóig kimerül. Mindegyik üzemre jellemző azonban a ma már kedvezőtlennek tekinthető telepítése. Eszközállományának és technológiájának színvonala pediq korántsem áll. ja ki a nemzetközi összehasonlítás próbáját. A Mecseki Szénbányák jelenleg a termelés mélypontján van, de növekvő tendenciáját már megalapozza az V. ötéves tervben megindult, jelentős fejlesztési tevékenység. A mecseki, viszonylag gazdag szénkészletek, a meglévő bányák állapota és fejlesztési lehetőségei, valamint új bányanyitás számbavételével a hazai kokszolható széntermelés fejlesztésének széles sávja vehető potenciálisan tervbe. Az elméleti felső határt az ismert szén- vagyon mennyisége, elhelyezkedése és a fogyasztói igények alakulása szabja meg. A kokszellátás kérdése úgy merül fel: a hazai kokszszéntermelés növelésének finanszírozása gazdaságosabb-e, vagy ugyanazon kokszszénmennyiség importjának ellentételét kitermelő exportáló ágazat kapacitásnövelése, E kérdés helyes megválaszolása bonyolult döntési folyamat eredményeként képzelhető el, ahol számos egymás ellen ható tényező mérlegelése szükséges. — Az országos kokszszén- mérleg miképpen körvonalazza a feladatokat? — A hosszú távú országos kokszszénmérleg szerint az ezredfordulóig a népgazdaság összes kokszszénigénye lényegében nem nő, de belső struktúrájában átalakul, és a kohókoksszal szemben 200 000 to/év igénynövekedés lép föl, ami húsz év alatt 12,5 százalékos növekedést jelent. Az igény kielégítése a tervek szerint a kohókokszimport csökkenésével és a hazai kokszolókapacitás növelésével valósul meg. Ehhez várhatóan 1983, év végére a Dunai Vasműben felépül egy évi egymillió tonna koksz előállítására alkalmas kokszolómű, amelynek kapacitása 1990-ig harminc százalékkal intenzifikálható. így a jelenlegi 950 000 tonna/év kokszolókapacitás 1982-re 780 000 tonna/évre csökken, majd növekvő tendenciát mutat: 1983- tól 1 millió tonna/év, és 1990- től 1,3 millió tonna/évre nő. A mecseki szénből előállítható koksz mint intermedier termék, a nversvasgyártás egyik alapanyagának számít. Miután a kokszolható szén importjában a jelenlegi kontingensek némi növelése is nagy eredménynek számítana, elkerülhetetlen a hazai kokszolható szén- termelés növelése a jelenlegi 480 ezer tonna/évről 1990-ig, 900 000 tonna/évre. A körülmények ilyen mérlegelése és a lehetőségek eqyre nagyobb mélységben történő feltárása vezetett végső soron az Állami Tervbizottsáq határozatához. A magyar gazdaságnak létérdeke, hogy a hazai természeti kincsek kiaknázásának fokozásával csökkentse a nyersanyag- és energiaimport útján kiáramló nemzeti jövedelemrészt, liven fejlesztést kell a mecseki kőszénterületen is végrehajtanunk. — És ebben milyen szerepet kap a Máza-dél? — A mecseki szénmedencében a működő bányaüzemek tervezett rekonstrukciója mellett egyre naqvobb jelentőségű a Máza-dél területen kimutatott hatalmas szénvaavon is. A kutatások jelenleqi fázisában azonban a terület isme- retesséai foka méa olvan alacsony, hogy csak vázlatosan lehet körvonalazni az elképzeléseket, Illetve lehetett kialakítani a hasznosítás lehetséges módozatait. Máza-dél terület mindenképpen jelentős koncepcionális döntési feladat az egész népgazdaság számára. Itt nemcsak egy ’■közel hárommillió tonna/év — vagy ennél nagyobb — kapacitású bányaüzem létesítését kell megfontolni, hanem a termelvény teljes feldolgozói vertikumát is gyakorlatilag nulláról indulva kell létrehozni. Ez pótlólagos feldőli iozó kapacitások létesítését jelenti a villamos erőműiparban és a kohászatban is, amelynek együttes beruházási terhe a bányaüzem létesítési költségénél is nagyobb. A terület azonban nemcsak önállóan, hanem a meglévő rendszerrel együtt is értékelendő. Itt arra gondolunk, hogy a jelenlegi működő üzemek szén- vagyonát és termelőkapacitását jól kiegészítené az új bányaüzem megépítése, nagyobb termelési rugalmasságot és az erőforrások optimálisabb elosztását is lehetővé tenné. A területen kialakítandó lenne egy olyan feltárási rendszer, amely feltétele a nagy termelékenységű hidromechanizációs bányaművelés bevezetésének. A hidromechanizáció még azt is lehetővé tenné, hogy a vasúti Jelentős szénvagyon után kutat a fúrótorony Mecseknádasdnál Fotó: Erb János szállítást is kiküszöbölhetnénk a Mecsek és Dunaújváros között. A létrehozandó teljes vertikum gazdaságossága népgazdasági szintű rendszermodell- ben is kimutathatóvá vált. Megvalósításának azonban igen komoly akadálya a beruházási feszültség. így alternatívaként már felvetődött e vertikumnak esetleg külföldi kooperációban való megvalósítása is. Nemzeti kincsünknek fokozottabb igénybevétele kényszerítő körülmény. Ha viszont nem áll rendelkezésre az ehhez szükséges pénzügyi forrás, akkor ez a közel 450 millió tonna műveleti szénvagyon — amely a tervezett jelentős kapacitás mellett is közel 150 éves élettartamot jelent, csak holt tőke. Ezért haladéktalanul mindent meg kell tenni a vertikum jelentőségének tisztázáséra és be kell indítani azt a döntési láncolatot, amely a szükségletek mérlegelésében az optimális cselekvés irányába hat. — A terület kutatása eléggé vontatottan halad. A döntések mielőbbi meghozatala érdekében gondolom, a kutató fúrásokat meg kellene gyorsítani. — Ma a legfontosabb feladatunk az, hogy a terület fúrásos kutatását mielőbb befejezzük. Ehhez minden hazai fúrási tartalékkapacitás igénybevételére szükség lehet és azt valóban minél előbb igénybe is kell venni. Még átcsoportosítás útján is. Ezáltal jutunk majd -mindazon információk birtokába, amelyek a tervezés alapját képezik és a szükséges döntések kellő időben történő meghozatalát lehetővé teszik. Salamon Gyula Dunántúlt napló MEGKÉRDEZTE dr. Tamásy Istvánt, a Magyar Szénbányászati Tröszt vezérigazgató-helyettesét B mecseki szénmedence lovoie biztató
