Dunántúli Napló, 1979. november (36. évfolyam, 300-328. szám)
1979-11-10 / 308. szám
6 Dunántúlt napló 1979. november 10., szombat A 27 éves várkapitány Moldván László Egy elrontott szervezés tönkretehet mindent Várkapitánnyal ülök szemtől szembe a gótikus és reneszánsz nyomokat viselő barokk várkastélyban, az ódon, fehérre meszelt falak között. Moldván László tiltakozik a várkapitány titulus ellen, váltig állítja, hogy a MECSEKTOURIST siklósi kirendeltségvezetője. Moldván László 27 évével talán az ország legfiatalabb várkapitánya. — Gyerekkorodban mi szerettél volna lenni? — Sok minden, mint a többiek. Harkányi vagyok, így ismertem a siklósi várat, de különösebb hatást csak a Tenkes tévésorozat tett rám. A siklósi gimnáziumban már eltökéltem, hogy fizikus leszek. Érettségi után jelentkeztem Szegedre a JATE-ra, hetünket vettek fel az országból. A jórendűen zárt első félévem után mégis otthagytam, mert rájöttem, nem nekem való, túlságosan zárt világ. Szíwel-lélekkel nem ment volna, középszinten meg minek csináljam? Hazajöttem. — Ekkor kerültél a várba ... — Dehogy. Voltam egy maszeknál segédmunkás, majd a siklósi kórházban központi gazdasági gyakornok és KISZ- titkár. Beiskoláztak a KISZ Központi Vezetőképző Iskolájára, utána a Siklósi járási KISZ Bizottság szervező titkára és egyben területfelelőse voltam. Akkor, a rendezvényeink kapcsán ismerkedtem meg a várral és elődömmel, Fazekas Istvánnal. Hívott, legyek az utóda. Nemet mondtam. Másodszorra már belementem. így lettem előadó az idegenforgalmi kirendeltségen és várlakó, 1974 nyarától megbízott vezető, majd 1975-től eltűnt a beosztásom elől az „mb". — Mégis a romantika győzött? — Gondolod, ez romantikus? — Miért, mi a feladatod? — Először is a vár fenntartása: a szálloda, a turista- szálló, a múzeum üzemeltetésével kapcsolatos minden anyagi, technikai és emberi gond. Negyvenhaton tavaly szeptember végéig 263, idén szeptember végéig 207 ezer fizető látogató „ostromát” álltuk. Szerencsémre jó kollektíva jött össze, álljuk a rohamot. Sőt igyekszünk eléjük menni... — Mivel? — Felötlött bennem, mi lenne, ha rendezvénycsoportot hoznánk létre, mi szerveznénk a csoportokat, a programjukat és minden teljesíthető szolgáltatást, a toronyzenétől a tárogatózenéig. Nekik így kényelmes és romantikus, nekünk meg igy jobb, több munkával jár, de több hasznot is hoz. A 76-os „tanulóévben" a bruttó forgalom 75 ezer forint volt, tavaly már 270 ezer, idén eddig 942 ezer forint, de év végére túl leszünk az egymillión. Nálunk, a vendéglátóiparban nem lehet selejt, egy elrontott szervezés tönkretesz mindent. — A vendéglátóipari főiskolán most fejezted be a tanulmányaidat, a diplomát még át se adták. Maradsz várkapitány? — Jól érzem magam, távlati terveim is ide kötnek. Még felkapottabbá szeretném tenni a várat. A most újjászervezett várbaráti kör titkári posztja is erre sarkall. Új látnivalókra vágynak a turisták, például a Tenkes-legendát felélesztő fegyverkiállításra, háremszobára, történelmi festményekre stb. és nemcsak a kerámiakiállításra. Az idén végleg megnyitott teraszpresszó külön feljárót kap az udvarról, a Siklósi nyár rendezvényei is jobban illeszkednek majd a vár hangulatába. — Mivel töltőd a szabad idődet? — Olvasok, fúrok-faragok és a legifjabb várkapitánnyal, a kis Szabolcskával játszom. Murányi László ,,Valóban annyira modern a világunk?” Példaképek - egy fogalom változásai I A magyar fiatalság a sorskérdések előtt címmel 1939 ok* A lóherében a Pannónia című pécsi egyetemi folyóirat egy felmérés alapján tanulmányt tett közzé, melynek kérdéseit ez év tavaszán kíváncsiságból az ország négy nagyvárosában érettségiző diákoknak ismét feltettem. A kérdőívek értékelése még tart, de néhány részkérdésben — így például a fiatalok eszmény- és példakép választásának változásairól — I már összehasonlításokat lehet tenni. A negyven évvel ezelőtti felmérésben is „aránylag sokan feleltek azzal, hogy nincsenek mestereim", de a megemlített nevek között nagy számban szerepeltek a múlt nagy alakjai — Mátyás, Zrínyi, Széchenyi, Kos. suth, Eötvös stb., a kortárs írók és politikusok — Szabó Dezső, Szekfű Gyula, Prohászka Ottokár stb. — és a fiatal baloldali érzelmű értelmiségiek — Féja Géza, Kovács Imre. Németh László, Matolcsy Mátyás — is. Az 1979-es felmérésben nevekkel alig találkoztam — „konkrét eszményképem nincs, csak csodálni tudom a nagy gondolkodókat" — legtöbben hasonló általánosságokat válaszoltak. Sokan határozott nemmel feleltek a kérdésre — „az eszményképeknek semmi értelme, dolgozni kell és kész." A jelenség okait vizsgálva, egyelőre inkább csak általánosságok hangzanak el. „Más kor. ban, más világban élünk.” „Még nem sikerült megtalálni a fiataloknak is tetsző új példaképeket, az őket bemutató, közvetítő korszerű formákat”. „Hiányoznak a nagy történelmi események, nincsenek hősök, békés, nyuqodt konszolidált kor. ban élünk”. De vajon adhatunk-e ilyen félvállról magyarázatot c fejleményekre? Valóban annyira modern a világunk, hogy a múlt emlékei és alakjai a mának, a mai fiatalságnak már semmit nem tudnak mondani? Vaqy másutt kell keresni a bajok okát? Körülbelül 15 éve terjedt el a KISZ-aíapszervezetekben az a szokás, hogy az alapszervezetek felveszik a munkásmozgalom valamelyik kiemelkedő alakiának a nevét. Az idők folyamán aztán lassan kialakult egy eljárásrendszer, amely keretbe foglalta az eseményt. A tagok által szimpatikusnak és követendő példának tartott személy nevét kiválasztották, megszerez, ték az arcképét, faliújságot készítettek, esetleg irodalmi műsort is összeállítottak. Amikor az előkészületek befejeződtek, ősz. szehívták a taqqyűlést. ismertették a példaképül választott mártír életútját, előadták az irodalmi műsort, elhangzott egy beszéd, kólát bontottak és mindenki jól érezte magát. Azután teltek, múltak az évek, a faliújságon cserélődtek a cikkek, az alapszervezetben a taqok, csak a név maradt változatlan, és évek múlva a taqok többségének már fogalma sem volt, hogy ki a név tulajdonosa és miért éppen az övé került a faliújságra? Hasonló példákat lehetne sorolni az oktatás területéről is; miért marad a történelmi személyiségek példája, tetteik tankönyvbe zárva, a fiatalok gondolatvilágától távol? Miért fintorognak a gyerekek Bartók zenéjét hallva, és miért csillog a szemük a táncdalok hallatán? Miért csak a pepsi-reklám marad meg az emlékezetükben, és miért nem egy szép vers? Az elmúlt évben rangos irodalmi évfordulók sorát ünnepeltük. A rádió, a televízió, az újságok, mindenki Ady, Radnóti, Móricz nevét említette, emlegeti, de — vagy éppen ezért? — egyikőjük nevével sem találkoztam a kérdőíveken. Az Ifjúsági Magazinban hónapok óta zajlik a vita — Kell-e nekünk Piramis brigád? — cím. mel. A vitát kiváltó cikk néhány elgondolkodtató levelet tett közzé, amelyek Piramis brigádok. Piramis őrsök, Som Lajos párt megalakulásáról tudósítottak. A fiatalok hozzászólásaikban bizonygatják, hogy mindez kell, kell, kell!!! Mert nincs más fogódzó számukra, csak a Piramisdalok, mert ezekben találnak rá saját érzéseikre, saját gondolataikra. A kérdés ezek után természetesen nemcsak az, hogy az iskolát befejezve, az üvöltést abbahagyva ezek a fiatalok mit kezdenek magukkal, társas magányukkal, másodlagos értékeikkel? Hanem az is, hogy a társadalom mit kezd. mit kezdhet velük?! Sebők János bemutatja együttesét •• Ötéves a tamási Saturnus 7090^ Zenei menedzsert keresnek Lukács Tibor ií téves a Tamási Művelőül dési Házban működő Saturnus 7090 amatőr könnyűzenei együttes, mely rendszeresen részt vesz az országos omatőr pop-rock- jazz fesztiválon. A dunántúli területi döntőn bronz, ezüst, tavaly és idén már orany minősítést kaptak. A héttagú zenekar vezetője Lukács Tibor. A jubileum alkalmából öt kérdést tettem fel. — Milyen témákat dolgoznak fel, kikhez szólnak? — Témánk általában a hétköznapi gondok, érzések és azok az apró mozzanatok, melyektől a hétköznapok ün. néppé válnak. Kerüljük a közhelyeket, tartózkodunk a sablonos kifejezésektől, de szövegeink mégsem elvontak. A tizenévesektől a középkorosztályig szinte minden réteg megtalálható. Nagy hangsúlyt fektetünk a szövegre. A szerelmi témák nem jellemzőek a számainkra. — Mi jellemzi a zenei hangzásukat? — Törekszünk az igényességre a korábbi próbálgatás, útkeresés után. Népzenei elem nem nogyon fordul elő zenénkben. Inkább angolszász zeneanyagból játszunk számokot, van feldolgozásunk is, mint Bach D-moll tokkátája, vagy Offenbach Kánkán-ja. Ősztől egy olyan stílust szeretnénk kialakítani, ami a hazai zenei életben elég ritkán észlelhető. Ez a stílus a blues-rockos hangzás és a fanky-ritmus alapötvözete. Ennek a hangzásvilágnak a kialakítását együttesünk felállása és felkészültsége lehetővé teszi.- Zenei eszményképük? — Ahogy zenél oz Earth Wind and Fire együttes, de a nekünk rokonszenves stílus megtalálható Herbie Hancock, sőt Chik Corea egyes felvételein is. — Anyagi támogatójuk? — A Tamási Művelődési Központ, mely teljes zenekari felszerelést, erősítő berendezést vásárolt. — Mi a véleménye a zene nevelő hatásáról? — Egyértelműen hiszek abban, hogy a jó zene nevel. Nem a pol-beatos agitatív nevelésre gondolok. A zenét a tömegkultúra szerves részének tartom és hiszek a közösségre való hatásában. A jó zene megtalálja a közönséghez vezető utat. November elején a tamási könnyűzenei együttes nagy sikerű közös koncertet adott a Skorpió Együttessel Komlón, a Május 1. Művelődési Központban. Csuti J. M űszerészek villanyszerelőként A Veres Péter brigád A Pécsi Hőerőmű irodaépületének földszintjén elhelyezett faliújság rendkívül megkönnyítette a feladatomat Ezekben a napokban ugyanis a faliújságon a legtöbb helyet „A bemutatkozik a Veres Péter brigád” foglalja el. Mit is lehet megtudni a faliújságról? Például azt, 'hogy ez a műszerészekből álló nyolctagú ifjúsági brigád 1973- ban alakult, a tagok imás brigádokból jöttek ide. A brigád már az első évben elérte a „szocialista” címet, a szocialista brigádmozgalomban pedig 1974-ben bronz, 1976-ban ezüst fokozatot ért el. 1977- ben a vállalat, 1978-ban pedig a tröszt Kiváló ifjúsági brigádja címet érte el. A brigádtagok közül egy a szakma ifjú mestere, kettő a vállalat kiváló dolgozója, egy-egy fő pedig KISZ KB dicsérő oklevéllel, aranykoszorús KlSZ-jel- vénnyel, illetve a KISZ KB „Kiváló Ifjúsági Vezető" kitüntetéssel büszkélkedhet. Halmos Gábor, a Pécsi Hőerőmű KISZ-bizottságának titkára tovább bővíti ismereteimet a Veres Péter brigádról: — Nemcsak a brigádmozgalomban, de a KISZ-életben is igen aktívak, többen közülük vezetőségi tagok is. Munkaterületükön is nagyok az elvárások: ők javítják, ellenőrzik az erőmű műszereit. Valamennyien technikusi oklevéllel vagy érettségivel rendelkeznek, s most is szinte valamennyi brigádtag szakmai vagy politikai továbbképzésen vesz részt. Azt már saját tapasztalatomból tudom, hogy vetélkedni is szeretnék: csak a legutóbbi fél évben legalább bárom különböző témájú megyei vagy városi szintű vetélkedőn találkoztam csapatukkal. Mindany- nyiszor előkelő helyen végeztek a versenyben. Mivel a vállalaton belüli munkahelyük tulajdonképpen az egész erőmű, ahol csak műszerek vannak, az egész brigáddal találkozni munkaidőben nemigen lehet egy helyen. Egy kis szervezéssel többségükkel sikerült találkoznom. — Az erőmű többi brigádja általában „szakmabeli" híresség nevét vette fel, mint Jedlik vagy Kandó brigád. Ti miért Veres Pétert választottátok névadónak? — Éppen azért, mert annyi szakmabeli híres emberről elnevezett brigádunk van már a vállalatnál — mondja Gyöngyösi Péter brigádvezető. — Valamennyien szeretjük Veres Pétert, mint írót, s tiszteljük, mint politikust. Gyűjtjük a műveit, s minden életrajzi adalé. kot, ami csak fellelhető róla. Veres Péterről csakhamar átfordul a szó a brigád életére. Nagyon összetartanak, mivel egy kivételével valamennyien csoládosak, ebben a baráti összetartásban a brigádtagok feleségei, férjei is részt vesznek. Mondhatni külső brigádtagok a kirándulásokon, a szórakozásban, sőt a közösségért végzett munkában is. — Arról sem feledkezhetünk meg, hogy a „Veres Péter” brigád majdhogynem egyedülálló ifjúsági brigád Pécsett — szól közbe Szegedi József, a Boranya megyei Állami Építőipari Vállalat KISZ-titkára, ki eddig csak hallgató tanúja volt beszélgetésünknek. — Vállalóiunk 1977-ben akciót hirdetett meg a város ifjúsági brigádjainak, hogy segítsék a lakásépítési program teljesítését. Olyan brigádok jelentkezésére számítottunk, amelyék különböző szerelő munkákat tudnának végezni o készülő lakóházakbon. Ezt a munkát ugyanúgy fizetjük, mint a saját szerelőinkét. A haszon számunkra az, hogy előbb készülnek el az épületek. Szomorú meglepetés, hogy csak két ifjúsági brigád jelentkezett eddig: a gázmű „Che Geva- ra” és az erőmű Veres Péter brigádja. A „Veres Péter” brigád 1978- ban a nyugat-mecseki lakótelepen két lépcsöházban elvégezte a villanyszerelési munkákat munkaidő után, szabad szombaton, vasárnap, mondhatni családi összefogással, hiszen gyakran nemcsak a brigádtagok, de a férjék és feleségek is segítettek. 700 munkaórát teljesítettek fejenként, s a kifizetett munkabért gyermek- intézmények támogatására fordították. Idén a hőerőmű beruházásában a BéV által épített 30 lakásos épületben végezték el a villanyszerelési munkákat a Fürst Sándor út 7/E-ben. Három hónap alatt fejenként 1200 munkaórát teljesítettek, s tízezer forintnyi bért a bakócai gyermekotthonnak adtak. — A BÉV tökéletesen megszervezte számunkra a munkát — meséli Gyöngyi Imre. — Különösen Kollár Jánosnak köszönhetünk sokat, ciki a szakmai fogások betanításával segített, hogy műszerészekként is kifogástalan villanyszerelő munkát végezhessünk. Természetesen garanciát is vállaltunk a munkánkért, de eddig még nem volt reklamáció. A Veres Péter brigád nem szereti a csak papíron, igazoláson kimutatható társadalmi munkákat: csak konkrét, értéket teremtő feladatokat vállalnak és teljesítenék. Példájukon eltöprenghetnek a többi ifjúsági brigádok és KISZ- alapszervezetek, hiszen Pécs közel 1200 KISZ-alapszervezete közül két év alatt csak két brigád vállalta a BÉV lakás- építési akciójának támogatását Dunai Imre
