Dunántúli Napló, 1979. november (36. évfolyam, 300-328. szám)
1979-11-06 / 305. szám
6 Dunántúli napló ■ 1979. november 6., kedd Ismerjük meg jogszabályainkat! A garázsbérletről A személygépkocsik számának nagymérvű emelkedése a gépkocsitárolók iránti igény növekedését eredményezte. Az igények nagy részének kielégítése az önerőből felépült garázsok létesítésével, kisebb részük állami költségen felépült garázsok bérbe adásával oldódik meg. Az állami tulajdonban levő — gépkocsitárolás céljára épült vagy átalakított — helyiségek (garázsok) bérbe adását alapvetően a 26/1961. (VII. 18.) korm. sz. rendelet, valamint a 10/1972. (fii. 28.) korm. sz. rendelettel módosított 2/1969. (I. 23.) korm. sz. rendelet szabályozza. Részletes és a helyi viszonyoknak megfelelő szabályozást ad e vonatkozásban a Pécs megyei város Tanácsa 1979. évi 4. sz. tanácsrendelete. E rendelet alkalmazása szempontjából garázsnak minősül a gépjárművek elhelyezésére szolgáló és az Országos Építésügyi Szabályzat előírásainak megfelelő épület, illetőleg épületrész. Gépjármű- tárolás céljára épült vagy átalakított helyiséget, illetőleg helyet csak gépkocsival rendelkező közületi szerv vagy magánszemély részére lehet kiutalni. Garázs kiutalása iránti kérelem benyújtására az a magánszemély is jogosult, aki részére a Merkur Vállalat gépkocsivásárlás céljára az előleq befizetéséről igazolást adott. A rendelet hatálya alá tartozó garázs kiutalására irányuló - 200,— Ft-os illetékbélyeggel ellátott — kérelmet (a formanyomtatvány a Pécs m. város Tanácsa V. B. hivatalának ügyfélszolgálati irodájában térítésmentesen beszerezhető) a Pécs megyei város Tanácsa V. B. hivatal lakás- és helyiséqqazdálkodási osztályához (Pécs, Kossuth tér 1—3., fszt. 11.) kell benyújtani. A kérelem benyújtásakor a gépjármű forgalmi enaedélyét, vagy a Merkur Vállalat igazolását az elhelyező hatóság részére be kell mutatni. A garázsok elosztása és kiutalása során a közületi szervek igényét az elhelyező hatóságnak előnyben kell részesíteni. A qaráz'sok magánszemélyek részére történő elosztásánál, illetve kiutalásánál az elhelyező hatósáq — a ga- rázsüqyi társadalmi bizottsáq javaslata alapján — az alábbi elosztási elvek szerint jár el: A garázs kiutalása során előnyben kell részesíteni:- a garázs közelében levő épületek bérlői közül a régebbi igénylőket,- azt a gépjármű-tulajdonost, akinek arra hivatása gyakorlása érdekében szüksége van,- azokat a személyeket, akik részére Pécs megyei város Tanácsa V. B. hivatal pénzügyi osztálya a gépjárműadó fizetése alól azért adott mentességet, mert testi fogyatékosságuk vagy egyéb betegségük miatt _ helyzetváltoztatásukhoz a gépjármű üzemben tartása indokolt és szükséges,- továbbá állami vállalatok, intézmények, szervek jelöltjét, a kezelésükben levő ingatlanon létesített garázsra. A garázsügyi társadalmi bizottság — szükség szerinti időben összehívott ülésein — javaslatot tesz az elhelyező hatáság részére:- kiutalási névjegyzék összeállítására,- újraelosztásra leadott garázsok kiutalására,- garázsépítő szövetkezetek alakulása előtt a tulajdonosok előzetes kijelölésére, ha a garázsépítés a végrehajtó bizottság által használatba adott telken történik,- a magyar állam tulajdonában álló területre, épületben és épületrészben történő sorgarázs vagy kettőnél több egy- férőhelyes garázs építésénél az előzetes kiutalóhatározat kiadására. Az elhelyező hatáság az általa kiutalt garázsokért igény- bevételi díjat állapít meg. Az igénybevételi díjat a bérleti díjba beszámítani nem lehet. Az elhelyező hatóság a részére felajánlott és az új elosztásra kerülő, régebben épült garázsok igénybevételi díját Pécs megyei város Tanácsa V. B. igazgatási, valamint építési és közlekedési osztálya állapítja meg. Az új garázsok igénybevételi díjának felső 'határa mindenkor a központi rendelkezéseken alapuló bekerülési költséggel léhet azonos. Ha az igénybevételi díj befizetését a magánszemély nem vállalja, a garázs részére nem utalható ki. A garázsbérleti jogviszonyt a bérbe adó (állami garázs esetében a Pécsi Ingatlankezelő Vállalat, Rákóczi út 55.) és a bérlő szerződése hozza létre. A bérbe adó azzal a személlyel köteles bérleti szerződést kötni, akit az elhelyező hatóság határozattal megjelöl. A bérleti szerződésben ki kell kötni, hogy a bérlő a garázsban más részére gépkocsijavítást, -szerelést stb. nem végezhet. Maga részére is csak olyan jellegű munkát végezhet el, amely a lakók nyugalmát nem zavarja és tűzveszéllyel nem jár. Ha a gépjármű-tulajdonos a gépkocsiját elidegeníti és ezzel a garázsigény tárgyi okát elvesztette, a garázsra fennálló jogosultsága is megszűnt. A gépjármű-tulajdonos a fenti tényt 8 napon belül köteles az elhelyező hatóságnak bejelenteni. Ha a bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, a garázst az elhelyező hatóság igénybe veheti. Amennyiben az elhelyező hatóság tudomására jut, hogy a gépjármű-tulajdonos a garázst rendeltetés- ellenesen használja, a garázs igénybevételének ugyancsak helye van. Ha a gépjármű-tulajdonos bejelentési kötelezettségének eleget tesz, kérelmére az elhelyező hatóság egy évig halasztást ad. A halasztás időtartamára a garázs használatba adását engedélyezheti azzal a kikötéssel, hogy a használatért fizetendő díj a bérleti díjnál nem lehet magasabb. A használatba adás egy ízben további egyéves időtartamra meghosszabbítható, ha a garázs bérlője igazolja, hogy hivatalos kiküldetésben külföldön van, illetve tartósan külföldön történt munkavállalása miatt van távol. Ha a jogszerű használó a garázs használatára bármely okból a továbbiakban igényt nem tart, a számára felesleges garázshelyiséget az elhelyező hatóság részére felajánlhatja. A felajánló jogszerű használó a számára feleslegessé vált garázshelyiségért ellenértékre tarthat igényt. Az elhelyező hatóság a jogszerű használó által neki felajánlott helyiséget -nem köteles elfogadni. Ha a hatóság neki felajánlott helyiséget elfogadja, de annak határidő nélküli hasznosításáról csak később tud gondoskodni, a felajánló az őt megillető ellenértéket csak a hasznosításkor követelheti. Pécs városában jelenleg új garázsépítés csak a Silclósi városrészen történik.,A célcsoportos beruházásban felépült állami épület alatti garázsok elsősorban csak az itt lakók igényeit elégíti ki. A Pécs megyei város Tanácsa V. B. építési és közlekedési osztálya szervezésében a jövő évben nagyszámú sorgarázs építését tervezi Kertvárosban, a lőtér környékén. A garázsok építése szövetkezeti formában valósul majd meg. Hasonló megoldásban várható garázsépítés Kovácstelepen is. Dr. Horváth Béláné tanácsos, Pécs m. város Tanácsa V. B. hivatala lakás- és helyiséggazdálkodási osztálya Ősszel Az AFIT Miskolci úti 3. sz. Autójavító Üzemében megkezdték a takarékosabb üzemanyag-fogyasztás érdekében a tranzisztoros gyújtóberendezések beszerelését a gépkocsikba. A berendezéseket a Bakony Művekben készítik. Ez a gépkocsitulajdonosoknak mintegy nyolcszázalékos benzinmegtakaritást eredményez.--------------------------- * --------------------------Au tósszemmel turistaúton V. SVÁJC Feltűnően kevés KRESZ-jelzéssel találkozunk a svájci úthálózaton. A táblák értékét növeli, hogy azok megjelenésekor a közölt tilalmat vagy veszélyt figyelembe kell venni, mert tényleg veszélyhelyzet van. így például a veszélyes kanyart jelző tábla feltűnése esetén bele kell taposni a fékbe, mert olyan kanyar jön — halszálkás tábla nincs —, hogy néha 15 km/óra sebességgel bevehető, de az is előfordul, hogy teljesen alávett kormánnyal a bel ívet csak a záróvonal érintésével lehet bevenni — lépéssebességgel. Természetesen ez a főközlekedési utak hegyi szakaszaira vonatkozik. Svájc a nagy hegyek országa, ahol a Misina nagyságú hegy esetleg még dombnak elmegy. A főközlekedési utak mindegyike hegyi szakaszokkal is rendelkezik, tehát az autópályák kivételével mindenütt van hajtűkanyar, ami a fentebb leírtakhoz hasonló. A STOP-táblák régi típusúak, kerek alakúak, hiába is keressük a nyolcszegletű táblát. Az új KRESZ- ben azért van nyolcszegletű, mert ez a hátoldaláról is megkülönböztethető és hátulról nem téveszthető össze a kötelező haladási irányt jelző táblával. Más jelzést is hiányol a magyar autós turista ebben az országban. Ez azért volt számomra meglepő, mert az új KRESZ — ami nemzetközi — az 1968-as bécsi, az 1971- es és 1973-as genfi egyezményben lerögzítetteknek megfelelően készült, némi nemzeti sajátossággal. Fő vonalaiban azonosnak kellene lennie egész Európában, éppen a modem népvándorlásra, a turizmusra való tekintettel. Svájcban nincs a besorolás rendjét tartalmazó jelzőtábla, se belterületen, se külsőségi útszakaszon. Útburkolati jelekre van utalva az autós turista. Ezek viszont jól láthatók, lekopott vagy elhalványult jelzést nem lehet találni. A főközlekedési utak — ahol a terepadottságok megengedik, völgyekben és dombvidéken — háromsávosak. Ezeknél a sávokat úgy alakították ki, hogy 2—3 kilométerenként az egvik oldalon egy sáv — ez záróvonalazva van —. a másik oldalon ket- tő_ sáv van. Ahol az út egy sávra szűkül, ott az útszűkület és előzési tilalom jelzései láthatók. Ahol az út komolyabb emelkedőbe meay át, ott az emelkedőn felfelé haladó járműveké a két sáv. Hágókon és hegyi utakon — természetesen főközlekedési utakról von szó — nincs védőkorlát. Ahol földcsuszamlás miatt támfalat építettek, ott a felmagasított támfal tölti be a védőkorlát szerepét. Egyéb helyen csak műanyag optikai veretőoszlopok választiák el az útpályát a 60—70 fokos heavoldaltól, amely 1000—1200 méteren ér véget a völgy olián — flásd a Furka-hágótl. Ilyen útszakaszokon az útpálya keskeny, 5—5,5 méter. Sok a hegycsuszamlás, ezért az amúgy is keskeny út félpálya szélességre szűkül, amit útszűkülettel és elsőbbséget szabályozó jelzésekkel előre jeleznek. A hosszabb hegyomlásoknál a helyreáll-tás ideje alatt elektromos forgalomirányítóval vezetik át a forgalmat. A gyakran elkeskenyedő hágóutakon a forgalomban részt vevő gépkocsivezetők — az olaszokat kivéve — tisztelik a veszély- helyzeteket és kellő óvatossággal közlekednek, vigyázva egymásra. Az olaszok vakmerőek, bíznak tudásukban és gyors kocsijaikban, néha a másikkal sem törődnek. Ezeken a hágóutakon tehergépkocsik — kamionok és két tonnánál nagyobb kocsik — nem közlekedhetnek. A hazai autóstérképek hibája kiütközik itt is. Az egy nyilas emelkedők néha 18 százalékosak hosszú kilométereken keresztül. Kellemetlen meglepetés az ilyen, főleg a motorfék nélküli, kétütemű autók számára. Odakint, az üvegeken túl, elsuhan a táj. .. Az ablaktörlő szorgalmas, nesztelen siklással tolja félre a makacsul hulló cseppeket. Csak a párás oldalablakok árulkodnak: ez már nem a langymeleg nyári eső, hanem barátságtalan, hideg nyirkosság, amelyik bekúszik a begombolt kabát alá . .. De ön mindebből nem érez semmit. Az utastérbe kellemes meleg árad a fűtőkészülékből, halkan duruzsol a motor, a rádióból talán egy ismerős dallam sugárzik. A kocsi puhán suhan: minden olyan biztonságosnak tűnik, minden olyan megnyugtató. Tekintete időnként a sebességmérőre téved. Inkább csak megszokásból vagy a traffipax miatt, hiszen a kocsi olyan biztonságosan úszik a vizes beton fölött, mintha a sebesség elvesztette volna gyilkos erejét... Aztán a kanyarban, ott, ahol a sárga falevelek hintázva hullnak az útra, valami furcsa imbolygást érez. Nem, ez még nem a rémület tánca, amikor a fák rohanva közelítenek, hogy kérgük pattanva repüljön szét a tompán csapódó lemez ölelésében . . . Lába mégis ösztönösen húzódik vissza arról a kis pedálról, a mutató ott a műszerfal közepén, lejebb billen. Tapasztalatainak, ismereteinek memóriaegységei láthatatlan figyelmeztetések kódjait sugározzák. A kocsi mögött ködpermet kavarog, négy, alig tenyérnyi gumifelület apró csatornái lázas sietséggel szivattyúzzák a vizet. .. Most még győz a technika ... De elég egy meggondolatlan mozdulat a kormánynyal, egy hirtelen nyomás a fékre vagy a gázpedálra, egy gondolattal nagyobb sebesség, elkoptatott abroncsok — és a nyálkás út csúszós csapdája bezárul. Sokszor olyan kévésén múlik és a technika alulmarad. Aztán lent a völgyben szétfolyik a köd és mögötte elvész a világ. Alattomosan siklik félre az ismerősnek hitt út, váratlan sötét tömeg bukkan elő, a szélvédőn szürke maszat keveredik a vattapuha köddel. Bekapcsolja az ablakmosót. „Még szerencse, hogy feltöltöttem” — gondolja, amint a tiszta víz oldani kezdi a vakító homályt. A biztonság kedvéért a tompított fény kapcsolójára néz. Ekkor jut eszébe, hogy már bekapcsolta, amikor esni kezdett. .. Megrémülni sincs ideje, olyan hirtelen zárja le az utat valami és szemből két fényfolt dereng. Rátapos a fékre, de agysejtjei mélyén felvillan a vészjelzés: NE ÍGY! FÉKEZNI, FELENGEDNI. FÉKEZNI, FELENGEDNI ... Jól kell csinálnom, különben — szorítja össze a száját... A fényfolt elsuhan végre. Most egy óvatos mozdulat a kormánnyal balra, így. Fellé- legzik, megtörli homlokát. . . A köd szakadozni kezd. Fenn a tetőn már csak az eső mossa szürkére az őszi tájat... B. L. Kovács űr autózik Kovács úr, valamivel 11 óra előtt, ismét lenézett az ablakból, de az idegen kocsi még mindig ott állt a garázsa előtt, elzárva a bejutás lehetőségét.- Majd reggel beviszed a kocsit, addigra csak elmegy az a süket alak ... Most már feküdjünk le. Holnap korán kell kelnem, mert kiszaladok a piacra — mondta Gizi. Kovács úr füstölgött: nem azért bérli a garázst, hogy az utcán pörköljön, meg hogy a múlt héten is lelopták egy Lada kerekeit a szomszéd utcában. Nem ám valami hebehurgya módon, mert téglákkal gondosan aló is támasztották... A 11 órás hírek végén megint kinézett, de a helyzet változatlan volt. Kovács úr ezen oz éjszakán, bár nyugtalanul aludt, még álmában sem hitte volna, hogy az elkövetkező napok fenekestől fölforgatják eladdig nyugalmas világát... Reggel a szokottnál álmosabban ébredt és álomitta- san botorkált ki a konyhába. A kávé, amelyet Gizi megfőzött, mielőtt elment volna, már csaknem kihűlt. Kovács úr azonban nem érzett magában annyi erőt, hogy a melegítéssel bajlódjon. A mokkacukrot sem találta, pedig ott volt az orra előtt. Álmából o zuhany alatt ocsúdott fel igazán és óbban a pillanatban eszébe ötlött a kocsi. Lenézett az ablakból, aztán hitetlenkedve dörzsölte meg szemét. Ismét lenézett, de ekkor sem látott mást: az idegen kocsi változatlanul ott állt, a sajátja azonban eltűnt ... Kapkodva öltözött és lerohant a ház elé, majd körbe szaladgált a háztömbök között. Az eredmény lesújtó volt... Amikor Gizi megérke. zett a piacról, rémülten nézett férjére: — Az istenért, mi bajod von?! Rosszul vagy? — kérdezte elfúló hangon. Kovács úr alig mozdult ültéből. „Nincs meg az autó, ellopták" — mondta letörten. — Az lehetetlen. Hajnalban még megvolt. .. négy, fél öt lehetett, amikor felébredtem. Éreztem, szinte meg- éreztem, mert kinéztem ... de akkor még ott állt. . . Azonnal telefonálni kell a rendőrségre — mondta Gizi idegesen. — Már telefonáltam. De be kell mennem majd személyesen is — mondta Kovács úr rezignálton. Búsbarna László STOP Hid«g fej autósoknak. Hűtő homlokpánt a neve annak a japán fermooloktromos készüléknek, amely a gépkocsivezető homlokát hűti. A szerkezet a szivar- gyújtóhoz csatlakoztatható, csillapítja a fejfájást és álmosság ellen is jó. * Gumi útburkolat. A volgográdi Építészeti Főiskola munkatársai gumi útburkolatot kísérleteztek ki jég es ed és ellen. Az útfelületet néhány millimétertől egy cm vastagságig gumidarabkákkal hintik be úgy, hogy azok kiállnak az útburkolatból. Előnye, hogy az útfelület rugalmas, jól tapad és ezeken a felületeken a jég szétrepedezik, elporlad. A gumiburkolata utak élettartama 30 százalékkal hosz- szabb, mint az aszfaltburkolatunké. * Bezárta kapuit a pécsi közlekedési park. Ebben az évben március 1-től október 31-ig látogathatták a város általános iskolai tanulói a parkot, ahol a KRESZ-szabályokat a gyakorlatban alkalmazhatták. Az elmúlt nyolc hónapban több mint 15 ezer fiatal fordult meg itt. Újbóli nyitás: 1980 márciusában. Pécs-baranyai utakon A baranyai utakon november 6-tól 13-ig az alábbi útszakaszon végeznek építési és útfenntartási munkákat. Az 57. sz. mohács—pécsi fő- közlekedési úton a szajki téglagyárnál a hídépítés folytatódik, ezért a forgalom sebességkorlátozással terelőúton történik. Ugyanezen az úton a ba_ barci és a lánycsóki elágazás közti szakaszon az útszélesítési munkálatok miatt forgalom- korlátozás lesz érvényben. A 66. sz. pécs—kaposvári főközlekedési úton a Hősök te. re és Árpádtető közötti útszakaszon az útszélesítés mellék- munkálatai folynak. Támfalat építenek, a szalagkorlátot helyezik el és a rézsűt burkolják. Ezzel egyidőben az árpádtető— remeteréti összekötő út elágazásának korszerűsítését végzik. Mindkét munkaterületen forga- lomkoijátozásra kell számítani. A 67. sz. szigetvár—kapós- vár—balatonlellei főközlekedési úton Szentlászló előtt autóbusz- leálló-öblök építésére kerül' sor. Emiatt itt 40 km-es sebességkorlátozással kell számolni. A hird—mázaszászvári összekötő úton Magyaregregy előtt tovább tart a hídépítés. Itt a forgalmat terelőúton, sebesség- korlátozással vezetik le. A pécs—pellérdi összekötő úton a keszűi delta átépítése folyta, tódik. A szederkény—Villány— harkányi összekötő út Nagyhar- sány és Siklós közötti szakaszán két hidat építenek. A nagyharsány—beremendi össze, kötő úton Beremend és az országhatár között az aszfaltsző- nyeg-hengerlési munkák miatt forgalomkorlátozás lesz. A vá- sárosbéci bekötő úton burkolatszélesítési és profilhengerlé. sí munkák zajlanak. A Pécs—Mohács—Harkány háromszög által behatárolt területen az összekötő útakon a burkolati jeleket festik. Kérik a járművezetőket, hogy a terelőkúpokkal kijelölt friss festésre ne hajtsanak rá. Hidegben nehezebben szárad a festék, ezért óvatosan kell közlekedni.
