Dunántúli Napló, 1979. november (36. évfolyam, 300-328. szám)
1979-11-04 / 303. szám
DN HÉTVÉGE 4. BELPOLITIKA 1979. NOVEMBER 4. Utcáról utcara Műemlékek között A televízió műemléki sorozatában a közelmúltban megrendítő képsorokat láthattunk egyes műemlékek szomorú sorsáról. Gondatlanság és gondozatlanság, vandalizmus és mérhetetlen közöny, a múltunktól kapott örökség semmibevétele egészen elképesztő dolgokat produkál. Sajnálatos dolog, hogy értékes műemlékek a szemünk láttára mennek tönkre és mennek veszendőbe — pótolhatatlanul. Vajon a mi házunk táján mi újság? A Kálvária kápolna belseje Új utcanevek Pécsett Példáim a két végletről valók, de egy a tanulságuk. A Tettyén tiszteletre méltó egyszerűségükben állnak a „romok”, azaz Szathmáry György püspök 1505—1521 között épült nyáfi reneszánsz palotájának a maradványai.. Több évtizedes változatlanságuk őre a környe. zet. Pécs talán legszebb parkja övezi e falakat; díszfák és bokrok, kora tavasztól késő őszig virágpompa, sétáló, pihenő emberek, játszadozó gyerekek sokasága — mind-mind az értékes műemlék védelmét szolgálja. Persze nehéz is lenne ezeket a falakat rongálni, dehát az elhanyagolt környezet mindenképpen a műemlék halálát okozhatná. És ha a romok nem is rongálódnak, károsodik ott más — a szökőkút, a virágok — éppen eleget. Ezt látva is biztosak lehetünk abban, hogy Szathmáry püspök palotájának maradványai még nagyön hosszú ideig megőrződnek. o Szóval a környezet rengeteget jelent egy műemlék életében. Másik példám is ezt igazolja. A Kálvária-domb sorsa- jövője időnként felmerül a Dunántúli Napló hasábjain. Néhány éve éppen a mi kezdemé. nyezésürvkre társadalmi munkában rendbe tették a feljárókat és az előparkot, s azóta ezzel nincs js baj. Hanem bent, a düledező kapun túl... A minap egy szabad félórámban felballagtam a Kálvária-dombra, hogy egy kicsit elgyönyörködjek onnan a városban. Mindjárt a Krisztus- sírnál megdöbbentő kép fogadott: a Mária-szobor megcsonkítva, két darabban hever ott. Az 1814-ben Ábel József pécsi takácsmester által építtetett kápolna kapujáról a lakatot leverték, így könnyedén bejuthattam az épületbe. Iszonyatos a pusztítás! A padló burkolata összevissza törve, a szobrok összezúzva, az orgona maradványai szétszórva, a kis karzat rézdomborítása lefeszegetve .(.. Minden, minden tönkretéve ... A kis oltár , mögött nódkéve alkalmi fekhely gyanánt. És mindenfelé tűzrakás-nyomok. . A kápolnát és a kálváriát övező kőkerítés szinte napról napra pusztul. Az egész terület inkább elriasztó, holott hívogatónak kellene lennie. A Kálvária-domb a városba benyúló dombhátak közül az utolsói, amelyeken egészen a belváros pereméig ér le a hegyvidék zöldje. Ä gondoskodás már csak ezért is megilletné. A környezet kulturálttá tétele pedig a műemléknek is jót tenne. o Úgy érzem, ez már nem sokáig halogatható, hiszen a városfal rekonstrukciója még rendkívül lassú ütem mellett is 1981-ig idáig érhet. Ez, meg a tervezett útépítés végre jövőt ad a Kálváriaj-dombnak. De maradjunk most már a városfalnál, s annak is a régebben helyreállított szakaszánál. Az ún. ötszög letű bástya tövében a sétányt támfal biztosítja. Néhány hónapja ennek legfelső kövei „elszabadultak”, mostanáig pedig a várárok aljáig. leomlott ez a sarok. Nem kár érte?... A Barbakánt övező macskaköves térségen vagyok. Annak idején igen szép, aprólékos munkával rakták le a kockaköveket, öröm volt nézni a kőíveket. Aztán amikor éppen megszoktuk az újdonságot, nekiálltak felszedni a köveket egy széles sávban, hogy valamilyen — ha jól emlékszem, elektromos — vezetéket lefektessenek. Aztán visszarakták a köveket, igaz, nem olyan pedantériával, mint eredetileg. És most tessék csak megnézni: összevissza süppe- dezett ott minden, oda a tér szép egysége. Hát igen, ami másutt is idegesítő látvány, az itt többszörösen az, ti. a tes- sék-lássék módon elvégzett helyreállítás valamely közműmunka után. o Ho innen továbbmegyek lefelé a Landler Jenő utcán, legszívesebben rá sem nézek a városfalra; sajnos, nincs még olyan állapotban, hogy érdemes legyen ráfeledkezni. De van ott lejjebb, a Pannónia Szálló előtt egy falszakasz, amivel nagyon sokan máig sincsenek kibékülve. Valóban, nem biztos, hogy pont itt kellett ilyen magasra „felépíteni” a falat, hogy kellőképpen eltakarja az új szállodát. Ha valamivel alacsonyabb lenne, akkor bizonyára könnyebben el lehetne távolítani a fal tetején megtelepedett gazt. Mert így ehhez mór létra kellene... o Szemet gyönyörködtető látványt nyújtanak a már megtisztogatott, felfrissített köztéri szobrok. A Pécsi Építő és Tatarozó Vállalat munkásai feltétlenül dicséretet érdemel-' nek. Nézzük például a Hunyadi-szobrot. A közelmúltban elhunyt Pátzay Pál eme egyik pécsi köztéri alkotása az 1956-os avatás idején nézhetett ki így. Mindjárt itt a Széchenyi téren a másik szobor, a néhány éve felújított Szentháromság-szobor viszont most már valahogy az ellentéte a Hunyadinak. Meglazultak a talapzat kövei, némelyik már el is csúszott a helyéről. Most még kicsi a hiba, kijavítható... Hársfai István Nyáron a rádió lakótelepekkel foglalkozó sajtókonferenciáján Pécs jó példáját népszerűsíthettem, amikor néhány kolléga azt firtatta: miért kell egyes lakótelepeken évekig építési számmal jelzett házakban élni, ahelyett, hogy szabályos utcanevek és házszámok lennének. Pécsett évek óta gyakorlat, hogy jóval az építkezések megindulása előtt, a rendezési terv alapján határoz a tanács végrehajtó bizottsága az új utcanevekről. Ez alól egy kicsit kivételnek számít a legutóbbi végrehajtó bizottsági határozatnak az a része, amely az Asztalos János úttól északra kialakulóban lévő lakóterület új utcáinak adott nevet. Itt ugyanis néhány házban már laknak. A mellékelt térképvázlaton látható utcahálózat alakul ki ezen a területen. A személyiségek, akikről ezeket az utcákat elnevezték, a magyar munkásmozgalom kimagasló egyéniségei voltak, Buday Dezső 1879-ben Pécsett született, a munkásmozgalommal már fiatalon kapcsolatba került, a Magyar Tanácsköztársaság idején fontos tisztséget töltött be, a fehérterroristák 1919. november 20-án az orgoványi erdőben gyilkolták meg. Török József baranyai forradalmár volt, a sásdi direktórium elnöke, majd 1919 májusától a Munkástanács elnöke volt. Berki György pécsi születésű vasmunkás volt, a város kommunista ifjúsági mozgalmának tehetséges szervezője. 1918—• 1921 között a kommunista szakszervezeti mozgalombon végzett szervező munkát. Ezt követően emigrációba kényszerült, a Francia Kommunista Párt tagjaként annak magyar szekciójában dolgozott. 1924ben Roubaix-ban egy tüntetés alkalmával rendőrgolyó oltotta ki életét. Bolgár Elek (1883— 1955) kommunista történész, diplomata, akadémikus, a marxista jogtörténet kiváló művelője. A Magyar Tanácsköztársaság bécsi követe, majd külügyi népbiztoshelyettes volt. Révész Béla (1876—1944) író, újságíró voít, a magyarországi szocialista irodalom egyik úttörője. írásait a szocialista szemlélet, a forradalmi szenvedély hatotta át. A Rácváros déli részén (a Rákóczi mozi mögött) a Bolgár köztől keletre eső területen alakítottak ki új utcákat, itt csoportos családi házak építésére adódik lehetőség. Az új utcák a Hortenzia, a Gerbera és a Kehely utca nevet kapták. Kovácstelep déli részén mindeddig Hajnalka utca névvel illettük a Mecseki Ércbányászati Vállalat épülő munkáslakásait. A házak új utcát alkotnak, s ez most már Ércbányász utca. Pécs legnagyobb — szinte egy várossal felérő — épülő új városrészében, Lvov-Kertvá- rosban az ún. 4. építési ütemben 1980-ban és 1981-ben adják át a lakásokat, de az utcák nevei már megvannak. A térképvázlat szerint a területet északon az Egri Gyula út, keleten a Siklósi út — a vb-határozat hivatalosan ezt a nevet adta az 58-as út e szakaszának — délen a Sa- rohin tábornok útja, nyugaton pedig a Hajdú Gyula út határolja. Utcát neveztek el itt Németh Lászlóról, a néhány éve elhunyt kiváló íróról, aki annak idején a Várkonyi Nándor szerkesztette Sorsunk c. pécsi folyóirat munkatársa is volt. Vági István (1883—1940) a magyar munkásmozgolom kiemelkedő egyénisége volt. 1921-ben a Szociáldemokrata Párt pécsi szervezetének titkáraként építette újjá a város legális párt, ifjúsági és szak- szervezeti mozgalmát. 1925- ben ő alapította meg az akkori Magyar Szocialista Munkáspártot. Utóbb a KMP KB tagja lett, többször letartóztatták, majd a Szovjetunióba emigrált ahol koholt vádak következtében a törvénysértés áldozata lett. Szikora Imre pécsi születésű kádármunkás a város kezdeti munkásmozgalmának egyik legképzettebb vezetője, aki a Munkás című szocialista lapót szerkesztette. 1910-ben halt meg Pécsett. H. I. Uj tiizoltoszertcir Sellyén Önkéntes tüzelték az élet- és vagyonbiztonságért Az ügyeletén mecsörrent a telefon, a riasztást követően egy percen belül a helyszínen voltak a tűzoltók. Felrobbant egy propánJbután gázpalack, a gyors beavatkozás megmentette a környező lakásokat. Jelentős értékeket óvtak meg nemrégiben egy erdőtűz gyors lokalizálásával. Mindez szinte már megszokottan hangzik, ha az állami tűzoltóság az események főszereplője. Csakhogy az említett esetekben az élet- és vagyonmentés a sellyei önkéntes tűzoltók lelkiismeretességét, áldozatkészségét dicséri. S hogy ez szóba került, arra a nagyközség új tűzoltó szertárának avatása adott alkalmat pénteken délután. Az esemény helyszínét eltéveszteni sem iehetett, mert ott állt előtte egy öreg Csepel teherautó, amelynek korát csak a típusa mutatta, külseje viszont azt a benyomást keltette, mintha nemrég jött volna ki a gyárból. A helyi önkéntesek büszkén mondták, hogy üzemképessége is olyan mint a külseje. (Igoz, megtörtént már, hogy a szivattyújához való alkatrészt a tűzoltóság múzeumából kellett kérni.) Koste- leczky Sándor ezredes, a Baranya megyei Tűzoltóság parancsnoka, aki a nagyközség párt-, állami és társadalmi szerveinek képviselőivel együtt részt vett az avatáson, így méltatta az önkéntes tűzoltóság jelentőségét: — A nagy tűzkárok az esetek többségében kicsi tüzek- ből keletkeznek. A gyors beavatkozásnak, a lokalizálásnak igen nagy jelentősége van. Sellye esetében például Pécsről 60, Szigetvárról 40 perc alatt érhet a helyszínre a tűzoltóság. Ennyi idő alatt igen nagy segítséget tudnak nyújtani oz önkéntes tűzoltók. Ma már a megyében mintegy 36 községben gépjármű is rendelkezésükre áll. A felszerelés korszerűsítése folyamatosan történik. Itt kell köszönettel szólni a különböző állami és szövetkezeti gazdasági szervek jelentős támogatásáról, s az önkéntesek lelkiismeretességéről. Az új szertár felszerelésével, szociális helyiségeivel, ügyeleti szobájával o sellyeiek eddigi eredményeihez méltó körülményeket biztosít a még eredményesebb munkáihoz. Hogy rangjuk, megbecsülésük van itt az önkéntes tűzoltóknak, azt a péntek délutáni ünnepség is bizonyította. Jelen voltak a társközségek: Okorág, Kákics, Marócsa, Drávasztáro, Csányoszró képviselői, a helyi szakmunkásképző intézet és az általános iskola tűzoltó rajai is. Utóbbiak Répás József né tanárnő vezetésével kedves műsorral köszöntötték a jelenlevőket, majd dr. Kasza Gyula tanácstitkár mondott ünnepi beszédet. Méltatta az önkéntes tűzoltók munkájának jelentőségét a tűzesetek megelőzésében, az élet- és vagyonbiztonság megóvásában, és köszönetét mondott mindazoknak a tanácsi és gazdálkodó szerveknék, melyek ehhez a munkához nagy segítséget adnak. Ezt követően Huber Dezső tűzoltó őrnagy nyújtotta át az ötéves szolgálati érdemérmet A tágas, korszerű .tűzoltószertár avatóünnepségének résztvevői, háttérben a kis házi tűzoltómúzeum, amely Szekeres Gyula gépkocsivezető gondosságát, keze munkáját dicséri. Czabán Sándor egyesületi elnöknek, Kasza József és Kné- zics Endre tanároknak, majd dr. Kasza Gyula pénzjutalmakat adott át a kiemelkedő munkát végző önkéntes tűzoltóknak. K. Gy.
