Dunántúli Napló, 1979. november (36. évfolyam, 300-328. szám)
1979-11-28 / 326. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXVI. évfolyam, 326. szám 1979. november 28., szerda Ára: 1,20 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Áz egész nép ügye Beszélgetés a könnyűipar helyzetéről Több ügyes kezű mester kellene Dobrotka László miniszterhelyettes az ágazathoz tartozó szövetkezeti vezetékkel találkozott A Mohácsi Farostlemezgyár 22 éves múltra tekint vissza. Farostlemezből — az országban egyedül itt — évente 93 ezer tonnát gyártanak, termelési értékük meghaladja a 700 millió forintot. Igyekeznek termékskálájukat szélesíteni és kiváltani azokat a tőkés importból származó drága faanyagokat, amelyek farostlemezzel helyettesíthetők: így készitenek^zsalulemezt, s kísérleteznek a gyümölcsösládák és a csomagoló vastaglemez gyártásával is. Képünk a 12 méter magas óriásprést ábrázolja, amelyik négyzetméterenként 50 kilópondos nyomással állítja eíő a farostlemezt. Erb János felvétele Minden hatodik lakosra jut egy gépkocsi Baranyában Elnökségi ülést tartott az MKBT A kommunista pártok kongresszusai általában kiemelkedő ese. ményei országuk politikai életének. Teljesen nyilvánvaló és egyértelmű ez a szocialista országokban, ahol a párt irányító, vezető szerepet tölt be. A kongresszusok mélyreható elemzéssel vizsgálják oz ország mindenoldalú fejlődését, o belső adottságaik és a külső feltételek gondos számbavételé, vei mérlegelik az előrehaladás ütemét, színvonalát, főbb irányainak súlyát stb. Mérlegkészítés és programadás ez, amely minden szempontból nagy felelősséget és körültekintést követel. A politikában otthonosabbon mozgó emberek, a hozzáértőbbek tudatosabban értik ezt, de a szélesebb közvélemény előtt is nyilvánvaló, hogy a párt kongresszusa olyan közéleti esemény, amely döntően meghatározza az ország további fejlődését, a társadalmi élet alakulását. Ezért is mondhatjuk, hogy a kongresz- szus a társadalmi életben betöltött szerepénél fogva a párttagságon túl közügye minden állampolgárnak. A kongresszus nemcsak mérlegkészítő és programadó szerepénél fogva válik közüggyé. Politikai rendszerünk mechanizmusának működéséből, demokratikus közéletünkből eredően a pártonkívüliek sem pusztán passzív szemlélői a kommunisták Darlamentjének. A Közoonti Bizottság kongresszusi irányelveinek' nyilvánosságra hozatala a közel iövőben módot és lehetőséget ad majd arra, hogy társadalmunk minden rétege a tömegszervezetek, a mozgalmi szervek és a közélet más fórumain keresztül kifejtse véleményét o párt politikájáról. elmondja javaslatait, gondolatait. Nemcsak egyszerűen politikai lehetőség ez nálunk, hanem aolitikai szükséglet, a párt igénye a szövetsége, sekkel szemben. Ez o magatartás teljes mértékben összhangban van a szocialista demokráciával és annak fejlesztésével kapcsolatos felfogásunkkal. Ehhez még azt is hozzá tehetjük, hogy bármilyen magas fokú is a párttagság aktivitása, a párt ezt az össznépi eszmecserét egyáltalán nem nélkülözheti. A párt kongresszusa tehát azért is általános érvényű közügyé a magyar társadalomnak, mert rétegei felelősségteljes résztvevői, aktív közreműködői a politika alakításának. Minden túlzás nélkül állíthatjuk: a kongresszus politikai előkészítésének egyik legalapvetőbb kérdése, hogy milyen széles körű és aktív politikai közvéleményt tudunk mellette kialakítani. Pártszervezeteinkben javában folynak a kongresszusi felkészülés munkálatai. Most folynak a beszámoló taggyűlések, amelyek a pártszervezetek, a helyi politikai élet elmúlt öt esztendejéről adnak számot és jelölik meg a további teendőket. Ez a helyi viszonylatokra konkretizált szómyetés és fel- adatmeghatározás sem kizárólag belső pártügy. Legalábbis politikai értelemben sokkal szé. lesebb, általánosabb közügyről van szó. Sok tekintetben ez még közvetlenebbül érinti az adott terület valamennyi dolgozóját, mint o nagy országos jelentőségű ügyek. Ezért természetesnek kell tekintenünk minden olyan törekvést, amely a pártonkívüliek legszélesebbkörű politikai bevonását, aktivizálását célozza. Most, amikor gondjaink a nemzetközi életben és belső gazdasági helyzetünkben a ko. rábbitól bizonyos vonatkozásokban nehezebbek, igen nagy jelentősége van a végletektől mentes realitásérzéknek. Nem indokolatlan felhívni a figyelmet arra, hogy esetenként akad példa a végletes szemléletre: az úgynevezett lakkozásra épp úgy, mint a távlatokat vesztő szkepticizmusra. Az MSZMP- nek az elmúlt több mint húsz esztendőben egyik legnagyobb erénye éppen a szélsőségektől mentes reális politika vitelében nyilvánult meg. ,,A XII. kongresszusra készülődve — mondotta Kádár elvtárs a csepeli aktíván — őszinte óhajunk — és ennek megfelelően kell dolgoznunk —, hogy a kongresszus erősítse meg pártunk fő politikai irányvonalát, amelyet nem kevés idő alatt formáltunk ki. Ehhez hozzáteszem - folytatta - 'politikánk kollektív munka eredménye. Amennyire csak lehetséges volt, a nép legszélesebb körét bevontuk kialakításába és a tennivalókat is közösen vitattuk meg. Valójában ez az alapja a pártegységnek és a szocialista nemzeti egységnek is. Politikánk töretlensége további fejlődésünk, erősödésünk biztosítéka". Ennek a politikának további nagy erénye, hogy mindig nyitott maradt az élet új jelenségeire, megfelelően reagált azokra. S ez így von most is, amikor a politikát meghatározó körülmények sok tekintetben minden korábbitól eltérőek, tartalmukban és formáikban is új- szerűek. Pártunk méltatlan lenne vezető szerepére, ha mindezeket figyelmen kívül hagyná, s nem számolna politikai konzekvenciáival. „Kongresszusunk az élet eleven kérdéseit napirendre tűző, azokban határozottan eligazító tanácskozás lesz". Kádár elvtársnak ezen szavai értelemszerűen vonatkoznak a helyi, területi tanácskozásokra is. ennek szelleme bizonyára áthatja majd a pár- tonkívüli társainkkal folytatott eszmecserénket, a kongresszusi párbeszédet. A zt is természetesnek kell tartanunk, hogy minél nehezebb feladat előtt állunk, s gondoktól súlyosabban terhelt életünk, annál nagyobb szükség van a társadalom legszélesebb körének segítőkész közreműködésére, iavaslarairo, cselekvő aktivitására, minden tartalék feltárására és hasznosítására. Mai problémáink természete is olvan, hogy azon csak az egész nép tevékeny részvételével lehetünk úrrá. A legszélesebb társadalmi részvétel a kongresszus politikai előkészítésében és a párt mélyen átérzett felelősségtudata szoros kölcsönhatásban erősíti egymást. E gondolatokat felezik ki Kádár elvtárs szavai: ..Pártunk a munkásosztály párt. ia. de történelmi felelősségünk úgy alakult, hogy immár az egész néoért. nemzetünkért vagy unk felelősek, és e szerint kell megoldanunk az előttünk álló feladatokat". A Magyar Szocialista Munkáspárt egész népünk érdekeit képviseli. Baranya könnyűipara alig kevesebb mint öt százalékát foglalkoztatja az ágazatban dolgozó 495 ezer emberből. A Könyűipari Minisztérium mégis megkülönböztetett figyelemmel kíséri a megye ezirányú tevékenységét, tegnap például a KIM felügyelete alá tartozó pécsi ipari szövetkezetek elnökeivel és párttitkáraival beszélgettek az iparág helyzetéről a minisztérium vezetői. A Pécsi Ipari Szövetkezetek Pártbizottsága által kezdeményezett konzultáción részt vett Dobrotka László miniszterhelyettes, dr. Spilák Antal, a KIM Pártbizottságának titkára, dr. Dányi Pál, a Baranya megyei Tanács elnökhelyettese, Kereszti László, az MSZMP Pécs városi Bizottságának mun. katársa és Haász József, a Kl- SZÖV elnöke is. Maletics Miklós, a Pécs városi Ipari Szövetkezetek Pártbizottságának titkára bevezetőjében hangsúlyozta, hogy a konzultáción főként a gyakorlati munkáról kellene beszélni, a szövetkezeti vezetők most mond. ják el tevékenységüket akadályozó legfőbb gondjaikat. Dobrotka László miniszterhelyettes a konzultáció kapcsán közvetlen hangot talált a szövetkezeti vezetőkkel, hiszen az őket szorító leghúsbavágóbb dolgokról beszélt. Többek véleményével egyezett nézete, amely szerint a könnyűiparban egyre kevesebb a szakma ügyes kezű mestere, pedig a mo. gyár könnyűipari termékek itthoni és az olyannyira szükséges külföldi elismertetését csak magas mesterségbeli tudással lehet megteremteni. A mostani képzés azonban nem minden esetben szolgálja ezt. Ugyancsak fontosnak tartotta, hogy a szakmához értő, nyelveket beszélő vállalati „diplomatákkal” kell a vállalatoknak, szövetkezeteknek rendelkezniük, ugyanis a legjobb termék értékesítése is hatékonyan csak így lehetséges. Másrészt, mint a miniszter- helyettes hangsúlyozta, érdemes, sőt szükséges azt is figyelemmel kísérni, hogy hol adják el a magyar termékeket. Nem mindegy például, hogy a nyugati országokban kosaras áruként, vagy pedig az áruházban csomagolva árusítják mondjuk a magyar konfekcióárut. Ehhez kapcsolódott Klement László, a Pécsi Faipari Szövetkezet elnökének beszámolója, aki nemrégiben jött haza az NSZK-ból és örömmel közölte, hogy a szövetkezet bútorait 20 százalékkal magasabb áruházi szinten árusítják a jövőben, 1980-tól pedig a 35 ezer dolgozót foglalkoztató konszern 3 százalékos áremelést ajánlott fel. A pécsi szövetkezet ugyancsak egy százalékkal részesedik a konszern összforgalmából, de mégis bekerültek a számítógépes információs rendszerbe, amelynek még most is 1700 szállító nem tagja. A beszélgetésen sok szó esett a Pécsi Kesztyűs és Bőrdíszmű- ipari Szövetkezet, a Pécsi Minőségi Ruházati Szövetkezet, a Pécsi Cipőipari Szövetkezet, a Baranya megyei FÉNYSZÖV gondjairól és ezek megszüntetésének lehetőségeiről is. Dr. Dányi Pál ugyancsak hangsúlyozta a szakmunkás- képzés ténylegesen meglévő gondjait, aláhúzva a szövetkezetek, az állami vállalato.k együttműködésének, a kooperációs kapcsolatok kiszélesítésének szükségességét. Dr. Spilák Antal nagyon hasznosnak ítélte a beszélgetést, a tennivalók pontos megfogalmazását, de kiemelte, hogy most már a cselekvés dönt el mindent. A Baranya megyei Közlekedésbiztonsági Tanács idei utolsó elnökségi ülésére került sor tegnap délelőtt Pécsett, a Helyőrségi Művelődési Otthonban. A megjelenteket Orbán István rendőr vezérőrnagy, a megyei rendőr-főkapitányság vezetője, az MKBT elnöke üdvözölte, majd Gyimesi János r. őrnagy, az MKBT ügyvezető elnökének előterjesztésében az OKBT decemberi elnökségi ülésére készített írásos beszámoló jelentés megvitatására, elfogadására került sor. Baranyo megye úthálózatának teljes hossza 4280 kilométer; a biztonságos közlekedést segíti, hogy a főúthálózaton 168 pár, az alsóbbrendű utakon pedig mintegy 100 pár autóbusz-leállóöblöt építettek. A teljes forgalmi rendet a főútvonalakon kialakították, az alsóbbrendű utakon ez mintegy 85 százalékban fejeződött be. A megyében 17 forgalmi csomópontban segíti elektromos forgalomirányító berendezés a közlekedést, valamint hét gyalogosátkelőhelyet biztosít sárga villogó lámpa. A jelentés megállapítja, hogy forgalomtechnikai szempontból nem kielégítő a gerincút'hálózatba csatlakozó földutak sárrázóinak kiépítettsége. Érdekes adat, hogy a megyében új utak építésére, úthálózat korszerűsítésére és karbantartására az V. ötéves tervidőszakban 1,3 milliárd forint állt rendelkezésre. Baranyában 1979. június 31-i adatok szerint a hatósági jelzéssel ellátott járművek száma 77 531, ami azt jelenti, hogy minden hatodik lakosra jut egy gépjármű. Az utóbbi három és fél év alatt 22 455 új gépjárművezetői engedélyt adtak ki. Az évente bekövetkezett ösz. szes baleseteken belül a halállal végződött baleseteknél magasabb, a súlyosaknál csekélyebb az emelkedés, míg a könnyű kimenetelűeknél , csökkenés mutatható ki. Az ökokat vizsgálva megállapítható, hogy a legtöbb közúti közlekedési baleset sorrendben a relatív gyorshajtásból, az elsőbbség meg nem adásából és a gyalogosok, hibájából adódik. Az alkoholos befolyásoltság, mint balesetben szereplő ok, évek óta előkelő helyet foglal el a megyében. A balesetek zöme a nyári hónapokban történik, súlyosságukat nézve azonban az őszi, tél eleji hónapokban. A közúti balesetek 37—40 százaléka a fő- közlekedési utakon, míg 40—42 százaléka a városi vagy községi belterületi utakon következik be. A jelentés kiemeli, hogy a megyében öt óvodai és négy közlekedési KRESZ-park működik, melyek hatékony üzemeltetéséhez az MKBT 50 kerékpárral, 33 rollerrel és 10 segédmotoros kerékpárral járult horzá. Az MKBT fő célkitűzése évről évre a célirányos nevelő tevékenység szervezése, irányítása, a közúti közlekedési balesetek csökkentése. A sokirányú megelőzési tevékenység és akciók lebonyolítása ellenére még akad tennivaló ezen a téren. Ezt követően a tömegkommunikációs szakbizottság elnökének beszámolójára került sor, majd elfogadta az elnökség az MKBT 1980. évi munka- és költségvetési tervét. R. N. Rákos Imre Korszerű tejházat adtuk át Idamajorban. (Tudósítás a 2. oldalon)
