Dunántúli Napló, 1979. november (36. évfolyam, 300-328. szám)
1979-11-27 / 325. szám
1979. november 27., kedd Dunántúlt napló 3 Nehéz átdobni a váltót Még nincs gazdája a drávaszabolcsi lengyárnak ■ A Szellőző Müvek váratlanul visszavonult ■ A cserkúti MEZŐGÉP-pel tárgyal a Budallax Korán mondtuk: meghalt a lengyár, éljen a Szellőző Művek. Az események új fordulatot vettek. Halva született elképzelésnek bizonyult, hogy a felszámolásra ítélt drávaszabolcsi lengyárat a Szellőző Művek átveszi. Nehéz elhatározás feláldozni a gazdaságosság oltárán, és becsukni egy gyárat. Úgy látszik azonban, az igazi gyötrelmet az átállás jelenti az újra. Szép ígéretek öiü,tünk, amikor hírül adhattuk, a Szellőző Művek lesz az új gazdája a Budaflax által bezárt drávaszabolcsi lengyárnak. Minek van jövője, ho nem a környezetvédelmi eszközöknek, a ventillátoroknak?! A Szellőző Művek nemcsak munkát, több pénzt, de fejlődést is ígért Drávaszabolcs- nak, és a környező községeknek. A iengyáriak gyorsan leszerelték a régi gépeket, tataroztak, kitakarítottak, hogy mihamarább fogadni tudják az új céget. Megkezdték az emberek átképzését is, első csoportjuk Budapesten tanulta az új szakmát. November közepén már indulhat a termelés, a ventillátorok összeszerelése — ígérték szeptemberben. Október végén aztán jött o levél: a Szellőző Művek felbontja a Budaflax-szal kötött szerződést. Arra hivatkozva, hogy rosszul mérték fel gazdasági helyzetüket, a nyolcvanban esedékes új szabályzók mellett leülnének Drávasza- bolccsal. A szerződés felbontásáért a Budaflax pert indít a Szellőző Művek ellen, azzal, hogy ez veszteségeket okoz neki. A Budaflax annak idején felajánlotta, addig, amíg a Szellőző Művek berendezkedik Drávaszabolcson, elintézi, hogy a dolgozók ideiglenesen a Pécsi Kesztyűgyárban találjanak elfoglaltságot. A Szellőző Művek elzárkózott ettől. Hét és fél milliót kérnek Ugyanakkor más kárvallottja is van a nem mindennapi ügynek. Annak idején tervekkel és elképzelésekkel a Pécsi Vasas Ipari Szövetkezet is pályázott Drávaszabolcsra, óm elütötte őket a Művek. Miután ismét felcsillant a lehetőség, a szövetkezet újra ringbe szállt, azzal az elképzeléssel, hogy az öntödei Vállalattal együttműködve vasöntödét rendez be. Mint háttéripart, ezt is örömmel üdvözöltük volna, hiszen öntvényekből országosan nagy hiány van. Csakhogy ezúttal már a szükséges pénzt, amire korábban az OKISZ-tól Ígérvényt kapott, nem tudta azonnal előteremteni, így végül is el kellett állnia az üzem átvételétől. Az újabb jelentkező a cser- kúti MEZŐGÉP, amely immár első számú esélyessé lépett elő. Most vele folynak tárgyalások. Cserkútnak szintén kész tervei vannak: alumínium könnyűszerkezeteket gyártanának,. és felületkezelőt rendeznének be a volt lengyárban. Ehhez folyó gépi beruházásukból biztosítanák a szükséges gépeket átvennék, és Villányban és Pécsett átképeznék az embereket, a jövő év első hónapjaiban már indítanák is a termelést. Most már csak egyetlen kérdőjel van, a Budaflax 7,5 millió forintot kér. Ezt viszont nem tudja adni Cserkút. Itt tart legújabb fejleményében az ügy. Sürgősen dönteni kell — Korrekt partnernek tartjuk a cserkúti MEZŐGÉP-et — mondta Honfi László vezérigazgató-helyettes, akivel telefonon beszéltünk. — És a hét és fél millió? — Nem lehet akadály a térítés, másod—harmadrangú kérdésnek tortjük. A lényeg az, hogy valamilyen megoldást találjunk. Néhány nap gondolkodási időt kértem, s a napokban személyesen is megkeresem és tárgyalok a cser- kútiakkal. A döntés most már nagyon is sürgető, hiszen a Budaflax visszavonhatatlanul felszámolta lengyárát, s 136 emberét október óta lényegében úgy fizeti, hogy nem dolgoznak. A tétlenséget és a bizonytalanságot fel kell váltania a bizonyosságnak, mihamarább termelni kell. Miklósvári Zoltán Magyar halnemesítők sikere Két új hibridpont/ Az OMFT novemberi ülésén két új, magyar halfajtát fogadott el és bocsátott köztenyésztésre. Államilag elismert fajta lett a Szarvasi 215. tükrös hibridponty, előzetesen elismert fajta pedig a TEHAG tükrös hibridponty. A szarvasi tükrös hibrid az első hazai kinemesítésű pontyfajta, amelyet szelektált anyavonal, és kétvonalas hibrid apavonal keresztezésével állítottak elő a Szarvasi Haltenyésztési Kutató Intézet nemesítői: Bakos János, Müller Ferenc, Balázs László és Csepregi Zoltánné. Az új magyar hibridponty lehalászási százaléka, súlygyarapodása, fajlagos takarmányfogyasztása és vágóértéke lényegesen jobb a jelenleg tenyésztésben lévő pontyokénál. A TEHAG tükrös hibridponty — nemesítői Bakos János, An- talfi Antal, Kovács József és Tőig István, —a tájfajtáknál kedvezőbb termelési mutatókkal rendelkezik, s bővíti a hazai fajtaválasztékot. A hibridpontyok elszaporítása folyamatban van. A szaporító munka érdekessége, hogy a megtermékenyítést Szarvason, a megtermékenyített ikrák kikeltetését és a halivadékok egy hónapos előnevelését, Százhalombattán, a Temperáltvízű Halgazdaság meleg vizes tavaiban végzik. Az új magyar pontyfajták rövidesen a baranyai halastavakban is megjelennek, s bővítik majd a pécsi halboltok és éttermek választékát. Határidőre, kitűnő minőségben Bedolgozók Kedvező tapasztalatok a komlói Carbon Vállalatnál A bedolgozó-rendszer 1967 óta működik a Komlói Carbon Vállalatnál. Az első évben fél - százan ötmillió forint értékű árut állítottak elő: elsősorban lepedőt és fehérneműt. Ma 220 a bedolgozó nő, 24 körzet 38 baranyai és tolnai falujából. Az otthon dolgozók munkáját 11 éve szervezi a komlói Berek utcai, mindössze 150 négyzet- méteres műhelyben és ugyanakkora iroda- és kiszolgáló központban Koncz Zoltán, aki most vonul nyugdíjba. Akik a hírekben szerepelnek Brun József Magas színvonalon ellátni a lakosságot Hír: „Brun József, a Baranya megyei párt-végrehajtóbizottság tagja, az újpetrei Petőfi Tsz volt elnöke november 15-én, Szilágyi Sándortól,' az Állatforgalmi és Húsipari Tröszt vezérigazgatójától átvette a Baranya megyei Állat- forgalmi és Húsipari Vállalat igazgatói kinevezését .. Hogy Pécs város és a megye húsboltjainak pultjain mindig legyen elegendő tőkehús és húskészítmény, arról legfőképp az az 1100 ember gondoskodik, aki a Bolgár Néphadsereg útján levő üzemben három műszakban levágja, feldolgozza a nap mint nap beérkező sertés- és marhaszállít- mónyokat. Ebben az évben 24 000 élőmarhát és 410 000 sertést vásárol fel, s ebből csaknem 300 000-et le is vág a Baranya megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat. A levágott állatokból 70-féle húskészítményt gyártanak évi 5000 tonna mennyiségben. Tőkehússal és húskészítményekkel ellátják Baranya megye egész területét, szállítanak Budapestre, és ellátják zsírral Tolna megyét is. Idei exportvolumenük 850 millió forint. Az évi 2,2 milliárd forgalmú nagyvállalat élére került Brun József. Kapcsolata az élelmiszergazdasággal majd negyedszázados. Mint körzeti mezőgazdasági felügyelő, majd járási mezőgazdasági előadó, főelőadó, csoportvezető irányította, később termelőszövetkezeti főagronómusként, elnökként maga is végezte az élelmiszertermelést. A Mohácsi Mezőgazdasági Technikum iskolapadjától az igazgatói székig tehát hosszú utat járt be. — Mi adta az indíttatást? Ügy is mondhatnám, hogy a véletlen, de mégsem • egészen az. Németmárokon születtem 1937-ben. Apám mint falusi borbély — saját földünk nem lévén — gyakran napszámba járt. Pályaválasztásomban döntő szerepet játszott az ő oda- .figyelése a világra. — Hogy mit tudok kamatoztatni új munkaterületemen szövetkezeti tapasztalataimból? Nagyon sokat. A termelőszövetkezetben végzett vezetői munka jó iskola. A tsz-elnököt négyévenként újraválasztják, élveznie kell a tagság bizalmát. A tagság jövedelmi színvonalának növelése, élet- és munkakörülményeinek állandó fejlesztése épp olyan elemi kötelesség, mint az árukibo- csótás fokozása. De mivel a tsz-ben a munkahely és lakóhely jobbára azonos, ott gondoskodni kell a tsz-hez tartozó falvak fejlesztéséről is. — Legtöbbet mégis a szövetkezeti mozgalomban szerzett tervezési, üzem- és munkaszervezési tapasztalataimból profitálhatok, tekintve hogy pályakezdésem óta ez az igazi érdeklődési területem. Az újpetrei termelőszövetkezetben, cmelynek 17 éven át voltam kezdetben főagronómusa, majd elnöke, igyekeztünk kialakítani a vállalatszerű gazdálkodást és a folyamatos fejlesztésen alapuló termelésbővítést, az árukibocsátás növelését, amel•1" '■npr'ÍMr^ ~jjr I- *rl fi i j§ Fogtechnikai laboratórium épül Pécsett Fogtechnikai laboratórium épül Pécsett, a magasház tövében. A kétemeletes épület szerkezeti alapozását ma fejezik be. Holnap kezdődik az elemek helyszínre való szállítása, a hét végén pedig már a szerelésre is sor kerül. Az új létesítmény a tervek szerint 1980. végére készül el. Erb János felvétele lett, hogy fontos szociális és településfejlesztési feladatokat is magunkra vállaltunk. Az ejvégzett munka látható eredménye, amit az új igazgató maga mögött hagyott, nem csekély. Ma a tsz szakosított telepe a háztáji gazdaságokkal együtt 13—16 000 sertést bocsát ki. Az induláskor 1200 hektáros tsz területe ma 10 500 hektár. Taglétszáma a nyugdíjasokkal együtt 1900. A szövetkezet földjein ma a legkorszerűbb gépek, gépsorok dolgoznak. A búzo hektáronkénti átlagtermését a kezdeti 16 mázsáról 48 mázsára, a kukoricáét 22 mázsáról 63 mázsára emelték. Tehenészetük át- laqtermelése a szakosított telepen 4100 liter. A szövetkezet összes közös vagyona — amit 8,5 százalék hitel terhel —345 millió forint. A termelési érték várhatóan 335 millió forint lesz, aminek 70—75 százaléka az alaptevékenységből, 25—30 százaiéka ipari termelésből — fém konténerek, kukás edények gyártása stb. — származik. Az ez évi esedékes hiteleket októberben visszafizették. A szövetkezet várható tiszta nyeresége, illetve eredménye 22 millió forint. Újpetrén számos létesítmény — a sportuszoda, az ifjúsági tábor — hirdeti a szövetkezet falufejiesztési munkáját. Brun József, a területen élő falusi fiatalság érdekében végzett munkájáért ifjúsági nívódíjban részesült. üzemszervezési és üzemvezetési rendszerével, amelyet azóta több szövetkezet adaptált, az 1975-ös, tehát legutóbbi Országos Mező- gazdaság! és Élelmiszeripari Kiállításon aranydiplomát nyert. Az Állatforgalmi és Húsipari Vállalat igazgatója az előtte álló feladatokból kettőt ragad ki: — Elsőrendű kötelességem, hogy a vállalat eredményesen gazaálkodjon és a lakosságot az eddiginél is magasabb színvonalon lássa el hússal, húskészítményekkel. Rné A bedolgozó üzemág vezetője felelős 220 asszony munkájáért. Hetven százalékuk 40—60 éves, közülük 180-an immár 8— 10 éve hűségesek a gyárhoz. A stabil munkaerő elsősorban Olaszban, Komlón, Szigetváron és Bükkösdön lakik. Rájuk le-' hét leginkább számítani, hogy a határidők ne csússzanak még perceket sem. Ma az éves termelési érték hatvanmillió forint, aminek majdnem száz százaléka exportra jut, kétharmada a Szovjetunióba. Belföldre csak más- félmillió forint értékű áru marad. Készítenek, vagyis összevarrnak otthon, a gyártól kapott, vagy a saját gépeken szoknyát, szabadidőruhát, női és férfi anorákot és vadászkabátot — NDK, csehszlovák és holland megrendelésre. Mindig határ, időre, rendkívül pontosan és kitűnő minőségben. Pedig egyre nehezebb a gépi varrás, még így, szabadidőben, kötetlen formában is, hiszen idén csak anorákból nyolc fazont kellett produkálni, vagy a szabadidőruhából most négy fazon a divat. A leqtöbben két-három nap alatt belejönnek az újdonságok gépi varrásába. A jövő mind nehezebb, egyre több varrást, időt, türelmet követel, hiszen a színek több félék, ugyanígy a díszítőelemek is, de nő a fazonviltozatok gazdagsága is. A legidősebb asszony a kom. lói, nyolcvanéves Zalányi Jó- zsefné ugyanolyan szorgalmas, mint Egerág igen sok idős asz- szonya. Innen dolgoznak be legtöbben a hatvan- és hetvenéves nők. Most hirtelen megugrott a bedolgozók száma Komlón, Siklóson és Drávaszabolcson, de így is még harmincat tudnának foqadni a jelenlegi helyen. Később, vagyis a hatodik ötéves terv időszakában, a mostani központba kerül át a bedolgozók átvevő-központja, és akkor akár ötszázat is foglal, koztathatnak. Csak városi fiatalok vágnak neki, a falusiak nagyon is szégyellik — a szüleikkel ellentétben — a gépi bedolgozó varrást. Egyébként gyárba egy se akar jutni és nem vágyódnak szakképzettségre. Ami érdekes, hogy épp a jól szituált családok női tagjai vonzódnak a bedolgozó rendszerhez. Másodállásban legfeljebb tizen „segítenek be”, a kisiparosok mindössze öten, jó páran nyugdíjasok, de legtöbben háztartásbeliek. Az átlagkereset eléri a havi 1000—1500 forintot, ám nem ritka a 3000—4000 forint sem. Havonta darabbérben értékelnek mindenkit, a teljesítmények változóak, hisz van, aki 80 anorákot varr meg az átlag 20 helyett, vagy elkészít 400 szoknyát a megszokott 50 helyett. Koncz Zoltánt négy körzeti megbízott, műszaki ellenőr és betanítómester segíti, hogy leg. alább hetente friss információkhoz jusson és tudja pontosan azt: ki beteg, ki késik, és akkor azonnal átcsoportosítja a félkész-árukat a „legaktívabb körzetekbe”. Nem tartják vetély- társnak a Bonyhádi Ipari Szövetkezet, a Mohácsi Vegyesipari Vállalat és ja Pécsi Kesztyűgyár bedolgozóhálózatót. — Kereskedőnek készültem és természetesnek tartom, hogy a határidők tartása, a munka jó megszervezése mindig napra kész legyen. Csuti J.
