Dunántúli Napló, 1979. november (36. évfolyam, 300-328. szám)

1979-11-25 / 323. szám

19/9. NOVEMBER 25. TÁRSADALOMPOLITIKA DN HÉTVÉGE 5. félti beállítottság A politikai beállítottság (at­titűd) a politikai kultúra kérdéskörének egyik alap­vető fogalma. A különböző po­litikai élmények, áthagyományo­zódó történelmi tapasztalatok sajátos beállítottságként a- egyes emberek személyiségének részévé válnak, és a tényleges politikai viselkedést befolyáso­ló, politikai hatású reakció­készséggé csapódnak le. Ez, a többnyire nem tudatos beállí­tottság minden ember esetében hatással van megismerésének színvonalára, érzelmi és akara­ti folyamataira, és leginkább mint észjárás és értékirányult­ság mutatkozik meg. A valaha megnyilvánult érdekek, valami­ként lezajlott politikai történé­sek szubjektív de ugyanakkor csoportminőségű tapasztalattá összeqeződve, és értékvonzatok- ká csiszolódva, mint beállított­ság iátsszák el szerepüket a tényleges politikai viselkedés meghatározásában. A politikai beállítottság te­hát egy olyan megismerő és ér­zelmi tulajdonsága a személyi­ségeknek. amely elsősorban va­lamely politikai értékre vagy értékekre való ráhangolódás­ként és ennek következtében jellemző reakciókészségként ké­pezi valamely politikai közösség klímáiét Többek között ez az, amit ismeretlenül is megseitve, közhasznúan ..politikai sajátos- sáa"-ként (nemzeti, helyi stb.) szoktak emlegetni. A köz való­di hasznára az ilyetén ismeretek azonban csak akkor válnak, hogyha a „sajátosság" üres általánossága elemzőerejű és minősítésre képes fogalmakkal gazdagodik a politikai kultúra megismerése során. Elemzésre váró, mindennapi tapasztalat, hogy az emberek a csoportjuk hordozta értékeknek megfelelően, politikailag mar­kánsan eltérően viselkednek és viselkedésük sokszor ellentmond a hivatalos, vagy általuk is val­lott politikai ideológiáknak, sőt még számos fölismert érdekek­nek is. Ez a körülmény teszi nél­külözhetetlenné. hogy a politi­kát értelmező akarat és a be­állítottságok politikai hatásával is számot vessen, ’ A politikai beállítottságok közösségi szinten összegeződve mintegy politizálási stílusként jelentkeznek, s ennek követ­keztében tapasztalhatók olyan egymástól eltérő jelenség- együttesek, mint a paternaliszti- kus, liberális, tekintélyuralmi, toleráns, kompromisszumképes, konzervatív, sérelmi, alattvalói, rebellis, birodalmi stb, politizá­lás. Különböző nemzetek, tár­sadalmi osztályok, pártközössé­gek korántsem csak szervezeteik, hivatalos ideológiájuk terén és kinyilvánítóit politikai céljaik 'Tekintetében térnek el jelentő­sen egymástól, hanem a jellem­ző politikai beállítottságok vo­natkozásában is. Valamely politikai beállított­ságból különböző tényleges po­litikai viselkedés következhet, és" ugyanakkor különböző poli­tikai attitűdöknek is lehet egy­azon politikai viselkedés az eredője. A politikai tervezés te­hát nem támaszkodhat az ál­lampolgári viselkedés közvetlen kalkulálhatóságára, támaszkod­hat azonban annak viszonylag állandó elemeire, a csoportok­ra jellemző politikai beállított­ságra. Csak a különböző ész­járások és értékirányultságok megsejtése, vagy elemző föl­tárása ad lehetőséget a poli­tikai folyamatok lezajlásának tartalmas föltételezésére, vagy megtörténtük után elégséges alapú értelmezésére. Gombár Csaba ' A Ganz-MAVAG tizennégy motorvonatot készít tuniszi megrendelésre. A szerelvények ezerkét- száz lóerős motorkocsiból és három mellékkocsiból állnak, jelenleg az első futópróbái folynak. ■Megszüntettek: u nyomozást Gamosné „rövidzárlati” cselekményt követett el „Gamos Józsefné 1979. október 2-án reggel 8 és 9 óra között az ittas állapotban levő férjét, Gamos Jó­zsef 61 éves szederkényi lakost, közös lakásukban egy 23,5 cm pengehosszúságú konyhakéssel mellka­son szúrta. Gamos Józsefet — hanyatfekvő helyzeté­ben — a késszúrás a bal bordaív alatt érte, a kés pengéje áthatolt a hasfal valamennyi rétegén és megnyitotta az alsó gyűjtőeret. A sértett — heveny külső és belső vérveszteség következtében — rövid időn belül a helyszínen meghalt.” A Baranya megyei Rendőr­főkapitányság emberölés bűn. tettének alapos gyanúja miatt Gamos Józsefnél a bűntett elkö­vetésének napján őrizetbe vet­te. A Baranya megyei Főügyész­ség 10 059-es számú határoza­tából idéztünk. Abból a hatá­rozatból, amellyel a Gamos Józsefné ellen indított nyomo­zást megszüntették és egyide­jűleg elrendelték a gyanúsított azonnali szabadlábra helyezé­sét. Szederkény, 1979. november 13. A Bajcsy-Zsilinszky út 17. szám alatti ház üres. A- kapu nyitva áll, a porta rendezett. Gamosné alakja az utca vé­gén tűnik fel. Kétkerekű kézi­kocsit húz, méter magasan áll rajta a széna. Az unoko fut- kározik körülötte, szélesre tar­ja a bejáratot. Gamosné nem ismeri meg a látogatót, pedig a rendőrsé­gen jó egy órát beszélgettünk. Beinvitál a lakásba, amely ok­tóber óta sok hete üresen áll.- Pontosan egy hónapig voltam a rendőrségen. A na- por nem látja az ember, de azért jól kipihentem magam. Mikor november másodikán mondták, hogy jön értem a vöm kocsival és hazamehetek, ak­kor nem akartam elhinni, mert tudom én, hogy az ilyesmiért nem ennyi_ jár. Nagyon szeret­tem én az uramat, csakhát az ital ... Ki is mentem rögtön a temetőbe, tulipánt meg nár­ciszt ültettünk, vittünk ki jó földet is a sírra, hogy el ne fagyjanak a virágok. Aztán megvettem mellette én is ma­gamnak a sírhelyet, mert ahogy együtt éltünk, együtt is fogunk nyugodni. Itthon most sok a munka, mikor kijöttem először a málnást kellett kipucolni, csak hát a csuklóm nehezen bírta mert elszoktam a munká. tói. De azóta már megkapál­tam a szőlőt, elterítettem a trá. gyót a papa földjén, megvolt a szárvágás, behordtuk a szé­nát, elszórtuk a fenyermagot. Nagy volt az örömöm, hogy az én szegény beteg édesanyám nyolcvanadik születésnapján mellette lehettem és foghattam a kezét. Ma sem tudom, hogy nem tudtam ura lenni mogamnak okkor. Elborult az agyam, de én azóta is irtózom a késtől nem bírom _a kezembe venni. Itt a faluban senkivel nem va­gyok haragban, köszönnek a szomszédok, megbecsülnek. Szerették ők is az uramat, mert rendes ember volt, csak hát az ital ... Nehéz belenyu­godni abba ami történt, de az biztos, hogy ezután már nem fogok annyi könnyet ejteni, mint amennyit a sors siratott amíg élt a Gamos. A lakás egyébként tiszta és rendezett. Komfortos. Van hű­tőszekrény, gáztűzhely és tele­vízió. — Nem tudom, mi lesz ezzel a házzal, mert eladni nem akarjuk, hisz annyit dolgoztunk érte. Talán majd az unokák­nak jó lesz. Most nem lakik itt senki, pedig hát tényleg, itt minden megvan. Az urammal a cselédélettel kezdtük és öreg korunkra megteremtettünk min. dent. A sok munka után jó lett volna egy kis nyugalom. A konyha falán, Gamosné feje fölött a Szabod Föld - fali naptára. Rajta a biztosító hir­detése: Otthona nagy érték, biztosítsa! A Baranya megyei Főügyész­ség határozatában a tényállás részletes leírása után így fogal­maz: „Az igazságügyi ideg. és elmeorvosszakértők a cselek­mény távolabbi, valamint köz­vetlen előzményeinek és a bűn­tett végrehajtása módjának, végül a cselekmény utáni gya­núsított! magatartásnak körül­tekintő, gondos vizsgálata alapján arra a határozott ál­láspontra- jutottak, miszerint Gamos Józsefné ún. „rövidzár­lati" cselekményt követett el. Ez a pszichés állapot a tudat­zavar fogalmába tartozik, ami­kor a tudat kiterjedésének ma. ximális beszűkülése következik be, de egyetlen cselekménysor megmarad és ez determinálja — mérlegelés nélkül — a cse­lekmény elkövetőjét. A gyanúsítottnak ez az álla­pota képtelenné tette őt a cselekménye következményei­nek felismerésére, valamint ar­ra, hogy a felismerésnek meg­felelően cselekedjék. Az igazságügyi ideg. és el­meorvosszakértők véleménye, valamint a kiegészítő szakértői vélemény teljesen aggálytalan, azt fenntartás nélkül el kellett fogadni, s ezzel együtt megál­lapítani, hogy Gamos Józsefné esetében a törvényben meg­határozott büntethetőséget ki­záró ok forog fenn, miért is o nyomozást meg kellett szün­tetni." „A szakértői vélemény tel­jesen aggálytalan, azt fenn­tartás nélkül el kell fogadni." A főügyészségi határozat e mondatának különös súlya van. Annyit jelent, hogy a lel­kiismeretes munkát végző, szakmailag kitűnő igazságügyi orvosszakértőink százszázaléko­san meggyőződtek arról, hogy a gyanúsított nem „szimulál­ja" a cselekmény elkövetése­kor beállt tudatzavar tüneteit. Az ilyenfajta szimuláció egyéb­ként is igen könnyen kizár­ható, hiszen ma már egyér­telmű és a gyakorlatban min­dig jól vizsgázott módszerek állnak az orvosok rendelkezé­sére az ideg- és elmeállapot vizsgálatához. Az új büntető törvénykönyv életbe lépése óta ez volt az első eset, hogy több heti nyo­mozás után az ügyészség meg­szüntető határozatot hozott emberöléssel gyanúsított elkö­vető ügyében. Szakemberek kü­lönböző jogi fórumokon vitat­koznak orról, hogy vojon ilyen és hasonló ügyekben nem kel- lene-e a bíróságra bízni a dön­tést. Hogy Gamos Józsefné ügye mennyiben és miként vá­lik majd precedenssé: azt a jö. vő dönti el. .. E. A. Egyenjogúság nappal és napnyugta után (4.) Előttem a kép: egykori tanárkollégám száll föl a reggeli buszra. Egyik karján négyéves, másik karján há- . roméves kisfia, a kezében pedig aktatáskája és egy spárgával átkötött dolgozat- füzet-köteg. így kezdte a na­pot. Az iskolában kiváló ta­nárnak tartották a kollégái, a diákjai szerették és tisz­telték. Az iménti kép egy másik változatban is látható volt ugyanakkor, valahol egy másik buszon, mert a kollégámnak négy gyerme­ke lévén, a másik kettőt fe­lesége indította napi útjá­ra. A napokban találkoztunk Láttam, az évek alig változ­tattak rajta. Pedig a gyere­kei azóta már felnőttek. Hosszú évek után alig né­hány percet beszélgettünk, Megtudtam, hogy a gyere­kek éppen mostanában vé­geztek, végeznek különböző egyetemeken, főiskolákon. Szóval jól vannak. — És'te? — kérdeztem. — Nekem is jó a munkám, most már lassan egyenesben leszünk. Mondanom sem kell, hogy ezúttal is a buszon talál­koztunk, mert egykori kollé­gámnak húsz-egynéhány éves munka után sem tel­lett még egy Trabantra sem. Ruhája is szolid, egyszerű volt, mini valamikor. És a szemében a fény is a régi, Miután elköszöntünk egy­mástól, elgondolkodtam a najáani időkön. Ez az em­ber annak idején még a munkahelyi közösség úgyne­vezett választott képviselő­je is volt. És ez még nem minden. Tudományos pályán is vihet­te volna valamire, ahogy mondani szokás. Mert volt ber.ne, és ma is van ben­ne ehhez kellő tehetség. De ma már késő. Akkor pe­dig választani kellett: „vagy én, vagy a családom, a gyerekeim". Mindehhez csak annyi kí­vánkozik, hogy ez a szívós tanárember a feleségére is messzemenően tekintettel volt, ha jó szó ez ide egy­általán? Azonosult vele a közös feladatbon. Hát ez a boldogság — gondolhatná az ember Ez. De csak annak, aki képes Így, ilyen mély mora­litással élni az életet, mint akiről itt hirtelenjében mind­ezt elmondtam. Mert a csa­ládi élethez, o gyermekne­veléshez — igen sokak vé­leménye szerint — nem elég a puszta jószándék, a téb- láboló akarat, a „majdcsak- leszvalahogy" gondolkodás- mód. És az előző generációk nehezebb körülmények kö­zött hogyan nevelhettek föl egy családban a mainál összehasonlíthatatlanul több gyereket? Nagy kérdés ez, és nem is csak egy kérdés. Kertész Mogdo: Szüfrazsettek című, most megjelent könyvét ol­vasva, ilyen részletekre buk­kanok: 1851-ben egy angol lapban jelent meg a: aláb­bi hirdetés: „Fiatal hölgyet keresünk, aki rendelkezik a nevelőnői foglalkozáshoz szükséges képességekkel. Egy szobában kell aludnia négy gyerekkel, és egy cse­léddel. Reggel megfürdeti a gyermekeket, felöltözteti őket, hogy háromnegyed nyolckor már reggelihez ül­hessenek. Reggel kilenctől déli tizenkettőig, majd íél kettőtől négyig oktatnia kell a gyermekeket. Ezenkívül napi két órában zenére kell tanítania őket. Esténként úrnője számára hímez. Mi­alatt tanítja a nagyobbakat, dajkálja a csecsemőt. Esle neki kell lefektetnie a gyer­mekeket." Az ilyen és az ehhez ha­sonló nőket kizsákmányoló társadalmi jelenségek — például a proletárasszanyok embertelen kiszipolyozása — nyomán robbant ki az egész angol társadalmat megrázó, úgynevezett szüfrazsett-moz­galom, ami o világ egyik leglátványosabb női egyen­jogúságért küzdő mozgal­ma volt. Ha jól megnézzük a hirdetést, kivesszük belőle a cselédet, a hímzést, a ze­netanítást és a gyermekek számát elfelezzük, csaknem hajszálpontosan megkapjuk egy mai „gyesen" levő két­gyermekes anyának a napi­rendjét . .. Ezen már tényleg lehet ámulni. De ha ciz ember nem ámulni akar, hanem magyarázatot kapni erre a súlyos helyzetképre, el kell gondolkodnia azon, miért van ez a nő egyedül? Es pontosan ebben a nehéz helyzetben. A dolgok rend­jében nem könnyű eligazod­ni, Először is meg ke'l néz­ni, milyenek a mai magyar családok. Kicsik. Ha bele­lapozunk a Változó család című családszociológiai kö­tetbe (Kossuth 1978.), meg­döbbenve láthatjuk azt a roppant változást, ami a magyar családokban az utóbbi évtizedekben végbe­ment. A régi nagycsaládok, amelyekben ott voltak a nagyszülők, ott volt a fiatal pár a maga gyerekeivel, csaknem kiveszett. Pedig a nagycsaládban minden te­endőre akadt egy külön kéz Az egyik dajkált, a másik, etetett, a harmadik mosott, a negyedik főzte az ebédet. Nem értettem meg ponto­san ezekből a tanu'mányok- ból, hogy mi is itt a valódi helyzet. Azért kicsik-e ná­lunk a lakások, mert a nagycsaládok elsorvadtak, vagy azért sorvadtak él, mert kicsik á lakások. Egy két­gyerekes család a mai la­kótelepi lakásban még azt sem igen teheti meg, hogy az egyik nagymamát ottfog. ja éjszakára. A nagyszülők tehát legföljebb vendégség­be tudnak elmenni a gye­rekeikhez. Külön kerültek és külön kényszerültek a segítő kezek, egyedül maradt a kisgyerekes anya. Egyedül maradtak szép lassan az öregek is, mert hozzájuk is csak „vendégségbe" lehet elmenni, de ez más kérdés Mit lehet tenni? Meg kel! várni, amíg megváltozik a világ? Nem. Nekünk, első sorban férfiaknak kell meg­változnunk és alkalmaz­kodnunk az adott viszonyok­hoz. Miért? Akinek gyereke, gyerekei vannak, az nem kéidez ilyent Bebesi Károly

Next

/
Thumbnails
Contents