Dunántúli Napló, 1979. november (36. évfolyam, 300-328. szám)

1979-11-24 / 322. szám

Megújult egy ház. Befejeződött a tatarozás Pé esett a Jókai utca 4-es számú épületen Huszonhat mű — egymillió példányban Párizsi párbeszéd Keddtől csütörtökig magyar zászló lobogott Párizs egyik legelőkelőbb szállója, a Cril- lon Hotel előtt. Lázár György és kísérete innen indult a hi­vatalos eszmecserékre, a két­oldalú kapcsolatok új szaka­szát előkészítő tárgyalásokra. Ami a magyar-francia kap­csolatok régmúltjának históriá­ját illeti, mi tagadás, az iro­dalom és a művészetek szfé­ráiban nagyobb jelentőséget kapott, mint a politikában vagy a gazdasági életben. Tizenegy évvel ezelőtt találkozott elő­ször a két ország miniszter- elnöke. Azóta szinte rendsze­ressé váltak ezek a magas szintű eszmecserék, amelyek kétségtelenül hozzájárulnak Budapest és Párizs álláspont­jának tisztázásához a nemzet­közi politika kérdéseit illetően, s elősegítik a két ország együttműködését. A most lezajlóit ötödik kor­mányfői találkozó kiinduló­pontja jó reményekre jogosí­tott: nincsenek olyan problé­mák, amelyek valamiféle ár­nyékot vetnének jövőbeni kap­csolatainkra. igaz, higgadtan kell megítélni lehetőségeinket is. Más-más politikai-katonai- gazdasági integráció tagja­ként, hazánk és Franciaország szakértői jó néhány nehézség­gel találják szemben magu­kat. Ennek ellenére — mint azt a közös közlemény is alá­húzza — keresni kell továbbra is az együttműködés új lehe­tőségeit. Most már bizonyára könnyebb is ezekre rátalálni, hiszen az elmúlt években fi­gyelemre méltó eredmények születtek. Éppen most egy éve Kádár János látogatott el a Szajna parti metropolisba. Méltán vélekednek erről az esemény­ről mind Párizsban, mind Bu­dapesten úgy, hogy az mér­földkőnek számit a kétoldalú kapcsolatokban. Akárcsak a múlt őszön, most is többség­ben voltak azok a témák, amelyekről véleményünk azo­nos, vagy leqalábbis közel áll egymáshoz. S ez éppen most, amikor például az európai biztonságot bizonyos NATO- törekvések komolyan veszélyez­tetik, rendkívül fontos. Lázár György sikeres párizsi látoga­tása újabb bizonysága an­nak, hogy a különböző társa­dalmi és gazdasági berendez­kedésű országok párbeszéde a kontinens békés távlatainak nélkülözhetetlen eleme. Jóleső megnyugvással vehet­jük tudomásul, hogy a két kormány politikai szándéka egybeesik: mind hazánk, mind pedig a Francia Köztársaság keresi a kapcsolatok bővíté­sének, elmélyítésének újabb le­hetőségeit. Hozzátartozik az igazsághoz, hogy az eddigi eredmények legfeljebb bizta­tóak, de korántsem kielégi- tőek. Mindkét fél részéről még nagyobb igyekezetre és bát­rabb kezdeményezésekre van szükség ahhoz, hogy a közös közleményben kifejezésre jut­tatott remények valóra válja­nak. Minden bizonnyal újabb fontos állomása lesz kapcso­latainknak Giscard d’Estaing elnök jövő őszi magyarországi látogatása is. Gyapay Dénes Ülést tartott a Hazafias Népfront Országos Tanácsa több lakossági véleményt és ja­vaslatot gyűjtsenek az ország- gyűlés. a kormány, a tanácsok elé kerülő előterjesztésekhez. A tanácsülés a beszámolókat elfogadta, majd Gyúró Feren­cet, a Kistenyésztők és Kertba­rátok országos társadalmi szö­vetségének elnökét, a Kertésze­ti Egyetem tanszékvezető taná­rát és Köpf Lászlónét, a KISZ Központi Bizottságának titkárát a HNF Országos Tanácsának és egyben elnökségi tagjának meg­választotta. Megnyitották a megyei politikai könyvnapokat politikai feladatok! Keresettek a Kossuth Könyvkiadó termékei Kitüntették a legkiválóbb terjesztőket Sarlós István felszólalása a tanácskozáson Elfogadták az 1980. évi feladattervet — A gazdasági problémák előtérbe kerülésével mind na­gyobb szükség van a tudatos cselekvésre, a szilárd elméleti alapokra. Ezért kiadói munkán­kat éppen olyan felelősséggel kell végeznünk, mint a tervhi­vatal dolgozóinak, vagy a bá­nyászoknak — a maguk helyén. Ezután dr. Schwarcz József, a Mecseki Szénbányák pártbi­zottságának titkára mondott ün­nepi megnyitóbeszédet. Többek között hangsúlyozta: — A politikai könyvek mind nagyobb népszerűsége egyrészt könyvkiadásunk és forgalmazá­sunk áldozatos és eredményes munkájában rejlik, de talán en­nél is örvendetesebb magyará­zat: népünk szocialista szemlé­letének erősödése, a marxi—le­nini eszmék iránti fogékony ér­deklődése. A tegnapi ünnepélyes meg­nyitóval egyidőben á megye pártszervezeteinek nagy részé­ben mintegy ezer terjesztő köz­reműködésével vette kezdetéta politikai könyvek vására. A po­litikai könyvnapok sikere mint mindig, ezúttal is a terjesztők fáradságos, lelkes munkáját di­cséri. Közülük is a legeredmé­nyesebb munkát végzettek kap­tak kitüntetéseket, jutalmakat. A könyvkiadó kirendeltségveze­tője és a szénbányák pártbi­zottságának titkára a „Kiváló terjesztő” ezüstplakettet nyújtot­ta át Rósanechker Gittának, Kondákor Istvánnak, Pék Sán- doménak, Bayer Henriknek. Ki­váló terjesztői munkájukért a Mecseki Szénbányák vezérigaz­gatójának dicsérétében része­sültek: Janisch Ferenc, Klepach Ottmar, Dombi László és Gyé­mánt István. A politikai iroda­lom kiváló terjesztéséért arany­fokozatát tízévi munkája elis­merésül Hegedűs József, ezüst fokozatát öt év után Gállá Zol­tán kapta. Többen egyéb juta­lomban részesültek. Az ünnepség után a Mecse­ki Szénbányák igazgatóságá­nak nagytermében a Kossuth Könyvkiadó kiadványaiból — több száz kötetből — nyílt árusítással egybekötött kiállí­tás. Zs. I. Pénteken délelőtt a Parla­ment vadásztermében tanács­kozott a Hazafias Népfront Országos Tanácsa. Az elnök­ségben foglalt helyet Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, o Haza­fias Népfront Országos Taná­csának főtitkára és Korom Mihály, az MSZMP Központi 'Bizottságának titkára is. Kállai Gyulának, a HNF OT elnökének megnyitója után Márton János, o HNF OT al- elnöke, a gazdaságpolitikai bizottság elnöke tartott beszá­molót a mozgalom gazdaság- politikai tevékenységéről. Ki­emelte: a népfront ez irányú tevékenysége az utóbbi évek­ben .egyenlő rangot nyert a mozgalom többi ágazatával. Az ok mindenekelőtt abban keresendő, hogy Magyarorszá­gon a társadalmi tennivalók a gazdálkodás területére össz­pontosulnak, s a dolgozók ér­deklődése — minden eddigi­nél jobban — a termelés és fogyasztás összefüggéseire irá­nyul. Az előadó a népfront gaz­daságpolitikai tevékenységé­nek eredményeit elemezve hangsúlyozta, hogy az elmúlt két évben számos fontos kér­désben, egyebek között a la­kossági szolgáltatásokról, a távlati lakásépítési terv irány­elveiről és az ötödik ötéves terv megvalósításának eddigi tapasztalatairól és további fel­adatairól foglalt állást. Ezt^ követően a gazdasági életnek a közvélemény erősö­dő ellenszenvétől kísért torzu­lásait állította a figyelem kö­zéppontjába. Munkahelyi „ma­szekolás”, „csúszópénzelés", vállalati szerződésszegés témái sorakoztak beszédében. A gazdasági ösztönzés, a differenciálás, majd a telepü­lésfejlesztési és környezetvé­delmi munka részletezése után az előadó aláhúzta: céljaink elérésének, a társadalmi erők mozgósításának leqfontosabb feltétele o megfelelő és idő­szerű tájékoztatás. Arra kell törekedni, hogy az általános népqazdasáqi helyzetet a la­kosság különböző rétegeinek és csoportjainak az eddiginél sokkal áttekinthetőbben mu. tassuk be. szférájába? A válasz: egyik te­rületen sem akarjuk megkötni magunkat, nem „vándorlunk”, hanem az élet által természete­sen diktált kérdések mindegyi­kével foglalkozni fogunk. Ma pe­dig olyan korszakban élünk, amikor a gazdaságpolitika, a gazdaságszervezés és irányítás 10 millió 700 ezer állampolgárt érint. Az egész felnőtt lakos­ság gondolkodásmódjának, ma. gatartásának, cselekvésének kér­dése. Hangsúlyozta: nincs a ma­gyar gazdaság veszélyhelyzet­ben, s nem mentőkötélre, ha­nem saját megújulásunkra vá­runk, ezért cselekszünk. Ezt követően a Hazafias Nép­front országos elnökségének megbízásából Szentistványi Gyu- láné, a HNF OT titkára terjesz­tette elő a népfrontmozaalom- nak a VI. kongresszus állásfog­lalásaiból adódó 1980. évi fel­adattervét. Kiemelte: a Magyar Szocialista Munkáspárt jövő év­ben összeülő kongresszusa a mozgalomra is megtisztelő és nagy kötelezettségeket ró. — A párt Központi Bizottsága novemberi, ülésén felkérte az HNF OT-t is, hogy mondjon vé­leményt a kongresszusi irányel­vekről, s erre januári országos tanácsülésünkön kerül sor. Részt veszünk a kongresszusi határo­zatok feldolgozásában, ismerte­tésében is, mozgósítunk azok végrehajtására, az országos és a helyi feladatok megoldására. Az 1980-ban esedékes ország- gyűlési képviselő és tanácstagi választások szervezését is oly­képpen kell végezni, hogy a la­kosság tömegeit mozgósítsuk a pártkongresszuson meghatáro­zott politikai célok megvalósí­tására, gazdagítva a lakosság és a tanácsok, a tanácstagok, a képviselők és választóik kap­csolatait. Továbbra is kellő fi­gyelmet kell fordítanunk arra, hogy a közösségi fórumok minél A tanácskozáson felszólalt Sarlós István. Hangsúlyozta, hoqy bár a népfront tömenmoz- galomként nem a termelőeav- séqekben működteti bizottsá­gait. mégis fontos feladatai vannak a qazdasáaDolitiknban. Az emberek formálásától, infor­málásától. a vélemények ö''Te- gvűitésétől, a tapasztalatok alapién kidolaozott javaslatok meqfoqalmazósától kezdve eoé- szen addia. min véleményt mond a termék minőséaéről. elosztó, sóról és az előírt felhaszná­lásról. Mindezt azért kell ki­emelni, mert sokan tették fel a kérdést: a mozgalom a kultúra, a mezőqazdasáq, a háztáji te­vékenység területéről miért akar átrándulni a gazdaságpolitika Négy és fél millió forintérté­kű politikai könyv talált gaz­dára az elmúlt egy év alatt Ba­ranyában, ami azt jelenti, hogy mindén keresőképes lakosunk 22 forintot költött a Kossuth Könyv­kiadó termékeire. Ez húsz szá­zalékkal több az országos át­lagnál. Az idei, 18. politikai könyvnapok rendezvénysorozata alkalmából a Kossuth Könyvki­adó 26 művet jelentetett meg, közel egymillió példányban — hangzott el többek között a po­litikai könyvnapok Baranya me­gyei megnyitóján, amelyet teg­nap délután tartottak Pécsett, a Mecseki Szénbányák köz­pontjában. Németh János, a Kossuth Könyvkiadó Baranya megyei Ki- rendeltségének vezetője* köszön­tötte az ünnepség résztvevőit — a szénbányák dolgozóit és leg­eredményesebb könyvterjeszőit, Rajnai Józsefet, a Baranya me­gyei pártbizottság osztályveze­tőjét, valamint Jármi Ernőt, a Kossuth Könyvkiadó főosztály- vezetőjét. Köszöntőjében Né­meth János egyebek közt el­mondotta : 'rrwv ’ Közös Piac és KGST tárgyalás kezdődik A Közös Piac bizottsága pénteken hivatalosan beje­lentette, hogy november 26-án Wilhelm Haferkamp- nak, a bizottság külkopcso- latokkal foglalkozó alelnö- kének vezetésével küldött­ség utozik Moszkvába a KGST-vel folytatandó tár­gyalásokra. A közös piaci bizottság szóvivője a bejelentéssel kapcsolatban úgy nyilatko­zott, hogy az EGK célja a kapcsolatok „normalizálá­sa", állandó jellegű együtt­működés megteremtése a két szervezet között. Kitűnt azonban, hoqy a „normali­zálást” a Közös Piac to­vábbra is másként képzeli el, mint a KGST, amely átfogó kereskedelmi szer­ződést kíván kötni az EGK- val. A Közös Piac a novem­ber 26-án kezdődő tárgya­lásokon is azt a korábbi ál­láspontot kívánja képvisel­ni, hogy kereskedelmi szer­ződéseket az EGK csupán a KGST egyes tagállamai­val külön-külön köthet. A kapcsolatok normalizálását viszont úgy képzeli el, hogy olyan kérdésekről írnának aló megállapodást, mint a közös ipari normák kidol­gozása. statisztikai adatok kicserélése, együttes kör­nyezetvédelmi intézkedések előkészítése. Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXVI. évfolyam, 322. szám 1979. november 24., szombat Ara: 1,20 Ft Elfftérben a gazdaság-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents