Dunántúli Napló, 1979. november (36. évfolyam, 300-328. szám)

1979-11-23 / 321. szám

1979. november 23., péntek Dunántúli napló 3 Szabályzók--1980 Amiért változtatni kell ———————————— *---------------------------------------------------------------------------­S orozatunkban sorravesszük a szabályozórendszer vál­tozásainak legfontosabb területeit, azokat a változá­sokat, amelyek 1980. január elsejétől lépnek életbe; amelyek átfogóan érintik a gazdálkodás fő elveit, a termelői árak rendszerét, a jövedelemszabályozást, a bér- és keresetszabályozást, a fejlesztési tevékenységet, az egyes ágazatok működését meghatározó egyedi korrekciókat is. Természetesen a szabályozórendszer valamennyi részleté­re nem térhetünk ki, hiszen annak jogszabályi anyaga több tucat rendeletre, kötetre terjed ki s megjelent a Magyar Közlöny 77. számában. Szándékunk e sorozat publikálásával a változások lényegének megismertetése. ­— * ALKALMI RUHÁK DEBRECENBŐL: A debreceni Minőségi Szabó Ipari Szövetkezetben kis szériában alkalmi ruhákat varrnak exportra. Nagy pontosságot igényel ez a munka, mert egy-egy modell­ből csupán 4—500 darabos széria készül. Egy év alatt százötven fazonból hatvan-hetven ezer al­kalmi ruhát varrnak. Mindenekelőtt le kell szögez­nünk: 1968 óta hazánkban a tervszerűen fejlődő szocialista gazdaságot elsősorban közve­tett, közgazdasági eszközökkel irányítjuk. Gazdaságirányítási rendszerünk — ahogy ezt a XI. kongresszus megállapította —, alapelvei beváltak, működé ük jól szolgálta a szocialista terv- gazdálkodás céljait. Ez -az ér­tékelés ma is helytálló, s ezzel összhangban van a küszöbön átló változás, amelyet részint a korszerűsítés, a továbbfejlesztés igénye sürget, másrészt az, hogy a szabályozás néhány fő elemét határózottabbá szükséges ten­ni, hogy kibontakozhassanak a hatékonyság javulását eredmé­nyező folyamatok. Halaszthatatlan követelmények Igaz az is, hogy az elmúlt tíz esztendőben a szabályozásnak nem minden eleme állta ki az idő próbáját — az árrendszer ellentmondásossá vált, a támo­gatások, egyedi pénzügyi hidak nehezítették, esetenként átte­kinthetetlenné tették a gazdál­kodás folyamatait; nem lehetett megállapítani, hogy hol képző­dik valójában nemzeti jövede­lem és hol nem: Márpedig a világgazdasági helyzet, bekap­csolódásunk a nemzetközi mun. kamegosztásba egyre erőtelje­sebben sürgette a valódi, a realitásoknak megfelelő értéke­lési rendszer létrejöttét s egy­ben azt is, hogy a népgazda­ság számára leghasznosabb te­rületeken fejlesszük a terme­lést, segítségével megteremtve a kiegyensúlyozottabb külgaz­dasági kapcsolatok alapjait. ' U zemszervező üzemmérnö­köknek még mindig ólig jelentkeznek a Gödöllői Agrártudományi Egyetem gyön­gyösi mezőgazdasági főiskolai karára, mert nagyon kevesen ismerik ezt az új szakot és ha­zánkba lényegében új szakmát. Ez a szokma menedzser-jélle- gű, érteni kel a mezőgazda­sághoz nemcsak szakmailag, de magas szervezőszinten is. Képviselője kitűnő szakember, de egyben kitűnő szervező, ta­nácsadó is, aki a gazdasági vezetés műszaki-tudományos, mindennapi munkáját segíti: Miben nyilvánul meg a tevé­kenysége? Együttműködik az agrármérnökökkel és ágazatve. zetőkkel, igyekszik a termelő egységek közötti munkakap­csolatokat tökéletesíteni, elő­készíti a gazdasági döntéseket adatok, információk gyűjtésé­vel, megfelelő számítások el­végzésével és ennek eredmé­nyeként a lehetséges döntések alternatíváit alkotja meg. Nehéz, felelősségteljes, nagy tájékozottságot,, szakiro­dalombon való jártasságot Az elmúlt évek során pártha­tározatok sora jelölte ki a sza­bályozórendszer korszerűsítésé­nek irányát, ezek közül most csak néhányra utalunk, A hosz- szűtávú külgazdasági politika és a termelési szerkezet fejleszté­séről szóló 1977. október 20-i KB határozat megállapította: ,,A tervekben foglalt célokat és az eszközrendszert jobban össze kell hangolni. A gazdasági sza­bályozás határozottabban orien­táljon és ösztönözzön a haté­konyság növelésére, a termék- szerkezet szelektív fejlesztésé­re. . . Árrendszerünk fejlesztésé­nek fontos irányelve, hogy a ter- melőiár-arányokat a hazai ter­melők helyes orientálása érde­kében közelebb hozzuk a világ­piacon érvényesülő árarányok­hoz." Az egyensúly javítása Az MSZMP 1978. decemberi és 1979. márciusi határozatai egyöntetűen aláhúzták: a gaz­dasági szabályozókat úgy kell módosítani, hogy azok fokozot­tabban késztessenek a gazda­sági és pénzügyi egyensúly ja­vítására, a hatékonyság gyor­sabb növelésére, a takarékos­ságra, a tartalékok feltárásá­ra és hasznosítására. A vállala­ti jövedelmek a gazdasági ered­ményekkel, a keresetek a tel­jesítményekkel kerüljenek job­ban összhangba. A határozatok nyomán évről évre módosult is a szabályozó- rendszer — emlékezzünk a be­ruházásokkal, a jövedelemel­osztással, az árak alkalmazá­sával kapcsolatos változtatások­ra, Azonban átfogó — jelentő­igénylő munka, hiszen ez a tí­pusú üzemszervező részt vesz a hosszú távú, éves és időszakos tervek elkészítésében, teljesíté­sének ellenőrzésében, rendsze­res elemzésében. Korszerű munkoszervezési módszereket dolgoz ki, vagy legalább is az ezekhez szükséges programo­kat megalkotja, de az érvény­ben lévő munkaszervezési mód­szerek hatékonyságát mindig nyomon követi. . Naprakészen tudja, hogy a gazdaság bioló­giai és műszaki erőforrásai mekkorák. Kimunkálja az adott technikai színvonalnak megfe­lelő munkanormákat, a külön­féle teljesítményeket, az ará­ségében csak az 1968-as új gaz­daságirányítási rendszer beve­zetéséhez fogható — újraren­dezésre nem került sor. Ennek most jött el az ideje. Ám ér­demes megállapítani: a módo­sítások nem tartalmaznak va­donatúj törekvéseket, célokat, azokat inkább az évek óta tar­tó folyamat betetőzésének te­kinthetjük, A változások fő elvei Melyek hát a változások fő elvei? A legfontosabb: az új szabályozás rövidebbre zárja a hazai-és a világgazdaság kap­csolatát azzal, hogy erőtelje­sebben (egyes területen egye­nesben) közvetíti a világpiaci ár és minőségi követelménye­ket. Erősíti az irányítás állandó elemeit, a szabályok mindenki­re egyaránt kötelező jellegét és megköveteli a vállalatok rugal­mas alkalmazkodását. A világ­piaci hatásokat folyamatosan közvetítő árak és normatív, ál­talánosan érvényes szabályozók az eddigieknél sokkal szélesébb határok között engedik érvé­nyesülni a differenciálódást: a jövedelmekben, a fejlesztésben. Ez lehetővé teszi, hogy a vál­lalati gazdálkodás minősége egyértelműbben megítélhető le­gyen — a hatékonyan dolgozó vállalatok előtt nagyobb pers­pektíva nyílik, ugyanakkor a nem hatékonyan dolgozók ke­ményebb ösztönzést kapnak te­vékenységük jobbítására, eset­leg felszámolására is. Ebben a rendszerben a sza­bályozás állandó (stabil) elemei az árképzés szabályai, a nyere­ségadózás rendszere, az érde­keltségi rendszer. A szabályozós rugalmas elemei maguk az árak, amelyeknek feladata a világ­piaci hatások gyors, megbíz­ható közvetítése, De rugalmas elemek például az árfolyampo­litika, a tartalékfelhasználásra vonatkozó előírások és az egye­di beavatkozások, szabályozá­sok rendszere. Következő írá­sainkban ezekkel a főbb ele­mekkel foglalkozunk. (Folytatjuk) nyos ösztönző és díjazási rend­szert. Természetesen nem egye­dül végzi el, hanem a megfe­lelő szakemberekkel együtt, azok' szakmai, irányító közre­működésével. Mondhatnánk, hogy az üzemszervező üzemmérnök egy élő kútforrás, egy mozgó, ha­talmas adattár, jelzi, hol érhe­tők el a legmegfelelőbb ada­tok, tények, információk és eközben felülemelkedik az egyes ágazatok, szakágak túl­zott szakmai sovinizmusán és mindig is gozdasági, nagyüze­mi méretekben gondolkodik. Ehhez feltétlenül szükséges, hogy nagy látóképességgel, A győri mosoni Duna- hid és a szegedi Ti- sza-híd átadásával két jelentős hídépítési munka fejeződött be november­ben. A magyar hídépítők lépésváltásának gyakorla­ti eredményei. Győrben a helyszínen betonozott csú­szózsaluzás, Szegeden pe­dig az alapozás hozott újat. Hazánk felzárkózott az európai élvonalhoz, megközelítette a századfor­dulón elfoglalt pozícióját. — Mi következik ez után? A Hidépitő Vállalat termelése évenként mintegy 28 száza­lékkal növekedett az elmúlt időszakban. Az idei évben vi­szont mindinkább a mérsékel­tebb beruházási ütem érvé­nyesült, január elsejétől pedig a szabályzók az eddiginél is szigorúbb feltételeket szabnak. Mit tud tenni ilyen körülmé­nyek között a Hidépitő Válla­lat? Mennyiben tarthatja lenn az előbb említett dinamikus fejlődést? — Kérdeztük dr. ■Medved Gábor igazgatót. — örülünk, ha a tavalyi szintet megtartjuk. Nincs ele­gendő munkánk. Ez a bizo­nyos beruházási visszafogás itt, a mi területünkön jelentke­zett először. Az idei esztendő­ben százmilliós nogyságrendű beruházás el sem indult. Si­került helyette más munkát találni, nem voltunk- váloga­tósak. Különböző alapozáso­kat, térburkolásokat végez­tünk. Azt az erőt, amit mi ed­dig hídépítésre koncentrál­tunk, most szétszórtuk min­denfelé. Termelésünk hozzáve­tőlegesen a tavalyi szinten marad, nagyon valószínű, hogy elérjük az 1,1 milliárd forin­tot. Jövőre is ez várható. — A népgazdasági helyze­tet ismerve jó ideje ajánlatos és célszerű teret követelni, be­kombinálókészséggel, gyors helyzetfelismerő- és cselekvő- képességgel rendelkezzen. Bi­zonyos mértékig azok helyett gondolkodik, akik egy üzemen belül csak szűkén a saját szak­ágazatukba temetkeznek bele és annak érdekein, céljain túl nem látnok. Ezeket a szakem­bereket megnyeri az összválla- lati, összgazdasági érdekek­nek: lényegében a legfelső vezetést képviseli és koordi­nálja, egyezteti az üzemágak érdekeit, közvetíti a megfelelő döntőszervek felé. Ő maga nem dönt, nem bíráskodik, ő mago szigorúan tanácsadó, lé­nyegében mindenhez értő ,,be­dolgozó". Ezen kívül értékeli a külső és belső információs adatokat, de nagyon jól tájékozott, hogy milyen a terméktárolás, -for­galmazás és -feldolgozás hely­zete is. A hároméves nappali tágo- zaton az első évfolyam 1976- ban indult hatvan „gólyával”. A levelező tagozat négyéves, szintén Gyöngyösön. A nappali tagozatra jelentkezhetnek az utolsóéves középiskolások, a 35. életévüket még be nem töl. tött, de már dolgozó fiatalok törni a külpiacra, versenyké­pes termékkel nevet, elisme­rést szerezni. A magyar híd­építők a birtokukban levő technológiákkal nem szólhat­nak bele a külpiacon folyó versenybe? —• Magam is régóta szor­galmazom az exportmunkát. Versenyképes a vállalat, az utóbbi öt évben több korszerű technológia birtokába jutot­tunk, ezeknek részei külön is alkalmasak arra, hogy betör­jünk a külpiacra. Csak így tudjuk jelenlegi műszaki szín­vonalunkat továbbfejleszteni és devizát hoznánk. Most tár­gyalások kezdődtek Líbiával, Szíriával, Iránnal, Algériával, á Német Demokratikus Köz­társasággal. Konkrét ajánla­tok még nem hangzottok el, korai lenne jóslásokba bocsát­kozni a tárgyalások kimene­telét illetően. Ha nem tu­dunk új piacokat szerezni, a vállalat fejlődése megáll. Ezt a veszélyt igyekszünk ki­kerülni. Hídra óriási szükség lesz. Stagnálás során elve­szíthetjük nagy tapasztalatok, kai, 10—20 éves gyakorlattal rendelkező embereinket vagy egy részüket. Ezt nem akar­juk. A hatodik ötéves terv is. A jelentkezéseket március 30-ig fogadják el. A felvételin a gimnáziumi matematikából és biológiából kérdeznek, írás­beli és szóbeli vizsgákon. A három év alatt például a következő tantárgyakból vizs­gáznak: alkalmazott matema­tika, számítástechnika, gép­tan, műszaki ismeretek, a nö­vénytermesztés, az állattenyész­tés és a kertészet technológiai tudnivalói, agrártörténet, üzem. és munkaszervezés, számvitei és pénzgazdálkodás, munka- védelem, jogi ismeretek. Hazánkban csak Gyöngyö­sön folyik ilyen jellegű kép­zés. Az állami gazdaságok már sok dolgozót küldtek el, hogy levelezőn végezzék el ez irá­nyú tanulmányaikat, de a tsz- ek részéről még nagyfokú az idegenkedés. Az intézmény címe: Gödöllői Agrártudományi Egyetem me­zőgazdasági főiskolai kora, Gyöngyös, Mátrai út 36. Irá- nyítószám: 3201. Postafick: 143. Telex. 25-2*11, a telefon­számok: 13-172, 13-173,13-174. Cs. J. még csak formálódóban van, hosszobb távra még nem tud­juk megbecsülni lehetőségein­ket. — Gondolom, azért van­nak elképzeléseik a jövőre vo­natkozóan. Hiszen várható volt a további szigorítás. Mit tudnak tenni, ha nem kapnak külföldi megbízásokat, hogy korszerű, drága gépeik ne áll­janak kihasználatlanul, hogy talpon maradjanak? — Erőteljesen kutatunk kül­piacok után. Úgy érezzük, egyértelműen a mi, a Hídépí­tő Vállalat vezetőinek a fel­adata, hogy megszerezzük és megszervezzük a munkát, ne álljanak gépeink. Rugalmas, aktív vállalkozási politikát kell folytatnunk. Keressük a lehe­tőségeket a lakásépítésben is, amely lekötné kapacitásunk egy részét. — Mindössze néhány hét választ el bennünket az év be­fejezésétől. Melyek a Hídépítő Vállalat legfontosabb felada­tai az 1980-as esztendőben? — Folytatódik a Petőfi-híd és a Boráros tér átépítése. Megkezdődik a felvonulás az Árpád-hídhoz, valószínűleg megkezdődnek bizonyos bon­tási munkálatok. Befejeződik a metró E—D-i vonal ll/o sza­kaszának építése, tavasszal átadják a forgalomnak. A Győrben alkalmazott technoló­giával folytatódik a Tisza-híd építése Csongrád és Szentes között. Dobozon Körös-híd épül szabadszereléses technológiá­val. Komáromban kicseréljük a jelenlegi határhíd pályaleme­zét. Ez tulajdonképpen ex­portmunka, mert a híd felé­nek felújítására cseh megren­delésünk van. Dunakilitiben két hídszerkezet épül a Gab- csikovo—Nagymaros vízlép­csőhöz kapcsolódóan. Szeret­nénk befejezni Pécsett a Tüzér utcai felüljárót. Baján kisebb hidat építünk. Budapesten el­készül az M 3-as autópálya bevezető szakasza, megkez­dődik a Hungária körút és a Teleki Blanka téri csomópont építése. — Kérem, említsen külön is néhány olyan beruházást, ahol foglalkoztatják majd a bara­nyai hídépítőket. — Nagyon valószínű, hogy az Árpád-hídnál, Szentesnél, Baján, a pécsi felüljárónál. Számítunk a baranyai hídépí­tők munkájára — mondta be­fejezésül dr. Medved Gábor, a Hídépítő Vállalat igazga­tója. Horváth Teréz Matkó István A szakképzett tanácsadókra szükség van Ozemszervező mérnökök képzése Gyöngyösön Hídavatások után, 'szabályzómódosítások előtt Versenyképes vállalat exportpiacot keres Lesz munkájuk a baranyai hídépítőknek

Next

/
Thumbnails
Contents