Dunántúli Napló, 1979. november (36. évfolyam, 300-328. szám)
1979-11-21 / 319. szám
e Dunántúli napló 1979. november 21., szerda 60 éve indult meg Pécsett a „Baranyaer Landpost” Pécs szerb katonai megszállásának idején, 1918—1921 között a városban három német nyelvű hetilap is megjelent. Ilyen volt a „Baranyaer Volkswille", a „Die Wahrheit" és a „Baranyaer Landpost" cimű. Most pontosan hatvan esztendeje annak, hogy 1919. november 15-én Pécsett megjelent a „Baranyaer Landpost" című újság, amely alcíme szerint Politikai és népgazdasági hetilap (Politisches und Volkswirtschaftliches Wochenblatt) volt. Felelős szerkesztője: dr. Mihalik Mihály, kiadója pedig a Baranya vármegyei kisgazdák és földművelő munkások pártszervezete volt. A lap latin betűkkel, 2 rétnagyságban, hetenként 4 oldalon jelent meg. Magyar nyelvű társaslapja a „Kisgazdák Lapja” volt. A „Baranyaer Landpost" 1920. június 26-tól 1921. augusztus 1-ig nem jelenhetett meg, mert a belgrádi kormány rendeletére a szerb politikai hatóság azt betiltotta, arra való hivatkozással, hogy „nem megfelelő a tartalma”. A lap a baranyai földmunkások és egyéni gazdálkodók problémáival foglalkozott egészen 1926. december 24-ig, amikor is teljesen megszűnt. A hetilap 1921-ben megjelent példányaiból 2—3 számot még ma is őriznek a Pécsi Állami Levéltárban. A többi évfolyam példányai az Országos Széchényi Könyvtárban találhatók meg. A lapot a Dunántúl Könyvkiadó és Nyomda Rt. nyomdájában nyomták. A következő, német nyelven Pécsett megjelenő hetilap a „Die Wahrheit" volt, amelyről nem sokat tudunk. A lap 1920. május 15-én indult és 1920. október 3-án már meg is szűnt. Pusztai József Jogi tanácsadó Öröklési illeték alóli mentességről Olvasóink számára a múlt keddi számunkban tájékoztatót adtunk az illetékről. A 33/1978. (XII. 22.) PM sz. rendelet 1. §-ával módosított illetéktáblázat helyett a korábbit ismertettük. Mai tájékoztatásunkat az -1979. január 1. napjától hatályos táblázat közlésével kezdjük. CSOPORT §“■ o e SS 51 1! £.? i£ i§ .S I" ■0 e o S í: fi II i£ i§ ■0 c SS i£ 2! !§ S.F O J. r 1! az illetékkulcs százalékban I. Az örökhagyó, illetőleg az ajándékozó gyermeke, házas- társa, szülője, valamint a ház tartásában eltartott szülő nélküli unokája terhére. (Az örök- befogadott, a mostoha és nevelt gyermek a vérszerinti gyermekkel, az örökbefoaadó, a mostoha és nevelő szülő a vérszerinti szülővel azonos elbírálás alá esik.) II. Az örökhagyó, illetőleg az ojándéfcozó unokája, nagyszülője, testvére terhére III. Minden más örökös, illetve megajándékozott terhére 10 15 15 12 20 25 15 19 23 40 28 45 45 45 50 60 A 33/1978. (XII. 22.) PM sz. rendelet új jogintézményt vezet be, melynek értelmében mentes az öröklési illeték alól: 1. a lakástulajdon vagy az ilyen tulajdoni hányad öröklése, ha az örökös tanácsi lakás bérlője, de a lakás- bérleti jogáról a lakásügyi hatóság javára a hagyaték jogerős átadását követően lemond, és ezt a lakásügyi hatóság elfogadó nyilatkozatával az illetékhivatalnál igazolja. Ilyen igazolásnak legkésőbb az illetékkiszabás jogerőre emelkedésétől számított két éven belül van helye. 2. annak az örökösnek a terhére, aki a hagyatékot képező lakásban á I- landá jelleggel lakik, a lakástulajdon forgalmi értéke után az egyébként járó öröklési illeték 40 százalékát, annak az örökösnek a terhére pedig, akinek örökölt lakásában örököstársa vagy más személy lakik állandó jelleggel, a lakástulajdon forgalmi értéke után az egyébként járó öröklési illeték 30 százalékát kell kiszabni. E kedvezmény feltételét a hagyaték tárgyalása során vagy ilyen hiányában az illetékhivatalnál igazolni kellI Az igazolás történhet személyi igazolvánnyal vagy más megfelelő módon. A korábbi rendelkezéseknek megfelelően azoknak az örökösöknek a terhére, akiknek a hagyaték haszonélvezettel terhelten nyílt meg, a továbbiakban is kedvezményben részesülnek. A kedvezmény mértéke a haszonélvező korától függően 30, illetve 40 százalék. Ha mindkétféle kedvezmény együttesen áll fenrfT akkor az összegében kedvezőbbet kell alkalmazni. Az illetékes válasza A műszaki lehetőségeink korlátozottak... L epünk október 16-i számában „Huszonegyezer lakást füt a PÉTÁV” cimű cikkel kapcsolatban Mezei Emil Pécs, 39-es dandár u. 1/b. sz. alatti lakos a fűtéssel, annak számlázásával kapcsolatos észrevételeit, kérdéseit irta meg. Erre a levélre a Pécsi Távfűtő Vállalat főmérnökétől, Ha- nyecz Lászlótól az alábbi választ kaptuk: „Mielőtt a levélben említett problémákra válaszolunk, szükségesnek tartjuk a levélíró ól- tcl is említett rendeletek idevonatkozó részeinek ismerteté. sét. A lakóépületek távhő- és melegvíz-ellátásának időtartamát és mértékét a nehézipari miniszter 2/1966. (III. 31.) NIM. sz. rendeletének 8. §-ában határozta meg, amelynek idevonatkozó részét szószerint idézzük: „1. Távhőellátósi berendezés útján nyújtott fűtési szolgáltatás esetében az év október hó 15. nepja és a következő év április 15. napja közötti időben (fűtési idényben) úgy kell fűteni, hogy az emberi tartózkodás céljára szolgáló fűtött helyiségek belső hőmérséklete naponta 8—20 óra között átlagosan legalább +20 C° (pl. előszobában, konyhában, WC-ben +16 Celsius-fok, hallban, lakószobában, irodában +20 C°, mosdóhelyiségben, fürdőszobában +24 Celsius-fok) legyen, 2. Az év október hó 15. napja előtti, illetőleg az év április hó 15. napja utáni időben (pótfűtési idényben) akkor kell fűteni, ha a külső hőmérséklet napi középértéke — az Országos Meteorológiai Intézet előrejelzése szerint — előreláthatólag nem haladja meg a +10 Celsius-fokot, illetőleg három egymást követő napon a +12 Celsius-fokot. A fűtés időtartamára és mértékére ilyen esetben is az 1. bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni. 3. A távhőellátósi berendezés útján nyújtott fűtési hőenergiával előállított meleg vizet... egész évben folyamatosan (naponta 24 órán át) .... úgy kell szolgáltatni, hogy a meleg víz hőmérséklete a kifolyó csapoknál legalább +40 C° legyen.” A hivatkozott rendelet intézkedik a szolgáltatás díjának mértékéről és annak megfizetéséről is, amelynek egy részét a nehézipari miniszter a 14/1979. (VII. 21.) NIM sz. rendeletével módosította. A rendelet idevonatkozó részét szintén szószerint idézzük. 3. §. A. R. 13. §-ának (4)— (5) bekezdései helyébe a követ, kező rendelkezések lépnek. 4. Ha a fűtési, illetőleg a melegvíz-szolgáltatás egymást követő kettő vagy több napon át szünetel, a fogyasztót a szünetelés időtartamára az alábbi mértékű díjelengedés illeti meg: a) a 11. § (1) bekezdése a) pontjában meghatározott fűtési díj alkalmazásával elszámolandó fűtési díjból naDonként és légköbméterenként 0,10 Ft. c) a 11. § (5) bekezdésének b) Benes József kiállítása az Ifjúsági Házban A jó plakát figyelemfelkeltő: először önmagára, magán keresztül pedig témájára vonzza az utca emberének tekintetét. Benes József képei — a pécsi Ifjúsági Ház ad otthont nekik — figyelemfelkeltő alkotások. Akár az utcán is messziről hívogatnák magukhoz a járókelőket. Ugyan betű, szöveg nem látszik rajtuk, jó plakátoknak tűnnek az első látásra. Menjünk közelebb, megtudni, önmagukon kívül mire hívják fel a figyelmet? Benes József képei valójában nem plakátok. Pedig azoknak remekek lennének. Ha lenne rajtuk eligazító, tájékoztató szöveg — akár apró betűkkel is — buzdíthatnának a környezet védelmére, az energiatakarékosságra, de cipőre, ruhára, övre is. Az alkalmazott grafika régóta küzd azért, hogy a napi múlandóságból kilépve nagyobb igényeket támasz- szón nézőjével, s önmagával szemben is. S valóban, hosz- szan lehetne sorolni azokat a művészeket, akik a plakát műfajában is maradandót alkottak: műveiken a látvány művészi-esztétikai fogalmak szerint értelmezhető, még ha a plakát informatív tartalma érvényét vesztette is. Az Ifjúsági Házban levő képek valószínűleg ennek a törekvésnek jegyében születtek. Plakátoknak készültek, amikről eleve hiányzik, ami elévülhet, érvényét veszítheti. s amire csak azt tette szerzőjük, ami maradandóvá válhat. Inkább elismerés így, mintsem kifogás, hogy Benes József képei önmaguk plaká- tai, önmagukra hívják fel a figyelmet. Néhány képben megfigyelhetjük a tér, a formák és a színek felbontásáénak és új törvények alapján való összegezésének bonyolultabb — és sikeresebb — megvalósítását is. Ezek — gondolom — azért is kiemelkedő lapjai a tárlatnak, mert a plakát mégis csak egyediségében feltűnő: a hasonló fogalmazásúak egymás mellett nem erősítik, hanem gyengítik egymást. B. L. pontjában említett esetben a melegvíz-díjbóD naponként és melegvíz-köbméterenként 0,31 forint. 5. Ha a lakás belső hőmérséklete, illetőleg a meleg víz hőmérséklete egymást követő kettő vagy több napon át a 8. § (1) és (3) bekezdéseiben meghatározott hőmérsékletet nem éri el, a foqyasztót arányos díj- mérséklés illeti meg.” A hivatkozott rendeletek idézett részei véleményünk szerint egyértelműek. Sajnos, a műszaki lehetőségeink korlátozottak és ez elsősorban az Uránvóros területére vonatkozik. A területen lévő közel 4000 lakást ellátó 177 hőközpont közül jelenleg fűtési és használati meleg, víz-szabályozóval ellátott 5. csak használati melegvíz-szabályozóval ellátott 105 és szabályozó nélküli 67 hőközpont. Ez utóbbiak egyike a levélíró óltól is említett „biztosítót, élelmiszerboltot húsboltot és tejboltot" ellátó hőközpont is. Ilyen helyeken egyelőre csak a várható napi átlag külső hőmérséklet fiavelembevételével tudunk „szabályozni”, ami azt jelenti — mint a levélíró is tapasztalta —•, hogy napközben, amikor a külső hőmérséklet értéke meghaladja a napi átlag külső hőmérsékletet, az épületeket túlfútjük. Ez különösen a + 12 C° napi átlag külső hőmérséklet közelében fordul elő. A 39-es dandár u. 1. s'z. épület fűtésével kapcsolatban az október 3-án megkezdett és 15-én befejezett pótfűtés időtartama alatt vállalatunkhoz né. hány bejelentés érkezett. A bejelentők panasza egyezett a levélben leírtakkal, azaz, hogy hidegek a radiátorok, illetve, hogy kevés a lakásokban a + 20, +21 C° belső hőmérséklet A leírtakból kitűnik, hogy a fogyasztók panaszai indokolatlanok. Az épület hőközDontjá- nak naponta leírt műszaki adataiból is megállapítható, hogy az épületben a pótfűtés időtartama alatt volt fűtés a rendeletben előírtak szerint. így a pótfűtési díj felszámítása az épület lakói felé is indokolt. Mivel a fűtési idénv hivatalosan október 15-én kezdődik, úgy a fél hónapra esedékes fűtési díjat — mely a rendelet értelmében egv összegben előre fizetendő —• október hónapban kiszámláztuk. Az előre nem látható okok — üzemzavar, október 15-e előtt és áorilis 15-e után a pótfűtés, stb. — miatt esedékes díjmérséklést vagy többlet költséget a következő havi számlánál vesszük figyelembe, mégpedig a szolgáltatás tárgyi hónapjának 20. napjáig. Vállalatunk eayséaesen a november havi számlában 9 nap helyett csak 6 nap DÓtfűtési díjat számláz a november havi díjjal együtt." „Három kérdés számlaügyben” A fenti című cikkben Körmendi Kálmán, a DÉDÁSZ pécsi üzemigazgatóságának vezetője nyilatkozatában azt mondja, hogy „ ... a legkörültekintőbben igyekeztünk eljárni, mikor állandó pénzbeszedőinken kívül mellékállásúakat is foglalkoztattunk az óraállások leolvasására. Akiknél ezt nem tudtuk megtenni, pénzbeszedőnk levelezőlapot hagyott hátra, kérve a fogyasztót, hogy jelentse be az óraállást”. Kovácstelepen lakom, a Hajnalka u. 30-ban, de sem közelben, sem távolban sem pénzbeszedő, sem óraleolvasó nem jelent meg. A szeptember 25-i lejárati idő előtt telefonon egy hölgynél érdeklődtem, aki azt nyilatkozta, hogy az új számlázás csak október hónap után lesz és szükségtelen bejelenteni a 25-i óraállást Nyugodtan vártunk november 3-ig, amikor megjelent a pénzbeszedő. Az óraszekrényre felírt óraállásokat nem vette figyelembe és kérdésünkre kijelentette, hogy sehol nem voltak leolvasni. Szeretném megkérdezni, hogy a DÉDÁSZ miért ném a szeptember 23-án megjelent hirdetése szerint járt el. Mi fogyasztók e nyilatkozat és a hirdetés eltérése miatt becsapva érezzük magunkat. Farkas János Az orchideákról A november 11-1 szómban az orchideákról írt cikkük két tévedését szeretném kijavítani. A Sasad termelőszövetkezet kertészmérnöke vagyok, így hát tudom, az országban nem a szombathelyi Kertész Mgtsz az egyedüli, amely orchideatermesztéssel foglalkozik. Ha nem is olyan volumenben, de tény, Sasad is foglalkozik orchideákkal, melynek termesztésében még nagyobb múlttal rendelkezik, mint Szombathely. Melléfogás a cikknek az a jó tanácsnak szánt állítása, miszerint az orchideákat nyáron hidegen, télen pedig melegen kell tartani, mert akkor télen virágzanak. Ez egyes fajoknál be is jön, ám az orchideák o növényvilág egyik legnagyobb családját alkotják, ahány faj, jóformán annyiféle az igény. Igaz, ha jól összeválogatjuk őket, adott klímában sokféle fajt összehozhatunk, de ez nem alap arra, hogy általánosítsunk. Zsebik János Szendrő, Sallai u. 4. Menjünk emberek közé! A Dunántúli Napló egyik vezércikkében a „Falak” című írást olvastam. Ilyen cikket szívesen olvas az ember, legalábbis nekem nagyon tetszett. Az igazat mondó írás a következőt is tartalmazza: „Falak. Vékonyak, a hangokat, a zajokat könnyen áteresztik, egy gombnyomásra — a televízió jóvoltából — a világot is, csak az embert nem. Pedig az ember társaslénynek született. Nem szereti a falak közé zárt magányt. Mégis, az utóbbi években mindinkább a falak között érzi jól magát.” Eddig szól az idézet, melyhez szeretnék hozzászólni. Nem vagyok tv-ellenes, azt csak akkor nézzük, ha a kis közösség több tagja is azt akarja nézni. Menjünk ki a falak közül a természet csendjébe. Ha kevés időnk van, egy utcai séta is jót tehet. Bár a városból kijáró több száz embernek van kis „birtoka”, szép vikendháza, és szabad idejükben szorgalmasan dolgoznak. Korunk társadalmában igen sok lehetőség van arra, hogy embereket ... a falak közül, a zárkózott magányból kimozdítsunk. A cikk szerzője azt is irta: „Miért lettünk ilyenek? Mitől? A kérdésre egy építészmérnök ismerősöm így válaszolt: Naponta nyolc órát dolgozom a rajzasztal mellett. Fárasztó, de szép alkotómunka. Kedvelem. Az érte kapott fizetésemből feleségem- mel, gyermekemmel jól élünk. De nem olyan jól, ahogyan szeretnénk. Ezért munka után gyakran 4—5 órán át családi házak tervrajzával bíbelődöm. Ez már csak fárasztó, de semmi szépséget nem kínál, csak pénzt.” Kitűnik az írásból, hogy a mérnök nem akar a kollégáktól elmaradni. Nem biztos, hogy boldog az ilyen ember. Ne próbáljunk mások lenni, mint amik vagyunk. Mert a falak közül, a magányból elmenni ne csak a külföldi utazást lássuk, ne minden áron. Az ismereteink azt igazolják, hogy a kevés mozgás és a négy fal közötti tétlenség sok betegség táptalaja. Sok mozgás, szabad levegő, kiegyensúlyozott életmód, kevés szesz- és cigarettafogyasztás a hosszú élet titka. Ne hagyjuk a betonfalakat közénk ékelődni. Menjünk emberek közéi Jeli József Számok tévedése Képekkel és 'térképekkel illusztráltan jelentette meg a Corvina Kiadó Magyar- országról szóló könyvét — lengyel nyelven. A Németh Gyula által szerkesztett könyvet a szerzőn kívül többen is átnézték, mégis benne maradt egy sajnálatos sajtóhiba. A Pécsről szóló részben ugyanis városunk történeti múltjáról, műemlék épületeitől, majd az idegenforgalmi szempontból fontos tudnivalókról tájékoztatja a munka a lengyel olvasókat. Mindez rendjén volna, ha .., ha véletlenül szemembe nem tűnik egy különös adat a történeti részben: Pécsnek a török uralom alól történt fel- szabadulásának éve: 1868. Szegény lengyelek! Még azt hiszik, hogy Pécsett 325 éven át tartott a török uralom, pedig csak 143 évig. Városunk nem 1868- ban, hanem 1686. október 22-én szabadult meg a törököktől. Éppen 293 évvel ezelőtt. (—thisz) * ígéretes szürkebarát szőlőfajtajelölt ígéretes szürkebarát szőlőfajta-jelöltet állítottak elő a Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet badacsonyi kutató állomásán. A szürkebarát a badacsonyi történelmi borvidék hagyományos fajtája. A borvidékre jellemző karakterű bort terem. Bár alkalmas a korszerű magasműve'ésre, a fajta leromlása, alacsony termőképessége miatt a nagyüzemek egyre kisebb területen termesztik. Dr. Kiss Ervinnek, a Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet badacsonyi állomása kutatójának — a szürkebarát klónszelekciójával — sikerülte gondon segítenie: a .hagyományosnál lényegesen nagyobb fürtű szürkebarát- klánt állított elő. A hagyományos fajta 60—70 grammos fürtjeivel szemben az új klón 100 grammosnál is súlyosabb fürtöket terem. Termőképességére jellemző, hogy egymást követő három évben a köztermesztésben levő fajtánál 2—3-szor nagyobb termést adott. Ez a magas termés ugyanakkor nem csökkentette a^ must minőségét, mert 18,3 —19 cukorfokkal szüretelték. Növényvédelem SZOBANOVENYEINK VÉDELME A cserepekben vagy a cserepek alatt gyakran apró, fehér színű, ugráló rovarokat láthatunk. Mivel a talajban lévő szerves anyagokkal táplálkoznak, kárt nem okoznak. Jelenlétük a túlzott káros öntözést jelzi. Szobanövényeinken a kártevők közül a takácsatkák, pajzstetvek és levéltetvek fordulhatnak elő. A kártevők rendszerint fertőzött növények vásárlása, ajándékozása révén terjednek. Nemcsak a cserepes növényekkel, hanem a virágcsokrokkal is behurcolhatjuk lakásunkba. Mivel szobanövényeink zárt térben, közvetlen környezetünkben vannak, óvakodjunk a mérgező növényvédőszerek lakóhelyiségekben való permetezésétől. A fertőzött növényeket azonnal különítsük el. Levéltetvek ellen a Pirimor használható eredménnyel, mely az emberre gyakorlatilag veszélytelen. Ha a növények levelén, szárán vagy virágzatán foltokat, rothadó részeket találunk, a fertőzés továbbterjedésének megelőzése végett o károsodott növényrészeket távolítsuk el.