Dunántúli Napló, 1979. november (36. évfolyam, 300-328. szám)

1979-11-18 / 316. szám

1979. NOVEMBER 18. KITEKINTÉS DN HÉTVÉGE 7.

szomszédainknál

A Bellyei Kombinat

Hat vertikum integrációja Dinamikus gazdasági expanzió

Az amerikai Sheldon L. GLASHOW és Steven WEINBERG, valamint a pakisztáni Abdus SALAM tudósok az 1979. évi fizikai No- bel-dij nyertesei. A három tudós az elemi részecskék kutatása terén elért eredményeik elismeréséül részesültek a legmagasabb tudományos kitüntetésben.

Az idei fizikai Nobel-díjasok

Nyomát sem találtam semmiféle megtorpanásnak Bellyén. Sőt, a mező- gazdasági kombinát magabiztosságot, céltudatosságot és a gazdasági expanzió ritkán tapasztalható dinamizmusát tükrözi olyan árviszonyok között, amelyek bevezetése a következő hónapokban nálunk feladja a leckét a gazdasági vezetők többségének. De ha a gazdaság és a társadalom követelményeire az országhatár másik oldalán lényegében azonos feltételek mellett egyértelmű, sokirányú fejlesztés egy mezőgazdasági nagyüzem válasza, akkor ezek hasonló folyamatokat erősíthetnek meg nálunk is.

Feldolgozva

A Bellyei Mezőgazdasági- Ipori Kombinát — valamikor a sátorhely-bellyei főhercegi birtok déli része — 35 000 hektár szántóföldön gazdálkodik. A 6500 dolgozó közül 400 felsőfokú végzettségű, 1500 a magasan képzett szakmunkás és 2000 szakmunkás. „£z a korszerű technológiák megfelelő alkalmazásának alapja" — vallja Valentin Videmsek, a kombinát vezérigazgatója. Húsz éve még 12 000 embert foglalkoztatott a gazdaság, ma ennek felét, s négyszer nagyobb a termelési érték. Ebben a vitathatatlan nagy ugrásban további két jelentős tényező a korszerű technika és a magos fokú integráció.

A kombinát tulajdonképpen hat feldolgozó egységet integrál, hat előállítási és feldolgozási vertikumot.

— Mi nem búzát állítunk elő — mondja a vezérigazgató —, hanem lisztet, tésztát és kekszet. Nem répát termelünk, hanem cukrot a kereskedelemnek és az iparnak.

A kukorica egy részét tápnak feldolgozva eladják. Nagyobb részét állataikkal etetik fel. Az állatokat húsüzemükben feldolgozzák és tőkehúsként illetve félkészételek, készételék, konzervek és füstölt áru formájában adják el. Ez a legfontosabb ágazatuk. Tejet nem visznek piacra, hanem sajtokat gyártanak széles skálán.

— Amilyen szintig el lehet jutni a feldolgozásban, addig el akarunk jutni — indokolja a vertikumot Valentin Videmsek. — így a nyersanyag-elő- állitó és az élelmiszeripar nyeresége közös. Elértük, hogy a földművelő nemcsak tonnákban érdekelt, hanem az előállított cukorban, a kukoricatermelő meg abban, hogy a legmegfelelőbb fajtákat állítsa elő.

Közösen

Integrációra azonban ' nemcsak vertikálisan, hanem horizontálisan is törekszenek.

Jugoszláviában még tekintélyes számban vannak egyéni parasztok. Egy részükkel 15 éves szerződést kötötték. Közös szervezetük osztja szét a nyereséget. Az együttműködés másik formája: Bellye vásárolja fel állataikat és termelésfejlesztési kölcsönt ad nekik.

Dél-Baranyában a terület 60 százaléka állami szektorban van, és a gazdaságok erősen specializálódtak. Bellye több nagyüzemmel is hozott létre közös vállalkozást. Az eszéki tejfeldolgozóval például közösen lépnek fel a piacon, termelési programjuk egyeztetett és mindegyikük mást-mást kínál.

De van ennek az integrációnak egy másik oldala is. Az állattenyésztéshez és feldolgozáshoz gépekre, felszerelésekre volt a kombinátnak szüksége. Gép- és felszerelésgyárat hoztak létre, s ha már gyártanak, ellátják a többi gazdaságot és az egyéni gazdákat is fejő- berendezésekkel, etetőkkel, hatókkal, az élelmiszeripart pedig füstölőkkel és hűtőberendezésekkel.

A küszöb

Azt hiszem, természetes, hogy manapság, amikor gazdálkodásról beszélünk, szóba kerülnek az árak. Jugoszláviában eddig is rugalmasabban igazodtak a világpiachoz. A búza és kukorica ára valamivel alacsonyabb, a húsé valamivel magasabb, mint a világpiacon — nyilvánvalóan nem minden megfontolás nélkül.

— Az energia, a műtrágya, a gépek árának emelkedése nem nagyon érint bennünket, bár igen aktuális téma — jelentette ki Jovan Pintér vezérigazgató-helyettes. — Az olaj és az élelmiszer stratégiai cikk. Ha növelik az olaj árát, nő az élelmiszeré is.

Bellyének önálló exportimport joga van. Exportjuk hat. millió dollár.

— Főleg attól függ —* mondotta a vezérigazgató-helyettes —, mennyit kívánunk importálni. Aki behozni akar, annak megfelelő devizaalapot kell biziositania, a behozatali ár 40, más esetben 100 százalékát. Nagy nyereség nincs rajta, de egyes cikkeknél kifizetődik.

Az eladási ár és a költségek között egyre szűkebb a hézag. Videmsek vezérigazgató ezt természetesnek tartja. Kell, hogy mind drágább legyen az előállítás — állítja. —■ A szükséges élelmiszert csak intenzív termeléssel lehet előállítani és ez egyre drágább. A Bellyei Kombinátban ma búzából 48—49 mázsa/hektár a rentabilitás küszöbe. Ök az idén 55 mázsát értek el. A kukoricánál 65—67 mázsa a gazdaságosság alsó határa a mostani árak mellett, nekik 80—85 mázsa az, átlaguk.

Van egy ellentétes irányú törekvés is. Az emberek az

élelmiszert olcsóbban akarják megvenni és jobban élni. Ezért Jugoszláviában is a tőkehúsnak fix ára van. Hogy ezen a kombinát nyeresége el ne vesszen, a húst feldolgozzák, illetve amit tőkehúsként értékesítenek, azt a gazdaságnak az állam kompenzálja.

— A haszon nem az egyetlen motiváció az élelmiszer- termelésben — mondotta Valentin Videmsek. — Mi élelmiszert állítunk elő, és ez társadalmi feladat. Ezzel együtt persze a nyereségre is figyelni kell. A nyereségességet hosszú távon nézzük, azt egy év alap. ján nem lehet megítélni. A nyereség szűkül, mégis annyi kell, hogy megmaradjon, hogy biztosítson egy expanziót. Az ármozgásnak ezt lehetővé kell tennie, különben eladósodunk.

A Bellyei Kombinát nyeresége elégséges alap — állították a vezetők — a korszerűsítéshez,. új kapacitások létesítéséhez és a munkás-életszínvonal emeléséhez.

r

Uj kapacitások

A fejlesztés két irányban történik: növelik a jelenlegi ko- pacitást és fokozzák a mező- gazdasági termékek minőségi feldolgozottságát.

Hidromeiiorációval 6500 hektárt tesznek termővé. E program keretében öntözőrendszert építenek: ha szükség van, öntöznek, ha sok a víz, levezetik. Területük 80 százalékát azonban nem kívánják öntözni, nem lenne kifizetődő.

Jelenleg 85 000 hízott sertést állítanak elő évente. A következő ötéves tervben egy 100 000-es fejlesztést valósítanak meg. De fejleszteni kívánják a sertéstenyésztést kooperációs alapon is. A kombinát a bankkal együtt elfogadható feltételek mellett kölcsönt ad a parasztoknak, hogy fejlesszenek. Jelenleg 80 000 a kapacitás falun, ezt 50 000- rel növelik.

Egy 1000-es tehenészetet indítanak. Jelenleg 2000 tehenük van. Adaptált Holstein Friz-fajta. Az éves hozam 6500 liter.

Mivel o marhahús majdnem kizárólag exportra megy, ezért a hízómarha-termelés is bővül. A borjakat a parasztoktól vásárolják fel és meghizlalják.

Hatszáz hektáros szőlészetüket 1000 hektárosra növelik és ezzel párhuzamoson létrehozzák a feldolgozó és tároló kapacitást.

A feldolgozásban igen ambiciózus programokat indítottak. A kombinát nagy húsüzemet működtet, amelynek végső évi kapacitása 350 000 sertés és 60 000 szarvasmarha vágása és feldolgozása. A rekonstrukció folyamatban van, a vágási kapacitás kész, a féldolgozó részleg 1981-re lesz meg.

Pélmonostori cukorgyáruk korszerűsítése befejeződött. Naponta 450 vogon répát képes feldolgozni. Új malmot építenek 120 tonnás napi kapacitással.

— A hús- és tejiparban új koncepcióra készülünk — mondja Javan Pintér —, amelynek lényege: olyan termékeket hozunk forgalomba, amelyek kalóriatartalma alacsony és könnyen emészthetők — die fairs konzerveket, sajtokat.

Saját

üzlethálózat

Azt, hogy „forgalomba hozunk", szó szerint kell érteni. Saját kereskedelmi szervezetük behálózza egész Jugoszláviát. Tizenkét értékesítési központjuk van üzletekkel, raktárakkal — valamennyi a fővárosban és az Adrián. A hálózat elsősorban a BMIK termékeit értékesíti, de mivel a fogyasztót egy helyen teljesen ki kell elégíteni, állandó szállítóik vannak. A kereskedelmi hálózat bővítése és korszerűsítése a következő években jelentős szerepet kap. „Biztosabb és sokkal eredményesebb, ha magunk értékesítünk" — mondták a vezetők.

Mindent saját beruházásban építenek. „A korszerűsítés mind több embert tesz feleslegessé — mondotta Valentin Videmsek vezérigazgató. — A saját beruházási tevékenységgel, valamint a - gépipari és élelmi- szeripari fejlesztéssel mi munkaalkalmat is teremtünk."

Báling József

Inventas vitám iuvat exco- luisse par artes - ez a Vergilius Aeneiséből vett idézet olvasható a Nobel-emlékérmen. (Szép dolog az életet találékony művészetekkel nemesíteni.) Találékony művészetéért ez évben hó. rom fizikus osztozik a fizikai Nobel-díjon, a Svéd Tudományos Akodémia Sheldon Gla- shownak, Steven Weinbergnek és Abdus Salamnak ítélte oda a díjat.

Glashow és Weinberg az amerikai Harvard Egyetem professzorai, a pakisztáni Abdus Salam a londoni Imperial College tanára. A két harvardi professzor osztálytárs volt már a középiskolában, majd az egyetemen, szobáik ma ugyanazon a folyosón vannak. Stílusuk különböző, Glashow szerint másként közelítik meg a fizikát. Glashow jó szórakozásnak, Weinberg kemény munkának tekinti tevékenységét. Időnként nem szakmai vitáikról is röppennek fel hírek: ki tett előbb nogv felfedezést, ki volt az első. A ma 46 éves professzorok taqadiák ezeket a vitákat, a különbséget csak abban látják, hoqv egyikük (Weinberg) általában nyakkendőt hord, míg professzortórsa nem . . ,

Az 53 éves Abdus Salam közismert alakja a fizikai közéletnek is. Kezdeményezője, majd alapításától. 1964-től igazgatója az ENSZ Nemzetközi Atomenergia ügynöksége trieszti nemzetközi elméleti fizikai kutatóközpontjának. 31 éves korában lett az ImDeriol College tanára, két ével később az angol Royal Society tagja.

A Nobel-díjat elméleti fizikai alkotásokért nyerték el. Kidolgozták az elektromágneses és a gyenge kölcsönhatás egységes elméletét. A természetben négy alapvető kölcsöha- tást ismerünk, az említett kettő mellett az erős és a gravitációs kölcsönhatást. Az elektro^á^- nesséq következtében világít lámpánk és vonzza a mágnes a vasat. A gyenge kölcsönhatás a radioaktív bomlások bizonyos fajtáit szabályozza, az erős kölcsönhatás tartja össze az atommagokat. a qravitációs kölcsönhatás következtében kerül az alma a földre a fáról.

A négy, különböző kölcsönhatás konkrét formában jel»n;k meg. Az elektromágneses kölcsönhatásról már régen tudjuk, hogy a foton, az elektromágneses kölcsönhatás kvantuma közvetíti. (Durva hasonlattal, Ga- mow megfogalmazásában: ha ön és barátja néhány léoésre állnak egymástól és egy nehéz labdát gyorsan dobálnak eny- más között, a végső eredmény ugyanaz lesz, mintha bizonyos taszítóerővel közvetlenül tas-ífa- nók egymást).

Glashow és Salam még c hatvanas évek elején megkísérelte elméleti úton megjósolni a gyenge kölcsönhatást közvetítő részecske tulajdonságait, de alapvető problémák megold- hatatlanok maradtak. 1967—68- ban Weinberg és Salam egymástól függetlenül azonos eredményre jutott: megoldották a két kölcsönhatás eavséaes elméletét, az elméletből világossá válfak a kölcsönhatások megfigyelhető különbségei. Az

elmélet Weinberg—Salam modell néven vonult be a szakirodalomba, ma már sokszor csak W-S elmélet néven emlegetik. Az elmélet még meglévő hiányosságát Glashow korrigálta 1970-ben, érvényességét kiterjesztette valamennyi elemi részecskére.

Ezután következtek a kísérleti fizikusok. Az elmélet szerint addig nem ismert jelenségek is léteznek a gyenge kölcsönhatásban. Általában, és az addigi ismeretek szerint, a gyengén kölcsönható részecskék a kölcsönhatási reakcióban megváltoztatják elektromos töltésüket. Az elmélet szerint a reakció kölcsönhatások nélkül is végbemehet, s 1973-ban a genfi CERN-ben (a nyugat-európai ozszágok közös részecskefizikai kutatóintézete) fel is fedezték kísérletileg az ún. semleges gyenge áramokat. Ez volt az első, áttörő kísérleti bizonyíték az elmélet mellett. Azóta további kísérleti bizonyítékok gyűltek össze, s nincs olyan kísérleti eredmény, mely ellentmondana a W—S elméletnek.

Valamennyi elméleti előrejelzés igazolására ma még nincs lehetőség, nem elegendő a részecskegyorsítók energiája. Ezért nem sikerült .még a gyenge kölcsönhatás évtizedek óta keresett közvető részecskéjét, az ún. gyenge bozont sem kír sérletileg megfigyelni. A közvetítő bozonok felfedezése a modern fizika egyik legnagyobb eredménye lesz, hasonlóan a neutrino felfedezéséhez, ahol az elméleti előrejelzés és a kísérleti meqfiqyelés között 30 év telt el. A két kölcsönhatás egységes elméletének megalkotása talán az elektromáqnesség eqységes elméletének kidolgozásához hasonlítható, ez Maxwell munkája volt a múlt században. Ennek következtében születhetett meg a villamosítás vagy a tv. és mai életünk '”~r- nyi más nélkülözhetetlen technikája.

Miközben gyűlnek a kísérleti bizonyítékok a W-S elmélet mellett, születőben van három- kölcsönhatás eqyséaes elmélete. most már az erős kölcsön-- hatást is az előző kettőhöz kapcsolva. A nagy cél a négy kölcsönhatás egyíéges elméletének meaalkotása. Einstein is ezen dolgozott utolsó évtizedeiben, eredménytelenül. Nehéz megjósolni, mikorra születhet meg az eavséqes elmélet, s lehetetlen előre látni, vajon a kísérlet, a megfigyelés igazolja-e majd, vagy megint valami alapvetően újra bukkannak a kutatók, mint már annyiszor a fizika történetében.

A most Nobel-díijal kitüntetett fizikusok munkája az emberi értelem kiemelkedő eredménye. A qondolat győzelme — mondta Weinberg. Glashow szerint a „politikához, zenéhez és más dolgokhoz hasonlóan ez is az emberi kultúra része kell legyen, hiszen kötelességünk, hogy megpróbáljuk megérteni a világ felépítését'". A megértést követheti majd a megértett jelenségek alkalmazása, fel- használása.

Jéki László