Dunántúli Napló, 1979. november (36. évfolyam, 300-328. szám)

1979-11-14 / 312. szám

e Dunántúli napló 1979. november 14., szerda A horgászok egy része csak a kemény fagyok beálltával rakja el horgászfelszerelését télire. Az idősebb, tapasztal­tabb horgásztársak szerint a ra­gadozó halak igazi horgászata akkor kezdődik, amikor regge­lenként dér lepi be a tájat és a víz szélein már jéghártya képződik. Ennek is megvan a magyarázata. Erre az időszakra a ragadozó halak táplálékát képező apróbb halak, főleg a keszegfélék, a víz lehűlésével vermelő helyeikre húzódnak. A csukák részére kiváló leső és támadó helyet biztosító hínár­félék a fenékre rogynak. Ezek a körülmények késztetik arra, a horgon felkínált, ugyan kicsit gyanús csalit elkapják és hor­gászzsákmánnyá váljanak. A ragadozó halak sok táplá­lékot fogyasztanak. Egy kiló súlygyarapodáshoz 6—10 kiló táplálék elfogyasztása szüksé­ges, egyes nagyobb példányok­nál ez a 10 kilót is jóval meg­haladja. Egyik legjobb őszi horgászhalunk a csuka, hiszen ez a legfalánkabb ragadozónk. Falánkságára jellemző, hogy még fogságban is elkapja a csalihalat. A csuka mindig les­ből támad, ezért lehetőleg hí­nár mellett, nádszéleken ke­ressük. Nem érzékeny a ho­rog és a csali nagyságára, ha megemésztette táplálékát, azonnal támad, többször is egymás után. Ahol azt látjuk, hogy egy meghatározott térség­ben a rablások megismétlőd­nek, érdemes csalihalas szere­lést odadobni, mert ilyenkor az eredmény nem marad el. Kis­hallal történő horgászatánál folyóvízben a kőhányások kör­nyékén lévő csendes vizekben keressük, tavaknál mindig olyan helyen, ahol fedezéket talál A ragadozó halak horgászata magának, mert ezek mögül tá­mad a csalira. A legszebb és a legsportszerűbb horgászat azonban a villantózás. A hor­gon keményen védekezik, a fe­jét rázva többször kiugrik a vízből, a legváltozatosabb for­gómozgásokat végzi. Aki elfe­lejtette az acélelőkét felkötni, az bizony a legtöbb esetben elköszönhet zsákmányától. A villantózáshoz könnyű csőbotot használjunk, a várható csukák nagyságától és a terepviszo­nyoktól függően 20—30-as, jó minőségű zsinórt. A villanták igen nagy választéka áll ren­delkezésre. A tapasztalat sze­rint legjobban bevált a küszt utánzó, kisméretű, támolygó vil­lantó, és az ABU woblerek. A villantót a csuka rejtekhelye előtt kell elvezetni, mégpedig lehetőleg lassan, időnként a bot emelésével és süllyesztésé­vel- a csalinak függőleges moz­gást is biztosítva. A zsákmá­nyul ejtett csukát bilincsen kell tárolni, szákban rövid idő alatt elpusztul. Óvatosan kell meg­fogni, mert igen éles fogai mély sebet ejthetnek. A másik őszi ragadozó ha­lunk a süllő, amelyet ajánlatos minél elevenebb csalival horog­ra csalni. Eredményesen fog­ható fenéken vontatott halsze­lettel is. Fogására a legkedve­zőbb az október—november hó­nap, mert ha a víz erősen le­hűl, emésztése lelassul. A fo­lyóvizekben általában a mély, frissen pezsgő, oxigéndús sza­kaszokon keressük. A vízibe dőlt fák mellett kedvenc tartózko­dási helyük van. Napsütéses időben ne horgásszunk rá, mert kerüli a fényt. Általában fenékközeiben tartózkodik, csak éjszaka hagyja el fedezékét. A csukával szemben társas éle­tet élő hal, ezért ahol egyet fogunk, ott többre is számítani lehet. A horgon hamar meg­adja magát. Húsa a halak kö­zül a legfinomabb. Csónakból történő horgászatánál óvato­san mozogjunk, mert a zajra igen érzékeny. Úszás és márto- gatós módszerrel a borult, eny­hén szeles órákban eredmé­nyesen horgászható. A süllő életben tartása igen ndhézfel­adat, a bilincsen mindig mély­re kell ereszteni, ha elpusztul, a legjobb felbontani, a belét kidobva, szárazra törölve, ha­zamenetelig hűvös helyen tá­roljuk. K. Z. Hírek Gédert Béláné, a Pécsi Bőrgyár HE tagja, az országos egyéni hor­gászbajnokságon elért eredményével bekerült az országos halfogó váloga­tott keretbe. * Az IB befejezte a kezelésében lévő horgászvizek őszi halasítását. Kihe­lyezésre került a Dráva menti holt­ágakba 2863 kg, a folyó Drávába megjelölve 150 kg ponty. A Pécsi­tóba 15 681 kg, a kovácsszénája! tó­ba 5305 kg pontyot helyeztek ki. Hát­ravan még a Százhalombattáról ér­kező, előnevelt süllők kihelyezése. Az egyesületek közül a halasitást el­végezte a sellyei, a beremendi, a pécsi, a komlói, a kémesi, a sásdi HE. * A dencsházai HE 20 000 forintos MOHOSZ-segélyben részesült, melyet a zádori tó kotrására használnak fel. Téli takarás, tárolás Hamarosan végérvényesen hidegre fordul az időjárás. A komolyabb hideg beállta előtt gondoskodnunk kell kertünk érzékenyebb növényeinek téli védelméről. Az őszi lombhullás az év­szakváltás hű kifejezője. A lombot nem szabad szemétnek tekinteni, kitűnően felhasznál­ható téli takarásra is. A hagymás növények (tuli­pán, nárcisz, sáfrány stb.), va­lamint az évélő növények nagy része igen jól áttelelnek laza lomb alatt. Az erdei éve. lök: ibolya, hóvirág, gyöngyvi­rág is szebb virágot fejleszte­nek lombtakoró alatt. Széles helyen apró gallyakkal fedjük a lombot. Takarásra megfelel o jól kiérett komposzt vagy tőzeg is. A takarás vastogsá- ga 3—5 cm legyen. Ha kertünk vadkárveszélyes helyen van, a díszfák törzséta gyümölcsfákhoz hasonlóan pa­pírral, műonyoggal, szalmával, náddal takarjuk. A bokorró­zsák rügyei is fagyérzékenyek. Az alsó néhány szemet takar­ni kell félkupacolással. Az örökzöldek télen is páro­logtatnak. Az idei száraz ősz miatt különösen fontos az ala­pos beöntözés, amit fagymen­tes időben többször meg kell ismételni. Az öntözés elmara­dása esetén előfordul, hogy szeles téli időben az örökzöld nem kifagy, hanem kiszárad. Különösen az 1—2 éve ültetett örökzöldekkel legyünk figyelme­sek. A föld átfagyásának meg­akadályozására a növény alá lombot, fűrészport vagy tőzeget hintsünk. Néhány kényesebb nö­vényünket: pl. ciprus, gránát­alma, babérmeggy, rozmaring, stb. védjük a közvetlen hideg­től úgy, hogy a növény körül vesszőt szúrunk )e, közé szá­raz lombot, szijácsot vagy szal­mát teszünk és felül összeköt­jük a vesszőket. A fólia csak okkor jó, ha sok helyen ót van lyukasztva a levegőzés vé­gett. A felszedett dália és gladio­lus gumókat hűvös, 5-8 C fokos, nyirkos, de nem vizes he­lyen tároljuk. Kerüljük a pá­rás, túlságosan nedves pincét. A tárolásra legalkalmasabbok a ládák egymásra téve bordá­zott vagy sűrű szövésű drót­hálóval. Érdemes házilag tá- rolódákáat készíteni, mert nyár végén tulipánhagyma tá­rolására, télen pedig gladio­lus, dália, esetleg burgonya tárolására is alkalmas. A leander szintén fagyérzé­keny növény, jól áttelel ala­csony hőmérsékleten pincében, csekély fény mellett, fagymen­tes lépcsőházban, előszobában is. A muskátli téli tárolására legajánlatosabb a becserepe- zés, enyhén nyirkos földben jól visszometszve szépen átte­lel. Gyökerével szabadon fel­akasztva megfelelő nyirkos he­lyen marad csak meg. A gyepekre 1—2 cm vas- tog komposzt szórható talajja­vítás céljából vogy kálisó, il­letve szuperfoszfát, a talaj­igénytől függően. Átlagos ér­ték: 2 dkg szuper és 2 dkg káli négyzetméterenként. A kert talajjavítása istálló- trágyával (legjobb a marha- trágya) ősszel o legjobb. A téli csapadék jól bemossa a talajba, nyáron már nem per­zseli a növényzetet. Gondoljunk a madáretetők kihelyezésére és az eleség rendszeres biztosítására is. Kalla Gábor Javult a víz minősége Iszapkotrás a Velencei-tóból 667 ezer köbméter iszapot kotortok ki, s 16 hektár nádat távolítottak el az idén a Velen­cei-tóból a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság kotrógépei. A hatalmas, több éve tartó munka célja a tó „egészségi állapotának" — a vízminőség­nek — javítása, a szabad víz­felületek nagyságának növelése, volomint a víz szabad áramlá­sának biztosítása. A szakembe­rek szerint a tóban levő feles­leges iszap — körülbelül 4,5 millió köbméter — több mint felét kikotorták már. A munká­val azonban még a közeljövő­ben sem végeznek. A sok iszap előreláthatóan 1990-ig od mun­kát a gépeknek. A kotrás és az az áramlást akadályozó náda­sok kiirtásának az eredménye már szemmel látható: különö­sen Agárd, Gárdony térségé­ben, valamint oz északi parton jelentősen javult a víz minősé­ge. Az idei vízügyi munkálatok már befejezéshez közelednek, s az időjárástól függően előre­láthatóan a hónap végéig tud­nak dolgozni a gépek és a szakemberek. Védett állataink November 20-án kerül forga­lomba a hazánk területén élő egyes védett állótokat bemuta­tó „Védett állataink” elnevezé­sű, hat címletből 14 forint össz- névértékű bélyegsorozat. A 40 filléres bélyeg LUTRA LUTRA (vidra), a 60 filléres FELIS SÍI _ VE STRIS (vadmacska), oz 1 fo­rintos MARTES MARTES (nyuszt), a 2 forintos MELES MELES (borz), a 4 forintos MUSTELA EVERSMANNI (mol­nárgörény), a 6 forintos pedig MARTES FOINA (nyest) felirat­tal egy-egy védett állatot ter­mészetes környezetében több színnel ábrázol. A sorozat 451 300 fogazott és 5900 foga­zation példányban készült Ké­kesi László grafikusművész ter­ve alapján. Innen-onnan Az 52. magyar bélyegnop al­kalmából eredményes és áldo­zatos társadalmi munkájukért, a filotelista mozgalom fejlesz­tésének érdekében végzett te­vékenységükért a MABÉOSZ elnöksége több gyűjtőtársnak kitüntetéseket adott ót. így többek között dr. Kövecs Ferenc (Pécs) és dr. Poór Imre (Pécs), ezüst jelvényt, Bouer József (Mohács), Bosznai Tibor (Kom­ló), Csimma László (Sellye), Farkas Ferenc (Pécs), Farkas Zoltán (Pécs), Fejes Árpád (Pécs), Fenyvesi Mihály (Pécs), Hegedűs István (Szigetvár) és Kisgyörgy János (Pécs) bronz jelvényt kaptak. November 29-én lesz 35 éve annok, hogy városunk felszaba­dult és ebből az alkalomból a ;yar posta MAGYARPOSTA MAGYAR Pi posta különleges emlékbélyeg, zést használ. * A Fi latéi ia i Vállalat 1980-ra reklám cartemoximum naptárt ad ki, amely .az 1960-as római olimpiai sorozat görög váza rajzait, illetve imitációit és az 1964-es olimpiai érmesek blokk­ját mutatja 'be. * November 16-án nyílik meg Gödöllőn a IV. országos parafi. latéliai kiállítás. Ezt a filatéliai eseményt levelezőlap kiadásá­val köszönti a posta. A bélyeg­képen Gödöllő címere, a lap bal oldalán az egyetem címe­re, központi épülete és a város egy régi épülete látható. * Már kapható Pécsett is a Magyar bélyegek árjegyzéke 1980. évi kiadása. Az új árjegy­zék a fokozott keresletnek meg­felelően igen sok bélyeget ér­tékel magasabbra a tavalyinál. Különösen a vágott sorozatok, blokkok között van jelentős ár­emelkedés. * Az első bélyegeket még úgy készítették és használták, hogy a bélyegívekből ollóval vágták ki a szükséges 1-2 darabot. Ez természetesen egyrészt lelassí­totta a munkát, másrészt a pontatlan vágás következtében sokszor a bélyegkép is megsé­rült. Ezek elkerülésére hazánk­ban — a világon elsőként — egyedülálló megoldást alkal­maztak. A bélyegképek között — feltehetően kerekes szaggató, val (rádlival) — szabályos tá­volságban átszúrásokat (átüté­seket) készítettek, és így az elő­készített ívekből a bélyegeket már tépéssel lehetett leválasz­tani. Ezt a módszert 1852 és 1854 között először Homonna, majd Tokaj postahivatalában alkalmazták, ezért a szakiroda­lombon „tokaji átütés” elneve­zéssel tartják nyilván. A vadásztársaságok gazdálkodási tervkészítése Törvényes rendeletek szerint o vadászatra jogosult köteles a hasznos vadállomány fejlő­dését tervszerű vadtenyésztési és vadvédelmi tevékenységgel előmozdítani. Az a szerv te­hát, amelyik megszerezte a vadászati jog gyakorlását, an­nak törvényben előírt köteles­sége o hosznos vadállomány fejlődéséről való gondoskodás és annak érdekében tervszerű vadtenyésztési és vadvédelmi tevékenység kifejtése. Vadász- társaságaink ennek alapján éves gazdálkodási tervet ké­szítenek. Az ebben lefektetett feladatok teljesítése, amelyek a vadgazdálkodás és a vadá­szat területén jelentkeznek, nagyfokú előrelátást, tudatos emberi beavatkozást igényel­nek. A mai korszerű vadgaz­dálkodást nem lehetséges kor­szerű tervező munka nélkül végrehajtani. Ennek érdekében a MÉM által megállapított irányelvek alapján vadásztár­saságaink területére hosszú le­járatú — 10 évre szóló — vadgazdálkodási tervet kellett korábbon készíteni. A jövőben ezek a távlati tervek beillesz­kednek a népgazdasági ötéves tervekbe. Végrehajtásukat to­vábbra is a jogszabályban elő­írt éves tervek készítése írja elő. Ezek elkészítésének ideje minden év december 15-e, amióta a vadgazdálkodási ter­vezésben áttértünk a naptári éves tervek készítésére. Az éves gazdálkodási terv alapja mindig a vadgazdálko­dás és a vadászat tervezése. Ebben a fejezetben kell meg­határozni az éves kilövési ter­veket, külön-külön vadfajon­ként és ivararányban a va­dászható hasznos vadat. A ki­lövési tervezés alapja mindig a vadlétszámbecslés. Az 1980. évi gazdálkodási terv készíté­sénél még csak az 1979. évi vadlétszámbecslés áll rendel­kezésünkre. Ehhez majd csak jövő év február végén kerül bejegyzésre az 1980. évj vad­létszám becslés. A két év becs­lése alapján meggyőződhetünk, hogy kilövési tervszámaink he­lyesen lettek-e meghatározva. Ezenkívül a kilövési tervszá­mok reális megítéléséhez leg­biztosabb alapot a terv tárgy­évét megelőző éves kilövési eredmény tényszámai adnak. Mivel a vadgazdálkodási terv tervszerű vadtenyésztési mun­kára is kötelez, itt határozzuk meg oz óllománytelepítés, vér­felfrissítés tervezett mennyisé­gét is. Ez jelenleg megyénk­ben a fácán telepítésére vo­natkozik. A következő fejezetben a mesterséges tenyésztést hatá­rozzuk meg. Ezzel megyénkben még csak 15 vadásztársaság foglalkozik, amely megfelelő nagyságrendű napos fácáncsi­bét állít elő, saját területére kiengedve. A további 26 va­dásztársa sápunk egyelőre csak előnevelt fácáncsibét vásárol, melynek kihelyezése nem ne­vezhető állománytelepítésnek, hanem elsősorban vérfelfrissí- tési célt szolgál. Megyei szin­ten tovább tervezzük növelni a fácán tenyésztésével foglalkozó vadásztársaságok számát, el­sősorban a MAVOSZ központi telepéről történő naposcsibe­ellátással. A vadtenyésztés és vadvé­delem, valamint a törzsállo­mány fenntartási alapja a vadtakarmány. Ezt vadásztársa­ságaink felerészben saját ter­mésből, felerészben pedig vá­sárlásból biztosítják. Ez éven­ként mintegy 100 vagon sze­mes, szálas, lédús és egyéb takormányféleséget jelent. En­nek növelését a jövőben cr vadföld területek bővítésével tudják biztosítani. Az utóbbi két év alatt a korábbi 100 hektárról közel 300 hektárra növekedett vadásztársaságaink vadföld területe. Ez a terület tovább növelhető — és a ter­vezésben erre ki kell térni — a gazdálkodó szervektől és taná­csoktól bérbe vagy kezelésbe vett nagyüzemi gazdálkodásra alkalmatlan területekkel. Ez szorosan összefügg a vadbúvó helyek és o vad élőhelyének kialakításával. A megnöveke­dett vadföldterületek nagyobb arányú állóeszköz beszerzését igénylik, főleg talajmegmunká­ló gépekből és a takarmány szállításának gépesítésében. Az éves gazdálkodási terv több mint 10 millió forint fö­lötti bevételének 95%-át a vadgazdálkodás és vadászat­ból eredő értékesítési bevéte­lek adják. Ezért nagyon fontos a jól megalapo; gazdálkodási terv elkészít és a megfelelő szintű 'bevéte­lek biztosítása. Ezen belül tö­rekednünk kell a lőttvad-érté- kesítés minőségi javítására, amelyen belül az export lőtt vad mennyiségi arányát növel ni tudjuk. A tervszerű vadtenyésztési é: vadvédelmi tevékenységhez el­engedhetetlenek a vadvédelmi tenyésztési, vadászati eszközö c és berendezések. Ezek nyilv< tartásba vételét, karbantartó: felújítását, valamint beszerzé­sét ugyancsak az éves gazdái kodási tervben határozzuk mec pontosan és mennyiségüket a hasznos vadállomány szintjé­nek megfelelően növeljük. Farkas János

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents