Dunántúli Napló, 1979. november (36. évfolyam, 300-328. szám)

1979-11-14 / 312. szám

2 Dunántúlt Ttaplo 1979. november 14., szerda Személyzeti munka - vállalati hatékonyság Ha a személyzeti mun­káról esik szó, sokunknak hirtelenjében a páncél­szekrényben őrzött kartoté­kok jutnak eszünkbe, ahol fel vannak sorolva erényeink és gyöngéink. Holott a személyzeti munka valójá­ban sokrétű feladatot je­lent, mintsem kimerülne személyi adatok admi- nisztrálgatásában, mégha tartalmában és rangjában még nem is emeltük az őt megillető helyre. Nem vitás, a vállalatok jövőjének megalapozásá­hoz korszerű személyzetfej­lesztésre van szükség. A személyzetfejlesztés a kor­szerű munkaerő-gazdálko­dás egyik'legfontosabb fel­adata, a munkaerő haté­kony foglalkoztatása pe­dig, mint tudjuk, gazdasá­gi előrehaladásunk egyik kulcskérdése. A káder- és személyzeti munkáról még 1967-ben hozott határozatot az MSZMP Politikai Bizottsá­ga, majd pedig 1968-ban minisztertanácsi rendelet is született. Az MSZMP Köz­ponti Bizottsága 1973-ban ^önálló napirendként fog­lalkozott a kérdéssel és határozatot hozott, nemrég pedig a Politikai Bizottság­ban került újra terítékre a káder, és személyzeti mun­ka. Az alapelvek változat­lanok. Viszont feltétlenül szükséges a káder- és sze­mélyzeti munka minőségé­nek javítása, komplex fej­lesztése. Ehhez kíván gyakorlati, módszertani ismereteket adni a Szervezési és Veze­tési Tudományos Társaság ma kezdődő, kétnapos pé­csi konferenciája, melyen az ország minden részéből ér­kezett vállalati és személy­zeti vezetők a személyzeti munka időszerű kérdései­ről tanácskoznak. Már az előadások címe is jelzi, e munka mely területeit tartják fontosnak a résztve­vők figyelmébe ajánlani: a vezetői személyzeti munka, mint a vállalati hatékony­ság növelésének egyik esz­köze; a munkásművelődés általános feladatai és kap­csolata a személyzeti mun­kával ; a vállalati oktatás személyzeti feladatai. A kö­zösen hallgatott előadáso­kon kívül szekcióülések is lesznek, melyeken kimon­dottan a gyakorlat oldalá­ról közelítenek. Szó esik például a Pécsi Kesztyű­gyár tapasztalatai tükré­ben a tervszerű vezetői és személyzeti munka qyakor- lati követelményeiről. Miklósvári Zoltán Tisztább legyen Pécs levegője! Befejezéshez közeledik a tájrendezés a bányaművelés után a pécsi Bittner Alajos utca foly­tatásában. A volt bányagödröket feltöltötték és a most már szép, enyhe lejtésű, sima terü­leten a termőréteget terítik szét. Környezetvédelem KGST szakértői munkabizottság tanácskozik Pécsett Kedden kezdte meg munká­ját Pécsett, a Magyar Tudomá­nyos Akadémia Dunántúli Tu­dományos Intézetében a KGST környezetvédelmi tervezési és irányítási módszereinek kutató, sóval foglalkozó szakértői mun­kabizottsága. Csehszlovákiából, a Német Demokratikus Köztársaságból, Lengyelországból, Magyaror­szágról és a Szovjetunióból 15 szakember ült össze, hogy elő­segítse a környezetvédelem szo­cialista tervezési módszerének kidolgozását a társadalmi­gazdasági és ökológiai prognó. zisok és tervek alapján. A szakemberek foglalkoznak a környezetvédelem és a ter­mészetkihasználás hatékonysá­gának növelésével kapcsolatos gazdasági és jogi intézkedések kidolgozásával, továbbá a szó­Környezetvédelem a Mecseki Szénbányáknál A környezetvédelem ügyét bizonyos mértékben erősen er­kölcsi síkra kell terelni. Vagy. is a megelőzésre és ebben is leginkább a nevelő, a tudatot formáló feladatokra. Csupán újabb és újabb anyagi beru­házásokkal amúgy is takarékos időszakunkban aligha oldható meg a környezet- és termé­szetvédelem nagyon sok ége­tően fontos gondot, megoldást sürgető ügye. Ez lehetne a mottója a ked­den a Pécsi városi Tanácson megtartott Megyei Környezet­és Természetvédelmi Szakbi­zottság munkaértekezletének, melyen a legfontosabb napi­rendi pont Pécs levegőjének szennyezettsége volt. Egyik nagyon is sokat kriti­zált és talán legnagyobb ba­ranyai légszennyező, a Me­cseki Szénbányák illusztrálta elmúlt fél évtizedének környe­zet- és természetvédelmi mun­kásságát. A bányavezetés nem szerény pénzügyi téren, fizet a zöldkárokért, de még töb­bet ad ki a rekultivációra. Vagyis a környezetrendezésre a felhagyott külfejtések területén, hogy ismét a tájba esztétiku­sán illeszkedő természeti kép alckuljon ki. Jelenleg tájren­dezés folyik Gyükésben, Karo­linában, Vasason, Komló-Dá- vidföldön, a Budafai-völgyben, az elmúlt évek összegét is te. kintve legalább harmincmillió forint összegben. Legsúlyosabb gondot ma is a meddők fedése jelenti: egy négy évvel ezelőtti adat sze­rint hazánkban az összes med. dőhányó évente átlag 4500— 5000 tonna kéndioxidot és en­nél legalább kétszer több szénmonoxidol bocsát ki külö­nösen párás, esős időben. En­nek az óriási mennyiségnek majdnem egynegyede a Me­cseki Szénbányák területén ke­letkezik. A Szénbányák ma már Európában is híres kutatási osztálya kidolgozott egy vi­szonylag olcsó eljárást a med­dők tökéletes fedésére, de az új módszer a szigorú igazga­tói utasítás ellenére sem ter­jed az egyes bányaüzemek­ben. A legtöbb helyen egysze­rűen földdel takarják be a meddőket több méter vasta­gon, de ez a földtakaró is ót- izzik, összezsugorodik és a pi- ritet mikrokristályos formában tartalmazó szenes palában az öngyulladás hevessége tovább fokozódik. Nagy előrelépés, hogy a kül­fejtések porát speciális vegy­szer kipermetezésével legalább három hétre megkötik, igaz, még csak egy helyen, de az eljáráshoz a pénz is adott, sőt a külfejtések is készsége­sek. E tanácskozáson hangzott el, hogy a jövő év végéig meg­szüntetik a meddőhányók égé­sét és a Vasas külfejtési üzem északi felhagyott üregét szak­szerűen kezelt „meddő-temető­vé” alakítják át, ahová há­rom üzem meddőjét hordhat­ják csaknem két évtizeden át. Jövő év elején megkezdik a Nagy-gyükési bányagödör fel­töltését, a végleges rézsűzést: e nagy tájrendezési munka két évig tort. A Karolina I. bá­nyaüregét 1982-töl fokozatosan feltöltik, 1980-tól a Széchenyi- aknai meddőhányót rendezik. Óriási környezetvédelmi fel­adatok várnak a Mecseki Szén­bányákra, de készségesek együttműködni az Országos Környezet- és Természetvédel­mi Hivatallal. Cs. J. Újabb nemzetközi esemény November 30. és december 2. között megrendezik az I. pé­csi nemzetközi diaporáma fesz­tivált — jelentették be tegnap délután a sajtó munkatársai­nak az Ifjúsági Házban a ren­dezvény házigazdái: dr. Ha­lász Rudolf és Nagy Sándor. Ez a műfoj a fotóművészet egészen friss hajtása. Elméle­ti vonásait, hovatartozását még nem tisztázták teljesen. Lé­nyege szerint egy tematikus diaképsor két egymást követő képe egy adott pillanatban átíűnik, átúszik egymásba. Egymásutánjuk jól kiválasztott zenei aláfestéssel általában valc-milyen komolyabb, mé­lyebb gondolatot hordoz. A Megrendezik az I. pécsi diaporáma-fesztivált fotóművészet egy sajátos igé­nyű, önállósuló formájáról van szó. A fesztivál házigazdája az Ifjúsági Ház fotószakkörének diaporáma csoportja, amely több országos elismerésben ré­szesült az utóbbi 6—8 évben. A felhívásra — hazánkkal együtt — öt országból 55 pá­lyamű érkezett a bíráló bizott­ság elé, amelynek neves mű­vészek voltak a tagjai. Egye­bek közt Csorba Győző költő, Korniss Péter fotóművész, Zsom­bolyai lános operatőr és má­sok. Szocialista országokból, ahol még gyermekcipőben jár ez a forma, nem érkezett ne­vezés; külföldről Belgium, Ang­lia, az NSZK és az USA né­hány alkotója pályázott. Az előzsüri döntése szerint a fesztiválon 21 szerző 21 pálya­munkáját mutatják be, Ma­gyarországot 14, az NSZK-t 4, Belgiumot 2, Angliát 1 diapo­ráma képsor, illetve alkotó képviseli a pécsi fesztiválon, amelyet a fenti napokon este 19 órai kezdettel rendeznek meg az Ifjúsági Ház nagyter­mében. A várható átlag 1 és egy­negyed órás műsorok érdekes­sége, hogy a 14 magyar részt­vevő közül nyolc pécsi. A záróeseményen, december 3-án okleveleket, plakettokat, tiszteletdíjokat és természete­sen fesztiváldíjat és közönség­díjat osztanak ki. W. E. így Icöjslelcedünk mi m mm* Őszi ellenőrzés az utakon Az ősz sok balesetveszélyt rejt a közúti közlekedésben. Sí­kosabbá válnak az utak, gyak­ran sűrű köd zavarja a gép- járművezetőket. Ebben az idő­szakban különösen fontos a személygépkocsik, teherautók, motorkerékpárok jó műszaki ál­lapota, a gumik minősége. Teg­napi őrjáratunkon elsősorban arra voltunk kíváncsiak, hogy a vezetők felkészítették-e gépjár­műveiket az őszi—téli közúti közlekedésre, a járművek meg­felelnek-e az előírt követelmé­nyeknek. Járőrkocsinkkal Szigetvár felé indultunk el a 6-os főközleke­dési úton. Szentlőrinc után a közúti felüljárón egy félretolt Trabanttal találkoztunk, melynek a jobb eleje teljesen összetört. A tulajdonos talán valahová segítségért sietett, mert a ko­csi magányosan állt az út szé­lén. A felüljáró nedves volt, valószínűleg megcsúszott a Tra­bant, s a korlátnak vágódott. Nagyon lényeges dolog, hogy ősszel útszakaszonként is vál­toznak az útviszonyok, melynek figyelmen kívül hagyása súlyos következményekkel járhat. Boty- kapeterd után, a szekszárdi ter­melőszövetkezet egyik ZIL-teher- autóját állítottuk meg. Lakott területen belül és kívül is, 10 kilométerrel lépte túl a meg­engedett sebességet. A gépko­csivezető elmondta, 17 éve fu­varoz szerte az országban, de még koccanása sem volt. Min­dig betartja a szabályokat, most elbeszélgetett a rakodójával, nem figyelte a kilométerórát. A következmény: helyszíni bírság. Ezután több gépjárművet igazoltattunk. Meglepve, ugyan­akkor örömmel nyugtáztuk, hogy a gumik állapota szinte kivétel nélkül megfelelt az előírások­nak. Sokan panaszkodtak, hogy nagyon nehéz volt felkutatni a boltokban a kocsijukra való gu­mit, a többség a fél országot bejárta... A sárvédő gumik sem hiányoztak. Már indulni készültünk, mikor egy motorkerékpár futott be, a hátsó gumija szinte tükör sima volt. A vezetője talán át sem érzi, hogy ilyen gumival az életét teszi kockára. A rendőr visszaküldte indulási helyére a motorost, ahová tolnia kellett motorkerékpárját, de a hely­színi bírság sem maradt el. Említést érdemel az a tény is, hogy a nedves út ellenére csak elvétve találkoztunk olyan gép­járművekkel, melyeknél a rend­számtábla, valamint az első és hátsó lámpák sárosak vol­tak. A Szövetkezeti Szállítási Vál­lalat egyik ZIL teherautójának vezetőjét figyelmeztetni kellett, mert a kocsi hátsó hídja elcsú­szott, így féloldalason közle­kedett. Őrjáratunk során a legtöbb gond a menetlevelekkel volt. Nagyon sok hiányosan, pontatlanul vezetett menetle­véllel találkoztunk, ami azt bi­zonyítja, hogy a telepvezetők­nek, szállításvezetőknek na­gyobb figyelmet kellene fordíta­ni erre. Mindent egybevetve őszi el­lenőrzésünk eredménye pozitív volt; úgy látszik, a gépjármű- vezetők komolyan veszik a jár­művek műszaki állapotának fontosságát. R. N. cialista országok irányítási mód­szereinek tökéletesítésével és egyeztetésével. Köztudomású, hogy a környe­zetvédelem alapvetően komp. lex. interdisciplináris kutatásai­ban különös jelentősége van a közgazdasági szempontok érvé­nyesítésének, Maga a környe­zetvédelem iránti érdeklődés vi­lágméretű megélénkülése is leginkább a gazdaság fejlettsé­gének színvonalával, a társa­dalmi és nemzetközi munka- megosztás kiszélesedésével hoz­ható összefüggésbe. Ugyanak­kor az is tény, hogy a környe­zetvédelem társadalmi-gazdasá. gi kérdéseinek kutatása eddig elmaradt a műszaki és termé­szettudományi kutatások ered­ményeitől. Ezért az elkövetke­zendő évek során a szocialista országokban egységesen elő. térbe kerülnek a közgazdasá­gi és jogi megközelítésű vizs­gálatok, amelyek a tervezési és irányítási módszerek tovább­fejlesztését szolgálják. Alapve­tő szempont, hogy ezek a KGST- tagországok együttműködésére támaszkodó kutatások olyan eredményeket hozzanak létre, amelyek minden résztvevő szá­mára a gyakorlatban használ­hatók. A természethasznosítás irányí­tásának társadalmi, gazdasági kérdéseit megvitató tudományos tanácskozást dr. Bihari Ottó akadémikus, intézeti igazgató, a KGST Környezetvédelmi Ta­nácsa I. problémakörének ma­gyar meghatalmazottja nyitotta meg. A szakértői ülést az MTA Du­nántúli Tudományos Intézete rendezi. Az intézet 1978 óta koordinálja és összefogja a KGST eavüttműködésen belül a környezetvédelem társadalmi, gazdasági, szervezési, ioqi és pedaqóqiai kutatásait Maqvar- országon. Dr. Fodor István A hatékony munkaerő- gazdálkodás jogi ■ ■ n I A gazdaságpólitiai feladatok megoldásának elősegítésére hatékonyabbá kell tenni a munkaerő-gazdálkodást, elő kell mozdítani a munkaerő tervsze­rű átcsoportosítását és javítani kell a munkamorálon is — s mindezt a jogi szabályozás eszközeivel is támogatni szük­séges — hangsúlyozta az or. szággyűlés ipari bizottságának keddi ülésén Trethon Ferenc munkaügyi miniszter. A munkajogi szabályozás időszerű kérdéseiről szóló tá­jékoztatójában rámutatott, hogy a Munka törvénykönyvét a többszintű központi szabályo­zás keretében jelenleg nagy­számú — s gyakorta változó — miniszteri végrehajtási jog­szabály egészíti ki, s az alkal­mazást nehezíti ez a túlszabá­lyozás. Szólt a miniszter ozokról a javaslatokról, amelyek az in­dokolt és szükséges munkaerő- mozgást, a munkaerő éssze­rűbb elosztását, rugalmasabb foglalkoztatását, a munkaidő hatékony felhasználását, a munkafegyelem következetes érvényesítését szolgálják, egy­szersmind a dolgozók érde­keinek fokozott védelmét sza­vatolják. Az ülésen — amelyen jelen volt Raffai Sarolta, az or­szággyűlés alelnöke — Gor- janc Ignác elnökölt; a vitá­ban felszólalt Kangyalka Antal Csongrád megyei, Vida Mik­lós budapesti, Óllá ri István Borsod megyei, Weiszböck Re- zsőné Győr-Sopron megyei, Magyar Sándor Pest megyei, Jarbinsek Vilmos Baranya me­gyei, Jávorkai István Komárom megyei és Péterfi Ferenc Vas megyei országgyűlési képviselő.

Next

/
Thumbnails
Contents