Dunántúli Napló, 1979. október (36. évfolyam, 269-299. szám)

1979-10-10 / 278. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunqntült napló Az MSZMP Baranya megyei Oizottságának lapja ló minőségű, keresett termékek Termelés, üzemi próba gyárakban és üzemekben A tervezettnél kevesebb létszám, növekvő export XXXVI. évfolyam, 278. szám 1979. október 10., szerda Ara: 1,20 Ft Éíprszév0Meren€Íczésak Az építkezés egy részlete Jó ütemken épül amaBSBmmBBmmaBmmmammmmammmmmBBamammmmmmmaa a Baranya megyei samt——■iimiiBMaa——BB Építőipari Vállalat üzeme Az építkezés nagyobb része az év végére befejeződik Anyag­gazdálkodás Nyolcszázezer-féle anyag, al­katrész kering szüntelenül a népgazdaság különböző ter­melőágazataiban; vasérc és nyersbőr, csavar, pamut, ce­ment, nyomtatott áramkör, fa­rostlemez stb. Ezekkel kellene - a mindenkori szükségletek­nek megfelelően - gazdálkod­ni. Elképzelhető-e, hogy eny- nyiféle áru ne sok, kevés, ha­nem éppen elegendő legyen? Az egész népgazdaság és egy- egy termelőhely is természetes és mesterséges úton létrejött anyagokkal sáfárkodik, amit nevezhetünk a munkatárgyak összességét felölelő gazdálko­dási tevékenységnek, vagy egy­szerűbben: anyaggazdálko­dásnak. Minél bonyolultabbak a termelési kapcsolatok, minél többféle anyagot, alkatrészt igényelnek a felhasználók, an­nál nagyobb szerephez jut az anyaggazdálkodás. Föltételes módban fogalmaz­hatunk; az említett szilárd keret gyakran hiányzik, oly­annyira, hogy amint azt egy népi ellenőri vizsgálat föltárta, még anyagnormák sincsenek kidolgozva a termelőhelyek né­melyikénél. Ha nincs anyag­norma, akkor hiányzik a mér­ce: a viszonyítási alap. A szo­cialista iparban 1978-ban a termelési költségek 68,8 száza­lékát tette ki az anyagok el­lenértéke. Ezen belül azonban ez az arány például az élel­miszeriparban 80,3, a vegy­iparban 75,5 százalék. A gaz­dálkodás jelentőségét egyetlen adattal kifejezhetjük: csupán az iparban az anyagköltségek egyszázalékos mérséklése öt- milliárd forint megtakarításá­val lenne egyenlő. Készülnek népgazdasági anyagmérlegek, a források és az igények összehangolására. A papíron zavartalannak lát­szó menetrend fölborításához azonban elegendő egyetlen, mással nem helyettesíthető anyag tartósabb hiánya, s már­is messzire gyűrűző hullámzás keletkezik, amit csillapítani a tartalékok fölélésével (ha van­nak) soron kivüli, s ezért az átlagosnál sokkal drágább behozatallal, vagy végső eset­ben a termelés korlátozásával lehet. Rengeteg gond forrása to­vábbá az is, hogy a vállala­tok többségénél merev, telje­sen elkülönült részekre bomló a szervezet; az anyagokkal so­kan foglalkoznak, de nem gaz­dálkodnak. így a beszerzők gyakran nem tudják, mire, mi­hez kérik a gyártórészlegek - vagy még előbb: a termelési program készítői - az anya­gokat, alkatrészeket, holott ismerhetnek jobbat, vagy mást, a célnak úgyszintén megfele­lőt, de olcsóbbat stb. Minden termelési mozzanat­nak hatása lehet - van is - az anyaggazdálkodásra. A már említett anyagnormáknak - s még előbb: például az ún. minőség szerinti anyagátvétel­nek - éppúgy, mint az anyag­utalványozás rendszerének, az ismétlődő elemzésnek a meg­engedett és a tényleges föl- használás összehasonlítására. Napjainkban a termelőhelyek jelentős részén azonban beérik anyaggazdálkodás cimén az­zal, hogy mechanikusan ősz- szegezik: miből mennyi fogyott, mit kell ismét rendelni. A gaz­dálkodás - mai értelemben - viszont ott kezdődik, ahol vá­laszt tudnak adni arra: meny­nyi és miért fogyott, s mire, miért annyi kell? Nélkülözhetetlen vegyianya­gok, élelmezési és gyógyászati cikkek, korszerű számítástech­nikai eszközök- és egyéb fon­tos termékek gyártásával meg­kezdték a befektetett milliár- dok törlesztését az új nagybe­ruházások, amelyeket az idén adtak át, illetve amelyek köz­vetlenül befejezés előtt állnak. Az új létesítmények kollektívái a kongresszusi és felszabadu­lási munkaversenyben fokozot­tan ki akarják használni a korszerű technika előnyeit és arra törekednek, hogy vala­mennyi termékük minősége ki­fogástalan legyen, gazdaságos munkával segítsék a lakosság ellátását, a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javítá­sát. Borsodi és Tiszai Vegyikombinát A vegyipar gazdaságos ter­mékstruktúrájának bővítését szolgálja a Borsodi Vegyikom­binát pvc gyára, ahol a beru­házás befejezése novemberre várható, továbbá a Tiszai Ve­gyikombinát polipropilén gyá­ra, amelyet már átadtak ren­deltetésének. Mindkét gyár be­ruházásánál a tervezett fejlesz­tési költségeken belül marad­tak, az üzemszerű termelést már megkezdték és a vásárlók véleménye szerint mindkét he­lyen kifogástalan minőségű ter­méket állítanak elő. A Borsodi Vegyikombinát az első háromnegyed évben több mint 90 000 tonna pvc-t állított elő, s az év végéig a terme­lés 125 ezer tonnára növekszik. A vállalat széles körű piacku­tató munkába kezdett, s mivel a termék kiváló minőségű, jó lehetőségei vannak az export fokozására. Már a mostani ter­melésnek mintegy 60 százalé­kát külföldi rendelők vásárol­ják. Hazai kooperációkat is létrehoztak, amelyek alapján például korszerű ablakokat, aj­tókat gyártanak a BVK pvc anyagából. A TVK polipropilén gyára ugyancsak a tervezettnek meg­felelően dolgozik, mégpedig oly módon, hogy munkaerő-szük­ségletének nagy részét válla­laton belüli átcsoportositások- kal biztosították. Az alapanya­got a vállalat korábban üzem­be helyezett olefingyára adja. így a munka zavartalan me­nete lényegében a vállalaton múlik. A finomfóliák, csoma­goló anyagok, műanyag zsine­gek és egyéb termékek gyár­tására alkalmas polipropilén iránt itthon is, külföldön is nagy a kereslet. Idei tervük 36 ezer tonna, ebből eddig mintegy 28 000 tonna készült el. Azzal számolnak, hogy a kiváló minőség nyomán külföl­dön az eredetileg tervezettnél magasabb árat érhetnek el. Magyar Optikai Művek A Magyar Optikai Művek­ben a számítástechnikai be­rendezések fokozott gyártását szolgálja az a csaknem egy- milliárd forintos beruházás, amely Budapesten befejező­dött, a zalaegerszegi részle­gen pedig befejezés az év vé­gére várható. Termékei főként az egységes számítástechnikai rendszerhez kapcsolódnak. A számítógépek kiegészítő beren­dezései, az úgynevezett perifé­riák, köztük lyukszalagos egy­ségek, mágnestárcsás és haj­lékonylemezes tárolók készül­nek a Videoton számítógépei­hez, s szakosodási megállapo­dások alapján a többi KGST- ország mini és közepes telje­sítményű számítógépeihez, adatátviteli és szövegfeldolgo­zó, valamint könyvelő automa­táihoz. A budapesti és a zala­egerszegi telephelyen új üzem­csarnokok épültek a tárolók és a lyukszalagos készülékek gyártására. Korszerűsítették, a komlói üzemet is, ahova a rész­egységek alkatrészeinek előál­lítását telepítették. A beruhá­zás során a költségeket nem lépték túl. A vállalat vezetői azzal számolnak, hogy a kö­vetkező ötéves tervidőszak vé­gére megtérül a nagyberuhá­zásba befektetett összeg. Hatékony takarmányok A Phylaxia Oltóanyag és Tápszertermelő Vállalat karca­gi új gyárában megkezdődtek az üzemi próbák, s ezzel befe­jező szakaszába érkezett a nagyberuházás, amelyre a bu­dapesti telephelyek rekonstruk­ciójával együtt mintegy 800 millió forintot költöttek. Ezzel lényegében kiépül az állatte­nyésztés egyik háttér-ipara, amely évente kétmillió állat egészségügyi ellátását teszi le­hetővé új oltóanyagaival. A budapesti részlegekben beve­zetett korszerűbb technológia, az új módszerek a munkaerő­gondokon is enyhítenek, mert az új berendezések kezelését a korábbinál mintegy 25 szá­zalékkal kevesebb dolgozó is el tudja látni. A karcagi új gyárban a jövő év elején kez­dik meg az üzemszerű terme­lést: évente 20 000 tonna úgy­nevezett premix és 30 000 ton­na karbafil takarmánykiegészí­tőszert állítanak elő. A karca­giak karbafil takarmánykiegé­szítőszerével a gazdaságok nagy reményeket válthatnak valóra: felhasználásával növel­hetik a hizlalás hatékonyságát, s így szójából vagy más nö­vényi fehérjéből a korábbinál 25—30 százalékkal kevesebb is elegendő. Általános elterjedé­se tehát takarmányimportunkat csökkenti. Több gyulai kolbász A Gyulai Húskombinát be­ruházása befejeződött, s a vállalat vezetői szerint idei ter­melési tervüket túlteljesítik. Az egész évre tervezett 532 000 sertésből az év első háromne­gyedében 388 ezret dolgoztak fel, s megteremtették a felté­teleit annak, hogy az év végé­re elérjék az 540 ezret. Az el­ső háromnegyed év további eredményei: 16 000 szarvasmar­hát dolgoztak fel és 351 vagon gyulai kolbászt és egyéb szá­raz árut szóllitottak a rendelők­nek, többet a terv időarányos részénél. Számottevő eredmény­nek számít, hogy mindezt a tervezett 780 helyett 750 mun­kás közreműködésével érték el. Tclán az ország legszebb ilyen célú létesítménye lesz a Baranya megyei Állami Építő­ipari Vállalat épülő új kiszol­gáló telepe. Eddig a kívülálló látta ugyan a hatclmas épít­kezést, az első földmunkákat, aztán az emelkedő műhelyeket, csarnokokat, a mór működő aszfalt- és betonüzemet, de az építőipari üzem egésze csak most kezd kibontakozni. Az, hogy minden a legcélszerűbben, a legésszerűbb technológiai sorrendben épült, a kiszolgáló vasúti pályától kezdve, a rako­dó darukig, raktárakig, minden ott van, ahol lennie kell, az a tervezőket dicséri. Az viszont, hogy mi készült már el és ho­gyan, az a kivitelezők, az épí­tő munkások keze munkájának eredménye. A 6-os úton Szigetvár felé ha­ladva, ahogy elhagyjuk a vá­rost, az út bal oldalán épül a telep, melyet hatalmas, ovális ívben fog körül az egyelőre ideiglenes autóút. Keresztirány­ban fésűfogszerűen elágazó vasúti pályák szelik át, melyek az egyes munkafolyamatokat végző csarnokok közé vezetnek, és itt már állnak a daruk ame­lyek majd a kocsikról le- és fel­rakják az anyagokat. Az érke­ző vagonokat irányító vasúti por­ta már elkészült. Nézzük az épületeket. A mint­egy 2500 négyzetméter alap- területű asztalos, és festőmű helyt az év végén adják át A belső szerelési munkák nagyjá­ból elkészültek. Az üvegcsarnok­ban érdekes látványt nyújtanak a mennyezetről lelógó külön­böző alakú tölcsérben végződő lég- és porelszívók, amelyek a tiszta levegőt biztosítják majd a dolgozóknak. Megérkeztek az osztrák Festa-cég épületaszta­los gépei, melyek a jelenleg kapható legkorszerűbb fameg­munkáló gépek közé tartoznak. Egyelőre fóliával letakarva vár­ják, hogy végleges helyükre ke­rüljenek. Szerves része az asztalos­üzemnek az ácsműhely, melyet szintén az év végén adnak át Itt is a belső műszaki szerelé­seket végzik. Az előbbiekben említett csarnokok egymással láncszerű összeköttetésben van. nak. A jövőben akár egyene­sen az erdőből is érkezhet a farönk: a vasúti kocsiról a da­ru leemeli, az ácsüzemben hán­tolni, darabolni, gombátlaní- tani, száritani is tudják. Innen gépesített anyagmozgatással átkerül az asztalosműhelybe, ahol a gépsoron és festőlán­con végigmenve késztermék lesz. Ugyanez a sorrend látható a betonvas előkészítő- és szerelő- csarnokban — amely január óta üzemel — valamint a la­katosműhelyben. Érdekes meg­említeni, hogy a művezetői iro­dák, mint a hajóparancsnoki hi­dak magasodnak a gépek fe­lett, ahonnan könnyen át lehet tekinteni, hogy rendben megy-e a gyártás. Harmadik a raktár­sor, amelyet egyelőre a tartó­vázak mutatnak, a negyedik a beton- és aszfaltüzemek sora. S ezek között mindenütt, hosz- szában és keresztben az őket kiszolgáló hatalmas daruk pá­lyái. Az építkezés nagy részének ez év végéig kell befejeződni. A munkaütem a tervezetthez megközelítő mértékű, valószínű, hogy a kitűzött határidőt betud­ják tartani. S. Zs. Megkezdődött Pécsett a nemzetközi bábfesztivál. A képen: a megnyitó közönsége. (Tudó­sítás a 2. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents