Dunántúli Napló, 1979. október (36. évfolyam, 269-299. szám)

1979-10-09 / 277. szám

2 DunQntuli fíqplo 1979. október 9., kedd és szakmunkástanulóin apók A Baranya megyei Tanács ülése Uj óvoda Kozármislenyben Az összes felvételi kérést teljesítik Pálya­választási kiállítás Komlón Tizenkettőből tizenegy „hiányszakma” A megyei ifjúmunkás és szak­munkástanuló napok alkalmá­ból tegnap délután a komlói út­törőházban közös pályaválasz­tási kiállítást rendezett a Car­bon Könnyűipari Vállalat és az 501. számú Szakmunkásképző lnté:e . A kiállítást Iván László, a szakmunkásképző intézet igazgatója nyitotta meg igen nagy számú közönség előtt, amelyben a többséget a nyolca­dikos általános iskolások kép­viselték. Rajtuk kívül részt vet­tek a megnyitón, s megtekintet­ték a termékbemutatót a kom­lói iskolák pedagógusai és a helybe'i vállalatok vezetői is. A pályaválasztási kiállítás át­fogó képet ad a gyerekeknek azokról a szakmákról, amelye­ket a komlói 501. számú Szak­munkástanuló Intézetben taní­tanak, és bemutatja azokat a termékféleségeket, amelyeket a Carbon Könnyűipari Vállalat gyárt. A szakmunkásképző inté­zet elsősorban a vasas szakmá­kat és a vájár szakmát ismerteti meg a gyerekekkel a kiállított tárgyak segítségével, a Carbon pedig valamennyi profiljából bemutat néhány szép terméket: cipőket, bútorokat, konfekcióru­hákat. Azt, hogy a gyerekek figyel­mét rm vonzotta leginkább ma­gához a kiállítás anyagából — a bányavilágítási eszközök vagy a női csizmák, a forgá­csoló szerszámok, vagy az asz­talosok remek bútorai — nehéz lenne eldönteni. Annál is in­kább, mert a gyerekek többsé­ge sem válaszolt még magá­nak a legfontosabb kérdésre: mi leszek, ha nagy leszek? A kiállítás ennek a fontos kérdés­nek az eldöntéséhez nyújt se­gítséget, amikor bemutatja azo­kat r szakmákat, amelvek Kom­lón tanulhatók. A komíói szak­munkásképző intézetben 12 szakmát tanítanak, s ebből 11 Súlyos tragédiához vezetett a szülői gondatlanság Szolnokon. Gábor Mihály felügyelet nélkül hagyta a 4 éves Krisztina, az 1 éves Mihály és az ugyancsak 1 éves Róbert nevű gyermekeit. A családi házhoz épített udvari szobába zárt gyermekek közül a kislány gyufával játszott, s tüzet fogott a szoba berendezé­se. Az állami tűzoltóság a kése­delmesen jelzett tüzet rövid idő alatt eloltotta, a három gyermek tipikusan „hiányszakma”, ame­lyekben könnyen elhelyezked­hetnek a végzett szakmunkások Komlón. S aligha bánják meg a választásukat utólag, erre jó példa az a két szakmunkásta­nuló fiú, akik a kiállítás rende­zőinek segédkeztek tegnap dél­után. Mindketten másodikosok és az- esztergályos szakmát ta­nulják az intézetben és a MOM komlói gyáregységében. — Osz- tólyelsők, s egy-egy kiállítási darab is fűződik a nevükhöz — mutatja be őket szakoktatójuk, Hudacsek Lőrinc. Furkó Tibor édesapja is esz- •erqályos és testvére is ezt a szakmát tanulja Pécsett, az ő pólvaválasztásót valószínűleg ez is befolyásolta. Bogdán László kíváncsiságból kezdte el tanulni ezt a szakmát: — Hamar megtetszett az is­kola is, a szakma is, a korszerű qéoek. oktatási és munkakörül­mények. Mindenkinek csnk ja­vasolni tudom — mondja. Furkó Tibor tovább fűzi a gondolatot a szakma előnyei­től : — Nagy a kereslet a jó esz- terqálvosok iránt. Ogy számol­hatunk. hogy kezdő szakmun­kásként valamivel kétezer forint felett lesz a bérünk, de azt is tudjuk, hogy azok, akik két-hó - rom évvel ezelőtt véqeztek az intézetben, ma mór 4—5000 fo­rintot keresnek. A komlói úttörőházban a pá­lyaválasztási kiállítás október 15-ig tart nyitva elsősorban most nyolcadikos általános is­kolásoknak és szüleiknek. D. I. életét azonban már nem lehe­tett megmenteni. Nagy kárral járó tűz keletke­zett Budapesten a MIRKÖZ és Hőtechnikai Szövetkezet udva­rán. Égtek a fenyőládákba cso­magolt műszaki berendezések, s meggyulladt a raktárépület üvegszálas poliészter tetőzete és oldalfala is. A kár pontos nagy­ságára és a keletkezési ok meg­állapítására a rendőrség és a tűzoltóság szakértők bevonásá­val folytatja a vizsgálatot. Már ötven éve is van an­nak, hogy Kiskozár és Mis- leny egyesítése során létrejött Kozármisleny, s szinte ezzel párhuzamosan a Mohácsi út­hoz közel Újtelep, ahova el­sőként 15 dohánykertészkedés- sel foglalkozó szabolcsi csa­lád telepedett le. Később mind többen választották lak­helyül ezt a Pécstől hét kilo­méterre levő települést. Jelen­leg 3700-an élnek o kozármis- lenyi tanács közigazgatási te­rületén. Érdemes megemlíteni, hogy a község lakóinak 40 százalékát egykori városlakók, elsősorban pécsiek alkotják. Idén eddig 119 óvodai kérel­met továbbított a postás o ta­nácsnak, s ez lesz az első esz­tendő, amikor valamennyi ké­rést teljesíteni tudnak. Nagy szükség volt az új óvodára. melyet ugyan november 7-re adnak át teljesen, de tegnap az elkészült részekbe már be­költözhettek a gyerekek. Ki­nőtték az eddigi 75 személyes óvodát, de ezen túl az is in­dokolta egy új építését, hogy a régiben az ivóvízgondot nem tudták megoldani. (Az ivóvíz erősen nitrótos.) A 100 személyes óvoda épí­tését 1977 áprilisában kezdték állami támogatás nélkül, nagy társadalmi összefogással. A kozármislenyi tanács egymillió forinttal járult hozzá a létesít­ményhez, melyhez az újpetrei termelőszövetkezet és a Pécsi ÁFÉSZ is anyagi támogatást (Folytatás az 7. oldalról) felhasználni a társadalmi mun­kát, de előfordult az is, hogy szívvel-lélekkel, szabad idejük­ben parkosítottak egy terüle­tet, s aztán pár nap múlva építési munkálatok címén má­sok feltúrták a parkot. Természetesen — és ezek vannok többségben — nem hiányoznak a jó tapasztalatok sem. 1978-ban 2 millió óra társadalmi munkát végeztek Baranyában. Ennek hozzáve­tőleges értéke mintegy 400 la­kás felépítésére elegendő. Ez megyei szinten is jelentős gaz­dasági érték. Külön szólt a tanácselnök­helyettes a fizikai társadalmi munka jelentőségéről. ■ Túl azon, hogy nagy segítséget nyújt egyes területeken a mun­kaerőgond megoldásában, rendkívül nagy a közösségfor­máló hatása, megtanít mások munkájának megbecsülésére, ugyanakkor kitűnő eszköz a adott 200 000 és 250 000 forint erejéig. A kivitelezést a ta­nács építőbrigádja, kisiparo­sok, valamint a lakók közösen végezték. A tanács szocialista szerződést kötött a Zsolnay Porcelángyár Április 4. bri­gádjával, a Pécsi Hőerőmű Láng-brigádjával, valamint a Baranya megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat Április 4. brigádjával, akik munka után és hét végeken segédkeztek az óvoda építésénél. Hétfőn ünnepség nélkül 60 gyermek már az új óvoda ed­dig elkészült részeibe költöz­hetett, ahol ugyan még szük­ségmegoldásokkal dolgoznak az óvónők és a gondozónők, de mindenképpen korszerűbb körülmények között mint a ré­giben. A meglévő két foglal­koztató, két öltöző, két mosdó és egy betegszoba mellett be­fejezéshez közel áll a másik szárny, ahol ugyanezek o he­lyiségek találhatók majd meg, valamint a konyha. Most ideig­lenesen a régi óvodából hoz­zák át a gyerekeknek az enni­valót. A helyiségeket a teljes átadás után központi fűtéssel látják el, addig olajkályhákkal fűtenek. Az óvoda elkészülte után a régi óvoda épületét lakásokká alakítják át. fiatalság gyakorlati nevelésé­hez. Hangsúlyozta, a sikeres mozgósítás egyik feltétele, hogy az elérendő célban a mozgósítottak is érdekeltek le­gyenek, valóban kapjon tar­talmat a „magunk erejéből" jelszó. Példaként említette Szentlászlót, a megye legvirá­gosabb települését, a Szabad­szentkirályon épült orvosi ren­delőt és többek között a bólyi sportcsarnokot. Végezetül meg­állapította, hogy az 1979. évi vállalások megfelelnek az igé­nyeknek, illetve a jelen terv­időszakban a megyénkben ki­tűzött célok elérésének. A vitában a tanácstagok közül Mátrai Károly kért szót elsőként. Hangsúlyozta, hogy a társadalmi munkában o ta­nulóifjúság részvétele is figye­lemreméltó. Foglalkoztatásuk azonban már nemcsak gazda­sági, hanem pedagógiai kér­dés is. Ezért fontos, hogy az őket foglalkoztató vállalatok, intézmények a munka tervezé­sénél, szervezésénél is legye­nek körültekintőek, támassza­nak megfelelő követelménye­ket. Kovács Árpád a megfelelő előkészítés, a várospolitikai cél­kitűzésekről való kellő tájé­koztatás fontosságát hangsú­lyozta, mint a sikeres mozgó­sítás egyik alapvető feltételét. Szólt arról is, hogy az értéke­lésnél nem mindig a pénzbeli érték a fokmérő, hisz az anya­giaknál lehet sokkal értéke­sebb erkölcsi hatása egy-egy munkának. Dr. Endrédi Gyula a társa­dalmi munka egyik másfajta hasznára hívta fel a figyelmet. Akik megteremtettek, alkottak valamit, arra vigyáznak is. Dr. Görcs László többek kö­zött a műemlékeink fokozot­tabb védelmére szólította fel a társadalmi munkásokat. Bóna Ernőné a fiatalok fo­kozottabb társadalmi foglal­koztatása érdekében kérte, hogy az illetékes tanácsi és népfrontszervek időben jut­tassák el terveiket a KISZ-bi- zottságokhoz, így azokat be­építhetik akcióprogramjaikba. Győrök lózsel a formális tár­sadalmi munkavállalás eluta­sítása mellett emelt szót, to­vábbá kifejtette az erkölcsi el­ismerés fontosságát is. Gyor­sok István szóvá tette, hogy az új lakótelepeken' megkü­lönböztetett figyelmet kell for­dítani a társadalmi munkára, elsősorban a lakókörnyezet szebbé tétele, valamint az ott élő gyermekek érdekében. A vita; majd annak össze­gezése után a tanácsülés egy­hangúlag elfogadta a témá­hoz kapcsolódó határozati ja­vaslatot. Ebben megállapítják: „A társadalmi munka gazda­sági, politikai jelentősége erő­södött. A tanács és a nép­frontszervek által . együttesen szervezett társadalmi munka növelte a települések iránti felelősséget, a lakóhely fejlesz­tésébe való beleszólás lehető­ségét.” Meghatározták a to­vábbfejlesztés szempontjait is, különös tekintettel az MSZMP XII. kongresszusának, valamint hazánk felszabadulásának 35. évfordulója méltó megünnep­lésére. A határozat leszögezi: „Biztosítani keli, hogy a tár­sadalmi munkaakciókban élen­járó, kiemelkedő teljesítményt nyújtó kollektívák, dolgozók megfelelő anyagi, erkölcsi el­ismerést kapjanak." Kurucz Gyula Október 5-31-ig: Műszaki könyvnapok Harmincöt új kiadvány A műszaki könyvnapok hó­napja hagyományosan az október. Idén is október 5— 31-ig rendezik meg műszaki életünk ezen eseményét. A könyvnapok keretében került sor a tegnapi tájékoztatóra, melyet Kelen András, a Mű­szaki Könyvkiadó munkatársa tartott a Baranya megyei Könyvtár olvasótermében. A Műszaki Könyvkiadónál évenként 160—180 kötet jele­nik meg. A könyvnapokra idén harmincöt könyvet jelen­tetett meg a kiadó. A köny­vek példányszáma átlagosan tízezer körül mozog, termé­szetesen vannak olyan köte­tek, mint például a legújabb Fizika könyv vagy a Lakásunk című kiadvány, amelyekből 50—30 000 példányt is kiad­nak. Kiadáspolitikai irányel­veiket döntően az egyes ága­zatokban jelentkező népgaz­dasági igény határozza meg. Figyelembe veszik a középtá­vú fejlesztési terveket, a főbb gazdasági célkitűzéseket. Fel­mérések alapján a kiadó megállapítja, melyek azok az ellátatlan területek, amelyek­re igény van, és ehhez is iga­zítják terveiket. A jövőben egyre inkább az úgynevezett összefoglaló művek (kéziköny­vek, zsebkönyvek, „recept- könyvek” stb.) kiadását, megírását szorgalmazzák, mert ezek a kötetek tudnak a legjobban lépést tartani a gyorsan változó, fejlődő igé­nyekkel. Egy kötet szerkesztési és nyomdai elkészítési ideje egyébként két, két és fél esz­tendő. A tájékoztatóban el­hangzott, hogy tovább foly­tatják a népszerű Texas-soro- zat megjelentetését, amely külföldi szakirodalmat tartal­maz magyar fordításban. Az idei könyvnapokra tizen­öt témakörben láttak napvi­lágot a kiadó újdonságai. Az automatika, a csomagolás- technika, az elektronika, az építészet, az építőipar, fizika, a foto-film, a gépészet, a hír­adástechnika, a kémia, a közlekedés, a matematika, a műanyagipar, a bányászat és az elektrotechnika tárgykörei­ből vásárolhatnak új könyve­ket az érdeklődők. Hám kisgyermek tűzhalála Önerőből és társadalmi segítséggel

Next

/
Thumbnails
Contents