Dunántúli Napló, 1979. október (36. évfolyam, 269-299. szám)

1979-10-05 / 273. szám

1979. október 5., péntek Dunántúlt napló 3 Mezőgazdaságunk jövője 4 gépgyártás, a vegyipar és a biológia legkorszerűbb termékei Bábolnán Borbély Sándor, a Közpon­ti Bizottság titkárának gondo­lataival kezdem tudósításomat a bábolnai napokról, amelyek­ben a Dunántúli Napló ol­vasói számára az idei farm show lényegét foglalta össze. — Ma délelőtt o termelési rendszerek megújításáról és továbbfejlesztéséről volt szó. És amit az IKR közgyűlésén hallottunk és leírva olvastunk, azt láttuk kinn a gyakorlat­ban. Tulajdonképpen ez a magyar mezőgazdaság bizo­nyos fertályának jelene és a magyar mezőgazdaság jövője. Ezt láttam ma. És ezért ez nekem nagyon tetszik. És ha a rendezőknél tar­tunk már, szeretném megmon­dani, hogy o bábolnai gaz­daság vezetői Burgert elvtárs­sal az élen, az IKR vezetői Tóth elvtárssal az élen nagy missziót teljesítenek, amikor Magyarországon ilyen típusú rendezvényeket tartanak, ahol meg lehet ismerkedni a leg­korszerűbb technikával és törvényszerűen a technikát kö­vető agrotechnikával, mert az ezt meglátó emberek majd láthatják, hogy hogyan kell fölkészülni a jövő mezőgaz­daságának a művelésére és gyakorlására. Tehát a bábol­nai elvtársak ilyen szempont­ból is kitűnő missziót teljesíte­nek politikánk és a mezőgaz­daság érdekében. Az IKR közel 250 taggaz- daságának több mint ezer szakembere — akik az ország kukoricatermelésének egyne­gyedét, búzatermelésének 13 százalékát képviselik — járta be szerdán a bemutatókat, hogy megismerje o nemzetközi műszaki és tudományos hala­dás eredményeit. Kinn a szántóföldön több száz hektárnyi területen felso­rakozott a mezőgazdasági gép­ipar élvonala, a pavilonok­ban pedig a vegyipari világ­cégek és növénynemesítő inté­zetek —■ ma még szenzáció­ként ható újdonságaikkal. S ha az IKR-nek nem volna más érdeme, mint hogy piacra vit­te a gépgyártás, a vegyipar és a biológio legkorszerűbb ter­mékeit, ez is korszaknyitó ér­dem a magyar mezőgazda­ságban. De a rendszer nem gépeket árusít, hanem szem­léletet ad. Egymás mellett indultak a kombájnok: az amerikai Axi­al Flow (óránkénti teljesítmé­nye 30 tonna), az NSZK Claas Dominátor, a Fiat Aver- dája, az NDK Fortschrittja és a lengyel Bizon. Harmadszor álltak starthoz Bábolnán a vi­lágcégek, és a tavalyi tapasz­talatok már tükröződnek az idei géptípusokban. A Claas például úgy alakította át kombájnját, hogy hátsó kere­kei a sortávolságnak megfe­lelően állíthatók. — Fejlesztésünk középpont­jában most az energia és az ember áll —- mondotta Hans Fischer, a cég külkereskedel­mi igazgatója. — A vezető rá­bízhatja magát az elektroniká­ra, az alkatrészeket úgy tipi­záltuk, hogy o szecskázóba is jók legyenek — abban mi va­gyunk a világszínvonal — és a csapágyakat úgy helyeztük el, hogy minden kívülről hozzá­férhető. A kukorica szemes betakarí­tása óriási olojfogyasztással jár a szárításnál. Most ter­jednek a csövesen zúzák. Nem kell szárítani és a zúzott csö­veskukorica a szarvasmarhá­nak kitűnő takarmány. A be­mutató kétségtelenül legszebb nevű gépe végezte ezt a mun­kát,' a Field Queen. Mellette magyar, cseh, lengyel kopro­dukcióban készült csövesen zúzó lépett munkába. Mo­dern, nagy teljesítményű és olcsó. Ez lesz a kispénzűek gépe. Újra értéke lett a kukori­caszárnak. Sajnos, nem érke­zett meg az a speciális ka­zán, amelynél kukorica- és szalmabálák váltják fel az olajat — a bábolnai szárítók ezzel fognak üzemelni —'Ame­rikában is most készül a null széria. A szárbetokarítást vi­szont Békéscsaba megoldotta száz százalékig. Egyelőre 10 NDK kombájn hasára szerel­ték fel a vágószerkezetet, amely a törés után tarlóma­gason levágja a szárat és rendre fekteti, hogy az utána következő Hesston, Ciaasvagy az NDK járvaszecskázók, illet­ve bálázók elvégezzék a töb­bit. Úgy tűnik, az egymenetes talajművelésben áttörésre ke­rül sor. Beköszöntött az óri­ástárcsák világa. Dwight Hale kocsija fékezett mögöttem, ré­gi ismerősként üdvözölt: új óriás tárcsát hozott Ameriká­ból. Úgy készítette el a Miller cég, ahogy a bábolnaiak ja­vasolták. De ott volt mór ugyancsak Kaliforniából a Towner cég is. 450 lóerős Steiger-Tiger vontatta a tár­csát. A gép épp indult, nyo­mában vagy ötven ember, de a fiatal technikus ott maradt mellettem és válaszolt kérdé­seimre. Úgy látszik, neki én voltam a fontosabb. —1 ’Tizennyolc láb, vagy ahogy önök mondják 5,55 mé­ter o művelési szélesség. A se­besség 10 km, teljesítménye tehát öt hektár óránként. Sú­lya ... tárcsáinak száma ... előnyei... Húsznál több világcég kép­viselőjével beszéltem a Ivo- viaktól a Rau-ig. Nem tudom, hányadszor mondták el: elő­nyei az önök számára ... Kár, hogy csak a farm show a bá­bolnai, s nem trading show is egyben, mert eladni tanul­ni itt lehet. Egyszerűsödik a talajműve­lés az ekénél is. Az NSZK Rau-cég multitillere az ősszel lekerülő anyagok után készít egymenetben kifogástalan ve­tőágyat a búza számára. Lassan annyi műtrágyát hordunk ki, amennyit megter­melünk. Az Anilag és a CY- TOZYME elhozta baktériumait, hogy felváltsák a műtrágya egy részét. De a műtrágyá­zás technológiájában is teret ■követel a folyékony műtrá­gyák használata. A győri RÁBA megtartotta előkelő helyét a versenyben. Új 300 lóerős traktorának min­tapéldányát .itt mutatta be Bábolnán. Érdeklődést keltet­tek tárcsái, ekéi és reményt az, hogy megveszik az IKR által bemutatott szupermodern gabonavetőgépet: 84 soros, 14 méter széles és gumihengerrel vetés után tömöríti is a talajt. Mint a Rába szereplése is jelzi, a magyar mezőgazda­ságban megkezdődött a gép­váltás kora. A bábolnai be­mutatón egyértelmű sikert arat­tak a nagyteljesítményű szov­jet szervestrágya-szórók. Két év múlva kaphatók. És egyál­talán nem játszott alárendelt szerepet az NDK és Csehszlo­vákia mezőgazdasági gépipa­ra. Hadd fejezzem be tudósítá­somat dr. Váncsa Jenő mi­niszterhelyettes szavaival: —• Minden feltételével talál­kozhatunk itt a mezőgazda- sági termelésfejlesztésnek: az emberi tényezőkkel, a korszerű technikával, anyagokkal, azok­kal a fantasztikus biológiai alapokkal, amit felvonultattak több mint háromszáz kukori­cafajtát értve alatta. A be­mutató komplex módon nyújt­ja azt, ami a legelőbbre mu­tató most, ami a legtöbbet jelenti a termelésfejlesztésben. És talán ami még ehhez hoz­zátartozik, mutatja, miképpen lehet az eddigieknél racioná­lisabban, energiával, eszköz­zel, emberrel takarékosabban dolgozni. Tehát az eszköz- és anyaghatékonyság mellett a magas munkatermelékenységet és a nagy hozamokat együtt láthatjuk. Báling József Nagy termelékenységgel, magas műszaki színvonalon Könnyűszerkezetes építés Hónapok alatt megvalósítható új létesítmények 1980-tól már termelnek az építési elemeket gyártó üzemek N emrégiben néhány perc alatt a szemünk előtt emelték helyére a ferihe­gyi repülőtér épülő javí­tóbázisának egy 24 ton­nás elemét. Az 54 méter fesztávolságú csarnok acélvázát (a legújabb tí­pusú, legnagyobb méretű szovjet sugárhajtású re­pülőgépek is elférnek majd a csarnokban), alig két hónap alatt szerelték össze. Ugyanezek a szer­kezetek megtalálhatók az épülő paksi atomerőmű létesítményein is. Az említettek ugyan nem a könnyűszerkezetes program ke­retében épülnek, tény azonban, hogy o program keretében lét­rehozott gyárakban állítják elő a könnyűnek éppen nem mond­ható acélszerkezeteket. A komplex könnyűszerkezetes építési mód központi fejlesztési programját még 1970 decembe­rében hagyta jóvá a kormány. A cél az volt, hogy ipari, mező- gazdasági és raktározást szol­gáló épületeket, kommunális lé­tesítményeket nagy termelé­kenységgel, magas műszaki színvonalon, gazdasági elő­nyökkel, könnyűszerkezettel építsenek fel. Iparszerűen A könnyűszerkezetes építési rendszerek kialakítása lehetővé teszi az építőiparban is az ipar­szerű termelést, a hagyományos építésnél lényegesen rövidebb idő alatt lehetséges jó minősé­gű létesítményeket építeni. Az elemek cserélhetők, a karban­tartás egyszerűbbé válik, sőt gazdaságosabb is lehet. Az elmúlt esztendők alatt hol többet, hol kevesebbet beszél­tünk a könnyűszerkezetes prog­ram végrehajtásáról, attól füg­gően, hogy mennyire haladt, vagy lassult le. Ugyanis ma még számos előnye mellett a hagyományosnál némileg drá­gábbak a könnyűszerkezetes épületek. Ennek ellenére a könnyű te­herhordó és térelhatároló szer­kezetek alkalmazásainak elter­jedését bizonyítja, hogy csak 1978-ban 624 ilyen épület át­adása volt, összesen 985 000 négyzetméter alapterülettel. Ezen belül 181 'ipari épület, 306 mezőgazdasági létesítmény és 137 közösségi épület készült el. A könnyűszerkezetes kor­mányprogram keretében támo­gatott építési rendszerek alkal­mazása nem halad hasonlóan gyorsan, a 100 000 négyzetmé­ter exporttal együtt is csak 270 000 négyzetméter épületet készítettek el 1978-ban, a töb­bi épület tucatnyi megoldás­sal, a rendszeren kívüli kezde­ményezésekből született. Nem kell külön hangsúlyozni, hogy napjainkban mennyire fontos az emberi munkaerővel, az energiával és az anyaggal való szigorú takarékoskodás. Nos hát a könnyűszerkeze­tes épületek esetében 0,15 tonna anyagot kell csupán megmozgatni egy-egy épület egy négyzetméterének felépíté­séhez, míg a hagyományos építési móddal ennek éppen a nyolcszorosát. A beépített anyagok fajlagos energiatartalmát tekintve a be­tonelemes épületek négyzetmé­terének előállításához, ha az energiaszükségletet egynek vesszük, az acélvázas épületek az anyagmozgatásban elért megtakarításon kívül további 25 százalékos energiamegtakarí­tást eredményeznek. Fejlesztés Kisebb a könnyűszerkezetes épületek súlya, egyszerűbb az clapozáso, kevesebb anyagot igényelnek, a helyszíni munka nagyobb része szerelő jellegű, fele annyi munkásra van szük­ség. A CLASP rendszerű iskola felépítése például maximálisan 16 hónapot igényel, míg hason­ló nagyságú és minőségű ha­gyományos iskola 30 hónapon belüli elkészülte is nehezen képzelhető el. A könnyűszerkezetes építési elemeket gyártó üzemeket a tervek szerint 1980-ban helyezik üzembe, a termelés felfutása 1983-ra várható. Ettől kezdve 1,5 millió négyzetméter alapte­rületű épület megépítéséhez szükséges gyártó és szerelő ka­pacitás áll majd hazánkban rendelkezésre, amely a szocia­lista építőipar összes kapacitá­sának mintegy 15 százalékát jelenti. Minőségi fejlődés várható (sőt történt) a tervezésben is. A tervezők közül többen rend­szertervezővé képezték magu­kat és már most a 11 központi­lag támogatott könnyűszerkeze­tes rendszer katalógusain dol­goznak. Ezek a katalógusok tar­talmazzák mindazt, amit a gyár­tónak, az adaptáló tervezőnek és a munkahelyi építésvezető­nek az épületekről tudnia kell szerkezetes központi fejlesztési program megvalósítása újból meggyorsult, 49 beruházásból 20 már el is készült, mintegy 1 milliárd forintnyi költséggel. A még folyamatban levő beruhá­zások összköltsége 1,9 milliárd forint, összességében a kor­mányprogram beruházásaira mintegy 3 milliárd forintot for­dítanak, amelyből az állam 1,2 milliárdot vállal magára, a töb­bi a vállalatok saját beruházá­saiból valósul meg. Licenc alapján A kormányprogram keretében három építési rendszert licenc alapján honosítottak meg. A CONDER, a FILLOD és nem utolsósorban a CLASP megvá­sárlása elősegítette a hazai könnyűszerkezetes építési rend­szerek fejlődését is: a rendsze­rek gyártása, egységcsomagok­ban való szállítása, szerkezet- tervezés és számítógépes fel- használás követendő példáit honosították meg. Sarok Zsuzsa Mint mondottuk, a könnyű Az IHC 84 soros gabonavett) gépe — Istállót épít a Protinas — A 450 lóerős Steiger-Tiger, az óriástárcsával.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents