Dunántúli Napló, 1979. október (36. évfolyam, 269-299. szám)
1979-10-30 / 298. szám
1979. október 30., kedd Dunántúli napló 3 Ötszáz Hereford tehén a kisharsagyi dombokon Sikeres struklúraváltás a Szigetvári Állami Gazdaságban Télen is szabad ég alatt a jószág Tavaly 15 millió forint volt a nyereség Csinosodik a pécsi pályaudvar Jövőre elkészül a MÁV új üzemi és szociális épülete Emelt peron a sínek között Első helyen a levegő- és vfztisztitás Nemzetközi környezetvédelmi kiállítás Mind drágábbak és bonyolultabbak a berendezések A Zselicség nagyüzemi gazdaságai már jó ideje tudják, hogy a 14-18 százalékos lejtőkön reménytelen és eleve kudarcra ítélt vállalkozás kukoricát és búzát termelni. A táj ezzel szemben kiválóan alkalmas a gyepgazdálkodásra. A kellő szakértelem, a nagyada- gú műtrágyázás aszályos nyári hónapokban is megóvja a zselici gyepet a kisüléstől. A területileg szétszórt Szigetvári Állami Gazdaság földjeinek egyharmada van a Zse- licben, amelynek központja Kis- hárságy, A gazdaságban a hatvanas évek végén jelentős szakosodási folyamat kezdődött. Kialakították a tejelő típusú hungarofríz állományt, s egyidejűleg kidolgozták a húsirányú szakosodás koncepcióját is. Ez a koncepció mgr 1974-ben készen volt — méghozzá a Zselicre alapozva. Gyepesítés a dombokon A gyepre tervezett húsprogram beindításának előfeltételeként meg kellett változtatni a növénytermelés szerkezetét. A gabonafélék termelését le kellett hozni a domboldalakról a vízrendezett, feltört sík- gyepekre, a gyepet pedig felvinni a dombokra. Az új telepítésekkel és a régi gyepek felújításával egy nagy, egybefüggő gyepterületet kívántak létrehozni. Ennek egyetlen akadálya 1974-ben az volt, hogy a gazdaság földjei közé a zselici termelőszövetkezetek földjei ékelődtek be. 1976-ban az állami gazdaság 1000 hektár földjét cserélte el a szent- lászlói termelőszövetkezettel. Ezzel az utolsó akadály is elhárult, és Antalfalutól Antalszál- lásig egy 2700 hektáros egybefüggő terület alakult ki, ahol a gyepesítés megkezdődhetett. Jelenleg 400 hektár felújított ősgyep és 800 hektár telepített legelőgyep, összesen 1200 hektár összefüggő intenzív gyepterület áll rendelkezésükre. Hazánkban újdonságnak számít az ún, monofüvek alkalmazása, amelyeket külföldi példák nyomán a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem szak- irányításával kísérletképpen vetettek el. ízre ugyan nem olyan jók, mint a hagyományos fűkeverékek, de óriási tömeget, öntözés nélkül hektáronként 80—100 mázsa szénaértéket produkálnak. Ilyen monofüvek —azért mono, mert önmagában vetik — a magyar rozsnok, a csomósebir, a zöld pántlikafű és a nádképű csenkesz. Ezek a fűfélék jól beváltak a Zselic- ben, bizonyítva ezzel a modern gyepkultúra új irányzatának létjogosultságát. Hektáronként 240 kilogramm vegyes műtrágya hatóanyag felhasználásával 1978-ban üzemi átlagban 60 mázsa szénaértéket nyertek. A gyepet nemcsak legeltetik, de kaszálják is. 14—18 százalékos leitőkön egész jól megbirkóznak a feladattal a modern betakarítógépek. Tavaly is, és ebben az évben is a bőséges termésből nagy mennyiségű szénát és fűszenázst készítettek a legeltetés mellett. A juh vagy húsmarha kerüljön a gyepre? — kérdés, már a koncepció kialakítása közben eldőlt az utóbbi javára. Az összevetés elsősorban pénzügyi jellegű volt: melyik kíván kevesebb invesztációt? Kiderült, hogy a hústípusú hereford tehén részére téli szállást nem kell építeni, míg a birka télen nincs meg akol nélkül, az építkezés pedig manapság bármilyen állatfajról is legyen szó, drága és lassan térül. A hereford tehenek télen-nyáron. a szabadban vannak mint hajdan az ősi magyar szürkemarha. A szabadban is ellenek, annyi különbséggel, hogy Kis- hárságyon egy bekerített részen — kinn a legelőn — ellető boxokat készítettek számukra. Éjszakára mindig g bekerített részre terelik össze őket. Épület itt tehát nincs, csak egy 1200 négyzetméteres betonozott ún. etető tér, ahol a huszadik századi modern technikát, a villányáram és a téli itatásokhoz szükségestermosza- bályozós önitatók képviselik. Ez azért kell, hogy az ivóvizük ne fagyjon be. Itt fogyasztják el télen a szilázst is, amikor nincs legelni való gyep, de azért ilyenkor is legelhetnek vetett takarmányt. Kettős váltásnak nevezik ezt a rendszert. A legelő közeié; ben ősszel rozsos-repcét vetnek 100 hektáron, amit a száraz ■fagyos téli napokon — amikor nem fedi vastag hótakaró a földet — az állatok lelegelnek. Tavasszal Hibart és szudáni cirokfüvet vetnek. Mindkét növény szárazságtűrő, és aszályos nyárvégeken, amikor a gyep növedéke minimumra csökken, ez segíti át a legelő gúlyát. Ősszel a közeli kukoricatarlókat is legelhetik. Tavaly például december 21-ig voltak a marhák a kukorica- ta rlókon. A szaporulatot is eltartja Kishárságyon átlag 400—500 hereford húsmarhatehén plusz a szaporulata él. Ezeket a teheneket nem fejik — itt a borjú számít, nem a tej — a here- fordok szoptatva nevelik fel borjaikat. A borjak leválasztásukig — ekkor átlag 200—240 kilogrammosak — maradnak f^nn a legelőn. Általában késő őszig legelőn tartják őket, és ekkor kerülnek Szentegát— Galambospusztára a hizlaldába. A gyep ezen kívül eltartja, és felneveli a tejelő állomány növendékeit, ami újabb 600— 700 állatot jelent. Eredményesen alkalmazzák az ivari szinkronizációt is. Egy hormonkészítménnyel szabályozzák a tehenek ivarzását és így egyszerre 40-es csoportokat tudnak termékenyíteni. A ter- mékenyülési hányad magas, átlag 83,6 százalékos volt az elmúlt évben. A hereford tehenek ellését tavaszra hozzák össze úgy, hogy a tehenek március 1 -tői május 31-ig mind leellenek. A húsborjak fél évig szopnak és legelnek, kiegészítésként borjútápot esznek, télre már o hizlaldába kerülhetnek. A gyepre alapozott húsmar- ha-tartás tavaly 15 millió forint nyereséget hozott az állami gazdaságnak. Rónaszéki Ferencné Három évvel ezelőtt kezdte a Baranya megyei Állami Építőipari Vállalót a MÁV Pécsi Igazgatósága üzemi és szociális épületének alopozását. Azóta a kilencszintes épület és a hozzá kapcsolódó kétszintes rész vázszerkezete készült el, állnak a belső válaszfalak, s jelenleg az ajtókat, ablakokat teszik helyükre. Az új IMS-technológiávol készült épületben üzemorvosi rendelők, a MÁV KÖJÁL csoportja, 220 személyes munkásszállás és üzemi helyiségek kapnak helyet, míg a kétszintes részben lesz a MÁV Pécsi Igazgatóságának oktatási központja, korszerű tantermekkel, valamint ebben az épületben alakítanak ki minden igényt kielégítő szociális és üzemi helyiségedet. A MÁV Tervező Intézetének munkatársa, Takács András tervezőmérnök igazán szép épületkomplexumot álmodott meg a Lenin tér felső végére. A kilencszintes tömböt középen tagolta, így a hatalmas felület nem nyomasztó. A kapcsolódó kétszintes oktatási rész kinyúlik a főépületből, s szinte róhajlik o térre. A komplexum alatt a várhatóan nagy utasforgalom miatt átjárót alakítottak ki. Az egész épületet homokszínű pi- rogrónittal burkolják, omi bele. illik a környezetbe. Egyelőre magányos óriásként emelkedik ki a hatalmas épület a környéken, de a jelenlegi Titán udvar területén o közeljövőben várhatóan elkezdődik a posta, o MAV-SZÜV, a MÁV üzemi konyhája, valamint a Titánközpont épületeinek a kivitelezése. A MÁV üzemi és szociális épületét várhatóan a jövő esztendő második felében adják át rendeltetésének. A beruházás költsége meghaladja a 100 millió forintot. Az új épület kivitelezésével párhuzamosan történik a vasútállomás felvételi épületének a felújítása. Gépekkel lecsiszolják a több évtizedes, korom- szennyeződéses téglákat, így előbukkan az eredeti sárgás színük, majd ezt követően Stiro- film‘ felületvédő anyaggal vonják be. A perontető megkopott, elhasználódott alumínium trapézlemezét is kicserélik, a tartószerkezeteket lefestik. A felvételi épület nagycsarnokában folytatódik a belső átalakítás, majd az új épületátadása utána többi részen is átalakításokra, korszerűsítésekre kerül sor. Alaposan megváltozik a pécsi vasútállomás külső képe, s tegyük hozzá, előnyére. Sokan és sokszor hiányolták a pécsi pályaudvaron az emelt peronokat. Ez megoldódik 1980-ban. A hármas vágányt elbontják, s a helyére egy 6,5 méter széles, 350 méter hosszú emelt peront építenek. Ez a munka szükségessé teszi, hogy több vágányt átépítsenek. Ez is jövőre történik. R. N. Nem volt egyetlen olcsó berendezés sem a PROTEN- VITA elnevezésű budapesti nemzetközi környezetvédelmi szakkiállításon: sem a megelőzés, sem az elhárítás, sem a védekezés műszereit, gépeit, eszközeit nem kínálja olcsón egyik kiállító sem. Csaknem félszáz bel- és külföldi cég mutatkozott be a két pavilonban, két fő területbe összpontosítva a kiállítási tárgyoit, a levegő- és a vízvédelem témakörében. A levegővédelmet kiegészíti a zajártalmak elleni küzdelem, ahogy a vízvédelemhez bizonyos vonatkozásban csatlakozik a talajvédelem — elsősorban a túlzott vegyszerezés miatt. A gazdaságosság abban jut kifejezésre, hogyan tudnak az egyes vállalatok, kutatóintézetek együttműködve tartós és hatásos védekező és megelőző, vagy épp veszélyt jelző műszereket, berendezéseket kialakítani. Kezd felerősödni a versenyszellem is az egyes hazai cégek között: a Szellőző Művek konkurensének tekinti a Csőszert és a Fűtőbert, de egy egészséges, egymásra is termé- kenyítőleg ható keretben. Fontos, hogy oz átfedéseket minél hamarább kiiktassák, de válogatós a vevő is, aki gyorsaságot. pontos határidőt és több éves garanciát követel. S e téren van még mit tenni o hazai vállalatoknak. Ä Szellőző Művek kulcsra készen szállít, tanácsot nyújt, beszerzi a hiányzó alkatrészeket, felszereli gépeit és hosszú ideig garanciát vállal értük. Most épp egy port, gázt és olajködöket leválasztó csoládot fejlesztenek ki. ígérik, hogy 1982- ben a sorozatgyártás is kezdődik. Erős a Szellőző Művek kapcsolata csehszlovák üzemekkel ventillátorok gyártásában. Lég- cserélőket szállítanak Csehszlovákiába, viszonzásul a csehszlovákok elektródákat küldenek a magyar elektrofilterek- hez. Hasonlóan NDK-cégeknek is küldenek ventillátorokot, mivel azok átadják a náluk kipróbált gyártási dokumentumokat, így a magva,rok 4—5 év előnyhöz jutnak a ventillátorgyár- tásban. Ezek még csők kezdeti lépések, de épp a KGST-együtt- működés lehetőségeit rejtik magukban. Tortós és régi a műszaki együttműködés a nagymúltú NSZK és angol gyártókkal. Ennek is köszönhetően elérték, hogy porleválasztóik és ventillátoraik élettartama 5-6 év, de 12—18 hónapig garanciát vállalnak és o porleválasztási fok már 90 százalék feletti. A zajcsillapítók minden igényt kielégítenek, a nemzetközi színvonalat érik el. Minden kiállító hangsúlyozta, hogy egyre drágábbak a berendezések, és még drágábbak a technológiák, mind bonyolultabb műveletekkel lehet elérni, hogy ismét tiszta legyen a víz, a levegő. Ilyen óriási költségek elviselése és biztosítása csak közösen lehetséges. Például o méregdrága intenzív filterszűrőket, melyek cementművek kéményeire volók, a Szellőző Művek nyugatnémet vállalkozókkal együttműködve alakítja ki. A Dunai Cement Művek, a Tatabányai Cementgyár, az Ózdi Kohászati Művek, o dunaújvárosi Siemens-Martin-kemencék portalonítása ma már megoldható, sőt némelyik befejezés előtt áll. A francia Trailigaz cég ózont állít elő elektromos úton, hogy a vizeket tisztítsa. Első ózonos víztisztítójuk az orosz- országi Péterburgban épült még 1903-ban. Az 1906-ban felavatott nizzai még most is üzemel, de egész Moszkva, Gorkij és Kijev, a bolgár Burgas, a lengyel Krakkó ózonizólt vizet iszik, mert az ózon a vízbe kerülve nem fejt Jd károsító hatást az emberi szervezetre. Egy gramm ózont 22—24 wott-óra árammal állítonak elő. Most épül a horvátországi Sisakban is egy,- vagy a lengyel Mokry- Dvorban, kísérleti jelleggel a Budapesti Vízművek pedig Du- no-vizet tisztít ózonnal. Víztározók vízkiemelőiben is ózont alkalmaznak, de ózonnal tartósítanak akár egy évig ivóvizet és speciális műanyag-tasakbon kínálják. Az így csomagolt ivóvíz deviza nemcsak az orab országokban, de az Amerikai Egyesült Állomokban is, sőt hazánkban az OVH, az Anyag- mozgatási és Csomagolási Intézet a Veszprémi Vízművekkel együttműködve érdeklődik a Trailigaznál a kombinált fóliában csomagolt ózon dúsította víz iránt. Számunkra, déldunántúliaknak, a műanyag-tasakos ivóvíz megjelenése nem közömbös, de pillanatnyilag nincs hazai vállalat, mely a folyamatos műanyagellátást vállalná. A párizsi Trailigaz mindenesetre teljes mértékben készséges. NSZK-, USA-beli és csehszlovák intézmények foglalkoznak az ózonos tisztítással, de a világelsők a párizsiak és nem az olcsóság miatt — mert épp nagyon drágák a berendezéseik —, hanem őzért, mert gyorsak és tökéletes hatásfokot is nyújtanak tisztítóik. Csuti J. FÜGGETLENÜL AZ IDŐJÁRÁSTÓL Kísérleti zöldség- termesztés Kecskeméten Tavasz van a Zöldségtermesztési Kutató Intézet új kecskeméti klímaházábon. A speciális növényház 640, illetve 504 négyzetméter alap- területű kamráinak egy részében már kelnek, virágzanak a zöldségfélék. Az első évben az új létesítmény alkalmasságát, paramétereinek megbízhotóságát tanulmányozzák o kutatók, s ezt követően kezdődik majd a nonstop-termesztés. A kutatók itt ugyanis a külső időjárástól teljesen függetlenül maguk programozzák az évszakokat, a hő- és fényszükségletet. Ez lehetőséget ad orra, hogy oz új törzseket, illetve fajtajelölteket évente háromszor is vizsgáztathatják teljesen izolált körülmények között. A klímaház elsősorban a hazai zöldségnemesítést szolgálja, de helyet kaptok benne a csemegekukorica- és a-tritikálé- nemesítők is.
