Dunántúli Napló, 1979. október (36. évfolyam, 269-299. szám)
1979-10-28 / 296. szám
DN HÉTVÉGE 10. KULTÚRA 1979. OKTÓBER 28. Csontvázak — földgömbök A tanítás szolgálatában Csontvázak, térképek, elektromos eszközök, idegen nyelvű hangszalagok és színes diaképek — néhány tárgy a több mint 2000-féle taneszközből, melyet a TANÉRT az iskolák, a pedagógusok számára gyárt Az 1972-es oktatáspolitikai irányelvek célja, hogy az iskolai tanítás megkönnyítésére egyenlő színvonalú felszereléssel, a bemutató eszközök széles skálájával rendelkezzenek az ország általános iskolái. A vállalat fővárosi és debreceni gyáregységeiben készülnek azok a taneszközök, amelyek segítségével biológiai, fizikai, kémiai jelenségeket mutatnak be a tanárok, hogy a tanulók százezreit ismertessék meg a természet titkaival ... A tanácsok a költségvetésből nagy összegeket költenek taneszközök vásárlására, s az állam is évi 60 millió forintos központi céltámogatással segíti az általános iskolák felszere, lését Az új tanterveket új eszközök egészítik ki. Az Országos Pedagógiai Intézet a tantervekkel együtt a taneszközökre is javaslatot tesz, ezeket a gyakorló pedagógusok ötletei teszik tökéletesebbé. Számos pedagógus újító javaslatát is figyelembe veszik egy-egy eszköz megtervezésekor. Az új tan. tervek bevezetésével ebben a tanévben a vállalat termékszer. kezeiének 40 százalékát megváltoztatták. Ma már nemcsak az iskolában lehet oktatójátékokkal, érdekes taneszközökkel találkozni, hanem a gyermekek szülei is — viszonylag olcsón — megvásárolhatják azokat Ha egy gyerek például a kémia vagy fizika iránt érdeklődik, a szülők néhány száz forin. tért hasznos műszereket, felsze. reléseket ajándékozhatnak csemetéjüknek a TANÉRT boltjaiból. Jelenleg a négy fővárosi bolton kívül Debrecenben, Pécsett és Győrben vannak TANÉRT üzletek, ahol megrendeléseket is elfogadnak olyan hiánycikkekre, mint műanyagból készült emberi vagy természetes állati csontvázakra, térképekre, földgömbökre. A vállalat tervei szerint a közeljövőben új boltot nyitnak Miskolcon és Szegeden, később Békéscsabán is. B. I. Évente 2000 emberi csontváz készül műanyagból, zSmmel nyugati exportra A debreceni gyáregységben csehszlovák megrendelésre iskolai mechanikai kísérleti eszközöket készítenek. Egy-egy berendezés 800 alkatrészből áll. A tatok Zrínyi-operájának bemutatója Pécsett, 1940-ben 1939. szeptember 1-én Németország megtámadta Lengyelországot. Pár nappal később Anglia és Franciaország hadat üzent a fasiszta Németországnak: megkezdődött a második világháború. Hazánk sorsának irányítása ez idő tájt a Teleki-kormány kezében volt. A Teleki-kormány külpolitikája arra irányult, hogy o német szövetséget fenntartva megőrizze a nyugati hatalmakkal vaTó kapcsolatait is, és a* két hadviselő fél 'között lavírozzon. Még mielőtt 1940. november 20-án Bécsben a háromhatalmi egyezményhez való csatlakozást Teleki miniszterelnök és Csáky külügyminiszter aláírták volna, németellenes éllel fokozott mértékben akarták nyugati kapcsolataikat is bővíteni. Ekkor azonban már hazánk nyugati, északi és keleti határain német, illetve a németektől megszállt országok csapatai álltak. ' Az uralkodó körök számára elképzelhetetlen volt, hogy a Szovjetunióval intenzívebb kapcsolatot teremtsenek, noha 1939-ben szeptember 23-án Teleki kormánya a diplomáciai kapcsolatot már helyreállította, sőt gazdasági egyezményt is kötött a Szovjetunióval, ezért közvetlen déli szomszédunkkal, Jugoszláviával keresték a kapcsolatot. A tárgyalások eredményre is vezettek: 1940. december 12-én megkötötték a magyar—iuaoszláv örökbarátsági szerződést, amely azonban mindössze pár hónapig volt érvényben. Hitler ugyanis 1941. április 6-án lerohanta Jugoszláviát magyar segítséggel. Ezzel hazánk is hadviselő állam lett. ami a nyuqati államokkal való diplomáciai kapcsolat megszűnését, sőt,,casus belli"-t jelentett. A Jugoszláviával kötendő örökbarátsági szerződés előkészítésének egyik baranyai kezdeményezése az volt, hogy a Pécsi Nemzeti Színház 1940. március 30—31-re vendégszereplésre hívta meg az Eszéki Nemzeti Színház operaegvüt. tesét, amely a Pécsi Nemzeti Színházban óriási közönségsikerrel mutatta be Ivan Zajc: Nikola Subics Zrinski c. operáját, továbbá Verdi Traviátá- ját. A Zrínyi-opera rendezője Djuka Trbuhovics volt, a zenekart Law Mirski dirigálta. A főbb szerepeket Pajo Grba (Zrínyi), Mara - Leovics (Zrínyi neje), Zdenka Rubinstein (Jelenő, a lányuk), Dragutin Gutal (Alapi), Franjo Klokocki (Jura- nics), Milan Stagljar (Szulej- mán), Dju'ka Trbuhovics (Levi orvos) alakították. Az eszéki együttes 1940. március 27-én érkezett Pécsre. Tiszteletükre a Pécsi Nemzeti Színház művészei a „Monostori mennyegző" c. darabot mutatták be. Az eszékiek viszontszereplés- re hívták meg a pécsi színészeket, Tolnay Andor színház- igazgató társulatát, akik 1940. április 1-én az Eszéki Nemzeti Színházban nagy sikerrel adták elő Lehár Ferenc híres nagyoperettjét, a Mosoly országát. Ez egyúttal Tolnay Andor társulatának búcsúelőadása is volt. Április 5-én ugyanis az új színházi idényt Kardos Géza igazgató társulata nyitotta meg Pécsett. A Szigetvári Várbaráti Kör gyűjteményében őrzi az előadások színházi plakátját, továbbá a „Szigetvári Hírlap" 1940. április 7-i számát, ‘melyben dr. Hal fái írt recenziót a horvátok legszebb nemzeti operájának, a Nikola Subics Zrinskinek pécsi bemutatójáról. Ebből idézünk: A magyar és jugoszláv kulturális kapcsolatok kimélyítésére az eszéki operaegyüttes március 30—31- én Pécsett szerepelt. Szombaton Ivan Zajc: Nikola Subics Zrinskijét adták elő nagy sikerrel ... A szereplők igen jól játszottak, ismételten a rivalda elé hívta őket a közönség. Zrínyit a horvátok nemzeti hősüknek tartják, aki horvátak- kal védte a szigetvári várat. Történelmi tény, hogy o várban német katona nem volt, hanem csak magyar és horvát. Természetesen mi most nem vitatkozni akarunk afelett, hogy kié Zrínyi, mert hisz előttünk e kérdés vitán felül áll, de le kell szögeznünk azt, hogy Zrínyi hősies alakja megszólaltatta más nemzetek költészetét is. (A Zrínyiászt Zrínyi Péter, a ‘költő Zrínyi Miklós testvéröccse fordította le először horvát nyelvre, így hamarosan megismerték a Zrínyi-eposzt a horvátok is.) A szigetvári hős példaként lebeg minden nép előtt. Ha más nemzetek eny- nyire ápolják a Zrínyi-kultuszt, azt még inkább kell ébren tartania minden magyarnak, különösen Szigetvárnak! Molnár Imre A könyvkötés története A könyvkötés egyidős a mai könyv ősével, a pergamenkódexszel. A kódex drága volt — elkészítéséhez nyájak bőré kellett —, ezért gondosan védték a szétesés, szakadás, bepisz- kolódás ellen. A pergamenleveleket szíjra fűzték és keményfából készült védőtáblák közé helyezték. A táblákat kapcsok szorították egymáshoz, mert a pergamenlapok nem simultak úgy egymáshoz, mint a papírlapok, és könnyen juthatott kö. zéjük por és piszők. A kódexhez annyira hozzátartozott a kötés, hogy még nevét is innen kapta, a rómaiak uqyanis cau- dexnek nevezték a fatörzset, fatáblát. A fatáblákat később részben vagy egészben bőrrel vagy valami textilféleséggel vonták be. A díszesebb kötetek tábláira elefántcsontlapokat erősítettek, különféle véretekkel, féldrága-, kövekkel ékesítették. Szokássá vált, hogy a táblát borító bőrt késsel bemetszették. a bemetszett részt kitágították, s a keletkezett mélyedést pépszerű anyaagai töltötték ki. A felületből az íqy készített figurák és egyéb díszek domborműszerűen emelkedtek ki. Ez a bőrbevágás nagyon munkaiaényes eliárás. Ezért már a Vili—IX. századtól kezdve fémbélyegzőket készítettek, s ezek segítségével nyomták a bőrbe a szenteknek és más kiváló embereknek, valóságos és mesebeli' állatoknak, virágoknak, koronáknak a képét. Ismerünk olyan kötetet, amelyet 300 bélyeqzőnyomat díszít. Betűbélyegzők is készültek, egy Konrad Forster nevű nüm. berqi dominikánus például már 1433'-ban, a könyvnyomtatás feltalálása előtt, íqy nyomtatta a kötésekre a tulajdonos nevét s a munka címét. A XV. század második felében új díszítő eljárás született meg: préselt lemezekkel készí. tették a bőrbevágást utánzó táblákat. Díszítésre hengerbélyegzőt is használtak. Ezzel sokkal gyorsabban tudtak dolgozni, mint a közönséges bélyegzővasakkal. Az egyes eljárásokat kombinálták, például a tábla közepét lemezzel préselték, a széleken hengerbélyegzővel csináltak szalagdíszeket A díszítő elemek mindig az uralkodó stílust tükrözik vissza, eleinte a románt, később a.gó- tot, reneszánszot, barokkot, rokokót ... A könyvművészetnek, így a kötésnek is, sokáig a kolostorok voltak a központjai. Csak a XIV. századtól, az írásbeliséq elterjedésétől kezdve létesültek fejedelmi és polgári könyvkötőműhelyek. A mesterek száma fo. kozatosan nőtt: 1401-ben Párizsban már céhbe tömörültek. Később, másutt is megalakultak a céhek. A reneszánsz és a humanizmus jelentős stílusváltozást jelentett. A nagy bibliofilek gyak. ran rendeltek fémveretekkel dí. szített bársony- és selyemköté-' seket A Corvina jól mutatja a kötés fontosságát a humanista könyvtárakban. Köteteit már kívülről is fel lehetett ismerni a hollós címerrel díszített sajátos stílusú kötésekről. A papírgyártás elterjedése után gyakoribbá váltak az olcsó papírkódexek, 1450 után pedig a még olcsóbb nyomtatott könyvek. Ezeket sokkal egyszerűbben, kevésbé drágán kötötték be. Magát a kötést azon. ban nem hagyták el, a XVIII. század végéig ritka a fűzött könyv. A fatáblák helyét sokkal olcsóbb és könnyebb anyag foglalta el: a papírlemez. Ezt többnyire régi, idejétmúlt, el nem adott könyvek lapjainak összeragasztásával készítették. Régi kötések javítása, szétszedése közben gyakran találnak ma is íveket ismeretlen művekből, régi naptárakból... A kiáztatott töredékek unikum voltuk miatt nemegyszer többet érnek, mint az a mű, amelyet bekötöttek velük. Az egyes országokban, sőt ezen belül vidékenkint sajátos kötéstípusok alakultak ki. Nálunk is megvolt Vácnak, Bárt- fának, Kassának, Kolozsvárnak stb. a maga jellemző kötése. Különösen két stílus vált híressé, a XVII. században a nagy- szombati, a XVI)ll.-ban pedig a debreceni. Nagyszombaton kétszáz évig működött folyamatosan az egyetemi könyvkötőműhely, s ez a legváltozatosabb ornamentális díszítésű, arany- és vaknyomásos díszítéseket használta. Debrecen viszont a színpompás virágmintákkal készített festett pergamen, vagy hártyakötésnek lett a központjaA XIX. századtól kezdve a modern nyomdatechnikai eljárásokkal párhuzamosan a könyvkötőműhelyek is forradalmi változáson mentek át: egyre nagyobb szerepet kaptak a különféle hajtogató, vágó, fű. ző és egyéb gépek. Megmaradt ugyan mellette a hagyományos, kézi technikával dolgozó kötés is, de — hogy árai versenyképesek legyenek — ritka esetben alkalmaztak a táblákon munkaigényes kézi díszítést. Sajnálatos módon a gépi kötés a művészi ízlés hanyatlásával párosult és a századforduló idején tobzódtak az ízlés, télén, túlaranyozott kötéstáblák. Pedig az olcsó kötés és a művészi ízlés nem ellentmondó fogalmak. Ezt bizonyítja a népi demokráciák könyvkiadása, amely a kötéseket művészekkel tervezteti meg és hivalkodó aranypompa helyett változatos, művészi stílusú köteteket ad az olvasók kézébe. Napjainkban egyre jobban előretörnek a- különféle műanyagok. A velük való kísérletek ugyan a kötészetben egyelőre csak kisebb részletsikereket hoztak, mégis bizonyos, hogy a rohamosan fejlődő műanyaggyártás és technika egészen újfajta, az eddiginél tar- tósabb kötéseket fog előállítani, az eddigiekhez hasonló vagy ennél lényegesen olcsóbb árakon. De az is bizonyos, hogy a könyvbarátok tábora a könyv, kötés régi, hagyományos formáit is életben fogja tartani. Vértesy Miklós
