Dunántúli Napló, 1979. október (36. évfolyam, 269-299. szám)
1979-10-23 / 291. szám
6 Dunántúlt napló 1979. október 23., kedd Ismerjük meg jogszabályainkat! A kiskorúak intézeli elhelyezése A Dunántúli Napló folyó év május 29-i számában cikk jelent meg a gyermekekről való állami gondoskodás rendszeréről. Utalt arra, hogy a kiskorúakról való állami gondoskodás körébe tartozó intézkedések két fő csoportját különböztetjük meg: Nevezetesen az egyik csoportba azok az intézkedések tartoznak, melyek a szülők gyermekeik feletti felügyeleti jogát nem érintik. A másik csoportba azok az intézkedések tartoznak, amelyek a szülők felügyeleti jogát érintik. jp Idős emberek hete a közlekedésben T avaly 3519 hatvan éven felüli ember halt meg, illetve sérült meg súlyosan vagy könnyebben közlekedési baleset következtében a közutakon. Az idősek járművezetőként 970, gyalogosként pedig 844 balesetet okoztak. Azt talán mondani sem kell, hogy az idősek fokozottabb veszélyeknek vannak kitéve a zebrán, az úttesten vagy valamely jármű vezetésekor. Az öregedéssel járó látási és hallási zavarok, a reflexek megkapása, a mozgáskészség csökkentése miatt közlekedésbiztonsági' helyzetük rosszabb más korosztályokéhoz viszonyítva. Ezért hirdették meg idén újfent az Idős emberek hete a közlekedésben elnevezésű országos akciót, amelynek kettős célja van. Egyrészt az idősek Hét nap helyett háromszázhatvanöt felvilágosítását célozza (a KRESZ szabályait magyarázó kiadványokkal, előadásokkal, filmekkel, sok jótanácssal), másrészt a közlekedés fiatalabb résztvevőit próbálja ráébreszteni arra, hogy a hatvan éven felüliek segítségre szorulnak. S azt hiszem, ez utóbbi a fontosabb. És ha ezt megértik, tesznek is érte valamit (a baleseti okokat vizsgálók a megmondhatói: a többi közlekedőtől elvárható segítség már sok életet menthetett volna meg eddig is), remélhetően kevesebb idős embert ér majd baleset. Nemcsak ezen a héten, hanem az év többi napján is. Mert az idős közlekedőkkel való törődés nem korlátozódhat hét napra a háromszázhatvanötből. h. I. Európa egyik legnagyobb szárazföldi kikötőjében, a záhonyi átrakóban havonta csaknem kilencezer személygépkocsit raknak át a széles nyomtávú vagonokról a keskeny nyomtávúakra. Az autók nyolcvan százaléka belföldön kerül forgalomba, húsz százalékát tranzit szállítmányként továbbítják. Pécs-baranyai utakon A baranyai utakon 1979. október 23-tól október 30-ig terjedő időszakban az alábbi útszakaszokon végeznek építési és útfenntartási munkákat: Az 57. sz. mohács—pécsi fő- közlekedési úton o szajki téglagyárnál hídépítési munkák miatt a forgalom terelőúton bonyolódik sebességkorlátozással. Ezen kívül a babarci és lánycsóki elágazások közötti útszakaszon útszélesítési munkálatok miatt forgalomkorlátozásra kerül sor. A 66. sz. pécs—kaposvári fő- közlekedési úton a Hősök tere és Árpádtető közötti útszakaszon útszélesítési és aszfolt- szőnyeg-hengerlési munkálatok befejeződtek. Továbbra is folytatódik a támfal építése és a rézsű burkolása, valamint az árpádtető—remeteréti összekötő út elágazásának korszerűsítése. A munkálatok miott a forgalomkorlátozás érvényben marad. A hird—mázaszászvári ösz- szekötő úton, Mogyaregregy község előtt a hídépítési munka folytatódik, a forgalom terelőúton történik. A község belterületén ugyancsak hidat építenek itt a forgalom sebesség- korlátozása érvényes. A pécs— pellérdi összekötő úton útkorrekció-építési, a vásárosbéci bekötő úton burkolatszélesítési és profilhengerlési munkák folynak. Az alsóbbrendű úthálózaton a burkolatjelfestés folytatódik. A járművezetők a kihelyezett KRESZ-jelzéseknek megfelelően közlekedjenek. Kevesebbet fogyasztva...! Olajembargó — árrobbanás, energioválság. Napjainkban talán a leggyakrabban használt szavak. Az üzemanyagárak nem várt rohamos emelkedése előtérbe helyezte oz energiahordozók gazdaságos, takarékos felhasználásának szükségességét. Különböző intézkedések láttak napvilágot. Hasznos tanácsok a rádióban, a tévében. Eredmények ugyan már vonnak, de úgy tűnik, nem vettük olyan komolyan ezt a1 világproblémát, mint azt a valós helyzet indokolná. A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium példamutató kezdeményezésére fel kell figyelni, ugyanis a tárca alá tartozó közlekedési vállalatok gépkocsivezetői részére energiatakarékossági, vezetéstechnikai versenyt hirdetett és rendezett. Mintegy 15 000 ember vett részt a vállalatoknál rendezett selejtezőkön. A Volán, az ÉPFU, a BKV, a Hungaro- camion a BJSZ és az összes nagy gépjárműparkkal rendelkező közlekedési vállalat részi vett ezen a versenyen. Az elmúlt héten a Szekszárd melletti Fadd-Domboriban rendezték meg az országos döntőt, ahol 82 gépkocsivezető indult. Minden résztvevő 4 féle feladat teljesítésével gyűjthetett pontokat. Két gépjárműtípuson kellett városi imitált forgalomba vezetni, illetve az országúton vezetve bizonyítani: kinek kell a legkevesebb üzemanyag. A gépkocsin elhelyezett zárt rendszerű beépített mérőeszköz biztosította a zsűri részére a pártatlanságot. Nem titkolt célja volt ennek a versenynek a gépkocsivezetők figyelemfelkeltése: megfelelőbb műszoki feltételek megteremtése mellett az ember vezetési stílusa, elsősorban oz üzemanyag-fogyasztás csökkentésének lehetősége. A versenyt Szentgáli István, a 11. sz. Volán gépkocsivezetője nyerte meg. Z. T. Autós szemmel turistaúton Ausztria A jelzőlámpák hasonlóak — elhe lyezésben és üzemmódban — a ho- zai berendezésekhez. Különbség ony- nyi, hogy a zöld járműjelző is villog a végén. Viszont nagyon sok a telezőid, vagyis a kötelező haladási irányt jelző nyíl nélküli jelző. Ameny- nyiben egy adott csomópontban utunk során balra kell fordulnunk* úgy ne csak a zöld felvillanását várjuk, hanem figyeljük a szembejövő forgalmat, mert a balra kanyarodás szabályai érvényesek, hiába zöld a jelzés. Elsőbbsége van a szemből egyenesen haladónak és a szemből jövő jobbra kisívben kanyarodó járműnek. Ez hazai ielzésképeinkből már hiányzik, tanultuk, de könnyei» felejtünk. Nagyon ritkán fordul elő, hoay egy adott csomópontban vagy útelágazásnál — lakott területen belül és k'vül egvaránt — besorolás rendiét jelző táblát találunk. Az útra felfestett burkolati jel ad csak felvilágosítást, ezért minden csomópontot lassú tempóban közelítsünk men, amennyiben a festés — például esős időben — nem jól látható. A tájékoztató«« rendszerek elfogadhatóak, autópályákon kifogástalanok. Előfordul a főközlekedési utakon, hogy az útvonalterven általunk beállított helységnév a csomópontoknál lévő útirányjelzőn nem szerepel. Teljesen ismeretlen és váratlan név van feltüntetve, ilyenkor az ember tanácstalanná válik. Ezen esetben ajánlatos az út szélén megállni és a térképen megkeresni a táblán feltüntetett helységnevet. Ugyanis ezen a táblán az út száma sem szerepel, így semmi támpontunk nincs. Mindez ritkán fordul elő, mert a számozás majdnem mindig fel van tüntetve. A számozott utakon elsődlegesen a számozást figyeljük, majd utána a helységneveket. A hazai kiadású autóstérképeknél, vásárlás alkalmával nézzük meg a kiadás évét (ez a kiadó vállalat neve alatt található) és mindiq a legfrissebbet vegyük. Sajnos, hazai kiadású autóstérképeink kissé pontatlanok, mert például Gráz felől Bruck Am. Muuron át St. Michael felé haladva a térképen a városka előtt van feltüntetve az elágazás és ott van is egy elágazás, de a szükséges elágazás a városka közepéhez van közel. Ezen kívül a lakott települések fele sem található me<p rajtuk. Üzemanyag-utánpótlás nem okoz problémát. A főközlekedési utak mentén, szinte kilométerenként vannak üzemanyagkutak. Autópályákon 10—30 km-enként. Tankolásnál valutatakarékossági szempontból az önkiszolgáló kutakat keressük, itt olcsóbb a benzin. Arról ismerhetjük fel az önki- szolgáló kutakat, hogy vagy ki van írva „AUTOMATA”, vagy a kútoszlop tetején egy 4—5 cm magas piros és zöld lámpa van. Tankolásnál a kút mellé állva., ha a zöld fény kigyullad vagy már ég, emeljük le a tömlőt, végét érintsük a lökhárítóhoz, majd kezdjük, meg a tankolást- Annak befejeztével a kútoszlop számlapján található pénzösszeget kell a kisháznál befizetni, borravaló nélkül. Amennyiben a kútoszlopra a „MIXER” szó van ráírva, úgy a kútoszlop oldalán található nyomógombokkal állítsuk be a kívánt keverési arányt. Ausztriában kétféle benzin található. A hazai normál és az extrának megfelelő oktánszámú. Ezét két kútoszlopból tankoljunk« vagy a mixer kútnál állítsuk be a keverési arányt. A benzinárakról nem érdemes tájékoztatást adni, mivel az változó és a napi sajtó mindig közli az árváltozásokat. Annyit jól megjegyezni, hogy automata kutaknál literenként 30—50 GROSCHEN is megtakarítható, ez az osztrák fik lér. üzemanyagárak tájanként és ku- tanként változnak, mégsem nehéz kiválasztani az olcsóbbat, mert a kutak egymással szemben és egymás után települtek. Előfordul, hogy a falu végén az ESSO—SHELL— AGIP—ARAL—BP egymás hegyen- hátán van, mindegyik más árral. Kardos Imre „Hát lehet így vezetni?” (2"7.) Kovács úr autózik Az intézeti elhelyezés az első körbe tartozó intézkedési forma. Alkalmazásának lehetőségét a módosított Családjogi Törvény adta meg. A gyámhatósági eljárásról szóló 1/1974. (VI. 27.) OM. számú rendelet 93—101. §-ai tartalmazzák az intézeti elhelyezés részletes szabályait. Célja: hogy abban az esetben, ha .a szülő vétlen, de a kiskorút ki kell emelni a környezetéből, o szülői felügyelet érintetlenül hagyásával lehessen a gyermeket az intézetben elhelyezni. Például: a családban élő személy egészségi állapota, a szülő munkaképtelensége, elfoglaltsága vagy a kedvezőtlen lakáshelyzet teheti szükségessé a gyermek intézeti gondozását, feltéve, hogy a kedvezőtlen körülményeket vé. dő-óvó intézkedéssel, vagy rendszeres nevelési segély folyósításával megszüntetni nem lehet. Fontos kiemelni azonban, hogy a kiskorú testi, ér telmi vagy erkölcsi fejlődését, ■nevelését befolyásoló kedvezőtlen körülmény kialakulására o szülő önhibáján kívül álló ok vezetett. A gyámhatóságnak vizsgálni kell továbbá az intézeti elhelyezés elrendelése előtt, hogy más eszközökkel meg lehet-e szüntetni a kiskorú fejlődését kedvezőtlenül befolyásoló vagy gátló körülményeket. Ha ugyanis a szülő munkaképtelensége miatt a család anyagi segítésével — pl. rendkívüli nevelési segély folyósításával — biztosítható a- gyermek családban való további nevelkedése, nincs helye az intézeti elhelyezésnek. Oe, ha o szülő munkaképtelenségével együtt jár, hogy egészségi állapotából következően gyermeke gondozását, felügyeletét nem tudja ellátni, az anyagi segítség nem elégséges, és feltétlenül indokolt a gyermek intézeti elhelyezését biztosítani. Annak eldöntésére, hogy egyéb védő-óvó intézkedések eredményre nem vezettek, vagy azok alkalmazásától eredmény ■nem várható, az intézeti elhelyezés elrendelése előtt széles körű bizonyítási eljárást kell lefolytatnia a gyámhatóságnak. Ennek során: — meghallgatja a felügyeletet ellátó szülőt és a kiskorút, erről jegyzőkönyvet készít, — a legkörültekintőbben, minden lényeges adatra kiterjedően környezettanulmányt készít, illetőleg erre a gyermekihez legközelebb álló szakértőt fekérheti (védőnő, pedagógus, orvos, hivatásos pártfogó stb.) a környezettanulmány készítéséhez ez esetben a gyámhatóság útmutatást adhat, hogy az tükrözze a kiskorú egész személyiségét, nevelt- ségi állapotát, jellemző erkölcsi, magatartási megnyilvánulásait, a családban betöltött helyzetét, a család és a környezet hatását, — megállapítja a tartásra kötelezhető személyek vagyoni és kereseti viszonyait, valamint a tartás jogalapját, a családi pótlékra, árvaellátásra való jogosultságot, — a kiskorú neveltségi állapotáról szakértői véleményt szerez be, szükség szerint tanúkat hallgat meg, szükség esetén beszerzi a Nevelési Tanácsadó vagy a gyermekideggondozó szakvéleményét, — a kiskorú gyermek egészségi állapotáról, vagy annak családi környezetében élő személy betegsége esetében orvosi bizonyítványt szerez be. Ha a gyermek intézeti elhelyezéséhez a szülő nem járul hozzá és egyéb védő-óvó intézkedéstől eredmény nem vár ható, a gyámhatóság a kiskorú állami gondozásba vételét rendelheti el. A gyermek intézeti elhelyezését határozatban rendeli el a gyámhatóság, egyben dönt a láthatás kérdéséről és az intézeti elhelyezés költségeihez való hozzájárulásról is. Az intézeti elhelyezés költségeihez való hozzájárulás összegének a megállapításánál az állami gondozásra vonatkozó szabályok szerint jár el a gyámhatóság. A gyámhatóságnak a helyes döntés érdekében körültekintően kell megvizsgálnia a család anyagi, szociális és egyéb körülményeit. Az alapszabály, hogy a gyámhatóság intézeti elhelyezési költségként olyan összeget állapít meg, amely általában ■megfelel a kötelezett személy egyhavi átlagjövedelme 20%- ának. A jogszabály szóhasználata arra utal, hogy nem mechanikus eljárásról van szó, hanem az egyéni elbírálás során differenciáltan szabályozza a gondozási díj fizetési kötelezettséget a gyámhatóság és kivételes esetekben ennél magasabb rendkívüli méltánylást érdemlő esetekben ennél alacsonyabb összegben is megállapíthatja. így a Gyér. 88. § (2) és (3) bekezdése alapján a gyámhatóság rendkívül méltánylást érdemlő körülmény esetén a kötelezett személy jövedelme 20%-ánál kisebb összegben állapíthatja meg a gondozási díjat. A méltányossági szempontok: — ha a szülők önhibájukon kívül alacsonyabb jövedelemmel rendelkeznek és 2 vagy több gyermek tartását biztosítják a családban, — a szülő huzamosabb ideig hozzájárul gondozásra szoruló idős vagy beteg hozzátartozója eltartásához, — ha a gondozási díj fizetésére kötelezett szülő huzamosabb időtartamú, vagy súlyos betegsége következtében a család nehéz anyagi körülmények között él, — ha az egyedülálló szülő hátrányos feltételek között él (pl. albérletben), önhibáján kívül alacsony jövedelemmel rendelkezik és hozzátartozó támogatására nem számíthat. A gondozási díj méltányos megállapításának azért van ■nagy jelentősége, mert ezáltal elősegítheti a gyámhatóság a családi környezet, az anyagi helyzet javulását és végső soron az intézeti elhelyezés meg- szüntethetőségét. A gyámhatóságnak oz intézeti elhelyezési költség megállapítása eszköz annak érdekében, hogy elősegítse a gyermek nevelésére, tartására a családi körülmények mielőbb alkalmasok legyenek. A Gyér. 100. §-a felsorolja azokat az eseteket, mikor intézeti elhelyezési költséget nem állapít meg a gyámhatóság: —• ha a szülők munkaképtelenek vagy olyan a szociális helyzetük, hogy o gyermekről önhibájukon kívül nem tudnak gondoskodni, « —'ha a szülő gyermeke örökbe adásához úgy járult hozzá, hogy az örökbe fogadó személyét nem ismeri (inkognito örökbefogadás), — ha az anya a gyermekkel együtt a gyermek és ifjúságvédő intézet kötelékében van (dajkaszolgálat). Dr. Berhiday Ilona Pécs m. város Tanács V. B. igazgatási osztály főelőadója — Rendben van, akkor elviszem a kocsit — mondta Gizi sértődötten — rád nincs is szükségem, én is tudok vezetni ... — Tudsz ám! Nem mondom, főzni őzt megtanultál, de autót vezetni? Most már elárulhatom: amikor elvettelek, gyakran ettem titokban vendéglőkben ... olyan borzalmasan főztél. Es hol van az autóvezetés a főzéstől? A rossz szakácsnő legfeljebb o vendég gyomrát csapja el főztjével, a rossz vezető magát o vendéget is. Szóval, a jogosítvány az még semmi. Sok benzint kell addig elautóznod, amíg egyedül is elengedlek. — De értsd meg, anyámat kell meglátogatnom, mert nem érzi jól magát... — Jó-jó, tudom, de ma nem érek rá — és semmi kedvem, hogy valamelyik fehér kórházi ágyon lássalak viszont. Majd holnap elmegyünk. Vezethetsz is — mondta Kovács úr búcsúzásul és a biztonság kedvéért a tartalékkulcsokat is zsebébe süllyesztette... — Mondd apu, most féljek vagy ne féljek? — kérdezte a gyerek, amikor a, városból kiérve helyet cseréltek. — Látod, ez egy értelmes fiú, nem bízik a nőkben. Látszik, hogy az én fiam. Még sokra viheti, ha nyolcéves korában már ennyi esze van ... Gizi idegesen rálépett a gázpedálra, a kocsi hatolmas ugrással lendült neki. Kovács úr a fejéhez kapott: „Az istenért, szét megy a motor, vedd már vissza a gázt és kapcsol!” Gizi kapcsolt — a sebváltó recsegett. „Most meg leltározza a fogaskerekeket — a kuplungot, a kuplungot! Nem tonították, hogy azt ilyenkor ki kell nyomni?!” — Ne idegesíts! Még a gyereket is ellenem hangolod. Hát lehet így vezetni? — kérdezte Gizi és a hangja remegett. — Hát így nem lehet. És egy vezető nem idegeskedhet, egy vezetőnek akkor is nyugodtnak kell maradnia, ha egy fácán repül be az ablakon — élt Kovács úr oz apropóval, minthogy Gizi ijedten kapta félte fejét az előttük átröpülő fácán láttán ... — Akkor én is nyugodt maradnék, de egy ilyen balfácán mellett? — Na, ne idegesítsük egymást — mondta Kovács úr és visszahúzta a kormányt, amiről Gizi a kapcsolás közben mintha megfeledkezett volna. — Mondd, apu, mi az a balfácán? — Hát izé, az éppen olyan, mint egy rendes fácán, csak balról jön — magyarázta zavartan Kovács úr... — Akkor azok ott — mutatott' a gyerek a kukoricás mellett csipeqető madarakra — jobbfácánok? — Persze, azok a legjobb fácánok, csak meg kell sütni őket... — Apádat is velük együtt — • jegyezte meg Gizi ironikusan. Búsbarna László
